A gótikus képi ábrázolás : üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek

1. A gótikus képi ábrázolás: üvegfestmények, táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek

2. Méretre vágott, színes, fényáteresztő üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe foglalják, amelyek a formákat határoló kontúroknak látszanak A fő színek a kék és a vörös Csekély mértékű belsőrajzot használnak Az üvegfestészet legnagyobb időszaka

3. A legszebb, az üvegfestészet csúcsát jelentő műveket a franciaországi Chartres Notre-Dame-jában lehet látni Chartres-i katedrális üvegfestményei,13. sz.

4. Chartres-ikatedrális üvegfestményei Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal

5. A kor olasz festészete a bizánci festészeti hagyományból kiindulva új irányt ad az európai a festészetnek: a természet utánzásán alapuló látványfestészet irányát Olasz festészet a 13-14. században

6. Itáliában a gótikus építészet nem bontja meg a fal zártságát úgy mint az északi területek (francia, angol, német) építészetében Az összefüggő falfelületek alkalmasak a falfestészetre A falfestészet virágzása: freskók

7. A frissen vakolt, még nedves (al fresco: olaszul „frissen”) falra készülő falkép A festékport meszes vízbe keverik A munka gondos tervezést igényel, csak annyit vakolhatnak be, amennyit egy nap megtudnak festeni, rögtönözni nem lehet Világos, meszes színek jellemzik Tartós, időtálló technika A freskó technika

8. Cimabue az első jelentős mester, aki elmozdul a bizánci festészet merev ünnepélyességétől és élettelibb stílust teremt Táblaképek és freskók alkotója Cimabue

9. Táblakép: gipsszel alapozott fatáblára készül Ekkoriban a festékport tojással keverik össze, ez a tojástempera A bizánci festészetben megszokott témát már kicsit élettelibb, természetesebb részletekkel adja elő Cimabue:Trónoló Madonna(Maesta),13. sz. v.

10. Szűz Mária „mennyei fenségé”-ben díszes kőtrónuson angyalok vagy szentek csoportjában Maesta (olasz: „fenség”) Giotto: Maesta

11. Egy bizánci ikon és Cimabue képe

12. A változás még nem jelentős: a trónus térbelisége még bizonytalan, az angyalok egymásmögöttisége is esetleges, a méretkülönbségek hierarchikusak és nem térbeliséget fejeznek ki

13. A 13-14. sz. fordulóján élt Firenzei festő, Cimabue tanítványa Az európai festészet egyik legjelentősebb alakja Táblaképek és freskók festője A firenzei dóm harangtornyának tervezője A „modern” festészet megteremtője: Giotto

14. A Giotto-torony

15. A leghíresebb művei a freskói: a Szent Ferenc templom képei Assisi-ban és a padovai Aréna-kápolna képei

16. A valóságot utánzásán alapuló látványfestészet képi kompozícióját az „ablak” metaforával szokták leírni: A valóság egy szeletét próbálja elénk tárni egy meghatározott nézőpontból, mintha egy keretezett nyíláson keresztül látnánk egy teret Új kompozíciós gondolkodás: „ablak a valóságra”

17. A klasszikus dráma hármas-egységéhez közelít ez az új festészeti nyelv: Egy térszelet meghatározott nézőpontból Egy pillanat megállított látványa, Az adott pillanatban zajló cselekmény Tér, idő, cselekmény egysége

18. A térmélység érzékeltetése a kép síkfelületén: A fény-árnyékhatás A takarások A méretcsökkenés (a távoli kisebb mint a közeli) A távolodó párhuzamosok összetartanak egy pont irányába (vonalperspektíva)- Giotto még ösztönösen használja, nem szerkeszti A meghatározott nézőpontból ábrázolt egységes tér problémája

19. A festő mint színpadi rendező, úgy helyezi el a szereplőket és az egyéb képi elemeket, és állítja meg a mozgásukban, hogy a történés világosan érthető legyen Minden részlet a cselekmény olvashatóságát szolgálja Az idő és a cselekmény problémája: élőképszerű elrendezés

20. A figurák és a részletek ábrázolásának a valóságot kell utánoznia: Meg kell felelni az adott nézőpontnak (felülnézet, alulnézet stb.) Megfelelni a cselekménynek, a szereplők érzelmi állapotának (gesztusok, mimika) Élethű ábrázolás

21. Giotto stílusát szokták protoreneszánsz stílusúnak nevezni, mert az előbbiekben említett festészeti problémákat a reneszánsz stílus oldja majd meg, Giotto művészete ebbe az irányba mutat előre Giotto protoreneszánsz (előreneszánsz) festő

22. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat,Assisi, San Francesco, 13. sz. v. A Szent Ferenc- templom külső képe

23. A ferencesek főtemploma Itt van eltemetve Szent Ferenc, ez a tiszteletének központja Kettős templom: alsó és felső templomból áll A Szent Ferenc-templom Assisi-ban

24. A felső templomban látható Giotto képciklusa Szent Ferenc életútjáról

25. A kor legfontosabb szentjének élettörténete az oltártól indul a hajó baloldalán, ha szemben állunk a bejárattal, végig fut ezen a falon, majd a bejárati falon át a jobboldalon folytatódik az vissza az oltárig

26. Festett keretek választják el az egyes jeleneteket

27. Az ablakok alatti sávban futnak a képek, alattuk festett faliszőnyeg

28. Sokan dolgoznak, más mesterek is a templomban, más freskókat is láthatunk itt (pl. az ablakok körül)

29. 24 képet festett a ciklusból Giotto a segédeivel

41. Giotto képein már eltűnik a bizánci képek aranyháttere Az alakok élethűbbek, a gesztusok, arckifejezések kifejezőek A szobrászian formált részletek, a gondosan felépített kompozíciók, ünnepélyes, monumentális jelleget adnak műveinek

42. Szent Ferenc újfajta viszonyát a természethez, a teremtet lények iránti szeretetét talán ez a kép fejezi ki legjobban Az egyik legszebb jelenet: Szent Ferenc a madaraknak prédikál

43. A 14. században Siena városának festészete volt a vetélytársa a firenzei művészetnek Itáliában Giotto-nál középkoriasabb, kifinomult, kecses, elegáns gótikus stílus volt a jellemzője (internacionális gótika) Duccio, Pietro Lorenzetti Simone Martini voltak a kiemelkedő alakjai Siena festészete

44. Sienai tojástempera táblakép Gótikus keret, aranyalap, törékeny, kecses figurák Mária riadtan húzódik el a hírhozó angyaltól, két szent egészíti ki a jelenetet Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 14. sz.

45. Wilton diptichon, 1400. k.

47. Avignoni Pieta, 15. századi francia mester

48. Mária ölében a halott Jézus, János, Magdolna és egy donátor (megrendelő, adományozó) látható mellette

49. A téma • Szánalom, sajnálkozás – gyakori témája a keresztény művészetnek, Mária siratja halott fiát

50. A 15. századi gótikus festészet mélyen átélt vallásossága, csodálatosan reális részletekkel gazdagszik