MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD

1. MUNKAKULTÚRA – SZAKKÉPZÉSI MODELLEK Dr. Veres Pál PhD Nemzetközi, EU-s folyamatok a felsőoktatási program- és tantervfejlesztésben OKTÁV RÁCIÓ 2009. február 4-6.

2. Vázlat • A helyzet statisztikai megközelítésben • Releváns nemzetközi megközelítések • Társadalmi relevancia, sztenderdizűció, minőség • Képzési szerkezet és tanterv • Tanulási eredmény alapú megközelítés • Az OKKR funkciója • Pályakövetés

3. Forrás: OKM Oktatási Évkönyv 2007/2008

5. Forrás: OKM statisztika – Tucsni Anna szerkesztése

6. Forrás: OKM statisztika – Tucsni Anna szerkesztése

7. Forrás: OKM statisztika – Tucsni Anna szerkesztése

8. Forrás: OKM statisztika – Tucsni Anna szerkesztése

9. Diplomát szerzettek száma 1990-2005 között Forrás: OM statisztika 2006

11. 2014.09.21. Dr. Veres Pál 11

12. Államilag támogatott keretszámok a felsőoktatásban 1997-2008 56000 2007 2008 Forrás: Kormányrendeletek az államilag finanszírozott hallgatói létszámról

14. Államilag finanszírozott keretszámok a felsőfokú szakképzésben 1999-2006 2007 2008 Forrás: OFIK

15. Forrás: OM statisztika 2014.09.21. Dr. Veres Pál 15

16. Forrás: OM statisztika 2014.09.21. Dr. Veres Pál 16

20. A többciklusú képzési rendszer 6 szemeszter/ 180 kredit Doktori képzés (PhD) Szakirányú továbbképzés + kompetencia Munkaerőpiac 4 + szemeszter/ 120 kredit Mesterképzés (Master) Osztatlan képzés 6 + szemeszter/ 180 (+30) kredit Felsőfokú Alapképzés (Bachelor) 4 szemeszter/ 120 kredit Felsőfokú Szakképzés Más OKJ-s képzés

21. Kihívások – tanuló szervezet - válasz • Kihívás • Tömegesedés • Globalizáció • LLL • Forráshiány • Tanuló szervezet - válasz • Kényszer a reakcióra • Szervezet, funkciók átalakítása

22. A Bologna-folyamat – többciklusú rendszer • 1. és 2. ciklus szakképzettséget nyújt • Kompetencia-követelmények • Generalista? Specialista? • 1. ciklus felkészít a mesterképzésre • Továbblépési utak • Tervezés • Validáció • Mobilitás elősegítése • Tantervek hazai és nemzetközi egyeztetése • Tantervkészítés kapcsolata a minőségbiztosítással • Európai szintű tantervek, kurzusok, modulok, taneszközök (módszerek)

23. EHEA – EU – OECD - UNESCO: tanulás/tanulási eredmény centrikus megközelítés • Tanítási és tanulási módszertan • Projekt/feladat alapú megközelítés szerepe nő • Kompetencia portfólió - feladatcéllal • Kontakt óra és önálló munka aránya • Önálló munka aránya nő • Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak aránya • Vizsgaidőszak aránya csökken

24. EHEA – EU – OECD - UNESCO: tanulás/tanulási eredmény centrikus megközelítés • Tanár irányít, szervez, motivál • Elérhetőség • Feladat meghatározás önálló munkához • Feladat értékelés • Kompetencia mérés/értékelés • Orientáció • Tanári (tanszéki) együttműködés • Projekt, feladat több tantárgyat feltételez • Gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat szerepe nő • Felhasználók (szervezet, szakemberek) részvétele

25. A gazdaság(társadalom) és a felsőoktatás kapcsolata • Folyamatos kétoldalú kommunikáció szükséges • Gazdaság • Igény közvetítése, • Információk átadása • Közreműködés a gyakorlati képzésben és szakmai gyakorlatban • Közreműködés a mérésben, értékelésben • Speciális munkaköri képzések • Felsőoktatás • Lehetőségek közvetítése • Kimeneti célok meghatározása • Módszerek meghatározása • Tanulási folyamat vezérlése • Mérés – értékelés • Közreműködés a speciális munkaköri képzésben • Képzési és foglalkoztatási validáció

26. Sztenderdizáció és minőség • A tantervi minőség értelmezése • Promise – ígéret: kimeneti sztenderdek • Adott szak kimeneti (kompetencia) követelményei • További konkretizációt, „intézményre szabást” igényel • Minőség = tényleges kompetenciák megfelelése sztenderdnek • Folyamat alárendelése a kimeneti követelményeknek • Mérés-értékelés folyamatossága • Mérés-értékelés nyilvánossága • Mérés-értékelés hitelessége

27. Mester/alap szak Alapszak/ Szakirányok/FSZ Alap- és mesterszakok kapcsolódása a) Az alapképzésben választott szakiránynak megfelelő mesterszakok • Hatékony • Szűk merítési bázis

28. Mester/alap szak Alapszak/FSZ Alap- és mesterszakok kapcsolódása b) Tanulmányok folytatása egy képzési ágon ill. képzési területen belül • Kritérium tárgykörök előírása • Szélesebb alapozási igény • Nagyobb merítési bázis

29. Mesterszakok Alapszakok képzési terület (pl. műszaki) képzési terület (pl. gazd. tud.) Alap- és mesterszakok kapcsolódása c) Tanulmányok folytatása eltérő képzési területen Pl. MBA • Kritérium tárgykörök előírása • Szélesebb alapozási igény • Nagyobb merítési bázis

30. A legfontosabb kihívások • A tantervfejlesztés hagyományos – akadémikus logikája • Tanszéki dominancia – tanszéki erőviszonyok • A javasolt logika: kari dominancia • KKK-k által determinált tartalom és folyamatszabályozás • Program (tanterv) fejlesztés • Tantervfejlesztés – funkció, szakma • Felhasználói szféra részvétele • Kari „megrendelői” szerep az oktatási egységek felé a megvalósításra • Tananyag • Projekt, feladat • Módszer • Felhasználói szféra részvétele • Tanulásvezérlés – önálló munka dominanciája • Kompetencia-alapú mérés-értékelés • Folyamatos mérés

31. Tanulási eredmény alapú szabályozás • Többszintű KKK (képzési és kimeneti követelmények) Szintkövetelmények - OKKR (FSZ, Bsc, Msc, PhD) Képzési terület sajátos követelményei Képzési ág sajátos követelményei Szak sajátos követelményei Szakirány sajátos követelményei Sajátos tanegységi (modul) követelmények

32. Tanulási eredmény alapú szabályozás • EHEA - EKKR – OKKR • Dublini descriptorok • EKKR szintkövetelmények • Kimeneti kompetenciák három típusa – tanítási-tanulási –mérési módszerek • Ismeretek • elméleti alapok, adatok, tények • Elméleti képzés • Előadás, szeminárium, önálló tanulás, • Ismeretek alkalmazási készsége • Feladat, probléma azonosítási és megoldási készsége • Gyakorlati képzés • Projekt feladatok – önálló munka, tanári irányítás, értékelés • Szakmai gyakorlat szerepe: tesztelés – begyakorlás „éles” helyzetben • Személyes kompetenciák • Öröklött és tanulható • Munkabírás, pontosság, koncentráló készség, empátia, szorgalom, absztrakciós készség • Folyamatos visszajelzés fontossága

33. Learning outcome (tanulási eredmény) alapú szabályozás • Tanterv és képzési program alkotás új • Szabályrendszere • Szervezeti rendszere Kimeneti követelmény – jogszabály Tananyagegység – kari tantervi bizottság Tanítási-tanulási-mérési módszer – kari tantervi bizottság Megrendelés tanszékek (oktatási egységek) felé Konkrét tantárgyak (modulok) – konkrét módszerek

34. Tanulási eredmény alapú szabályozás Tantárgyi klaszterek fejlődése – funkcionális integráció Kompetenciák Képzési cél Szakmai feladat Tantárgy4 Tantárgy5 Tantárgy6 Tantárgy1 Tantárgy2 Tantárgy3

35. OKKR és funkciói • Az OKKR típusai: az integráltság foka • Alrendszeri keretek • Teljes integráltság • Az OKKR hozzáadott értéke • Alrendszerek tanulási kimenetének egységes értelmezése • Validáció • LLL - mobilitás • Szintek és kreditek (K8, K5) • Kredit és kompetencia új viszonya

36. Pályakövetés • Felsőoktatás - DPR – követés a felsőoktatási intézmények által • Educatio – egységes rendszer • FSZ is része • Kapcsolódás az AVIR-hez • Kapcsolódás az ALUMNI rendszerhez • Intézményi sajátosságok kezelése • Szakképzési pályakövetési rendszer • FSZ tanuló és hallgató is • Szakképző intézmények • Adatszolgáltatás a kötelezettről • Kötelezettek tájékoztatása • NSZFI • Egységes követési rendszer, adatgyűjtés, feldolgozás, tájékoztatás • Szakképzettséget, kompetenciát szerzett személyek • Adatot szolgáltatnak • Szankció: kizárás képzési támogatásból

37. Összefoglalás • Tantervfejlesztés a sikeres reform feltétele • Minőségi tanterv = sikeres együttműködés • Vertikális és horizontális integráció • A tanszékek szolgáltatási funkciója • Hatékony tanterv = funkcionális irányítás és finanszírozás • Mérés-értékelés kulcsszerepben • Gyakorlati képzés és szakmai gyakorlat

38. Köszönöm a figyelmet! pal.veres@okm.gov.hu http://www.okm.gov.hu