Poimenika speciális

1. Poimenika speciális Szenvedélybetegek lelkigondozása Bereczki Sándor

2. Tartalom: • Szenvedélybetegek lelkigondozása: pszichopatológiai aspektus • Szenvedélybetegek lelkigondozása: addiktológiai nézőpont • Szenvedélybetegek lelkigondozása: terápiás közösségben, zárt közösségben történő lelkigondozás • Szenvedélybetegek lelkigondozása: teológiai nézőpont

3. Bevezetés vázlat

4. A szenvedélybetegek lelkigondozása Ez a lelkigondozási módszer eltér az egészséges emberek lelkigondozásától. Számolni kell azzal, hogy egy szenvedélybeteg esetében fizikailag, pszichésen, szociálisan orvosi, pszichiátriai, addiktológiai beavatkozásra is szükség lehet.

5. A szenvedélybetegek lelkigondozása A szenvedélybetegek lelkigondozásához speciális ismeretekre van szükségünk. Ez a szolgálat nagy körültekintést igényel. Felelősségünk nagy, mert ha nem hozzáértéssel gondozzuk őket, olyan kárt okozhatunk, ami végzetessé válhat.(Például: öngyilkosság)

6. Példa Ha a gyülekezetben egy testvérnek rossz a hangulata, „depressziós ”, de miután beszélgettünk, imádkoztunk vele, rövid időn belül elmúlik, akkor ez még nem nevezhető hangulatzavarnak. Ha egy szenvedélybeteg esetében azonban tartósan fennáll a rossz hangulat, akkor orvoshoz kell fordulnia. A depresszió ürügy lehet az ivásra, drogozásra vagy játékra.

7. A szenvedélybetegekről általában A terápiás közösségek általában a szenvedélybetegséget az egész személyiséget érintő zavarnak tekintik, mely kihat a működés némely vagy minden területére: a kognitív, megismerő, viselkedési, emocionális (érzelmi), spirituális (szellemi), erkölcsi szférára, valamint az értékrendszerre is.

8. A szenvedélybetegekről általában A zavar megszűnéséhez hosszabb idő szükséges. A szenvedélybetegség tünet, nem a zavar okozója.

9. A szenvedélybeteg alapvetőtulajdonságai Nagyon fontos tudatosítanunk magunkban, hogy BETEG emberrel állunk szemben. Hatalmas belső harcot vív a szer használata és a tiszta, normális élet választása között, ezért ebből adódóan ÁLLANDÓ FESZÜLTSÉG alatt van. Indulatos, türelmetlen.

10. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai Rengeteg KUDARCÉLMÉNYE van, ez hátráltathatja gyógyulását. JÁTSZMÁK körforgásában élte eddigi életét, ezért ezeket, mint jól bevált eszközöket, folyamatosan beveti.

11. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai Panelekben gondolkodik, számára a világ nem élhető, nem átlátható. Sok bántásban, megalázásban volt része, ezért KEMÉNY BURKOT épített maga köré.

12. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai Önsajnálatból és önmaga sajnáltatásából él. Rendszeresen próbál érzelmi zsarolást folytatni, hogy így szeretetet csikarjon ki. Hatalmas félelemmel él együtt. Alkalmazkodásképtelen.

13. A szenvedélybeteg alapvető tulajdonságai Önmaga helyett másokra próbál támaszkodni. Csak nagyon lassan képes kilábalni helyzetéből, még akkor is, ha igen motivált. Lehet más pszichés betegsége, sérülése is a szenvedélybetegség mellett.

14. I. Szenvedélybetegek lelkigondozása: pszichopatológiaiaspektus

15. A pszichopatológiai (elme-kórtani) ismeretek az egyes lelki jelenségek kóros változatait írja le.

16.  Személyiségzavarok, pszichopatológiai kórképek A személyiségzavar sikertelen alkalmazkodásokhoz*, a társas viselkedés egyértelmű károsodásaihoz és/vagy súlyos szubjektív megterhelésekhez és bántalmakhoz vezető, viszonylag tartósan megnyilvánuló viselkedésminta.

17. Alkalmazkodóképesség* • rugalmasság; • a környezet nehézségeinek legyőzése; • megfelelés a változó követelményeknek; • életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása; • sikeres fellépés; • a sikernek, ill. a kudarcnak megfelelően változtatott viselkedés stb.

18. A személyiségzavarok A személyiségzavarok általában nem tisztán, hanem keverten fordulnak elő. Akiknél személyiségzavar áll fenn, veszélyeztetett emberek, nagy általánosságban jellemző rájuk:

19. Személyiségzavarral diagnosztizáltak általános jellemzői: • köztük magasabb a válások száma; • nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, hajléktalanná; • részükről gyakoribb a gyermekekkel szembeni visszaélés; • nagyobb a balesetokozó hajlamuk; • sűrűbben kerülnek kórházba, sürgősségi ellátásba;

20. Személyiségzavarral diagnosztizáltak általános jellemzői: • kriminális cselekmények elkövetői között 70%-ban fordulnak elő; • ön-destruktív cselekmények elkövetői között is gyakoribb az előfordulásuk; • alkoholfüggők (60-70%-nál fordul elő személyiségzavar); • drogfüggők (70-90%-uk személyiségzavar diagnózisú). (Philips és Gunderson, 1998.)

21. A személyiségzavarok A szenvedélybetegségek hátterében nagyon gyakran személyiségzavarok, pszichopatológiai kórképek állnak, melyek nagy valószínűséggel már az alkoholfüggőség, a drogfüggőség, játékfüggőség kialakulása előtt is jelen voltak.

22. A személyiségzavarok • A személyiségzavar mélyen gyökerező és tartósan fennálló olyan magatartási mintákat jelent, amelyek merevek és különböző életkörülmények és élethelyzetek között károsak.

23. A személyiségzavarok El kell különíteni a személyiségzavarokat a komolyabb pszichiátriai kórképektől, így például a kényszeres személyiségzavart meg kell különböztetni a kényszerbeteg-ségtől, a szkizoid, illetve a szkizotip személyiségzavart pedig a szkizofréniától. (Ez utóbbinál valódi hallucinációk és komolyabb funkciókárosodások lehetnek, folyamatosan romló módon.)

24. Személyiségzavarok osztályozása (DSM-IV) A DSM-IV három csoportba sorolja a személyiségzavarokat: • „A” csoport: paranoid, szkizoid, szkizotip – különc; • „B” csoport: antiszociális, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus – dramatikus; • „C” csoport: kényszeres, elkerülő, dependens – szorongó.

25. Az „A” csoportba tartoznak a furcsák, különcködők Paranoid személyiségzavar • Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben mások iránti általános bizalmatlanság és gyanakvás, mások motívumait rosszindulatúnak értelmezik, azaz 4 vagy több az alábbiakból: 1. Alaptalanul gyanakszik, hogy mások kihasználják, ártani akarnak neki, be akarják csapni. 2. Kételkedik abban, hogy hozzátartozói, barátai jó szándékúak, megbízhatóak.

26. Paranoid személyiségzavar 3.Bizalmatlan mások iránt, mivel attól tart, hogy az információkat ellene fogják felhasználni. 4.Jóindulatú véleményeknek, megjegyzéseknek vagy eseményeknek rejtett rosszindulatot tulajdonít. 5.Tartós neheztelés jellemzi, nem tudja megbocsátani a sérelmeket, bántásokat, vagy mellőzéseket. 6.Jellemző rá, hogy támadásokat érzékel személye vagy becsülete ellen, melyre gyorsan dühvel vagy ellentámadással válaszol. 7.Visszatérően jogtalanul gyanakszik a házastársa vagy szexuális partnere hűségét illetően.

27. Paranoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA: genetikai tényezők; túlzott követelményeket állító szülők; merev és távolságtartó apa, visszautasító, túlkontrolláló anya.

28. Paranoid személyiségzavar − KEZELÉSE: Betegségtudatuk nincs, többnyire ellenállók gyanakvók Kielégítő kapcsolat megtapasztalása Szorongás csökkentése és problémamegoldó képességének növelése A többiek viselkedésének, szándékának realisztikus észlelését segíteni Mások szempontjainak elfogadása fejleszteni

29. „A” csoport: furcsák, különcködők Szkizoid személyiségzavar • Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben a szociális kapcsolatoktól való elkülönülésben és interperszonálisan az érzelmek kifejezésének beszűkült voltában megnyilvánuló általános sajátosság, azaz 4 vagy több az alábbiakból: 1.A szoros társas kapcsolatot – beleértve a családot is – nem óhajtja, nem élvezi. 2.Majd mindig magányos tevékenységeket választ.

30. Szkizoid személyiségzavar 3.Ha van, akkor is csekély a más személy iránti szexuális érdeklődése. 4.Örömet csak kevés tevékenységben talál, vagy egyáltalán nem. 5.Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa. 6.Közömbös mások dicsérete és kritikája iránt. 7.Érzelmileg hidegség, elzárkózás vagy sivár affektusok jellemzik.

31. Szkizoid személyiségzavar − MAGYARÁZATA el nem fogadó szülők, bántalmazók; gyermekkori traumák; énzavar, hiányzik az önbecsülés, önmegerősítés; kognitív deficit, mások emocionális üzeneteinek meg nem értése.

32. Szkizoid személyiségzavar − KEZELÉSE Szociális visszahúzódásuk miatt nem kezdeményeznek terápiás kapcsolatot, ha igen más probléma, pl. alkoholizmus miatt Kognitív viselkedésterápiás módszerek: érzelemlista, szerepjáték Csoportterápia, bensőséges biztonságos keretben

33. „A” csoport: furcsák, különcködők Szkizotip személyiségzavar • Kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben akut diszkomforttal járó szociális és interperszonális deficit általános mintája, a szoros kapcsolatok fenntartásának csökkent kapacitása, kognitív vagy perceptív torzítások és viselkedésbeli különcségek, azaz 5 vagy több az alábbiakból:

34. Szkizotip személyiségzavar 1. Kóros vonatkoztatások (ilyenkor az egyén a külvilág egyébként semleges, tőle független eseményeit vagy ingereit magára vonatkoztatja, úgy érzi, azok róla vagy neki szólnak (pl. amikor a TV-ben Lauren menedzsere üzen a feltételezett gyilkosnak, és Ben úgy érzi, a fenyegetés neki szól stb.).

35. Szkizotip személyiségzavar 2. A viselkedést befolyásoló szokatlan hiedelmek, mágikus gondolkodás, melyek nem egyeztethetők össze az adott szubkultúra normáival (babonaság, látnokság, telepátia, hatodik érzék, „mások érzik, amit én érzek”, bizarr fantáziák, mágiára való hajlam stb.).

36. Szkizotip személyiségzavar 3. Szokatlan észlelési élmények (melyeknek a külső realitáshoz nincs mindig kapcsolódásuk: látomásos jelenségek, távol lévő személy jelenlétének az érzése, „úgy éreztem, hogy halott anyám velem volt a szobában” stb.). 4. Szokatlan gondolkodás és beszéd (homályos, körülményes). 5. Gyanakvás, paranoid elképzelések.

37. Szkizotip személyiségzavar 6. Nem megfelelő vagy beszűkült affektus (a személy hűvös és távolságtartó). 7. Szokatlan, excentrikus, különcködő, sajátságos magatartás vagy megjelenés (furcsán öltözködnek, a gyerekek emiatt csúfolják őket, a férfiak még az orvosi rendelőben sem veszik le sapkájukat). 8. Közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa. 9. Túlzott szorongás szociális helyzetekben.

38. Szkizotip személyiségzavar – MAGYARÁZATA • genetikai tényezők; • szülők pszichés zavarai, szegényes családi kommunikáció; • depresszióval kapcsolatban áll.

39. Szkizotip személyiségzavar – KEZELÉSE Egyértelmű határok felállítása Saját és kliens nézeteinek pontos elkülönítése Szociális izoláció megszüntetése, magányosság enyhítése, túlingerlés elkerülése Személyes érzések tudatosítása Kognitív módszerek: objektív elemzés, összefoglalások megfogalmazása Szociális készség tréning, retorikai foglalkozások Gyógyszeres kezelés (mellékhatásokra érzékenyek, figyelem a helyes beállításra)

40. A „B” csoportba tartoznak a dramatizálók, a viharos jelenetrendezők Antiszociális személyiségzavar • 15 éves kortól megnyilvánuló általános sajátosság mások jogainak semmibe vételére és megsértésére, azaz 3 vagy több az alábbiakból: 1. Képtelen a törvények betartásával a szociális normákhoz alkalmazkodni, így ismételten olyan cselekményeket követ el, melyekért letartóztatják (ismétlődő lopások, tiltott tevékenységek, kerítés, prostitúció, dealer).

41. Antiszociális személyiségzavar 2. Csalási hajlam, ismétlődő hazudozással, álnevek használatával, személyes előny vagy öröm érdekében mások becsapása. 3. Impulzivitás vagy a tervezés, előrelátás hiánya (utazgatás egyik helyről a másikra cél nélkül). 4. Ismétlődő verekedést, támadást eredményező ingerlékenység és agresszivitás.

42. Antiszociális személyiségzavar 5. Saját maga vagy mások biztonságának vakmerő semmibe vétele (súlyos beteg gyermek esetében nem tartja be az orvosi utasításokat) 6. Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség, ami a folyamatos munkavégzés vagy a pénzügyi kötelezettségek megszegésével jár (késés, hiányzás, tartós munkavégzésre való képtelenség) 7. Lelkiismeret-furdalás hiánya, emiatt indifferens vagy jogos számára mások bántalmazása, becsapása vagy meglopása

43. Antiszociális személyiségzavar – MAGYARÁZATA Pszichodinamikus elmélet: Szülői szeretet csecsemőkori hiánya Gyerekkori stressz, bántalmazás, agresszió, konfliktusok Behaviorista elmélet: Modellkövetés útján sajátítható el. Kognitív elmélet: Életfilozófia: mások szükségleteinek fontosságát lekicsinylik Kutatások: Genetikai tényezők, a hajlam örökölhető

44. Antiszociális személyiségzavar – KEZELÉSE Fő probléma a kliensek lelkiismeretének és változásra való motiváltságának hiánya Kognitív: mások szükségletei, erkölcsi kérdések megvitatása, empátia fejlesztése Terápiás közösségek börtönökben, mások iránt való felelősség hangsúlyával Túlélőprogramok

45. A „B” csoport: dramatizálók, viharos jelenetrendezők Borderline (határeseti) személyiségzavar • Kora felnőttkortól kezdve számos különféle helyzetben megnyilvánuló általános instabilitás az interperszonális kapcsolatokban, énképben és hangulatban, és jelentős impulzivitás, azaz 5 vagy több az alábbiakból: 1. Kétségbeesett igyekezet a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére.

46. Borderline (határeseti) személyiségzavar 2. Instabil és egyben intenzív személyes kapcsolatok, melyeket az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges változása jellemez (a hirtelen felfokozódó szeretet gyűlölet váltja fel, manipuláció: másokat a maga céljaira használ fel, a gondozót ráveszi arra, hogy…)

47. Borderline (határeseti) személyiségzavar 3. Identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan énkép vagy önértékelés 4. Impulzivitás legalább két, elvileg önveszélyeztető területen (költekezés, szexualitás, szerencsejáték, drogozás, veszélyes autóvezetés, mértéktelen evés-ivás: „nagy zabálás”, „falási roham”) 5. Ismétlődő öngyilkossági viselkedés, gesztusok vagy fenyegetések, vagy öncsonkítás

48. Borderline (határeseti) személyiségzavar 6. Érzelmi labilitás az észrevehető hangulati reaktivitás miatt (pl. kifejezett diszfóriás*, ingerlékeny vagy szorongásos epizódok, amelyek rendszerint néhány óráig, ritkábban néhány napig tartanak) (*diszfória: 1. Hangulat, melyre a következők jellemzők: elégedetlenség, nyugtalanság, depresszió és szorongás. 2. Kellemetlen vagy kényelmetlen érzés.)

49. Borderline (határeseti) személyiségzavar 7. Belső üresség krónikus érzése 8. Inadekvát, intenzív harag vagy annak kontrollálási nehézsége (pl. gyakori ingerültség, haragosság, ismételten tettlegesség) 9. Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések vagy disszociatív tünetek

50. Borderline (határeseti) személyiségzavar – MAGYARÁZATA korai szülő gyerek kapcsolat, elhagyatás, elhanyagolás abúzus, korai traumatikus élményekre épülő elhúzódó poszttraumás stresszzavar; genetikai tényezők; társadalmi, kulturális gyors változások reakciója.