1 / 7

AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.

AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV. Földrajzi-, domborzati tényezők. A tengerszint feletti magasság hatása az éghajlatra. Az éghajlati elemek változásai a tszf magassággal:

malana
Download Presentation

AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV. Földrajzi-, domborzati tényezők

  2. A tengerszint feletti magasság hatása az éghajlatra • Az éghajlati elemek változásai a tszf magassággal: • Napsugárzás. A globálsugárzás a kisebb légköri gyengítés miatt nő (+12-15%/1000m). Az U.V. sugárzás szintén erősebb, nyáron +15%, télen +20%/1000m. A direkt sugárzás aránya is nő. A kisugárzás, különösen a domború felszíneken a gyengébb üvegházhatás miatt még erősebb→ a sugárzási egyenleg csökken. Figyelembe kell venni a domborzat árnyékoló hatását is.

  3. Hőmérséklet. A magassággal átlag 0,5-0,7°C csökkenés (télen az inverziós helyzetek miatt 0,4°C, nyáron 0,6°C) jellemző. • Légnedvesség. A páranyomás 1700 méterenként megfeleződik. A relatív nedvességtartam a hőmérséklet csökkenése miatt 1-2000 méterig növekszik, majd a minimális páranyomás miatt szintén csökken. • Csapadék. Az orografikus csapadékképződés miatt a hegyvidékek átlagosan csapadékosabbak a síkságoknál. Mo-on átlag 35mm/100m a csapadéktöbblet. DE: nagy az eltérés a széliránnyal szemközti (luv) és azzal ellentétes oldal (lee) közt (pl.:a Börzsönyben ~200 mm. • Légnyomás. A felszínre nehezedő légoszlop magasságának csökkeneével a légnyomás is csökken. Az átlagos csökkenés 12hPa/100m. • Szél. A szél sebessége a magassággal növekszik. Mo-on 200m magasan 2-4 m/s; 500 m-en 6-7 m/s; a Kékesen 8 m/s az átlagos szélsebesség. A hegységek lee oldalán ugyanakkor a szélárnyék hatás figyelhető meg.

  4. A domborzati formák éghajlatmódosító hatása • A lejtős felszíneken sajátos szélrendszer, az ún. hegy- völgyi szél jön létre. • Nappal a lejtő erősebben felmelegedő felső szakaszán alacsony légnyomás, ezért feláramlás alakul ki, ami a völgyből felfelé irányuló légmozgást hoz létre (völgyi szél). • Éjjel a Lejtő felső domború részén az erős kisugárzás miatt erősebben hűl a levegő. A hideg levegő a lajtő mentén a völgy felé kezd „lefolyni” (hegyi szél). A völgytalpon „hideg légtó” alakulhat ki ilyenkor.

  5. AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK V. Az emberi tevékenység éghajlatmódosító hatásai

More Related