NICE Clinical Guidline 158 guidance.nice.uk /cg158 Dr. Dochnal Roberta

1. Az antiszociális viselkedés és a magatartászavar gyerekekben és fiatalokban: felismerés, intervenció és kezelés NICE ClinicalGuidline 158 guidance.nice.org.uk/cg158 Dr. Dochnal Roberta Folyóirat referálás 2014.10.13

2. Bevezetés: • A magatartás- és az antiszociális viselkedés nagyon gyakori rendellenességek gyermek és serdülőkorban • 1999-2004 között végzet kutatás alapján (Office of National Statistics) az 5 és 16 éves gyermekek 5%-nál fordul elő • A magatartászavar jelentősen befolyásolja a gyermek mindennapi működését és életminőségét • Egy 1999-es felmérés kimutatta, hogy a magatartászavar gyakorisága magasabb a D (kevésbé- vagy szakképzetlen fizikai munkások) és E (alkalmi munkások, segélyen élők, nyugdíjasok) társadalmi osztályokban, mint az A társadalmi osztályban

3. Bevezetés: • Egy 2004-es felmérés szerint az utánkövetett, a bántalmazott és védelembe vett gyerekek 40%-nál fordult elő viselkedés zavar. • Magatartás zavar (MZ): ismételt és tartós antiszociális és agresszív vagy dacos viselkedési módok jellemzik • A BNO-10 a következő kategóriákat különíti el: • F91 Magatartási zavarok • F91.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar • F91.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (nem szocializált magatartászavar) • F91.2 Kortárscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. (szocializált magatartászavar) • F91.3 Nyílt (kihívó) oppozíciós zavar • F91.8 Egyéb magatartászavar • F91.9 Nem meghatározott magatartászavar

4. Bevezetés: • Az oppozíciós zavar és a többi kategória között a legnagyobb különbség az antiszociális viselkedés súlyossága • Az oppozíciós zavar gyakoribb fiatalabb gyerekekben (10 év körül). A többi MZ 11 éves kor után fordul elő gyakrabban • A MZ gyakoribb fiúkban (pl. 5 és 10 év között a fiúk 7%-nál, a lányok 3%-nál fordul elő, 11-16 év között 8% (fiúk) -5% (lányok) -os a megjelenés • Leggyakoribb komorbiditás: ADHD (40%) • Fokozza a felnőttkorban kialakuló pszichopatológia rizikóját (50%  antiszociális személyiségzavar) • Gyakran előfordul: rossz tanulmányi eredmények, szociális izoláció, serdülőkben – szerhasználat, rendőrségi ügyek

5. Bevezetés: • Számos intézményt/területet (szociális, oktatás, egészségügy) érint a MZ problematikája • Számos intézkedést és beavatkozást hoztak az Egyesült Királyságban: szülő programok, megelőzés …

6. Ajánlások – elsődleges szempontok • A MZ első vizsgálata • Strengths and DifficultiesQuestionnaire (erősségek és gyengeségek kérdőív) • Felmérni: a komorbiditásokat (depresszió, PTSD, ADHD, autizmus . stb) , tanulási zavarokat, szerhasználatot • Átfogó kivizsgálás • a kulcs tünetek részletes kikérdezése • Az otthoni, iskolai, kortárskapcsolati működés részletes feltérképezése • A szülői kapcsolatok, nevelési elvek és módszerek

7. Ajánlások – elsődleges szempontok • Szülők képzése, oktatása – programok • Javasolt szülőcsoportok szervezése • Nevelő intézmények képzése, oktatása – programok • Javasolt csoportok szervezése a gondozók és felügyelők, nevelők, vagy egyéb hasonló gyermekekkel dolgozó személyzet részére

8. Ajánlások – elsődleges szempontok • Gyermekre fókuszáló programok • Csoportos szociális és kognitív probléma-megoldó programok MZ gyerekek vagy fokozott rizikójú gyermekek részére • Gyógyszeres terápia • Pl. a komorbiditás kezelése: ADHD

9. Ajánlások – elsődleges szempontok • A szolgáltatások elérhetőségének elősegítése: • Tájékoztatás: hol, milyen módon működik az ellátás, mi a kivizsgálás és az esetleges terápia folyamata

10. Az ellátás általános alapelvei • Hogyan dolgozzunk biztonságosan és hatékonyan a gyermekekkel és fiatalokkal • Képzett és kompetens szakemberek – több területre figyelni kell: tanulási képesség, kognitív kapacitások, érzelmi érettség, és fejlődés • A szakembereknek ismerniük kell az ajánlásokat és a jogszabályokat • Biztosítani kell, hogy a gyermekek egy szakmai team általi ellátásban részesüljenek, ne kerüljenek át egyik team-ból a másikba és ne részesüljenek indokolatlan kivizsgálásokban • Biztosítani kell, hogy a terápiás beavatkozás megfelel a gyermek fejlődési szintjének

11. Az ellátás általános alapelvei • Teremtsünk kapcsolatot a gyermekekkel és fiatalokkal és szüleikkel • Figyelni kell arra, hogy a MZ gyerekek és serdülők számos rossz a tapasztalattal rendelkezhetnek. • Pozitív, gondoskodó és bizalmon alapuló kapcsolat • Figyelni kell a szülőkkel és gyermekkel való kommunikációra, a titoktartásra (lehetőleg a beszélgetés olyan helyen történjen ahol a tiszteletben tartjuk a gyermek méltóságát, a titoktartást és a magán szférát) • Győződjünk meg arról, hogy mindenki aki érintett megérti a találkozások célját és azt, hogy melyek a titoktartás szabályai

12. Az ellátás általános alapelvei • Munka a szülőkkel és gondozókkal • A gyermekkel meg kell beszélni, hogy kit szeretnénk bevonni. Többször vissza kell térni – változhatnak a kapcsolatok • ! A szülők/gondozók hibásnak érezhetik magukat. Válaszoljuk a kérdésekre • Gyakran a szülők/gondozók esetében is szociális, érzelmi támogatás szükséges – segíteni kell őket • Hasznos nevelési, életviteli és szociális tanácsokkal kell ellátni őket

13. Az ellátás általános alapelvei • Kommunikáció és tájékoztatás • MZ gyermekkel, szülő/gondozójával való kommunikáció: • Figyelembe kell venni a gyermek fejlődési szintjét, érzelmi fejlettségét, kognitív kapacitását (tanulási nehézségek, látás/hallás problémák, nyelvi fejlődési zavarok, szociális kommunikációs problémák) • Világosan és a beteg számára érthetően fejezzük ki magunkat • Győződjük meg arról hogy a gyermek vagy a felnőtt megértette • Ha szükséges használjuk segédeszközöket (képek, szimbólumok .. )

14. Az ellátás általános alapelvei • Kommunikáció és tájékoztatás • Tájékoztatás: • Helyi szervezetek, weboldalak – hol találhatnak még több információt • Megmutatni hogyan érheti el • A Gyermekkel való kommunikációhoz használjuk több módot (sms, telefon, levél … )

15. Az ellátás általános alapelvei • Kulturális, etnikai és társadalmi befogadás • Pszichiátriai ellátás – stigma !, diszkrimináció • Tartsuk tiszteletben a szexuális orientációt, nemi hovatartozást, szociális státuszt, családi hátteret … • A betegség és a diagnózis esetében vegyük figyelembe az etnikai és kulturális különbségeket, esetleges nyelvi nehézségeket • A szakember kompetens kell legyen ezekben a kérdésekben

16. Az ellátás általános alapelvei • Szakemberek szupervíziója (obszerváció, kimenetel vizsgálata, rendszeres) • Transzfer és elbocsájtás • ! Lelki reakciókat válthat ki • Tervezett és megbeszélve a gyermekkel/szülővel, gondozóval • Tájékoztatni a lehetőségekről, utakról esetleg a felnőtt ellátás működéséről