Sztereofotózás

1. Sztereofotózás Készítette: Nagytomi

2. A sztereofotózás elmélete • alapja a sztereolátás: • a térlátás egyik fajtája, mely közvetlen távolságérzetet ad a kb. 0,25.....50m között elhelyezkedő tárgyakról • a két szem nem ugyanazt a képét látja egy bizonyos tárgynak

3. A két szemtengelyt a P pont nézésekor úgy kell összeforgatni (α’+α’’=α), hogy képe az A és B szem retináján azonos helyre kerüljön (b: bázistávolság)

4. 2 szem = 2 fényképezőgép • ha a két gép távolsága megegyezik a szemek bázistávolságával, akkor a két elkészült képet párhuzamos látással nézve visszakapjuk az eredeti hatást • a bázistávolság növelésével (hipersztereoszkopikus hatás) a mélységi hatás fokozható

5. Sztereokép történet • Dürer rajzai – képpárok • 1832. sztereoszkóp –festmények nézegetésére • 1840-es évek elején fejlődött ki a technikája a fotózás területén (talbotípiák, sztereo-dagerrotípiák) • 1920-as évek: sztereo-képeslapokat is árultak már • 1950-es évek: eszköztár bővülése → népszerű • más területen: 3D videokazetta, DVD, hirdetés, könyv

6. Sztereoképpárok készítése • egyszerűbb megvalósításhoz fejlettebb technika: • sztereofényképezõgép: két azonos jellemzõjû fényképezõgép egy házban

7. sztereoszán: vízszintes sín, melyen a fényképezőgép bázistávolságnyira eltolható az állványon • sztereoelõtét: segítségével egy képkockára készíthetõ el a két részkép • ezek nélkül is lehet sztereoképeket csinálni, DE csak statikus témáról

8. Mire figyeljünk, ha sztereoképeket akarunk csinálni, de nincs sztereofényképezõgépünk • a két kép készítésekor mindig azonos helyzetben tartsuk a gépet (állvány!) • használjunk azonos expozíciós beállításokat

9. ha távoli dolgokat nagyobb bázistávolsággal akarunk fényképezni, az előtér legyen homogén • bázistávolság megválasztása: • 30-ad szabály: a bázistávolság legyen kb. a tárgytávolság 30-ada • „tapasztalat, meg az évek”

10. sztereoképen a motívumok helyzetét meghatározhatjuk aszerint, hogy a kép síkja előtt, vagy mögött látszanak ezt tudatosan is befolyásolhatjuk • A képnek mindig az a részlete lesz a befoglaló síkban, amely a részképeken a képhatárokhoz képest azonos helyzetben van

11. az előbbi beállítás elsősorban a fényképezéskor lehetséges: • célkeresztes kereső + állvány • pl.: ha azt akarjuk, hogy egy motívum kiemelkedjék a képsíkból, akkor egy, a valóságban mögötte lévő tárgyat kell a képeken azonos helyre hozni • utólagos korrekció: képszélek vágásával, vagy takarásával

12. Sztereoképek megtekintése • Sztereoszkóp (ld. K ép.) • két fő fajtája: dia- és papírképek nézésére • két ugyanolyan gyűjtőlencse az emberi szempár távolságának megfelelően • a lencsék tengelye párhuzamos

13. tükrös és prizmás sztereoszkóp: • a szemek optikai tengelyének eltolása • nagyobb méretű képek nézésére

14. Keresztezett nézés • szemünk és a képpár közt nézzünk egyre közelebbi pontra, míg a háttérben levő képek fedésbe nem kerülnek és létre nem jön a 3D kép • Sztereovetítőgép • ikervetítőgép • különböző szűrési elárások (pl. szín, polár) • szemüveg kell • Párhuzamos nézés • két egymás melletti képet közelről, majd egyre távolodva nézzünk, megtartva a párhuzamos szemtengelyeket • időnként három képet látunk → a középső kell

15. ‘Interlaced’ • számítógépre készült technológia • ‘LCS’ (Liquid Crystal Shutter) szemüveg kell • Anaglyph • a két kép egy képmezőben látható • az elkülönítés színszűrőzéssel (vörös és cián v. zöld) • szemüveg kell (általában a bal lencse vörös, a jobb lencse cián v. zöld)

16. ‘JPS’ • netről letölthető szoftverrel nézhetők meg • lehetőségek: keresztezett, párhuzamos vagy szabad nézés, vörös/zöld vagy vörös/cián anaglyph szemüveggel vagy LCS szemüveggel való nézésre alkalmas megjelenítés • Shutter (redőny) – technológia • elődje a sisakba épített két monitor volt (320x200) • shutter – technológia: két LCD kijelzőből álló szemüveg • az LCD kijelzők felváltva takarják el a szemet és egy monitor felváltva jeleníti meg a megfelelő szemnek szánt képeket

17. Rokon területek • A „TNTmips” • sztereofotó-pár egy (közös) képpontjából felületi modell készítése • Színkeverés • kivonó színkeverés színszűrőkkel (egyre kisebb fényintenzitás) • két szín komplementer pár, ha színszűrőkben alkalmazva őket, feketét kapunk • ez az alapja az anaglyph sztereo technikának

18. Hologram • lézersugár optikai kettéválasztása: referenciasugár és a felvétel tárgyára irányuló sugár • a referenciasugár megvilágítja a holografikus filmet, a másik sugár visszaverődik a tárgyról, úgy kerül a fényérzékeny emulzióra • a film előhívása után a referenciasugárral azonos szögbõl megvilágítva láthatóvá válik az eredeti tárgy háromdimenziós képe • Következzék néhány sztereofénykép

38. Köszönöm a figyelmet