A lakossági pénzügyi szolgáltatások ismerete és használata a kutatási eredmények tükrében

1. A lakossági pénzügyi szolgáltatások ismerete és használata a kutatási eredmények tükrében Szalay György Kommunikáció / Pénzügyikultúra-központ 2011. Április 7.

2. A kutatási panel háttere Az OECD módszertan alapján végzett kutatás kiegészült egy országspecifikus résszel, melynek célja: • Az aktuális helyzet felmérése pénzügyi termékismeret és termékhasználat kapcsán • Hol vannak továbbra is jelentős tudásbeli hiányosságok? • Mire fókuszáljunk a továbbiakban? A kutatás módszertanát és reprezentativitását tekintve megegyezik a Pénziránytű alapítványi kutatáséval

3. A kutatási panel háttere – vizsgált területek A felmérés a következő területeket érintette: • Általános pénzügyi tájékozódás és attitűd; • Bankszámla-ismeretek; • Bankkártya-használat; • Hitelekkel kapcsolatos ismeretek; • Nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos ismeretek.

4. Tájékozódás pénzügyi, gazdasági témákban • A megkérdezettek 31%-a saját bevallása szerint napi szinten tájékozódik pénzügyi, gazdasági témákban, további 36% pedig ezt legalább hetente teszi, így a válaszadók kétharmada (67%) informálódik rendszeresen ebben a témában; • Ezzel szemben minden hetedik (14%) megkérdezett egyáltalán nem követi a gazdasági, pénzügyi híreket, híradásokat; • Az átlagosnál gyakrabban követik a gazdasági híreket • a 31-60 évesek; • a legalább közepes jövedelműek; • a diplomások; • és a nagyobb vidéki városokban élők. • Ezzel szemben az átlagosnál jellemzőbb a témától való teljes elfordulás • 20 éves kor alatt és 80 év felett; • a munkanélküliek, illetve a diákok körében; • valamint a legfeljebb 8 általánost végzettek között.

5. Tájékozottság foka • A válaszadók igen kritikusak saját pénzügyi tájékozottságukat illetően, míg közel 40%-uk alig, vagy egyáltalán nem tájékozott saját bevallása szerint, ennek az aránynak alig több mint fele (20%) gondolja azt, hogy egyértelműen tájékozott a témában. • A demográfia az korábbi kérdésekhez hasonlóan alakul; • Az átlagosnál tájékozottabbnak tartják magukat • a fiatalabbak; • a foglalkoztatottak; • a legalább közepes jövedelműek; • a felsőfokú végzettségűek; • illetve a nagyobb vidéki városokban élők; • Ezzel szemben az átlagosnál alacsonyabb tájékozottsággal jellemezhetők • az 1 fős háztartásban élők; • a 70 év felettiek; • az alacsony jövedelműek; • és végül az alacsony iskolázottságúak.

6. Számlavezetéssel, pénzforgalommal kapcsolatos pénzügyi ismeretek szintje • A felsorolt, fogalmak ismereti szintje széles tartományban szóródik, míg az egyszerű készpénzátutalással, készpénzbefizetéssel kapcsolatos fogalmakat a válaszadók jelentős része ismeri, addig a csoportos beszedési megbízással kapcsolatban a megkérdezettek 15%-a gyakorlatilag nem rendelkezik semmilyen információval; • Az ezt követő fogalmak (tranzakciós díj, rendelkezésre jogosult, értéknap) esetében az eredmények még rosszabbak (a GIRO és VIBER esetében nem érdemes az eredményeket részleteiben tárgyalni).

7. Pénzforgalommal kapcsolatos tények ismerete • A válaszadók egy, a hétköznapi ügyintézéshez fontos, de korlátozott szintig rendelkeznek az alapvető ismeretekkel. • A csoportos beszedési megbízás mibenlétét, a betétbiztosítási garanciát, illetve a bankszámlanyitás feltételét viszonylag sokan ismerik, de itt már elég jelentős a hiányos, illetve hibás ismeretekkel rendelkezők aránya; • A bankszámlakivonattal, illetve az egyszerű átutalási megbízás kezdeményezőjével kapcsolatos állítás esetében a hibás ismeretekkel rendelkezők aránya meghaladta a helyes válaszok arányát;

8. Folyószámla elterjedtsége • A megkérdezettek háromnegyede (74%) rendelkezik folyószámlával; • A folyószámla az átlagosnál elterjedtebb • a 21-60 évesek körében; • a foglalkoztatottak között; • a legalább közepes jövedelműeknél; • a legalább érettségizettek körében; • és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban. • Ezzel szemben kevesebben vesznek igénybe folyószámla-szolgáltatást • a 20 év alattiak, illetve 60 év felettiek; • inaktívak; • alacsony jövedelműek; • alacsony végzettségűek; • valamint az 1-2 fős háztartások.

9. A fizetési forgalom megoszlása • Az átlagos (hipotetikus) válaszadó éves kifizetéseinek megoszlását tekintve jól látható, hogy továbbra is a személyes utalás a jellemző túlnyomórészt (77%), bár az internetes átutalások, teljesítések aránya (15%) mindenképpen említésre méltó; • A hagyományos, személyes kifizetési mód az átlagosnál jellemzőbb • vidéken; • 50 éves kor felett; • az alacsonyabb jövedelműek között; • az alacsonyabb végzettségűeknél; • Ezzel szemben az internetes számlamozgások jellemzőbbek • Budapesten; • 50 éves kor alatt; • foglalkoztatottak között; • diákok körében; • a magasabb jövedelműek között; • a diplomásoknál;

10. Bankkártya elterjedtsége • A válaszadók kétharmada (67%) rendelkezik bankkártyával/bankkártyákkal; • A bankkártya az átlagosnál elterjedtebb • Budapesten és a nagyobb városokban; • a 21-60 évesek körében; • a foglalkoztatottak és a diákok között; • a legalább közepes jövedelműeknél; • a legalább érettségizettek körében; • és a 3 fős, vagy nagyobb háztartásokban. • Ezzel szemben kevesebben használnak bankkártyát • a falvakban, községekben élők; • a 60 év felettiek; • az inaktívak; • a legalacsonyabb jövedelműek; • az alacsony végzettségűek; • valamint az 1-2 fős háztartások.

11. A bankkártya biztonságának megítélése • A bankkártya iránti bizalom kimondottan erősnek tekinthető, minden harmadik megkérdezett (34%) teljes mértékig megbízik ebben az eszközben és az egyértelműen bizalmatlanok aránya csupán 15%; • Az átlagosnál biztonságosabbnak tartják a bankkártyát • a 30 év alattiak; • a diákok; • a magasabb jövedelműek; • a felsőfokú végzettségűek; • és a budapestiek. • Ugyanakkor gyengébb a bizalom a bankkártya irányában • 60 éves kor felett; • a nyugdíjasok esetében; • a legalacsonyabb jövedelműek körében; • végül az alacsony végzettségűek között.

12. Bankkártya-választás tényezői • A releváns megkérdezettek kétharmada (67%) attól a banktól igényelte a kártyáját, ahova a fizetése érkezik, míg minden negyedik válaszadó (27%) rokonaitól, barátaitól, ismerőseitől hallott információkra (is) támaszkodott, további 26% pedig több bank termékét (is) összevetve döntött; • A másodlagos információkra támaszkodás főként a fiatalabbakra és az igen idősekre, a diákokra és a falvakban, községekben élőkre jellemző; • Az egyes termékek összehasonlítása pedig inkább a magasabb jövedelműekre és a diplomásokra jellemzőbb;

13. Bankkártya-használati ismeretek • A bankkártya-használók szinte kivétel nélkül tudták, hogy kártyájukkal készpénzt vehetnek fel, illetve vásárolhatnak, a mobiltelefon feltöltésének lehetőségét 69% említette; • A megkérdezettek 44%-a tudja azt, hogy bankkártyájával fizethet interneten is; • Minden negyedik (24%) kártyabirtokos vélte úgy, hogy a bankkártya alkalmas hitelfelvételre (nem részleteztük a megkérdezés során, hogy pontosan milyen típusú kártyáról van szó.

14. Bankkártya típusok jellemzői • A megkérdezettek háromnegyede (73%) tudja azt helyesen, hogy a betéti kártyáról csak a számlakeret terhéig lehet költeni, pénzt felvenni, míg 12% szerint ez a hitelkártyára (is) igaz; • A másik két állításban bizonytalanabbak a válaszadók, mindenesetre a kártyabirtokosok közel fele (47%) tudja azt, hogy a hitelkereten felüli költést a hó végén nem kell teljes egészében kiegyenlíteni a hitelkártyás fizetések esetén; • Ebben a témában nagy a bizonytalanság, főleg a hitelkártyát illetően.

15. Hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismerete • A felsorolt, hitelfelvétellel kapcsolatos fogalmak ismereti szintje széles tartományban szóródik; • Az olyan „alapfogalmakkal”, mint a törlesztő részlet, a futamidő, a jelzálog, vagy a devizanem a többség tisztában van; • Ezzel szemben az árfolyam-garancia, a kamatperiódus és a Fészekrakó program már kevésbé ismert fogalmak.

16. Deviza alapú hitelek törlesztő részletének alakulása • 4 állítás közül 3 esetében a helyes válaszok (jelentősen) meghaladták a helytelenek (és a bizonytalanok) arányát, ez alapján állítható, hogy a lakosság nagy része tisztában van azzal, hogy a forintárfolyam, a hitelkamatláb, illetve a devizanemre vonatkozó kamatláb (alapkamat) változása hogyan hat a törlesztő részletre; • A hitel-futamidő hosszabbítása érdekes módon megosztotta a válaszadókat, közel hasonló arányban érkeztek helyes, illetve helytelen válaszok;

17. Bankválasztás tényezői hitelfelvétel esetén • A bankválasztási tényezőket illetően első helyen a meggyőző (kedvező ajánlat) szerepel, ezt követi a lojalitás (korábban is ennek a banknak volt az ügyfele), majd szorosan egymás mellett a bankfiók közelsége, illetve a front-office személyzet „értékesítői attitűdje” (szakmaiság, segítőkészség);

18. Nyugdíjpénztár-választási szempontok • Az érintett válaszadók kétharmada (65%) a munkaadó által javasolt pénztárat választotta korábban, míg 28% a pénztár korábbi teljesítményét/hozamát is figyelembe vette a döntéshozatal során; • A többi tényező figyelembevétele nem igazán jellemző a pénztártagokra.

19. Az éves nyugdíjpénztári tájékoztatók áttekintése • A pénztártagok 58% állította, hogy a megelőző egy évben átnézte a pénztártól kapott tájékoztató anyagokat, míg 22% ezeket még soha nem nézte át; • Az egy éven belüli átnézés az átlagosnál jellemzőbb • a 41-70 évesekre; • a közepes és magas jövedelműekre; • és a diplomásokra. • Ezzel szemben az, hogy soha nem nézik meg a pénztártól kapott tájékoztatót az átlagosnál jellemzőbb • a legfeljebb 30 évesekre; • a diákokra; • végül a legfeljebb 8 osztályt végzettekre.

20. A pénztári befizetések megjelenése az egyéni számlán • A pénztártagok 40%-a nem tudta, hogy befizetésének mekkora hányada kerül jóváírásra számláján, további 46% említett 90% alatti értéket és csupán 13% tudta, hogy 90% feletti érték kerül jellemzően jóváírásra a befizetésekből; • A helyes, 90% feletti értéket az átlagosnál nagyobb arányban tudták • a legfeljebb 20 évesek; • a diákok; • a közepes és magas jövedelműek; • az 1 fős háztartásokban élők; • a nagyobb vidéki városok lakói.

21. 2009-es nyugdíjpénztári hozamok • A pénztártagok 43%-a nem tudta megmondani, hogy nyugdíjpénztári megtakarításai milyen hozamot hoztak 2009-ben. • Közel azonos, 27-28% vélte úgy, hogy ez a hozam 5% alatti (2009-ben egyik pénztár sem hozott 5%-nál kisebb hozamot), illetve 5-15%; • Csupán a válaszadók 3%-a gondolta úgy, hogy nyugdíjpénztári befektetései 2009-ben 15% feletti hozamot értek el.

22. Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: penzugyikultura@mnb.hu