Távhő fejlesztési Cselekvési Terv koncepció Dr. Toldi Ottó f őosztályvezető helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

1. Távhőfejlesztési Cselekvési Terv koncepció Dr. Toldi Ottó főosztályvezető helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS A MATÁSZSZ ÉS A PÉCSI TÁVFŰTŐ KFT. Pécs, 2012. május 9-11.

2. Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia 2011-2030 dokumentumot melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● hazai megújuló energia a lehető legmagasabb arányban ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● a hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása

3. Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Az Energiastratégiához illeszkedő cselekvési tervek: ● Erőműfejlesztési Cselekvési Terv ● Távhőfejlesztési Cselekvési Terv ● Ásványvagyon Készletgazdálkodási és Hasznosítási Cselekvési Terv ● Energetikai Iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Terv ● Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

4. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv munkaanyagának tartalomjegyzéke Felhatalmazás: a Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló OGY határozat alapján (77/2011 (X. 14.) Célrendszer: definiálja az TFCsT céljait, szükségességét, felhasználási lehetőségeit és „célközönségét” Indikátorok: a távhőszolgáltatás fejlesztési tendenciáinak nyomon követésére a hazai energiapolitikai szempontjait figyelembe vevő indikátorokat azonosít A távhőszolgáltatás versenyképességének a feltételei: elemzi a hazai távhőfejlesztésre ható legfontosabb külső és belső gazdasági és energiapolitikai adottságokat, tendenciákat A zöld távhő koncepció: azonosítja a földgázimport függőség és az ÜHG kibocsátás csökkentés céljainak megfelelő optimális eszközrendszert Intézkedési terv: felsorolja azokat a rövid- és hosszú távú intézkedéseket, amelyek révén a magyar távhőszektor akkut problémái nagy valószínűséggel kezelhetők

5. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv célrendszere • Tudatosítanunk kell, hogy a környezetbarát távhő szolgáltatás országos energiapolitikai eszköz, az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze. Kiváló lehetőség a klímavédelem és a fenntartható fejlődés szolgálatában, ezért jogi szabályozással is erősíteni kell a nemzeti vagyon részét képező távhőrendszerek védelmét. • ●Mindezek alapján célunk, hogy a földgázalapú központi fűtéssel versenyezni tudó, kompetitív távhő szektort hozzunk létre. • ●Célunk továbbá, hogy a távhőszolgáltatás fokozatosan a földgáz import kiváltás egyik eszközévé alakulva egyéb, elsősorban megújuló- és anyagában nem hasznosítható kommunális hulladék energiaforrást alkalmazva a környezettudatos fogyasztók zöld szolgáltatásává alakuljon.

6. A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv indikátorai • ● Az indikátorok elemzése megteremtheti a szakmai alapot a Kormány esetleges közvetlen beavatkozásához, amennyiben energiapolitikai céljainkkal nem összeegyeztethető tendenciákat tapasztalunk. • ● Egy lehetséges indikátor készlet (összhangban az EU prioritásaival): • megújuló energia aránya; • üvegházhatású gáz kibocsátás mennyisége és fajlagos értéke; • a fosszilis és biomassza alapú hőtermelés tényleges átlagos hatásfoka; • az egyedileg szabályozható hővételezésbe bekapcsolt fogyasztók aránya; • a tényleges hőfogyasztáson alapuló ármegállapítás alapján fizető fogyasztók aránya;

7. Távhővel ellátott lakások számának alakulása (1960-2007) Forrás: OrbánT., Metzing J. (Főtáv Zrt.)

8. Értékesített hőmennyiség 1960-2010 Forrás: OrbánT., Metzing J. (Főtáv Zrt.)

9. A jövedelmezően funkcionáló finn távhőrendszer néhány jellemző paramétere a felzárkózó országokra jellemző adatok tükrében finn adat: felzárkózó gazdaságok átlaga: Hálózati hőveszteség (%): 6 - 9 15 - 40 Vízpótlás volumen/év: 1 10 - 50 CHP arány (%): 76 30 - 60 Megújuló arány (%): 38 0 - 10 Üzembiztonság (%): 99,98 99%-nál alacsonyabb Munkaerő hatékonyság: 20 1 - 4 (GWh/alkalmazott) Jövedelmezőség (%): 10 – 20 alacsony v. negatív Forrás: FinnishCleantech - Finpro 2011

10. A kompetitív távhőszolgáltatás létrehozása A távhőszolgáltatás kompetitívvá tételének fő akadálya az, hogy a távhő fogyasztók jelentős részének a távhő díj fizetése nehézséget okoz. A távhő drága a fogyasztók jövedelméhez képest és drága – a fogyasztók vélekedése szerint – a gáz (központi) fűtéshez képest. Ez utóbbi, relatív drágaságra, ismertek a magyarázatok: ● a fix és a változó költségek aránya nem optimális a távhőszolgáltás fejlesztése szempontjából, ● nem tudatosul kellő mértékben, hogy a földgáz alapú fűtési rendszerek fenntartási és karbantartási költségei sokkal nagyobb arányban terhelődnek a fogyasztókra (ezek nincsenek benne a fűtési számlákban), mint a távhő rendszerek esetében, végül ● a hazai távhő rendszerek túlzottan magas költségszinten működnek.

11. Versenyhelyzet alakulása ma (lakáskorszerűsítés előtt és után) Forrás: OrbánT. (Főtáv Zrt.)

12. A távhő versenyképességét javító tervezett intézkedések • 1.) Át kell tekinteni az ÁFA és az energiaadó kérdését. Meg kell teremteni ezek összhangját és a távhőszolgáltatás méltányos, de nem indokolatlan mértékű kedvezményezésének lehetőségét. • 2.) Támogatni kell a városi távhő szigetüzemek összekapcsolására szolgáló gerincvezetékek kiépítését elsősorban Budapesten, de a többi olyan településünkön is ahol ennek a társadalmi haszna kimutatható. • 3.) Meg kell teremteni az átalány díjas fizetéshez hasonló, de mégis a ténylegesen elfogyasztott hőmennyiség alapján kalkulált, transzparens számlázás és a hőszabályozás feltételeit • 4.) A távhőszolgáltató cégeknek rövid és középtávú fejlesztési tervet kell készíteni - a hőszigetelési programok következményeinek a beépítésével – amelyet a MEH ellenőriz és értékel. • 5.) A távhőrendszerekből kilépők továbbra is kötelesek legyenek hozzájárulni a távhőrendszerek fix költségeihez, ösztönözni kell a középületek, lakóparkok, bevásárló központok, új ipari létesítmények távhőre csatlakozását. • 6.) Vizsgálni kell az anyagában nem hasznosítható kommunális hulladékok hőtermelésbe és ezen keresztül a távhőszolgáltatásba való bevonásának lehetőségét.

13. Alternatívája-e a távhőellátás jelenleg a gáz központi fűtésnek? • Földgázkiváltási alternatívák a hőtermelésben: • ● megújuló hőenergia • ● tisztított biogáz közvetlen betáp-lálás • ● forróvíz előállítás éjszakai árammal • ● hőenergia előállítás anyagában nem hasznosítható hulladék égeté-sével • támogatjuk, hogy a hulladéktüze-léssel termelt energia 50 %-a megújulóból termeltnek számítson Forrás: Orbán T., Metzing J. (2007) „A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS, A HAZAI ENERGETIKA MOSTOHAGYERMEKE”

14. Zöld távhő koncepció • A Nemzeti Energiastratégia szerint a megújuló energiaforrások részesedése 20%-körüli értékre növekszik 2030-ig ● A megújuló energiaforrások bevonását a távhőfejlesztésbe az NCsT és a Nemzeti Energiastratégia célszámai tükrében kell megvalósítani. El kell készíttetni a rendszerhez illesztés műszaki megoldásait. Cél, hogy a jelenlegi földgázalapú hőtermelés megújuló alapúvá váljon. ● A lokális élelmiszer-, takarmány és megújuló energia termelés integrációján alapuló Energiafarm koncepció kidolgozásán keresztül támogatni kell a kisvárosi-, falusi távfűtés technológiai alapjainak fejlesztését. ● Az engedélyezési és szabályzási eljárást eközben egyszerűsíteni kell (egyablakos ügyintézés)

15. Távhő „zöldítés” biomassza hasznosítással A második generációs energianövények potenciális energiahozamai (GJ/ha) Európában

16. Távhő „zöldítés” geotermális energiával 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása Forrás: MOL ● A Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervben részletezett módon a meglévő bázisról kiindulva megduplázódhat a geotermális energia primerenergia részesedése – 4,5 PJ-ről – 9,0 PJ-re 10 év alatt, és 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása.

17. Összefoglalva A megújuló energia leggazdaságosabban hőtermelésre hasznosítható Részesedése a hőtermelésben 12%-ról 32%-ra nő, miközben az össz-hőenergia felhasználás 20-23%-al csökken

18. Épületenergetikai program – mit jelent ez a távhő szektor szempontjából? ●Épületenergetikai programok: 111 PJprimerenergia megtaka-rítást jelentenek 2030-ig átla-gosan 60%-os felújítási mélység-gel számolva (ebben az új épületek is benne vannak)

19. Zöld távhő koncepció megvalósítása érdekében tervezett legfontosabb intézkedések • 1.) Országos katasztert kell készíteni a geotermia és a biomassza bevonására a hőtermelésbe az NCsT és a Nemzeti Energiastratégia célszámai tükrében. • 2.) A lokális élelmiszer-, takarmány és megújuló energia termelés integrációján alapuló Energiafarm koncepció kidolgozásán keresztül támogatni kell a kisvárosi-, falusi távfűtés technológiai alapjainak fejlesztését. • 3.) A hulladéktüzeléssel termelt energia 50 %-a megújulóból termeltnek számítson. • 4.) Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a kapcsolt hő- és villamosenergia termeléssel összefüggésben adódó CO2 kereskedelem haszna vissza-forgatható legyen a távhőszolgáltatás korszerűsítési feladatainak támogatására.

20. Köszönöm a figyelmet! Várjuk a javaslatokat! otto.toldi@nfm.gov.hu