CEPI

1. Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPIdr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkár Főtitkár CEPI-CEAB

2. CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel, mely belga nemzeti jog szabályai szerint működik. • 2006-ban 22 államban 32 szakmai tag egyesülete volt. • 2009-ben 42 szövetség és 27 ország. • A szervezet fő célja, hogy az európai ingatlanos szakemberek részére az együttműködés kidolgozása. 2014.09.23. CEPI ÉVES JELENTÉS http://www.cepi.be 2

3. Trendek a lakóingatlan piacon 2008 • 2008 MIKÉNT KEZDŐDÖTT ILLETVE VÉGZŐDÖTT • A 2008-s esztendő volt az év mikor a szerencse megfordult az uniós lakóingatlan piacon. • A pénzügyi krízis az elsőrendű ingatlanpiacból indult el 2007-ben az USA területéről és végül eredményezett gazdasági és pénzügyi feltételekkel vegyes árak zuhanást a legtöbb európai országban. • Növekvő olaj árak, erős euró és hiteltörlesztő részletek növekedésének kombinációja a kereskedelmi kamatláb növekedésével és több szigorodó hitelezési feltétellel a befektetőket egyre idegesebbé tette. • 2008. évben látni lehetett a kezdeti idegesség okozta viharfelhők megjelenését a piacon. • A hírek a piac számára 2008-ban nem voltak teljesen rosszak, mint a jövendölések jelezték, de egyre nehezebbé vált bármilyen fénylő jelet felfedezni. • Általánosan elmondható hogy azok az országok, ahol az ingatlanár buborék után erős árnövekedés történt ,azok voltak az elsődlegesen és leginkább nehézségben. • A problémák oka a pénzügyi szisztéma és a globalizációs hatások befolyása jelentette azokat a nehézségeket amelyek a pénzügyi szektorban gyorsan terjedtek el ,Európa azon részeit sem kímélve melyek egyébként nem alapvető pénzügyi problémákkal rendelkeztek. • Azon országok, amelyek 2008 évet relatíve sértetlenül élték túl, nos azokat az év végére keményen érintette a pénzügyi nehézségek európai gazdaságra átfordult örvénye.

4. 2009-es esztendő • 2009 év elején a pénzügyi nehézségek és problémák már evidensek voltak és az érdekes kérdés lett, hogy milyen kiterjedésben folytatódik ez különféle országok piacán. • Európai országok nem egyenlő mértékben fertőződtek meg a krízis által. • A felépülés útja úgy tűnt, hogy több ország számára nehezebb lesz, mint másoknak és 2009 év végére néhány ország szembenézett már olyan általános problémákkal amelyekből a többi ország már látta a saját piacát felállni. • Azonban azon országokban ,ahol az áresés folytatódott ott néhány esetben az áresés folyamatos és tartós maradt. Néhány helyen történelmi mélypontra zuhant a kamatláb is. • A 2009-s felépülés hatására azok a problémák, melyek az előző évből jöttek, egy fokozott hatást gyakoroltak az országokra, néhány jelentős problémát generálva melyek a közös problémák eredményeként voltak meghatározhatóak. • Volt néhány hatalmas probléma, például a balti államok. • Írország és Spanyolország a hasonló problémák megoldásának sok szempontból eltérő kezelését választotta. • Más államok problémái kevésbé voltak evidensek ,de a felépülés jelei eltérőek voltak. • Néhány országban és különösen Észak Európában az árak emelkedése szignifikáns értékeket jelzett. • Ezen különbségek figyelembevétele alapján nehéz beszélni az európai lakó ingatlanpiacról mint egy meghatározott egészről, melynek néhány jellemző alapján tagolt • Evidens hogy nem hasonlítható össze például Európa az Egyesült Államokkal. • Meghatározzuk azokat a különbségeket, melyek a 2009-s áttekintés számainak tükrében és megnézzük a különbségeknek lehetséges okait.

5. Általánosságok • A lakóingatlan szektor a szíve a gazdasági krízisnek(nem csak Európában). • Ezt jelzi hogy a tulajdonlás a legjelentősebb összetevője a jólétnek és gazdagságnak Európában. • Az európaiak 70%-a lakik a saját otthonában és ezen beül 54 % Németországban , 60% Ausztriában ,közel 90% Magyarországon, Szlovákiában és Litvániában • A lakóhely értékével több mint 60%-át képviselve az összes háztartások gazdagságán belül mint például Finnországban, Németországban, Olaszországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. • A legtöbb országban növekvő árak öröksége. • Az EU 15 vizsgált tagállamából 11 országban 1997-2007 között a lakóingatlan árak megduplázódtak és ezen belül, például Finnországban 86%-kal emelkedtek. • Ezen országok közül 8 országban a növekedés mértéke nagyobb volt a vizsgált időszak második periódusában , így Görögországban és Franciaországban megháromszorozódtak az árak. • Azonban Németországban az árak alig csökkentek, Ausztriában 4%-kal nőttek 2002-2007 között és Portugáliában pedig 9%-kal nőttek. • A ház árak gyorsabban nőttek, mint a fizetések az elmúlt tíz év alatt a legtöbb tagállam területén, kivéve Németországot és Portugáliát. • Franciaországban a ház árak megduplázódtak az átlag fizetésekhez képest 1997-2007 között, Spanyolországban és Egyesült Királyságban 85-86%-kal nőttek, Olaszországban és Svédországban 70%-kal emelkedtek és Belgiumban ,Dániában és Hollandiában 60-62%-kal volt nagyobb a növekedés üteme. • Németországban az árak 13%-kal estek az átlagfizetésekhez képest és Portugáliában 2%-kal ugyanabban a periódusban és a vizsgált időszak utolsó öt évében Ausztriában 7%-kal estek.

6. Jelzáloghitelek robbanása • Jelzáloghitelek robbanása • A pénzügyi krízis kirobbanását követő év hasonló emelkedéseket mutatott a jelzáloghitelek területén összevetve a háztartások éves bevételeivel azon néhány esetben ,mint például Hollandiában és Dániában ahol 200%-kos növekedést mutatott. • A növekedés az új tagországokat érintette leginkább, annak ellenére ,hogy a jelzáloghitel szint itt az EU 15 alatt volt. • Jelzáloghitel adósság az összes országban növekedett a tíz éves periódus alatt a pénzügyi krízis kapcsán, kivéve Németországot. • 1998-2007 között a jelzáloghitel adósság megtriplázódott Írországban a háztartások bevételeihez képest, az elmúlt öt évben pedig a háztartások bevételeinek 80%-áról 175%-ra nőtt. • A kilenc éves periódusban volt egy 2.5 -szeres növekedés Spanyolországban , mely meghaladta a háztartások bevételeinek 100%-át a vizsgált periódus második részében. • A jelzáloghitel adósság Hollandiában és Egyesült Királyságban 80%-os mértékű volt és Hollandiában duplájára nőtt a háztartások bevételeihez képest és 1.4-szeresére nőtt az Egyesült Királyság területén. • Németország erre egy ellen példa hiszen az 1998 és 2007 közötti időszakban kisebb emelkedést mutatott és 7%-kal mértek kisebb növekményt mint 2002-ben. • A kölcsönvétel területén az új államokban nagy növekedésre került sor. • A jelzáloghitel adósság növekménye háromszor akkora mértékű volt ,mint a háztartások bevételeinek növekedése 2002-2007 között. • Észtországban ötszörösére nőtt a jelzáloghitel adósság ezen periódus alatt, elérte a háztartások bevételeinek 80%-át és Lettországban az arány alapján több mint 60%-a lett a háztartások bevételeinek. • Ezek a növekedések alacsonyabb szintet mutattak Európa más területein a jelzáloghitel adósság szignifikánsan emelkedett , így Csehország és Litvánia területén 30%-át érte el a háztartások bevételének és ez az arány 20%-ot ért el Magyarországon és Szlovákiában. • Ezek a faktorok a keresleti igény és a gazdasági növekedés révén emelkedtek néhány államban, de fenntarthatatlannak bizonyultak. • Mikor a lakóingatlan piaci buborék kidurrant ez azonnali hatást gyakorolt az építőiparra. • Példának okáért a munkanélküliség 21%-ra nőtt a 2008 év utolsó negyedévében, mely több mint fél millió munkahely elvesztését jelentette

7. A bérleti szektor • A bérleti szektor ereje • Az Európai Unióban a tulajdonlás aránya szintén reflektál a különféle országok bérleti piacainak relatíve erős voltára. • Németországban példának okáért körülbelül az ingatlanok felét bérlik, míg Ausztriában ,Hollandiában és Franciaországban ez a bérleti szektor a teljes lakóingatlan arány 40%-át képviseli. • Spanyolország és a legtöbb új uniós ország nagyon kicsi bérleti piaccal rendelkezik. • Ezen szektoron belül is több különbség mutatkozik például a szociális lakásszektor fontossága, körülbelül 75%-a az összes bérelt ingatlannak Hollandiában, szemben Franciaországgal ahol is ez az arány 40%. • Az északi országok relatíve fontos szociális lakásszektorral rendelkeznek. • Dániában a lakóingatlan piacon belül 60% tulajdonol és 40 % bérel,de ebből is 20% szociális alapon bérlő.Ezt természetesen csak egy jó gazdasági adottságokkal (legtöbb multinacionális cég székhelye Dánia és ezen belül Koppenhágában van) rendelkező ország képes. • A szituáció az egyébként jelentős izlandi és amerikai befektetések és erőfölény lemorzsolódása ellenére sem csökkent szignifikánsan.

8. Európa és USA • Különbségek az európai és amerikai piac között • Sok tanácskozás zajlott le a pénzügyi krízis eredetét illetően, valamint a jelzáloghitel válság Amerikában való keletkezése és annak befolyása az amerikai lakóingatlan piacra vonatkozóan. • Vannak természetesen azonosságok az európai és amerikai lakóingatlan piac között, melyek különböző módokon jelennek meg az egyéb respektiv piacokon.. • A kínálat sokkal nagyobb arányú Európában, az USA területén sokkal nagyobb az elérhető föld mennyisége, az amerikai jelzálogpiac jobban fejlődött és ez sokkal hatásosabb választ ad a kölcsönadásra és az európai kereskedelmi kamat sokkal diverzifikáltabb azon országokban ,mint például Spanyolország vagy Itália ahol különféle árfolyamokon létezhetnek kölcsönadások szemben az USA területén normálisnak tekinthető hosszú lejáratú dollár hitelekkel. • A ciklikus korreláció a házárak és a jelzáloghitel adósság között sokkal nagyobb az USA területén, mint Európában egy helyi kis korrelációval Németországban. • Mindenekelőtt az ingatlanban mért jólétnek nagyobb az EU-n belül a GDP-n belül mért aránya mint az USA területén, mivel az ingatlantulajdon a legtöbb európai háztartás részére a legfőbb formáját jelenti a gazdagságnak és a föld értékek általánosan mérve is magasabbak. • Az európai piac sok megkülönböztető jegye mellett is regionális különbségeket tartalmaz.

9. Északi országok • Különösen az északi országokban volt tapasztalható nagy növekedés(Dánia kivétele mellett) ,az árak növekedtek Finnországban, Svédországban és Norvégiában. • A CEPI tagszövetségéhez a KVKL-hez csatlakozva a finn ingatlanpiac 2008 őszén megállást mutatott, mely nagyon kevés tranzakciónak adott helyet. • Alacsony lakás árak voltak elérhetőek az első vásárlók és befektetők számára 2009 tavaszán, mely őszre rövid túlkínálathoz vezetett , tele új építkezésekkel és történelmileg alacsony kereskedelmi kamattal. • Az év utolsó negyedévében(az előző év hasonló periódusához mérten) az árak 7.8%-kal növekedtek a már létező házak és lakások területén és nagyobb árnövekedéssel a nagy városok lakásai és házai területén(10%) ,valamint egy 11.6%-os növekedés Helsinkiben jelentkezett ,ahol is az új lakások árai 3.5%-kal növekedtek és a főbb városokban mintegy 9%-kal. • 2009. év végére több a KVKL tagirodájának jelentése alapján a legjobb eladási statisztikát könyvelhették el a történelmükben. • Jukka Malila mint a KVKL igazgatója és CEO-ja nem várja a növekedés folytatását ,azt mondja ,hogy az anyagi viszonyok olyanok maradnak mint most, az árak lassan növekednek a nagyobb központokban.” • Az ország más részein a fejlődés kiegyensúlyozott lesz. • A KVKL éves összefoglalása alapján alacsony csökkenés. • Az építkezések számának gyarapodása és a kereskedelmi kamatok a piac fontos faktorai lesznek.

10. Északi országok II. • A KVKL által összeállított éves alap jelentés alapján kis csökkenés -1.5%-kal az eladó házak területén és -0.3%-kal csökkentek a kis lakások és esedékes hogy az év eleji lassú indulás jellemző marad a piacon. • A Finn Statisztikai Hivatal szerint a 2009-s éves alapon a bérletek átlagosan 4.09%-kal nőttek. • A bérletek közül a nem támogatott bérlemények vonatkozásában 3,1%-os átlagos emelkedést mutattak és a kormányzat által támogatott piaci bérlemények bérleti díja pedig 5,1%.ot nőtt. • Az átlag négyzetméterre eső bérleti díj a nem támogatott bérlemények vonatkozásában 10,07 Euro volt éves szinten, míg a kormányzati támogatást élvező bérlemények esetén ez 8,93 Euró Svédországban a Svéd statisztikai jelentés szerint az egy vagy két bérleményt tartalmazó házak 7%-kal nőttek a 2010-s éves szint alapján. • Svédország néhány részén(nem nagyvárosok területén)mutatott áresést ez az időszak de ez nem az éves szint alapján történt mérés szerint. • Az átlag ár egy vagy két bérleményt tartalmazó házak tekintetében 1954 000(200.200 Euró) a 2009 november és 2010 január közötti időszak alapján. • Norvégiában, a norvég statisztika jelentése szerint a 2009-s éve harmadik és negyedik negyedévében az árak nem változtak, a 2009-s év negyedik negyedévének végére az éves szintet 11,6%-kal túlszárnyalta.2009 évben 29%-kal voltak a ház árak magasabbak mint 2005 évben, a legmagasabb emelkedést Stavangerben mérték(53%). • Kis emelkedésekre került sor a bérleti piacon a 2009-s év első negyedévében volt a nagy városokban mért legmagasabb emelkedés a 2009-s év negyedik negyedéve 1,3%-kos Oslóban és 1,1%-os Bergenben,Trondheim,Stavanger és Tromsban. A bérlők által átlagosan fizetett bérleti díj 5444 norvég korona azaz körülbelül 694,239 Euró volt a 2009-s év negyedik negyedévében. • A CEPI tagszövetsége a NEF jelentése alapján a 2009-s évben éves szinten 1%-os növekedést mértek a házak és 3%-ot a lakások piacán. • A bérletek lassan emelkedtek 1%-kal a házak és 1,5%-kal a lakások piacán.

11. Litvánia,Észtország • A balti államok:Litvánia, Észtország, Lettország • A balti államok szintén nagy árcsökkenést értek meg a 2009-s évben. • Litvánia 2009 évben egy nehéz évet szenvedett el a piaci aktivitás az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjét hozta. • A lakások árai a nagy városokban mintegy 27%-kal csökkentek (kb a 2008.év -15%-kos csökkenésének a duplájára). • Az év végén már mutatkoztak jelek a növekedésre vonatkozóan. • Az árak a házak piacán is csökkentek a nagy városokban és külvárosokban 30-45% közötti árcsökkenést a a földek és az építkezés költségei mutatták. • A bérleti díjak szintén csökkentek 35-40 között. Nagy mennyiségű eladatlan lakás állt rendelkezésre. • Észtország • Tallinban 54%-kal csökkent a lakás értékesítések volumene. • Azonban voltak az év végén már jelek, hogy a vizsgált tranzakciók száma elkezd növekedni. • Harju megyében és Tallinban a 2009-s év negyedik negyedévében az átlagár 20%-kal csökkent. A bérleti piac az árak éves szinten csökkentek 35%-kal a legnagyobb csökkenés a drága lakások piacán történt. • .

12. Lettország • Lettország katasztrofális évet zárt a CEPI tagszövetsége a LANIDA jelentése szerint az árak éves szinten 30%-kal a házak és 40%-kal a lakások piacán csökkentek. • A házak bérleti díjai 30-40%-kal míg a házaké 50-60%-kal csökkentek. • A kiadott építési engedélyek száma(2008-s évvel összehasonlítva) 40%-kal csökkent és az ingatlanügynökök 50%-kos bevételcsökkenést szenvedtek el. • 20%-a a lett ingatlanügynököknek 2009-ben abbahagyta a működését. • A lett gazdaságot komolyan érintette a gazdasági és pénzügyi válság. • A lett nemzetközi valutaalap szerint a világ az egyik legmélyebb recessziót élte túl, a GDP 2009-s évben történt 18%-kos csökkenése és a munkanélküliség 20%-os csökkenése mellett. • 2009 év elején az ország 7,5 milliárd euró hitelt vett fel a nemzetközi közösségtől hogy a saját gazdaságát fenntartsa. • 2000-2007 között Lettország volt a világ leggyorsabban növekvő gazdasága, éves szinten a növekedés 9%-os volt. • A kereslet nagy része a gazdasági növekedés a nagy üzletet bonyolító külföldi ingatlanbefektetések adták és 2007 év végére a külső adósság a GDP 125%-át érte el. • Mikor a válság bekövetkezett a külföldi beruházások leálltak és Lettországban a mély recesszió tetézte a gazdasági krízis más szektorokra való átterjedése is. • Eredményként a korrekció kemény volt és a gazdasági szituáció igen nehézkesnek tűnt

13. Irország • Annak ellenére ,hogy a balti államoktól mind földrajzilag illetve gazdaságilag különböző , Írország és Spanyolország szintén hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek. • Írországban és Spanyolországban is egy lakás búmra került sora az euró zónához való csatlakozás után és alacsony szinten voltak a kamatlábak is. • Mindegyik országban masszív számban került sor új építkezésékre így mikor a recesszió elérte ezeket az országokat melyekben már ekkor túlkínálat jelentkezett s ez rossz hatást gyakorolt a nagy számú eladatlan ingatlanra és magas munkanélküliséget generált a megelőző időszakban nagy számú munkavállalót foglalkoztató építő és társult szolgáltatási szektoron belül. • Írországban a piac 2009-ben szabályozatlan volt. • A CEPI tagszövetség az IAVI jelentés szerint az egyik leghalványabb és lehangolóbb évet élte át a piac 2009-ben. • Az aktivitási szint minden szektorban virtuális volt, mindenhol az alaptőke esett. Azok számára akik az ingatlanszektorból éltek a túlélés volt a tét. • 2010 év elején ingatlanárak 40%-kal voltak alacsonyabbak mint 2006 évben az ingatlan típusa és elhelyezkedésétől függő szórás szerint. Nagyon kevés értékesítésre került sor 2009-ben és eredményképpen megnőtt az eladatlan raktárkészlet kínálata, habár a bérleti piacon látszódtak a potenciális lehetőségek azzal a ténnyel együtt, hogy a bérleti díjak 15-23%-kal csökkentek az előző két év átlagához képest. • Írországban csökkent a hitelnyújtó intézmények száma, melyek korábban aktívan szerepeltek a piacon, melynek eredménye volt hogy a pénzügyi finanszírozás csökkent, melyre csak az alacsony kamatláb gyakorolt befolyást. • IAVI információi szerint és egy és két hálószobás lakások árai jobban csökkentek mint az újaké(-22% és 2,6% Dublinban) és a nagyobb négy illetve öt hálószobás lakások árai (-21%-kal az új és 23%-kal a régieké csökkent Dublinban). • Dublin városias övezetében, illetve Leinsterben további nagy értékű áresésre került sor 2009 évben összehasonlításképpen Munsterrel és Connaughtal(-20% az új 4-5 hálószobás ingatlanok területén). • A ház árindex Írországban azt mutatja, hogy az átlag ház árak 18,5/-kal csökkentek 2009.évben és most a 2003 áprilisi szinten állnak ez egy 31,5%-kos csökkenést jelent a piacon 2007 februárjában mért gyenge teljesítményhez képest is. • A táblázatok mutatnak egy folyamatos csökkenést a negyedik negyedévben mintegy 8,5%-kos ütemben. • Ezek az áresések egy spekulatív növekedést követtek, a nemzeti ház árak 14,9%-kal nőttek a 2006 évet megelőző tíz évben.

14. Irország II • Írországban is egy lakás búmra került sora az euró zónához való csatlakozás után és alacsony szinten voltak a kamatlábak is. • Mindegyik országban masszív számban került sor új építkezésékre így mikor a recesszió elérte ezeket az országokat melyekben már ekkor túlkínálat jelentkezett mely rossz hatást gyakorolt a nagy számú eladatlan ingatlanra és magas munkanélküliséget generált a megelőző időszakban nagy számú munkavállalót foglalkoztató építő és társult szolgáltatási szektoron belül. • Írországban a piac 2009-ben szabályozatlan volt. • A CEPI tagszövetség az IAVI jelentés szerint az egyik leghalványabb és lehangolóbb évet élte át a piac 2009-ben. • Az aktivitási szint minden szektorban virtuális volt, több helyen az alaptőke esett. Azok számára akik az ingatlanszektorból éltek a túlélés volt a tét. • 2010 év elején ingatlanárak 40%-kal voltak alacsonyabbak, mint 2006 évben az ingatlan típusa és elhelyezkedésétől függő szórás szerint. • Nagyon kevés értékesítésre került sor 2009-ben és eredményképpen megnőtt az eladatlan raktárkészlet kínálata, habár a bérleti piacon látszódtak a potenciális lehetőségek azzal a ténnyel együtt, hogy a bérleti díjak 15-23%-kal csökkentek az az előző két év átlagához képest. • Írországban csökkent a hitelnyújtó intézmények száma, melyek korábban aktívan szerepeltek a piacon, melynek eredménye volt a pénzügyi finanszírozás csökkenése, melyre csak az alacsony kamatláb gyakorolt befolyást. • IAVI információi szerint és egy és két hálószobás lakások árai jobban csökkentek mint az újaké(-22 és 2,6% Dublinban) és a nagyobb négy illetve öt hálószobás lakások árai (-21%-kal az új és 23%-kal a régieké csökkent Dublinban). • Dublin városias övezetében, illetve Leinsterben további nagy értékű áresésre került sor 2009 évben összehasonlításképpen Munsterrel és Connaughtal(-20% az új 4-5 hálószobás ingatlanok területén). • A ház árindex Írországban azt mutatja, hogy az átlag ház árak 18,5%-kal csökkentek 2009.évben és most a 2003 áprilisi szinten állnak ez egy 31,5%-kos csökkenést jelent a piacon 2007 februárjában mért gyenge teljesítményhez képest is. • A táblázatok mutatnak egy folyamatos csökkenést a negyedik negyedévben mintegy 8,5%-kos ütemben. • Ezek az áresések egy spekulatív növekedést követtek, a nemzeti ház árak 14,9%-kal nőttek a 2006 évet megelőző tíz évben.

15. Spanyolország • A 2009 harmadik negyedévében készült hivatalos Nemzeti Statisztikai hivatal által készített jelentés éves szinten 7%-kos esést jelzet az ország teljes területére. • A legnagyobb esést a madridi közösségek jelezték ahol 11%-kos csökkenésre illetve Pais Vasco ahol 10,4%-kos volt a csökkenés. • 2010 februárjában a TINSA éves szinten 10%-kos esést jelzett a 2009 évre és 2010 januárjában a mért csökkenés 5,5%-kos volt. • A spanyol ingatlanárakról szóló árak információs forrásainak számán megfelelően különböző jelzéseket tartalmaznak a piacról így a különböző régiókban és szektorokban is nagy mértékű áresést prognosztizáltak. • A CEPI tagszövetsége a CGCAFE a házak és lakások piacán a bérleti díj csökkenés 4,8%-kos mértéket prognosztizálta. • A háztulajdon vételéhez folyósított kölcsön mértéke -22%-kal csökkent , az építési engedélyek száma pedig 42%-kal csökkent ismét éves szinten mérve. • A CEPi tagszövetség a CGCOAPI 30%-kos árcsökkenést látott a házak és 20%-kos csökkenés a lakások áraiban.A nemzetközi Valutaalap a spanyol lakásszektor bizonyos szintű fejlődését látta meg a 2009-sévben és a piac néhány olyan jelét ,mely lakáspiac visszaesését jelezte. Spanyolország több évtizedes lakásépítési bumot élt át a 70-s évek demokratizálódásának és a 1980-s évek közepén történt Eu-s csatlakozásának köszönhetően. • A globális likviditás és alacsony kamatláb az Eu-s tagságot követően növekvő beruházás szám és munkahelyek száma révén is erősödött a lakóingatlan piac. • Az emigránsok az építőiparban és szolgáltató szektorban helyezkedtek el és ezzel a házingatlanok száma nőtt. • Amíg a házárak számának növekedése azonos volt a többi lakásépítési bumot is megért országéval, jelentős különbségek mutatkoztak az építkezések számában. • 2006-ban Spanyolországban több építkezés folyt mint Németországban,Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban együttvéve. Amikor a finanszírozás megnehezül akkor a fejlesztések leálltak. • A lakóingatlan piac erodálódásnak indult és a háztulajdonosokat is sújtotta ,hogy hitelt csak különböző kamatszinten kaptak. A munkahelyek 13% -át ,a GDP 9%-kát adó lakóingatlan építkezések fenntarthatatlan pályára álltak.

16. Spanyolország • Következményképpen az építőiparon belül elvesztett munkahelyek okozta munkanélküliség okozta a bevándorlás csökkenését is. A lakóingatlanok száma csökkenést mutatott a 2006-s évhez képest is. • A kínálat igen magasra nőtt a nagy számú üdülőingatlanok és mintegy egynegyede épült meg az egész évre tervezett számnak. A lakásépítés egy 2006-2007 nagy számait meghaladta és ezzel növelte a befektetők raktárkészleteit, természetesen nehéz megbecsülni az aktuális számait a második illetve üres ingatlanoknak. A lakóingatlan szektorban illetve építkezéseken dolgozók száma megfeleződött a 2007-s évhez képest és 2001 óta befejezett házépítkezések 1 milliós számot értek el Spanyolországban. • A valós házárak elkezdtek esni már a 2007-s év végétől Spanyolországban és azóta is megállás nélkül esnek. • A másik faktor a gyenge bérleti piac Spanyolországban. • A lakáspolitika Spanyolországban a tulajdont preferálja és Spanyolország rendelkezik a fejlett világban a legmagasabb számú tulajdonossal 85%. • A bérleti piac gyengeségégét jelenti ,hogy a nehézséget a kínálat okozta többlet jelenti. • Mindezen tényezők jelzik a spanyol piac felépülésének késedelmét.

17. Bulgária, Magyarország,Románia • Bulgáriában a külföldi befektetések és árak gyorsan növekedtek, de a Nemzeti Statisztikai Hivatal jelentése szerint 0 2009-s harmadik negyedévében 28%-kal csökkentek az éves szinthez viszonyítva az árak.Az év végén mért áresés 26,6%.os volt és a csökkenés folyamatos. • Magyarországon a csökkenés miatt sok eladatlan ingatlan maradt számos futó építkezésből. • Magyarország is több gazdasági probléma elé nézett az árak 10%-kal estek a házárak és a lakásárak 9,5-13%-kal estek a lakóingatlan piacon. A bérleti díjak 10%-kal estek a házpiacon és 10-15% között a lakások piacán. Az építési engedélyek száma 2009-ben összehasonlítva a 2008-s évvel 41%-kal esett vissza. A jelzáloghitelek kamatlába magas volt 9,16% a forint alapú és 7.65 % az euró alapú lakáshitelek tekintetében. • Erőfeszítéseket tett a magyar kormány hogy segítse a hitel törlesztések visszafizetőit a lakásprogram átvizsgálásával és állami garancia beiktatásával. Az új lakóingatlanokat vásárlók látták a fejlesztők által bemutatott ösztönzőket például egy két évig bérelje a lakást azzal ,hogy opciót kap a megvásárlására a bérleti díj beszámításával. • Ezen erőfeszítések ellenére az év végére a lakóingatlan piacon a kereslet és a mért bevétel 50%-kal esett vissza, azonban a bérleti piacon volt az ingatlanok kereslete és kínálata tekintetében is volt emelkedés. • Romániában a lakóingatlan piacon , produkált csak meghatározott számú projektet és növekedett a raktáron és eladatlan lakások száma is. A piacon a 2007-s évben egy spekulációs növekedés volt látható a 200-8 év stabilizációja mellett.2010 januárjában Bukarestben a lakóingatlan piacok árai 15%-kal csökkentek a 2008-s év harmadik negyedévéhez képest. • Az árkorrekció részét képezte az euró elismerése szemben a román koronával mely a becslések szerint 18,5%-on volt 2009 októberben .

18. Lengyelország • Lengyelország • A CEPI lengyel tagszövetségének a PREF kutatása alapján a közvetítők 70%.ka visszaesést jelentett a tranzakciók számát illetően a legnagyobb visszaesést Varsóban mérték itt néhány ügynök 50-90% közötti tranzakció visszaesést jelzett. A házak és nagy lakásokra volt ez nagy hatással. Volt némi növekedés a tranzakció volumenének számában néhány tengerparti helyen illetve kisebb városban. A zloty értékének a csökkenése tette az árakat a külföldi befektetők számára kedvezővé. • A PREF felmérése szerint a magas föld árak és a hitel elérhetőségének visszaesése a a piacon stagnálást eredményezett és a bérlőt védő jogszabályok a a lakásszektorba való befektetést korlátozták.

19. CEPI Brüsszel

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr Németh Miklós Főtitkár Tel:36-1-212-93-99(MIGSZ) Tel:+32-735-49-90(CEPI) Mobil:+36-30-2516-516