A DKMT regionális együttműködés

1. A DKMT regionális együttműködés Marosvári Attila a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke

2. Régió - Eurorégió Régió: „az a törvényes területi testület, amely az állami szint alatt közvetlenül hoztak létre, és politikai önkormányzattal van felruházva” (Európai Régiók Gyűlése, 1996. dec. 4. Basel) Eurorégió:az Európai Unió belső és külső határ menti politikájának célterülete

3. A határ menti együttműködés motívumai • a határnak, mint elválasztó vonalnak a feloldása • az előítéletek és ellenszenvek legyőzése, a történeti örökség oldása • a periférikus helyzet és elszigeteltség megszüntetése • a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelése • az EU-ba való gyors beilleszkedés elősegítése

4. A határ menti együttműködés alapelvei • Szubszidiaritás: minden döntést a legoptimálisabb szinten kell meghozni • Addicionalitás: az EU támogatások nem kiváltanak, hanem kiegészítenek • Koncentráció: a források és eszközök összpontosítása • Partnerség: a szereplők szoros együttműködése • Programozás: hosszú távú, komplex fejlesztési programok

5. A határ menti együttműködés munkamódszerei • stratégiaorientált működés, nem csak eseti programok • komplex együttműködés, sokféle kapcsolódási csatornán keresztül • partneri viszony vertikálisan és horizontálisan • döntések és közös akciók megvalósítása a mindenkor érvényes eljárások alapján

6. A határ menti együttműködés tartalma • gazdaságfejlesztés • infrastruktúra-fejlesztés • környezet- és természetvédelem • turizmus • kulturális kapcsolatok • oktatás • civil kapcsolatok • közbiztonság, katasztrófavédelem • szociális együttműködés

7. TERÜLET TERITORIU POVRSINA AREA LAKOSSÁG LOCUITORI STANOVNISTVO POPULATION SZÉKHELY CAPITALA PRESTONICA CAPITAL Magyarország Románia • Megalakulása: • 1997. november 21. • Területe: • 71,6 ezer km2 • Népessége: • 5,5 millió fő • Irányító testülete: • Közgyűlés • Honlapja: • www.dkmt.hu Szerbia

8. A DKMT speciális adottságai • a társadalmi, gazdasági együttműködés történetileg közös gyökerei • a három ország gazdasági erőket felvonultató területei • az EU-csatlakozás eltérő időpontja • három jelentős szellemi-egyetemi bázis (Szeged, Temesvár, Újvidék) • a mezőgazdaság kiemelt szerepe • interkulturális sajátosságok

9. A DKMT speciális adottságai • korábbi gazdasági kapcsolatok, együttműködési programok • a kitörési lehetőségek koncentrálódása a DKMT-n keresztül • a Balkáni Stabilizációs Egyezmény lehetőségei • sikeres régióközpont kialakításának lehetősége • a programfinanszírozás lehetőségeinek kihasználása: együttműködési érdekek

10. A DKMT sajátos célkitűzései • a régió gazdasági, társadalmi, szociális és környezetvédelmi intézményi fejlesztésével foglalkozó EU-kompatibilis szerveződés létrehozása • a régió forrásszerző képességének növelése • a dinamikusan fejlődő térségi pozíciók megszerzése • A régió lakosságának sokoldalú kapcsolatrendszerén alapuló stabil életminőség elérése

11. A DKMT sajátos célkitűzései • többoldalú együttműködés megvalósítása a kölcsönös előnyök alapján, a regionális politikák összehangolása, forráskoordináció • a régió versenyképességének erősítése a természeti, gazdasági és emberi erőforrások koncentrációjával • a civil társadalom, a közigazgatás szerveinek és a gazdaság szereplőinek mozgósítása a fejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására

12. A DKMT SWOT analíziseErősségek • a térségi és helyi szereplők erőteljes igénye a határok által képzett akadályok mérséklésére • a kapcsolódó területek saját országok fejlettebb, de legalábbis közepesen fejlett térségei közé tartoznak • egymás megismerése megtörtént, a bizalmi elv már működik • a térség közös adottságai növelik a kooperáció lehetőségeit • rendelkezésre állnak EU-források

13. A DKMT SWOT analíziseErősségek • már megindultak együttműködések a kamarák, gazdasági szereplők és települések között • az eurorégiót fontos európai korridorok szelik át (IV. és X/A. közút-vasút, VII. Duna) • a térségben található három, nemzetközileg is jegyzett tudományos-felsőoktatási centrum, melyek már dolgoznak együtt • vonzó idegenforgalmi adottságok • működő média-kapcsolatok

14. A DKMT SWOT analíziseGyengeségek • az országok közötti politikai kapcsolatok egyenetlenek • a DKMT nemzeti, nemzetközi és uniós elismertsége nem egyértelmű • mindhárom területen tőkehiány, a befektetői érdeklődés hiánya, az önálló források alacsony volta, relatív szegénység • a decentralizáció előrehaladottsága, a közigazgatás és a gazdaság EU-harmonizációja jelentősen eltérő

15. A DKMT SWOT analíziseGyengeségek • a rendszeres kapcsolattartás korlátozott, mind a közlekedési, mind az információáramlás tekintetében • az egymás nyelvét beszélők alacsony száma • az országok eltérő gazdasági fejlettségéből adódó komparatív előnyök kihasználtsága minimális • a jogi és piaci ismeretek hiánya gátolja az érdemi együttműködést • kevés a kapcsolat a turizmus és a mezőgazdaság, valamint az ipar és a szolgáltatások terén

16. A DKMT SWOT analíziseGyengeségek • a területi tervezés metodikai, tartalmi és egyeztetési rendszere nem harmonizált • a határon átnyúló környezeti szennyezések kezeléséhez szükséges eszközrendszer hiánya • a határon átlépő legális és illegális munkavállalással összefüggő szociális és munkaerő-piaci problémák rendezetlensége • a határon átnyúló regionális és helyi szintű együttműködés intézményesítettségének elégtelensége

17. A DKMT SWOT analíziseLehetőségek • a kapcsolatok javulása, stabilizálódó balkáni viszonyok • az EU bővülésével a térség délkelet-európai kapuként funkcionálhat • uniós támogatások megszerezhetősége a határ menti együttműködéshez • a DKMT ismét összekapcsol szétszakított térstruktúrákat • a régió egyetemi központjai európai színvonalú fejlődés katalizálására képesek

18. A DKMT SWOT analíziseLehetőségek • a régió gazdasági diverzifikációja egységes és versenyképes mezőgazdasággal megalapozható • az eurorégió integrálni képes a regionális fejlesztés és tudásbázis összekapcsolását • a régiót átszelő transz-európai hálózatok fejlesztése lehetővé teszi a szétszakított közlekedési hálózatok helyreállítását, s ezzel a térség bekapcsolását az európai gazdasági vérkeringésbe

19. A DKMT SWOT analíziseVeszélyek • a politikai helyzet bizonytalanságai negatívan befolyásolhatják az együttműködést • a gyors fölzárkózás reménye hiú ábrándokat kelthet és csalódottságot szülhet • az infrastrukturális fejlesztések lassúsága korlátozza a kooperációs lehetőségeket • a gazdaság, s különösen a mezőgazdaság felzárkóztatásának elmaradása társadalmi problémákat okozhat

20. A DKMT SWOT analíziseVeszélyek • kedvezőtlenül hathat, hogy az eurorégió nem határos nála fejlettebb, tőkeerős régiókkal • az EU csatlakozás eltérő időpontja feszültségeket okozhat • a schengeni határszabályozás megbéníthatja az együttműködést • a gyengén fejlett kapcsolatok a régió korlátozott részvételét eredményezhetik az Interreg-programban

21. A DKMT stratégiai programjának prioritásai • az eurorégiós intézményrendszer kiépítése és továbbfejlesztése • a közigazgatás és az EU-felkészülés harmonizációja • a meglévő területi tervek, programok integrálása • az informatikai és kommunikációs struktúra fejlettségének közelítése, összekapcsolása

22. A DKMT stratégiai programjának prioritásai 5. a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködési hálózatainak kialakítása 6. a fizikai infrastruktúra javítása (a közlekedési kapcsolatok helyreállítása és fejlesztése) 7. a gazdaság diverzifikációja (régiómarketing, szerkezetátalakítás, integrált kutatás, nemzet-közi versenyképesség, kapcsolatok bővítése) 8. az eurorégió forrásszerző képességének erősítése

23. A DKMT intézményrendszere • A közgyűlés - a DKMT előkészítő, koordináló és stratégiai döntéseket hozó szerve Tagjai a./ teljes jogú tagok - alapító tagok (alapító megyék) - társult tagok (megyeszékhely városok) b./ nem teljes jogú tagok - állandó meghívottak (gazdasági kamarák, egyetemek, civil szervezetek, szakszervezetek, ifjúsági szervezetek képviselői) - eseti meghívottak

24. A DKMT intézményrendszere 2. Soros elnök – képviseli a DKMT-t, összehívja és vezeti a közgyűlést 3. Titkárság – a közgyűlés adminisztrációs és döntés-előkészítő feladatait ellátó szerve 4. Koordinációs bizottság – a közgyűlés elé kerülő javaslatokkal kapcsolatos előzetes egyeztetések lebonyolítása a nemzeti partnerek között

25. A DKMT intézményrendszere 5. Munkacsoportok – javaslatokat dolgoznak ki a közgyűlés számára - 1. gazdaság, infrastruktúra, idegen- forgalom - 2. területfejlesztés, természet- és környezetvédelem - 3. művelődés, sport, civil szervezetek és szociális kérdések - 4. nemzetközi kapcsolatok, információ és tömegtájékoztatás

26. A DKMT intézményrendszere 6. DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht. „A Kht elsődleges feladata, hogy önálló jogi személyként, a közhasznú tevékenység mellett üzleti célú tevékenységet is folytatva anyagi (pénzügyi) fedezetet biztosítson a DKMT térségének fejlesztéséhez, s – egyebek közt ezáltal is – támogassa az euro-atlanti integrációhoz való csatlakozás előmozdítását”

27. DKMT REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖZGYŰLÉSE § Közhasznú TársaságTársasági Szerződés DKMT Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE SOROS ELNÖK KHT Alapító Tagok Taggyűlése Eseti meghívottak Állandó meghívottak Alapító tagok képviselői Társult tagok képviselői § A Közhasznú Társaságésa DKMT Regionális Együttműködés Közgyűlése tagjai között létrejöttSzolgáltatási és Finanszírozási Szerződés Felügyelő Bizottság Ügyvezetés NEMZETI KOORDINÁTOROK MUNKACSOPORTOK § Megbízási, foglalkoztatási szerződések 1. Gazdaság, infrastruktúra és idegenforgalom 2. Területfejlesztés, természet- és környezetvédelem 3. Művelődés, sport, civil szervezetek és szociális kérdések TITKÁRSÁG 4. Nemzetközi kapcsolatok, információ és tömegtájékoztatás ADUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA (DKMT) REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

28. A DKMT legfőbb projektjei 1. Közlekedés • a Szeged-Kikinda-Zsombolya-Temesvár vasútvonal helyreállítása • az Alföld-Fiumei vasútvonal revitalizálása (Nagyvárad-Békéscsaba-Szeged-Baja-Zágráb-Fiume) • a Szeged-Makó-Nagylak-Arad vasútvonal helyreállítása • A IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó továbbépítése (Kiskunfélegyháza-Szeged-Arad-Temesvár-Bukarest)

29. A DKMT legfőbb projektjei • a X/A transzeurópai közlekedési folyosó továbbépítése (Szeged-Újvidék-Belgrád) • a Tisza IV. osztályú nemzetközi vízi útvonallá minősítése • a Bega II-III. osztályú vízi útvonallá minősítése (Temesvár-Újvidék) • a Maros és a Körösök II-III. osztályú vízi útvonallá minősítése • a szegedi repülőtér nemzetközi (regionális) kereskedelmi repülőtérré történő fejlesztése

30. A DKMT legfőbb projektjei 2. Határátkelőhelyek • a Kiszombor-Csanád határátkelő megnyitása a tehergépjármű-forgalom előtt • Óbéba-Rábé-Kübekháza hármas határnál nemzetközi utasforgalmi határátkelő nyitása • Új határátkelők nyitásának megvizsgálása 3. Vízgazdálkodás • a Bega-csatorna környezetei rehabilitációja • a Tisza és mellékfolyói környezetének ár- és belvízvédelme, a környezeti ártalmak kiküszöbölése • a Vaskapu erőmű környezeti hatásvizsgálata

31. A DKMT legfőbb projektjei 4. Idegenforgalom • az Eurorégió idegenforgalmi térképének kidolgozása • DKMT komplex idegenforgalmi kínálatát lefedő programcsomagok összeállítása 5. Gazdasági kapcsolatok • vállalkozási övezetek, gazdaságfejlesztési zónák létrehozása a határ menti területeken • a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését segítő intézményfejlesztések • a kis- és közepes vállalkozások együttműködését segítő képzések és információszolgáltatások

32. A DKMT legfőbb projektjei 6. Környezetvédelem • a határokon átnyúló kihatású környezeti ártalmak megszüntetése, illetve megelőzése • a szennyvízhálózat bővítése, a talaj- és folyószennyezés csökkentése • az ivóvízbázis-védelmi programok összehangolása • a természetvédelmi területek fokozott védelme 7. Kultúra és média • a nemzeti hagyományok megismertetését célzó programok, a multikulturalitást támogató szakmai konferenciák • „Media-net” eurorégiós információs központ és adatbázis