Érzékszervek

1. Érzékszervek

2. Érzékszervek külső és belső fizikai, kémiai és biológiai ingereket felvevő és átalakító készülékek az érzékszerveket több egymáshoz hasonló, speciális ingerfelvevő (receptor) sejt alkotja közös tulajdonságuk: minden érzékszerv csak egyfajta ingert képes felvenni különböző ingerek ugyanazt az érzésféleséget váltják ki (pl. szemgolyó nyomása, fényjelenség érzékelése) érzékszerveink: látószerv, halló- és egyensúlyozó szerv, szaglószerv, ízlelőszerv, bőr

3. Érzékszervek • szem részei: • szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) • a szem járulékos szervei (organa oculi accessoria) • mozgatókészülék • védőkészülék • könnykészülék

4. Érzékszervek • szem részei: • mozgatókészülék • védőkészülék • könnykészülék

5. Érzékszervek • szem részei: • látópálya • látóideg (nervus opticus) • látóköteg (tractus opticus) • látókisugárzás (radiatio optica) • látás kérgi központjai: elsődleges és másodlagos központok

6. Érzékszervek • SZEMGOLYÓ • kb. 2,5 cm átmérőjű, nagyjából gömb alakú, szemüregben ül • burkai: • külső v. rostos burok (tunica fibrosa bulbi): • feladata a védelem, biztosítja a szem alakját

7. Érzékszervek • SZEMGOLYÓ • Ínhártya (sclera): a külső burok 4/5 része • fehér, rostos állományú • Elülső része az átlátszó szaruhártya • szemmozgató izmok tapadási helye

8. Érzékszervek • SZEMGOLYÓ • szaruhártya (cornea): • a külső burok 1/5 része • kissé előredomborodik • gazdag idegvégződésekben, ereket nem tartalmaz (táplálás diffúzióval) • teljesen átlátszó • a fény róla részben visszaverődik, részben továbbítódik

9. Érzékszervek • szaruhártya (cornea): • a szem fénytörő közege • szervezetünk védi átlátszóságát: könnyezés, idegvégződések • (gyenge ingerlésre pislogás, erős ingerlésre fájdalom, könnyezés)

10. Érzékszervek • SZEMGOLYÓ • középső burok v. érhártya (tunica vasculosa bulbi): • kötőszövetből, érhálózatból (ideghártya táplálása, belső nedvkeringés), • fényt át nem eresztő pigmentekből (fény csak a pupillán át jusson a szembe), simaizomból áll (szemlencse alkalmazkodása)

11. Érzékszervek • érhártya (choroidea): az ínhártya alatt a szervezet legsűrűbb kapillárishálózata • előrefelé körkörösen a sugártestben folytatódik • sugártest (corpus ciliare): szemlencse domborúságát szabályozza » lencsefüggesztő rostok (simaizom) • csarnokvizet termeli » vérből szűri

12. Érzékszervek • SZEMGOLYÓ • szivárványhártya (iris): kerek hártya, közepén kb. 4 mm-es nyílás » szembogár (pupilla) » mérete a fényviszonyoknak megfelelően változik • állományában elhelyezkedő simaizmok: • szűkítő izom » paraszimpatikus tágító » szimpatikus beidegzésű (retinából induló reflex szabályozza) • meghatározza a szem színét

13. Érzékszervek • belső (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): • a szemgolyó legbelső burka • Receptorsejtek és idegsejtek találhatók itt • Receptorok: csapok, pálcikák

14. Érzékszervek • A csapok és a pálcikák • A két receptorsejt felépítése hasonló • Sejttest • Fényérzékelő rész: • membránrendszer található, melyben fényérzékeny molekulák (rodopszin) vannak • Fény hatására a rodopszin elbomlik, ennek hatására keletkezik az ingerület • Csapok: színlátás receptorai, működésükhöz sok fényre van szükség • Pálcikák: kevés fényben is működnek, felelősek a fény-árnylátásért

15. Érzékszervek • belső (tunica interna bulbi) v. idegburok (tunica nervosa): • Idegsejtek: receptorokkal állnak kapcsolatban, kilépő axonjaik képezik a látóideget • Sárgafolt: éleslátás helye, itt csak csapok találhatók • Vakfolt: látóideg kilépési helye, itt nincsenek receptorok •  Egyéb alkotórészek: • Csarnokvíz • Üvegtest

16. A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI • Melyeken a fény a külvilágból a retina felé áthalad • 1. szaruhártya (cornea) • 2. szemcsarnok (camerae bulbi) » csarnokvíz - szaruhártya és a lencse között • az iris két részre osztja » elülső és hátulsó szemcsarnok • víztiszta folyadék, a csarnokvíz (huomor aquosus) tölti ki » sugártest termeli

17. A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI • 3. szemlencse (lens) • átlátszó, kétszer domború (bikonvex) lencse » elülső felszíne laposabb, hátulsó domborúbb • a szem fő fénytörő közege • részei: tok • belső állomány: kocsonyás, rugalmas külső kéregállomány, tömöttebb belső mag

18. A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI • a mag a kéregállomány rovására növekedhet » csökken a lencse rugalmassága » öregkori távolba látás • idős korban anyagcseréje is megváltozhat » szürkehályog (cataracta) • ereket nem tartalmaz • domborúságát a sugártest változtatja » a retinán mindig éles kép keletkezzen

19. A SZEM FÉNYTÖRŐ KÖZEGEI • 4. üvegtest (corpus vitreum): • a lencse és a retina között • kocsonyás állagú test, a szemgolyó tartalmának fő részét képezi • feladata a szemgolyó feszességének megtartása • 98%-a víz, maradék része rostos hálózatos állomány • ha sérülés miatt kifolyik, a szemgolyó összeesik » az üvegtest állományát a szervezet nem tudja pótolni

20. A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI • mozgatókészüléke: • 6 szemizom mozgatja a szemet saját tengelye körül • külső és belső egyenes szemizom – kifelé és befelé mozgatják • felső és alsó egyenes szemizom – emeli és süllyeszti • felső és alsó ferde szemizom

21. A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI • védőkészüléke: • szemhéjak: befedik, védik, melegen és nedvesen tartják a szemgolyót • szempillák • kötőhártya (tunica conjunctiva): laza nyálkahártya, ami a szemhéjak belső • felszínéről a szemgolyó elülső felszínére húzódik, a könny rendszeresen átmossa, erekben gazdag, de csak gyulladásban, irritációban láthatók (véreres szem)

22. A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI • könnykészüléke: • könnymirigy: a szemüreg bemenetének külső, felső részén, 6-14 kis kivezető csöve van • a könny víztiszta, 1,3%-ban NaCl-t tartalmaz, antibakteriális (lysozimenzim), a szemen vékony folyadékfilmet képez

23. A SZEM JÁRULÉKOS SZERVEI • könnyelvezető rendszer: a belső szemzugban egy-egy kis csatorna, a könnyet az orrüregbe vezeti

24. A SZEM MŰKÖDÉSE • A szembe érkező fénysugarak 2 helyen törnek meg: • szaruhártya • lencse • Áthaladnak az üvegtesten • Retinánra érkeznek, ahol kicsinyített fordított állású kép keletkezik

25. A SZEM MŰKÖDÉSE • A fény hatására a receptorok ingerületbe jönnek • Az ingerületet átveszik az idegsejtek és látóidegként kilépnek • A látóideg részlegesen átkereszteződik • Talamuszban átkapcsolódik

26. A SZEM MŰKÖDÉSE • Látópályaként jut az agykéreg nyakszirtlebenyébe, ami a képet visszafordítja

27. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE)

28. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • az egyensúlyozás és a hallás érzékszerve (egy szerv, különböző idegi utak) • 3 részre osztható: külső, középső, belső fül

29. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • külső fül (auris externa): • feladata a hangrezgések továbbítása a középfülhöz • fülkagyló (auricula): a külső hallójárat nyílását (porus acusticus externus) veszi körül • görbületei az egyénre jellemzőek • alsó részén a porc hiányzik (bőr + zsír) » fülcimpa

30. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • külső hallójárat (meatus acusticus externus): a külső hallójárat nyílásától a dobhártyáig tartó, kb. 2,5 cm hosszú, többszörösen görbült csatorna • porcos és csontos részek • bőr borítja » faggyúmirigyek » fülzsír (védelem)

31. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • dobhártya (membrana tympani): • a külső és középfület egymástól elválasztja • kb. 10 mm átmérőjű, 0,1 mm vastag rugalmas hártya • kívül bőr, belül nyálkahártya fedi

32. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • belső felszínéhez a kalapács rögzül » nem függőleges, hanem kissé befelé domborodó • feladata a hangrezgések felfogása

33. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • középső fül (auris media): • feladata a dobhártyarezgéseket a hallócsontocskák közvetítésével a belső fülhöz továbbítani

34. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • dobüreg (cavum tympani): • a halántékcsontban a külső és belső fül között nyálkahártyával bélelt, légtartalmú, téglatest formájú üreg • ovális nyílás: felül, ebbe illeszkedik a kengyel talpa

35. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • kerek ablak: alul, rugalmas lemez fedi • a dobüreg a halántékcsont csecsnyúlványával átjárható, felső része lyuggatott » lehetővé teszi, hogy a középfül gyulladása az agyhártyára ráterjedjen

36. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • hallócsontocskák (ossicula auditus): • kalapács, üllő, kengyel » ízületekkel kapcsolódnak • a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fülbe

37. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • fülkürt (tuba auditiva) v. Eustach-féle kürt: • a dobüreget a garattal összekötő szűk csatorna » ez teszi lehetővé, hogy a dobhártya két oldalán azonos légnyomás uralkodjon

38. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • belső fül (auris interna): • a halló- és egyensúlyozó szerv receptorait és dúcait tartalmazza • bonyolult felépítésű » labirintus » csontos és hártyás rész

39. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • előcsarnok (vestibulum): • innen indul ki a csiga és a félkörös ívjáratok » csontos csiga (cochlea): • 2 és 3/4 kanyarulatból álló, üreges » a hallóideg és a • csiga erei futnak benne • - alsó és felső járat, melyek egymással közlekednek

40. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • csontos félkörös ívjáratok (canales semicirculares • ossei): a tér 3 fő síkjában állnak • belső hallójárat (meatus acusticus internus): • erek és idegek futnak benne • a csontos belső fülben találjuk a hártyás belső fület (vékony falú • tömlőrendszer) • belülről folyadék tölti ki (endolympha)

41. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • tömlőcske (utriculus): • innen indul és ebben végződik a 3 félkörös ívjárat • a statikus egyensúlyozás szerve • zsákocska (sacculus): • innen indul ki a hártyás csiga

42. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • a zsákocska és a tömlőcske falát érzékhám borítja, felette kocsonyás masszába ágyazva mészkristályok » fej mozgásakor szintén elmozdulnak » ingerlik az érzékhám szőrsejtjeit ( a szőrök elhajlása az inger)

43. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • hártyás ívjáratok (ductus semicirculares): • tömlőcskéből indulnak • ezekben is endolympha » a fej mozgása következtében saját • tehetetlensége miatt szintén elmozdul » érzékelősejteknek ütközik » ingerületet vált ki tájékoztatja az idegrendszert a fej helyzetéről

44. EGYENSÚLYOZÓ ÉS HALLÓSZERV(ORGANUM VESTIBULOCOCHLEARE) • csigavezeték (ductus cochlearis): • keresztmetszete háromszög alakú • belsejét endolympha tölti ki • alaphártyáján van a Corti-szerv (hallóérzékszerv) » speciális érzékhámvastagodás » • ezek fölé hajlik egy kocsonyás anyaggal borí- • tott lemez » a folyadék mozgása elhajlítja az • érzékszőröket » hallóideg ingerületbe kerül

45. Hallás folyamata • a levegő rezgése a dobhártya és a hallócsontocskák megrezegtetésével mechanikai rezgésbe megy át • ez a belső fülben folyadékrezgéssé, áramlássá alakul amely a szőrsejtek elhajlásával a hallás érzetét kelti • Békésy György (1899-1972) magyar származású amerikai tudós 1961-ben Nobel-díjat kapott a fül csigájában létrejövő ingerület fizikai mechanizmusának felfedezéséért (hullám elmélet)

46. Hallás folyamata

47. SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS)

48. SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS) • az ember szaglása más emlősökéhez viszonyítva gyenge jelentős nemi és egyéni különbségek • a szaglás szerve az orrüreg (cavum nasi) • felső-oldalsó részén található 1-2 cm²-es területen » szaglómező (regio olfactoria) • a szaglósejtek (receptorok) elszórtan helyezkednek el a szaglómező területén – kb. 10 millió

49. SZAGLÓSZERV (ORGANUM OLFACTUS) • az orrüreg felé érzékszőrök tekintenek (a szagingerek felvételére specializálódott kemoreceptorok) • a szaglósejtek alapjáról szaglófonalak indulnak » a rostacsont szitalemezén belépnek a koponya üregébe • ezek az agyalapon fekvő szaglóhagymába (bulbus olfactorius) nyomulnak » szaglóköteg (tractus olfactorius) a szaglás idege az I. agyideg, a szaglóideg (nervus olfactorius)

50. ÍZLELŐSZERV (SENSUM GUSTUS)