1 / 10

IMMANUEL KANT

IMMANUEL KANT. Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban. IMMANUEL KANT. Élete (1724 - 1804). - 1724-ben Königsbergben született - szigorú pietista vallásos nevelést kapott - 16 évesen egyetemista lett - házitanító majd professzor lett - egész életében magányosan élt.

loren
Download Presentation

IMMANUEL KANT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. IMMANUEL KANT Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.

  2. IMMANUEL KANT Élete (1724 - 1804) - 1724-ben Königsbergben született - szigorú pietista vallásos nevelést kapott - 16 évesen egyetemista lett - házitanító majd professzor lett - egész életében magányosan élt

  3. IMMANUEL KANT Filozófiája - prekritikai korszak (1750 előtt) - természettudományok - kritikai korszak: - Mit lehet tudnom? - Mit kell tennem? - Mit szabad remélnem? MI AZ EMBER? - elméleti megismerés - gyakorlati megismerés - ítéleterő

  4. IMMANUEL KANT Filozófiája A tiszta ész kritikája (1781) Lehetséges-e priori szintetikus ítélet? - analitikus ítélet magyaráz: „az agglegény nőtlen” - priori szintetikus ítélet (tapasztalat előtti) 2+3=5 A tárgyak alkalmazkodnak a megismeréshez: transzcendentális idealizmus: szemlélet → fogalmak → eszmék

  5. IMMANUEL KANT Filozófiája A gyakorlati ész kritikája (1788) Kategorikus imperatívusz: Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen. A gyakorlati ész nem más, mint a tiszta ész, amennyiben az akarati meghatározás elégséges okát tartalmazza.

  6. IMMANUEL KANT Filozófiája Az ítéleterő kritikája (1790) Az ítélet témája: - tetszés - nemtetszés Kétféle lehet: - esztétikai: mi a szép - teleológiai: mi a cél

  7. IMMANUEL KANT Filozófiája Morálfilozófiája Csak a szabad ember cselekedhet erkölcsösen. ami azt jelenti, hogy teljesíti kötelességét. Az emberi érzületet a hajla- mok és a kötelességek együttese adja. Az erkölcsösséget neveléssel lehet elérni: - fizikai nevelés - praktikai nevelés Így alakul ki a 3 emberi szint: - empirikus én - szociális én - autonóm én

  8. IMMANUEL KANT Filozófiája Teológiája Kant szerint az Isten-hit nem feltétele az erkölcsösségnek, és nem is bizonyítható a tiszta észből. Azonban a jó, az erkölcsös csak úgy lehet tökéletes, ha feltételezzük Isten létét, és összhangban állunk akaratával.

  9. IMMANUEL KANT (1724 – 1804) A modern filozófia legjelentősebb alakja. Königsbergben született és élte le életét. Vallásos nevelésben részesült, de mindig nyitott volt az újra. Szülővárosa egyetemén volt tanár. Tevékenységét két korszakra osztják: „prekritikai” 1750-ig, amikor természettudományos kérdésekkel foglalkozott. A „kritikai” korszaban Rousseau és mások hatására az ember önmeghatározása került érdeklődésének középpontjába. Filozófiája témáját három kérdésbe foglalta össze: - Mit lehet tudnom? - Mit kell tennem? - Mit szabad remélnem? Legjelentősebb műve A tiszta ész kritikája (1781), amelyben az emberi fogalomalkotást vizsgálja. Így jut el a transzcendentális idealizmus kifejezéshez, ami azt jelenti, hogy nem az emberi fogalmak alkalmazkodnak a megismerés tárgyához, hanem azok a fogalmainkhoz. Az analitikus ítélet csak az adott fogalmakkal leír, míg a priori szintetikus ítélet már tapasztalat előtt új fogalmakat ad. Az ideák célja rendszerezni az ismereteket. 3 fő idea van: az ember egysége, a világ egysége, és Isten. A gyakorlati ész kritikája (1788) c. művében a helyes emberi cselekvést, az

  10. IMMANUEL KANT (1724 – 1804) erkölcsösséget, a morált vizsgálja, s megalkotja a kategorikus imperatívuszt: Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen.Az ember mindig a kötelességét kell teljesítse, amelyben segítsége a jóakarat változatlan értéke. Az erkölcs neveléssel alakul ki, amelynek végcélja az autonóm én kialakulása, vagyis az önállóan, saját értékei alapján, helyesen döntő ember. Az ítéleterő kritikája (1790) c. művében az emberi ítéletalkotást mutatja be: két döntés van: vagy tetszik valami, vagy nem. Ez a döntés irányulhat a szépre (esztétika) vagy a célra (teleológia). Kant teológiája, Isten-hite pragmatista, erkölcsi szempontból szükség van az Isten-fogalomra, mert hozza viszonyulva jobban cselekszenek az emberek, de különben a tiszta észből nem lehet és nem is szükséges Isten létét bizonyítani.

More Related