A felsőoktatás vélt és valós problémái

1. A felsőoktatás vélt és valós problémái Péceli Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 2012. május 17.

2. Nyomasztó problémák Valós: • Súlyos forráshiány … (KMR különösen) • Kihasználatlan kapacitások … (Demográfiai adatok) • Elaprózott szakstruktúra, túlkínálat … • Értelmiségmegőrző szerep, Budapest <-> Vidék ... • Minőség, színvonal … • PPP-k …

3. Nyomasztó problémák (A fenntartó által) vélt : • Gazdálkodási problémák … (Néhány kirívó eset …) • A menedzsment nem képes megbirkózni a feladattal … • A vagyont elherdálják … • A gazdálkodási autonómia káros … • Nem hajlandóak reformokat végrehajtani … • Nem hajlandóak együttműködni …

4. Következtetés Új felsőoktatási törvény kell!

5. Az első 6 hónap csatái … „Az állami felsőoktatás az állam speciális vagyontárgya, amelytől a társadalom sokrétű értékteremtést és vagyongyarapítást vár el. Ezért az állam célja nem lehet más, mint ezen speciális vagyontárgy társadalmilag hasznos értékteremtő képességének fenntartása és fejlesztése. Ehhez minden lehetséges eszközt a felsőoktatási intézmény rendelkezésére kell bocsátani. A gazdálkodási autonómia olyan motivációs „teret” biztosít, amely államháztartási szabályozással nem hozható létre.” (2010. november 9.)

6. A második 6 hónap …Felsőoktatási problématérkép • Minőség • Az állami szerepvállalás a felsőoktatásban • A felsőoktatás intézményrendszere, az intézményi struktúra • Az intézmények belső szervezete (felépítése) • Bejutás a felsőoktatási intézményekbe • Képzés • Kutatás-innováció • A felsőoktatás nemzetközi szerepvállalása

7. A második 6 hónap … A felsőoktatás átalakításának alapelvei • Közjót szolgáló intézményrendszer … • Mester-tanítvány kapcsolaton alapul … • Szellemi alkotómunkára való készségek … • A minőség kiemelt szerepet kap … • Az állam szerepének egyértelművé tétele … • A támogatott képzéseket az állam határozza meg … • Fejkvóta helyett feladatfinanszírozás … • Egyetem - főiskola szétválasztás …

8. A felsőoktatás átalakításának alapelvei • Kutatóegyetemek többlettámogatása … • Vidéki városok intézményeinek fenntartása … • Az autonómia szűkítése … • Intézmények minőségelvű irányítása … • A felvételi követelmények szigorítása … • Tehetséggondozás, hátrányos helyzetűek … • Együttműködés határon túli intézményekkel …

9. Költségvetési adatok: • 1.Harvard University (USA) 836 milliárd HUF • 10.Oxford University (GB): 300 milliárd HUF • 50. University of Copenhangen: 266 milliárd HUF • 93. Universität Bonn (D): 170 milliárd HUF • 493. Technische Universität Wien : 71 milliárd HUF • A magyar felsőoktatás egészének éves költségvetési támogatása: 160 milliárd HUF • Az ELTE éves költségvetése: ~30 milliárd HUF • A BME éves költségvetése: ~30 milliárd HUF • A Corvinus éves költségvetése: ~ 9 milliárd HUF (Bazsa György összeállítása)

10. A második 6 hónap kínjai … Széll Kálmán Terv 1.0 • Önköltségszámítás … • „Röghöz-kötés” … • Zárolás …

11. A harmadik 6 hónap kínjai … • „a nemzetközi gyakorlat szerint olyan tudásszervezetekben, mint egyetemeink, nem a központosítás, a rendeletekkel történő, kézi vezérlés alkalmazása eredményez új minőséget, hanem a minőségorientáció és a szubszidiaritás jegyében megvalósuló önállóság és felelősségvállalás; • a Széll Kálmán Terv diktálta kényszerű forráskivonás időszakában éppen a gazdálkodás szabadsága, és nem a gazdálkodási jogosítványok megvonása lenne a garanciája a tervezhető, kiszámítható és költséghatékony működésnek;” (2011. október 28. Levél a miniszterelnöknek)

12. 2011. évi CCIV. törvénya nemzeti felsőoktatásról Az Országgyűlés a nemzet iránt érzett felelőssége tudatában, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértve a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességével, bízva az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek elhivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzeti felsőoktatás szabályozására új törvényt alkot.

13. A törvénykoncepció alapproblémája Kerettörvény + később elkészülő/változó rendeletek = központosítás + kézi vezérlés. Ezzel az intézményi folyamatok tervezhetetlenné, kiszámíthatatlanná válnak.

14. A negyedik 6 hónap kínjai … „A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai” Melléklet a 17344/2012/FOHAT sz. előterjesztés indokolásához [Tervezet! v.6.0] Ehhez igazodó Intézményfejlesztési Tervek 2012. június 30-ig!

15. A negyedik 6 hónap kínjai … Az állami felsőoktatási intézményrendszer racionalizálása érdekében a tartósan együttműködő egyetemek, főiskolák intézményi közösségeit kell kialakítani, amelybe be kell vonni a gazdasági szereplőket is. A nemzetstratégiák célrendszeréhez igazodóan a Kormány kijelöli a felsőoktatás képzési és kutatási fejlesztési pólusait (FFP), azok főbb fejlesztési céljait, a támogatott fejlesztési profilokat és a bevonni tervezett állami felsőoktatási intézményeket.

16. A negyedik 6 hónap kínjai … Az alábbi 12+1 FFP kijelölése javasolt: • Nyugat-magyarországi felsőoktatási pólus • Dél-dunántúli felsőoktatási pólus • Észak-magyarországi felsőoktatási pólus • Észak-alföldi felsőoktatási pólus • Dél-alföldi felsőoktatási pólus • Közép-magyarországi műszaki felsőoktatási és felnőttképzési pólus • Közép-magyarországi agrár felsőoktatási pólus • Pénzügyi-gazdasági főiskolai pólus • A budapesti műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus • Orvostudományi kutatóegyetemi pólus (SE) • Kiemelt nemzetközi universitas pólus (ELTE) • Művészeti intézmények klasztere • Nemzeti közszolgálati felsőoktatási pólus

17. A negyedik 6 hónap kínjai … Finanszírozás módja ismeretlen … Önköltségszámítás módja ismeretlen … Az új törvény szeptember elsején életbe lép … Széll Kálmán Terv 2.0 A legnagyobb gond a tervezhetőség és a kiszámíthatóság hiánya

18. Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet !