P ókok Aranae

1. PókokAranae

3. Néhány dolog: A pókok(Araneae) a pókszabásúak osztályának egyik rendje. Két testrésszel, nyolc lábbal, csáprágóval rendelkező, ragadozóéletmódot folytató ízeltlábúak. 3 alrend, 111 család és mintegy 40 000 faj tartozik közéjük.

4. Minden pók termel pókhálóselymet, egy vékony, erős proteinszármazékot, amit (a legtöbb esetben) a hasuk végében lévő mirigyektermelnek, választanak ki. Sok fajuk használja ezt fel arra, hogy zsákmányát elejtse. Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik. A selymet felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre, sperma tárolására és az áldozat becsomagolására.

6. Anatómia A rovaroktól eltérően három helyett mindössze két testtájjal rendelkeznek. Egy egyesült fej-törzs résszel, amit fejtornak vagy proszómának(cephalothorax) neveznek, és egy hassal, azaz opisztoszómával. A természetben azonban erre is akad kivétel, a bérgyilkos pókok személyében, amelyeknek a fejtor részük látszólag teljesen elkülönül két önálló egységre. Néhány primitívebb fajtól eltekintve (Liphistiidae család) a hasuk kívülről nem szegmentált.

7. Minden pók nyolc lábbal rendelkezik, habár néhány hangyautánzó az első párt az antenna imitálására használja. Szemük egyszerű, nem összetett lencséből áll, ezért a legtöbbjük csak a sötét/világos átmenetet képes megkülönböztetni. Szemeik

8. A legtöbb esetben nyolc szemmel rendelkeznek, amelyek jellegzetes elhelyezkedési mintázata a fajok azonosításában is jelentős. AHaplogynae családba tartozók hat, a Tetrablemma családba sorolhatók négy, míg a Caponiidae tagjai csak kettővel rendelkeznek. De az is előfordul, hogy nem is rendelkeznek látószervvel, mint a barlanglakó fajok

9. Néhány család vadászó pókjai, mint az ugrópókok és a farkaspókok azonban kitűnő látással rendelkeznek. Az ugrópókok még a színeket is képesek megkülönböztetni. Néhaazegyikpárszemsokkalfejlettebb, mint a többi

10. Tapogatóval is megáldotta őket a természet, amely a táplálék elfogyasztásában segíti őket. Ez több fajnál is módosuláson esik át, és az így a kialakuló faj specifikus szerv a párzásban is fontos szerepet tölt be. Mivel nem rendelkeznek antennával, az ingerek felvételére a lábaikon lévő sörtéket használják. Ezek az ingerek lehetnek hangok, rezgések, és a légmozgásból adódó apró nyomásingadozás A pókok nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy az elejtett zsákmányt megrágják. Ehelyett, mint a legtöbb pókszabású élőlény, a préda elfolyósított belső részét szívják ki. Képesek elfogyasztani a saját selymüket is.ok is.

11. Légzés, keringés A pókok nyílt keringési rendszer (biológia)rel rendelkeznek, és nincsen igazi vérük, sem pedig igazi ereik, amiben az keringhetne. Ehelyett hemolimfával rendelkeznek, ami artériákon keresztül áramlik a szerveiket körülölelő szinuszokba, a szív pumpafunkciójának köszönhetően. • A pókokban az evolúció során kétféle, anatómiailag különböző légzőrendszer alakult ki. Egyes fajok csak redős tüdővel, míg másoktracheával, esetleg mindkettővel rendelkeznek.

12. Emésztés Az emésztés külső és belső is lehet. A legtöbb pók rendelkezik erős emésztőnedvvel, amelyet az elkábított zsákmányba fecskendez. Ez az erős váladék feloldja a préda szövetállományát. Ezek után a pók egyszerűen kiszívja az elfolyósodott szerveket. A legerősebb emésztőnedvvel rendelkező fajok nem csak a lágy szöveteket képesek feloldani.

13. Méret  A pókokméreteszélesskálánmozog. A legkisebbekaMicryphantinaecsaládtagjai, hosszukaligéri el az 1mmt. A legnagyobbéslegnehezebba tarantula. Hosszuk a 11-13 centimétert, szélességükpedig a 28-29 centimétertiselérheti (kiterpesztettlábakkal).

14. Néhány család

15. Szaporodás A fejlődésük három szakaszból tevődik össze: embrió,lárva,nimfa-imágó A párzás előtt a hímek udvarolnak, táncot adnak elő a nősténynek. Ezzel a hím elárulja a nősténynek, hogy fajtárs, nem pedig préda, így an.A sperma átadása a nősténynek indirekt úton történik. Ha a hím kész a párzásra, akkor egy tasakot sző, amelybe a spermáját helyezinak közelébe férkőzhet. A párzás során a hím pók beilleszti a tapogatóját (egyet, vagy mindkettőt) a nőstény ivarnyílásába. A nőstény a spermát egy testüregben eltárolja, és csak a tojásrakás idején használja azt fel, amikor is kapcsolatba kerülnek a hím spermájával, és megtermékenyülnek.

17. Mintázat Mindössze háromféle pigment osztályt (ommokrómot, bilint és guanint) sikerült a pókokban azonosítani, habár többet is felfedeztek, de a besorolásuk folyamatban van. A melaninok, karotinoidok és a pterinek nagyon elterjedtek a legtöbb élőlényben, de a pókokból hiányoznak.

18. Fejlődés A fejlődésük három szakaszból tevődik össze: embrió, lárva, nimfa-imágó Amikor a pók belép a lárva állapotba, egyre inkább elkezd majd egy kifejlett egyedre hasonlítani. Kezdetben több átalakuláson, vedlésen megy keresztül, és addig a tojásban lévő tartalékokon él. Néhány vedlés után testének szövetei megkezdik a differenciálódást. Nemsokára minden szervrendszere kialakul, egy új pók születik, amely elérte a nimfa-imágó stádiumot.

19. A pókok kannibalizmusa A pókok több fajára jellemző az ivari dimorfizmus. Több pókfaj nősténye nagyobb méretű a hímnél. Ezen fajok esetében előfordul, hogy a nőstény a párosodás előtt, alatt vagy azt követően megöli, és elfogyasztja a hímet.

20. A pók mint étel A pókokat (különösen a nagyokat) a világ egyes részein hétköznapi, máshol pedig ünnepi fogásként fogyasztják. Az országok a következők: Kambodzsa, Thaiföld, Salamon-szigetek és Dél-Amerika országai. Egyes trópusi erdőkben élő bennszülöttek finom csemegének tartják a tarantula pókokat. Lábukat a toruk és a fejük fölött összekötözve, egy levélbe csavarba kis tűzön megsütik őket

21. További információ az alábbi dokumentumban... Készitette: Bogya Szilvia