380 likes | 688 Views
A KLASSZICIZMUS MAGYARORSZÁGON. Általános kép. A 18. század utolsó éveiben kezdődő klasszicizmus művészete hazánkban a virágzó művészeti korok közé tartozik. Városiasodás, iparosodás indul meg, a kereskedelmi élet fellendül
E N D
Általános kép • A 18. század utolsó éveiben kezdődő klasszicizmus művészete hazánkban a virágzó művészeti korok közé tartozik. • Városiasodás, iparosodás indul meg, a kereskedelmi élet fellendül • Magyarországon a polgári átalakulásért, az ipar és a kereskedelem szabadságáért folytatott harc egybefonódott az ország függetlenségéért vívott harccal. Vezetője nem a polgárság volt, hanem elsősorban a köznemesség.
Egyetemi Nyomda –Buda 1777 • Kizárólagos monopólium a tankönyvkiadásra -1779 • Kiadványai A pesti Trattner Nyomda • Kiadványai A Landerer nyomda Kisebb vidéki nyomdák Trattner János Tamás
A klasszicista irodalom kibontakozása: a 18. század utolsó harmadában kezdődik Első szakasz: antik formanyelv „klasszikus triász” Rájnis József (1741–1812) Baróti Szabó Dávid (1739–1819) Révai Miklós (1750–1807) Baróri Szabó Dávid Rájnis József Révai Miklós
Második szakasz: Kazinczy vezetésével : az irodalom önállósodik, jelentős magyar nyelvű művek születnek Bessenyei György (1747-1811) Kazinczy Ferenc (1759-1831) Csokonai Vitéz Mihály (17773-1805) Kazinczy Ferenc Bessenyei György Csokonai Vitéz Mihály
Virág Benedek 1754-1830 Berzsenyi Dániel 1776-1836 Kis János 1770-1846 Dukai Takács Judit 1795-1836
Az iskolai színjátszás • Kastélyszínházak • A hivatásos színjátszás kezdetei • Kelemen László színtársulata • Kótsi Patkó János színtársulata
MAGYAR MUSEUM1788-1793 • Külföldi minták • A lap megindítása • A szerkesztők • A tartalom • Támadások Batsányi Kazinczy Baróti Szabó Dávid
ORPHEUS1789-1790 • A lap megindítása • A szerkesztő • Programja • Szerzők • A kiadás és a terjesztés problémái Kazinczy
MINDENES GYŰJTEMÉNY1789-1792 • A lap megindítása -Komárom és a Komáromi Tudós Társaság • A szerkesztő: Péczeli József • A lap programja • A tartalom • A munkatársak • Az előfizetők • Értékelés PÉCZELI JÓZSEF
URÁNIA1794-1795 • A szerkesztők: Kármán József -Pajor Gáspár • A folyóirat célja • Támogatók -munkatársak • A cenzúra • A folyóirat tartalma • Az előfizetők • A lap megszűnése
1808-ban József nádor vezetésével alakul a Szépészeti Bizottság. • Városrendezési és korszerűsítési tervek, egységes szempontok szerinti építési engedélyek kiadásával elsősorban Pest, de példájára több városunk is a kor igényeinek megfelelő szintre emelkedik. • Az ókor idézése helyett inkább a hasznosság, a józan mértéktartásból fakadó gyakorlati szempont érvényesül.
A korszak jelentős építészei Klasszicista építészetünk kiemelkedő mesterei: Pollack Mihály Péchy Mihály Hild József
Pollack Mihály (1773-1855) Alcsut Deák tér, Evangélikus templom Ludovika Magyar Nemzeti Múzeum
Debrecen, Református Nagytemplom. Debrecen, Református Kollégium Péchy Mihály (1755-1819)
Hild József (1789-1867) Valero selyemgyár Takarékpénztár, Esztergom
Hild József (1789-1867) Esztergom, Bazilika Eger, Székesegyház
SZOBRÁSZAT Jelentős szobrászok: Ferenczy István (1792-1856) Izsó Miklós (1831-1875)
FERENCZY ISTVÁN Pásztorlányka Magyar Nemzeti Galéria Schodel Rozália mellszobra Magyar Nemzeti Galéria Viczay grófné mellszobra Magyar Nemzeti Galéria
IZSÓ MIKLÓS Csokonai Vitéz Mihály Debrecen Petőfi Sándor Budapest Táncoló paraszt
FESTÉSZET Jelentős festők: Barabás Miklós (1810-1898) Borsos József (1821-1883) Markó Kátoly (1791-1860)
BARABÁS MIKLÓS Vörösmarty arcképe A művész felesége Magyar Nemzeti Galéria A Lánchíd alapkőletétele TelekiJózsef arcképe
BORSOS JÓZSEF Nő csipkegallérral Magyar Nemzeti Galéria Lányok bál után Magyar Nemzeti Galéria Nemzetőr Magyar Nemzeti Múzeum Almássy grófnő
MARKÓ KÁROLY A puszta Magyar Nemzeti Galéria Szüret
Kollégiumi zene A kollégiumi zene az ország keleti részén bontakozik ki, a debreceni és a sárospataki kollégiumban Az iskolai színjátékok klasszikus témát dolgoznak fel – bennük népzenei motívumok, néptáncok Maróthi György A debreceni református kollégium