A nemzeti vámjogszabályok

1. A nemzeti vámjogszabályok

2. A vámjog a vámokra vonatkozó jogi normák és jogviszonyok összessége, amelyek meghatározzák a vám alapját, a vám mértékét, a vámfizetési kötelezettséget, a vámkedvezmény mértékét, és a vámmentességet azaz a vámjog anyagi jogát. • Továbbáa vámigazgatás eljárási szabályait, mint például a különböző vámkezelések, az áruvizsgálat, ellenőrző vizsgálat rendjét, a szankciók alkalmazásának szabályait.

3. Mivel Magyarország 2004. május 1.-jétől az EU tagja, és figyelembe véve azt, hogy az EU „tradicionálisan” vámunió is, vagyis a nem tagállamok tekintetében azonos vámjogot alkalmaznak, továbbá az EU vámjoga csak szűk területeken teszi lehetővé a nemzeti vámjogi szabályozást. Tehát a magyar vámjog alapja az EU vámjoga.

4. A magyar vámjogot autonóm (önálló) jogszabályok, és ezen belül : - vámjogi természetű “alapjogszabályok”, - a vámeljárást befolyásoló, alapvetően áruk, szolgáltatások, valamint anyagi értéket képviselő jogok (pl. licenc, know-how, szerzői jog és hasonlók) behozatalát, kivitelét, átvitelét, adózását, stb. szabályozó jogszabályok, bilaterális(kölcsönös )és multilaterális (többoldalú) nemzetközi szerződések, megállapodások határozzák meg.

5. A nemzetközi irodalomban nincs kifejezett meghatározása a vámjog fogalmának, gyakran a vámjogot, mint a nemzetközi vámjog, az európai (uniós) vámjog és nemzeti vámjog összességét határozzák meg. • Abból az állításból kiindulva, mely szerint a vám közadó formájában alkalmazott gazdasági- és kereskedelempolitikai eszköz, könnyen megállapíthatjuk, hogy a vámjog a pénzügyi jog részét képezi.

6. A vámjog a pénzügyi jogon belül az adójoggal, az illetékjoggal és a jövedéki joggal együtt alkotja közbevételi jog anyagát, melyre jellemző a kötelező érvényű, feltétlen érvényesülést kívánó szabályozás. • A vámjog alapvető jogforrásai A jogforrás fogalma két értelemben használható: egyrészt jelenti a jog megalkotóját, konkrétabb megközelítésben pedig az ezen jogalkotók által kibocsátott jogi normákat tekinthetjük jogforrásoknak. Magyarország vámjoga az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, már nem kizárólag a nemzeti vámjog normáiból áll, hanem elsősorban az EU/EG normái alkalmazandók, a hatályban lévő nemzetközi jogforrásokkal együtt.

7. Az Európai Unió vámjogának jogforrásai Az elsődleges közösségi jogon (az alapító szerződéseken) kívül a következő un. másodlagos jogforrások jelentik a vámjog konkrét jogforrásait. • Az Európai Unió vámjogának jogforrásai Az elsődleges közösségi jogon (az alapító szerződéseken) kívül a következő un. másodlagos jogforrások jelentik a vámjog konkrét jogforrásait.

8. A nemzetközi vámjog alapvető forrásai Magyarország számos olyan nemzetközi egyezmény alanya, mely vámjogi tényállásokat szabályoz. Ezen nemzetközi egyezmények közül említést érdemelnek a vám-együttműködési szerződések, melyekben elsősorban vámigazgatási, tájékoztatási együttműködésre vállalnak a szerződő államok együttműködési kötelezettséget. A vámjog nemzetközi szabályai létesítik, a preferenciális, (kedvezményes) a szabadkereskedelmi övezeteket és a vámuniókat is.

9. Összegzésként rögzíthetjük, hogy a vámjog, mint az állambevételi jog egyik forrása, a jogrendszeren belül a pénzügyi jog részét képezi és szoros kapcsolatban áll az alkotmányjoggal és a közigazgatási joggal, a polgári joggal és a büntetőjoggal is.

10. Köszönöm a figyelmet!