PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/017-553.01.03.06. HR 852

1. PRIMARIA ODORHEIU SECUIESCPROIECTUL PHARE NR. 2005/017-553.01.03.06. HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés

2. Módszertani bevezető • Székelyudvarhely egy Phare pályázat elnyerésével kapott lehetőséget Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésére, amely a jelenleg érvényben lévő Székelyudvarhely 2000-2010, Városfejlesztési Stratégiai Program újragondolását, kiegészítését feltételezi. • A területfejlesztés és a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása, valamint a hátrányos helyzetű térségek problémáinak kezelését a 2007-2013 közötti támogatási periódusban az Európai Bizottság és a tagországok is kiemelten támogatják. A városok fenntartható fejlesztésének alapelveit a Lipcsei Charta rögzíti, amely a kiegyensúlyozott területi fejlődést jelöli meg fő célként.

3. Az integrált, fenntartható városfejlesztés = • az élhető és vonzó környezet biztosítása egy többpólusú városi településrendszerben, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan tud együttműködni. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizációja, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének erősítése

4. A stratégiaalkotás lépései • Helyzetelemzés - a város és térségének sajátosságainak feltérképezése, elemezve a helyi gazdaság és társadalom helyzetét • SWOT analízis • Stratégiaalkotás – közép- és rövidtávú fejlesztési célok, prioritások • Konkrét fejlesztési lehetőségek: tevékenységek, finanszírozás, előkészítettség, megvalósíthatóság, stb.

5. Stratégiaalkotást megalapozó tevékenységek • Interjúkészítés • Statisztikai adatok elemzése • Akciócsoport • Kérdőíves adatfelvétel • Társadalmasítás

6. Székelyudvarhely általános bemutatása • tradicionális gazdasági, kulturális, oktatási központ • vonzáskörzete az Udvarhelyi régió (≈ Udvarhelyszék) • az 1968-as megyésítéskor elvesztette közigazgatási központ funkcióját – nem jelenti a tényleges térségi funkciók elvesztését

7. Demográfiai jellemzők • Székelyudvarhely állandó lakossága 1997 és 2007 között mindösszesen 7,05%-kal csökkent. Ennek elsődleges oka a főként az ezredfordulón jelentkező masszív kivándorlás. Ehhez adódik hozzá a gyermekvállalási kedv legutóbbi évekig tartó csökkenése, amelyet a születések számának jelenleg tapasztalható növekedése nem tudott még ellensúlyozni. • A város korszerkezete ennek ellenére kedvező: a 14 év alattiak aránya meghaladja a 65 évnél idősebbekét, a munkaképes korú generációk közül pedig a 20-29 évesek a legnépesebbek. Ennek köszönhetően a város jelentős munkaerő-potenciált mondhat magáénak.

8. Gazdasági struktúra, vállalkozói aktivitás • Székelyudvarhely jelentős szerepet játszik mind a kistérség, mind Hargita megye gazdasági életében rivalizálva a megyeszékhely Csíkszeredával. • A város gazdaságszerkezetét a rendszerváltozást követő átalakulások ellenére is az ipar – jelesül a feldolgozóipar – jelenléte dominálja, de dinamikusan fejlődik a kereskedelem és a szolgáltatói szektor is. • A városban működő vállalkozások legnagyobb része KKV, ugyanakkor jelen van néhány tőkeerős, nemzetközi piaci kapcsolatokkal rendelkező vállalat is – ezek jellemzően a textil- és faipari feldolgozó üzemek.

9. Gazdaság – mezőgazdaság, turizmus • A mezőgazdaság jelenléte nem jelentős – jellemzően önellátó magángazdálkodás, illetve néhány kisebb vállalkozás. • A város jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, az idegenforgalom versenyképességének megőrzéséhez azonban fejlesztésekre is szükség van, nem annyira az infrastruktúra tekintetében, hanem pl. a túraútvonalak kialakítása és a helyi és térségi turisztikai programlehetőségek biztosítása tekintetében.

10. Munkaerőpiac, foglalkoztatottság • A város humánerőforrás potenciálja mind életkora, mind képzettsége tekintetében jelentős, gondot jelenthet azonban a strukturális munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság problémája, amely az idős, alulképzett személyek mellett ma már a pályakezdő diplomásokat is érinti. • A külföldre irányuló munkaerő-piaci migráció csökkenő tendenciát mutat.

11. Közlekedési infrastruktúra • Székelyudvarhely közlekedési infrastruktúráját a nagy áthaladó közúti forgalom, a zsúfolt belső utak és a hiányos vasúti kapcsolatrendszer jellemzik. • A város forgalmának csillapításához elengedhetetlen egy terelőút kialakítása, a városi utak felújítása, a parkolási rendszer fejlesztése, illetve a kerékpáros- és tömegközlekedés feltételeinek fejlesztése. • Kívánatos továbbá Székelyudvarhely és Csíkszereda vasúti kapcsolatának megteremtése is.

12. Közmű-infrastrukrúra • A város közmű-lefedettsége megfelelő, azonban mind az ivóvíz- és szennyvízhálózat, mind pedig a távfűtés rendszere rekonstrukcióra szorul, s a nagyjából egyidőben kialakult rendszerek párhuzamos felújítása nagyon költségigényes. • Szükséges az újonnan épült városrészek közművesítése.

13. Épített örökség, zöldfelületek • Székelyudvarhely jelentős zöldfelületekkel rendelkezik, ezek városon belüli eloszlása azonban egyenlőtlen, állapotuk pedig sok esetben kíván rehabilitációt. • A város épített öröksége jelentős, kisvárosi jellegzetesség, hogy a műemlékek java része a városközpontban található.

14. Lakókörnyezet, iparzónák • A város lakásállománya folyamatosan növekszik, miként a lakásigény sem látszik csökkenni. Az új építkezések jellemzően a városszéli területeken valósulnak meg, ami szükségessé teszi azok városrendészeti szabályozásának megszületését, illetve infrastrukturális fejlesztését is. • A város ipari területei esetében is szükség van Városrendezési Tervre, amely szabályozni képes a további ipari és kereskedelmi vállalkozások betelepedését olymódon, hogy azok ne befolyásolják negatívan a város épített környezetét, illetve a legkevésbé terheljék a természeti környezetet.

15. Természeti környezet • Székelyudvarhely természeti környezetét az erdőkben gazdag szép táji környezet, a tiszta hegyi levegő és a gazdag növény- és állatvilág jellemzi. A legfontosabb természeti kincsnek az erdők faállománya számít, de jellegadó értéket képeznek a borvízforrások is. • A város nagyobb ipari létesítményei potenciális környezetszennyező tényezők. • Viszonylag alacsony a lakosság környezet-tudatossága is.

16. Környezetvédelem • A környezet védelme tekintetében az ipari tevékenység nagyobb fokú ellenőrzése, a környezetbarát ipari technológiák bevezetése kívánatos. A lakosság és a turisták tekintetében a környezettudatos szemlélet és életmód meghonosodása jelenthet előrelépést. • A város erőfeszítéseket tesz a környezetterhelés csökkentése érdekében (pl. szeméttároló kiváltása), ezen erőfeszítéseknek azonban tovább kell folytatódniuk (pl. esővíz és szennyvízcsatorna különválasztása).

17. Humán infrastruktúra - oktatás • Székelyudvarhely tradicionális iskolaváros, amely az óvodai oktatástól a felsőfokú végzettséget biztosító intézményekig és a felnőttképzésig valamennyi oktatási szinten változatos képzési lehetőséget nyújt a város és a térség tanulni vágyói számára. • Jóllehet az óvodai és általános iskolai beiskolázási arányszámok tükrözik a gyermeklétszám rendszerváltás óta tapasztalható fogyását, a középiskolák máig jelentős vonzerővel bírnak a térség tanulói számára. Ugyanakkor a születések számának utóbbi években tapasztalt újabb növekedése alapján az óvodai, majd az iskolai férőhelyek iránti igény újbóli megnövekedése jelezhető előre.

18. Oktatási infrastruktúra • Oktatási intézményeinek felszereltsége, tanszemélyzetük felkészültsége felveszi a versenyt akár a nagyobb települések iskoláival is: míg az alsóbb iskolai szinteken a felzárkóztatás, a középiskolákban a változatos képzésformák (nappali, esti, levelezői) és számos elméleti és szakképzést adó tagozatok sokfélesége biztosítja, hogy minden tanuló megtalálja az igényeinek megfelelő iskolát.

19. Humán infrastruktúra - egészségügy • Székelyudvarhely térsége egészségügyi központja, amely funkcióját jól felszerelt városi kórháza, illetve rendelőintézetei révén lát el. Az orvosi ellátás könnyen elérhető a betegek számára, azonban – míg a szakorvosi utánpótlás biztosított – a háziorvosi ellátásnak jelentős létszámhiánnyal kell szembenéznie a közeljövőben az orvosok elöregedése miatt.

20. Egészségi állapot, kórházi infrastruktúra • A lakosság egészségügyi állapotát tekintve a hangsúly az elmúlt években a kezelésről a megelőzésre tevődött át. A megbetegedéseket tekintve a légzőszervi, a nemi és a keringési betegségek a leggyakoribbak, ez utóbbi a halálesetek jelentős számáért is felelős. • A székelyudvarhelyi Városi Kórház megfelelő infrastrukturális és személyzeti feltételekkel rendelkezik, számos osztályán és szakrendelésén, valamint székelykeresztúri és parajdi kihelyezett egységein keresztül a térség valamennyi fekvő- és járóbetegét szakellátásban tudja részesíteni.

21. Humán infrastruktúra – szociális ellátás • Székelyudvarhely romániai viszonylatban úttörőnek mondható a szociális problémák integrált kezelésének kialakításában, a köz- és civil szféra közti összefogás jelentőségének felismerésében és a partnerségi rendszerek kialakításában. • A város szociális hálója nem csupán stratégiai szinten létezik, hanem számos sikeres önkormányzati és civil kezdeményezés tevékenykedik a szociális problémákkal küszködő és az ezek által leginkább veszélyeztetett csoportok gondjainak enyhítése érdekében.

22. Szociális ellátás • Jóllehet a szociális rendszer egyaránt biztosít szolgáltatásokat a gyermekek, idősek, romák vagy a fogyatékkal élők számára és képes rugalmasan reagálni a felmerülő szociális problémákra, annak további fejlesztésére is szükség van. • Megoldatlan problémát jelent például a bölcsődei férőhelyek iránti igény kielégítése, a családon belüli erőszak áldozatainak védelme, a kéregetés, stb. – mindezen problémákra mielőbb megoldást kell keresni, továbbá nem szabad megtorpannia a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett csoportok nappali és bentlakásos ellátását, valamint munkaerőpiaci integrációját célzó kezdeményezéseknek sem.

23. Kulturális élet • Székelyudvarhely jelentős központi funkciókkal rendelkezik a térség, a székelyföldi, sőt az egész romániai magyar kulturális és szellemi életben. • Pezsgő kulturális és civil élet – kultúra terjesztésének szolgálatában három intézmény és számos hagyományőrző és egyéb civil szervezet áll.

24. Sportélet • Miként a kulturális élet, a székelyudvarhelyi sportélet kezdetei is egybeforrnak az iskolákkal • Professzionális sport: Székelyudvarhely SK, Székelyudvarhely KC + asztalitenisz, birkózás, nagypályás futball, biciklis és motoros sportegyesületek • Utánpótlás-képzés: Iskolás Sportklub, Bányai János Szakközépiskola

25. Infrastruktúra, szabadidősport, • Sportcsarnok 2000 személy befogadására alkalmas • Sportolási infrastruktúra rehabilitáció: Sportpálya, atlétikai pálya, salakfoci-pálya, tekepálya, jégpálya (terv) • Lakossági igény mutatkozik egy uszoda, valamint az extrém sportok űzésére alkalmas infrastruktúra kialakítására • Iskolai sportpályák és tornatermek lakossági hasznosításának potenciálja

26. Köszönjük a figyelmet! Székelyudvarhely 2008. október 8