MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST?

1. MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST? SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK IGAZGATÓINAK XIV. ORSZÁGOS FÓRUMA BUDAPEST, 2009. ÁPRILIS 21.

2. Tatai-Tóth András országgyűlési képviselő (MSZP)az Oktatási és tudományos bizottság tagja, az MSZP-frakció Oktatási munkacsoportjának vezetője30/9662692andras.tatai-toth@parlament.hu

3. Az egyenlőtlenségek kialakulásában meghatározó a kora gyermekkor Hány millió szót hall egy gyerek 4 éves koráig? – a szülő státuszának függvényében (Forrás: Hart & Risley (1995), idézi McKinsey (2007))

4. PISA 2006: átlag alatti tudás Országos átlagok matematikából (15 évesek) (Forrás: OECD 2007)

5. A társadalmi egyenlőtlenségeketnöveli a magyar oktatási rendszer PISA 2006: A tanulók természettudományos tudáskülönbségének hány százaléka fakad az iskolák közötti különbségből % (Forrás: OECD 2007)

6. Az oktatás színvonala nem elsősorban pénzkérdés,… Matematika eredmény (PISA 2006) Közoktatási ráfordítások a GDPszázalékában (Forrás: Oktatási Minisztérium)

7. Az állam kettős közoktatási felelőssége • köteles a feltételeket biztosítani a legszélesebb értelemben (jogszabályi, anyagi, szakmai-szervezési stb.); • köteles gyermekek, a fiatalok oktatásra, nevelésre vonatkozó alkotmányos alapjogai érvényesülését garantálni, többek között a közoktatási rendszer törvényes és szakszerű működésének ellenőrzésével.

8. Az 1985-ös reform:megszűnt a „folyamatellenőrzés”, de nem valósult meg azóta sem a „kimeneti szabályozás”! A magyar közoktatás túlszabályozott és ellenőrizetlen

9. Legsürgetőbb oktatáspolitikai teendők: • Meg kell erősíteni az állam második feladatát: garantálnia kell az oktatás-nevelés minőségét (mérés, értékelés, ellenőrzés, „kimeneti szabályozás”) • Összhangba kell hozni a szabályozást és a valóságot! (elszakadt a törvényekben, rendeletekben, tantervekben megálmodott iskola a ténylegesen működőtől, a valóságostól) • a szakmai, pedagógiai megoldásokat kell kidolgozni, azokhoz igazítani a jogi szabályozást (a túlzott bürokráciát le kell építeni).

10. A MAGYAR TÁRSADALOM LEGSÚLYOSABB GONDJA: A SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS KETTÉSZAKADÁS

11. Az esélyegyenlőtlenségek eredete • a szociális és a kulturális hátrányok • a közoktatási ellátás (óvoda, iskola) minősége, • a települések, térségek fejlettsége, munkalehetőségei, az ott élők egészségügyi ellátásának színvonala • az öröklött és szerzett hátrányok • fogyatékosságból eredő sajátos nevelési igény. Mindezek a körülmények sok esetben halmozottan jelentkeznek.

12. A közoktatás felelőssége • a közoktatásnak mással nem pótolható feladata, felelőssége van az esélyegyenlőtlenségek csökkentésében, • ugyanakkor önmaga ezt a súlyos társadalmi problémát megoldani nem tudja.

13. A „PISA-SOKK” • 2000-ben az olvasás, a matematika és a természettudományok területére terjedt ki a felmérés - a fő hangsúly az olvasási képességen volt. • 2003-ban ismét az említett három terület vizsgálata volt a cél, ezúttal a matematikai teljesítmény mérése kapta a fő hangsúlyt. • 2006-ban a diákok természettudományos felkészültségét vizsgálták részletesebben, de továbbra is helyet kapott a mérésben az olvasás és a matematika.

14. CSAPÓ BENŐ – 2006. HVG • „Súlyos problémának tartom, hogy továbbra is azok közé az országok közé tartozunk, ahol a szülők iskolázottsága, a család kulturális háttere a legerősebben határozza meg a gyerekek tudását. Ez sokkal nagyobb gond, mint amit a nemzetközi rangsorban elfoglalt helyünk jelez. Ebből ugyanis kiderül, hogy még ez a nemzetközi összehasonlításban nem túl sok tudást sem annyira az iskolában, mint inkább otthon szedik össze a gyerekek. Ezek az ismétlődő negatív eredmények talán megerősítik a változtatásra irányuló, ma még elég bizonytalan szándékot

15. A 15-ÉVESEK LEMARADÁSA NEM A SZAKISKOLÁBAN KELETKEZIK! • 6- ÉS 8-OSZTÁLYOS GIMNÁZIUMOK A 8. OSZTÁLY UTÁN: • SZAKISKOLA - SZAKMUNKÁSKÉPZÉS • ÉRETTSÉGIRE FELKÉSZÍTŐ 4-OSZTÁLYOS GIMNÁZIUM VAGY SZAKKÖZÉPISKOLA

16. LEMORZSOLÓDÁS – VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI ÉLETESÉLYEK • NINCSENEK HITELES ADATOK –ÉVENTE 8-10.000 FIATAL „MORZSOLÓDIK” LE 2005-BEN „100 LÉPÉS” : • FELZÁRKÓZTATÓ A 8.OSZTÁLYT EL NEM VÉGZETTEKNEK • NAGYOBB ÓRASZÁMÚ SZAKMAI ORIENTÁCIÓ A 9-10. OSZTÁLYBAN • SZAKKÖZÉPISKOLA: BESZÁMÍTÁS

17. 2009. „ALTERNATÍV” VAGY ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS • A MEGLEVŐ KÉPZÉSI FORMÁK MELLETT A FENNTARTÓ ÉS AZ SIKOLA DÖNTÉSE ALAPJÁN INDULHAT A 8. OSZTÁLY UTÁN SZAKKÉPZÉS. • A 2 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMÚ SZAKMÁK ESETÉBEN 3-ÉVES • A 3 SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMŰ SZAKMÁK ESETÉBEN 4-ÉVES KÉPZÉS

18. ÜTEMEZÉS • A közoktatási törvény módosítása – 2009 tavasza – beterjesztve (OKM) • Az OKJ és más szabályozók módosítása – 2009 szeptembere (SZMM) • Iskolák az őszi programhirdetésig eldöntik, indítanak-e ilyen osztályokat • 2010 őszén megkezdődhet a képzés

19. MIKÉNT ALAPOZHATJA MEG A KÖZOKTATÁS A SZAKKÉPZÉST? • Elvégzi a közoktatás a saját feladatát (Új Tudás program) • Nevelőmunkája során nagy gondot fordít a fizikai, a „kétkezi” munka megbecsülésére • Olyan iskolai légkörben neveli a gyermeket, ahol felelősségtudat alakul ki, valamint az életkornak megfelelő munkafegyelem • Iskolai feszültségek – szegregáció, integráció – SNI (EGYÜTTNEVELÉS) • Pedagógusképzés és továbbképzés

20. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!