Hálózatkezelés, Internet 9. óra

1. Hálózatkezelés, Internet9. óra Előadó: Jánosik Tamás

2. E-mail használat Az e-mail, vagy email, az angol electronic mail kifejezésből származik, ami „elektronikus levél”-ként fordítható le. A neve utal az írás, illetve továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. A mai e-mail rendszerek szinte kivétel nélkül az internetet használják közvetítőnek, és ezáltal az e-mail az internet használatának egyik legkedveltebb formája lett.

3. Az e-mail előbb keletkezett, mint az internet maga. Valójában a már létező e-mail rendszerek adták az internet megteremtéséhez szükséges eszközöket. Az e-mail története 1965-ben kezdődött, amikor egy időosztásos nagyszámítógép (mainframe) több felhasználója közötti kommunikációt biztosította. Az e-mail nagyon hamar hálózati e-maillé fejlődött, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy több gépen keresztül küldhessenek üzeneteket.

4. A @ jel A @ jel (kukac) használatát a felhasználó nevének, illetve számítógépének azonosítójának elválasztására, Ray Tomlinson 1972-ben vetette fel. Korai e-mail programjai, az SNDMSG és a READMAIL, nagyon fontos lépések voltak a mai e-mail forma kialakulásában. A @ jel (kiolvasva: kukac, kukacjel, at-jel) az angol at szócskát jelképező írásjel.

5. Magyar nyelvterületen a @ jel általában csak az e-mail címekben fordul el. Például: nev@cegnev.hu. E használata miatt az internet egyik jelképévé vált. Magyarország európai uniós tagságának kezdetétől a KRESZ-táblákon ez jelzi a közösségi internet-elérési pontokat az országban.

6. A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: nev@cegneve.com. • Az első rész, a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van. • Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak: • Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küld címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről; • Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

7. A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt: • Feladó (from) – a feladó e-mail címe; • Címzett (to) – a fogadó e-mail címe; • Tárgy, téma(subject) – a levél rövid leírása; • Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték. • A fejléc ezenkívül az alábbi mezőket tartalmazhatja még: • Másolat (Cc) – angolul carbon copy. A név az írógépek korszakából származik, amikor is indigóval készítették a másolatokat; • Rejtett másolat (Bcc) – angolul blind carbon copy – a Bcc-ben szereplő címzettek nem látszanak, tehát ha a rejtett másolatot küldünk A-nak és B-nek, akkor A nem fogja tudni, hogy B is megkapta ugyanazt a levelet;

8. Üzenetek és postafiókok Az üzenetek, számítógépek között, az SMTP (angolul: Simple Mail Transfer Protocol) típusú kapcsolat és a Sendmailhez hasonló programok segítségével kerülnek továbbításra. A felhasználók üzeneteiket POP, illetve IMAP típusú kapcsolatok segítségével töltik le a kiszolgálókról. Az üzenetek vagy a kiszolgálón, vagy az ügyfél oldalán (általában a felhasználói oldalt értjük ez alatt) tárolódnak.

9. Felhasználó levelet küld valaki@valahol.hu Levelező szerver (mail server) Éjjel-nappal üzemel Pl. www.gmail.com, www.freemail.hu Címzett megnézi a leveleit… 1. Levelező programot használva:Pl. Outlook Express, Mozilla Thunderbird • A levelező program letölti a leveleket a felhasználói gépre (pop3) • A levelező program csak megjeleníti a szerveren lévő leveleket (imap) 2. Webes felületen megnézve: • Szintén a szerveren maradnak a levelek, nem töltődnek le a gépünkre.

10. A levélszemét Az e-mail használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, ill. téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az e-mail küldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” napi több száz millió e-mailt küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.

11. A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg: • Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam • Az e-mail férgek (worm) e-maileket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe. Bár a legelső e-mail-féreg, a Morris-féreg, UNIX rendszereket támadott meg, ez a probléma ma szinte csak a Microsoft Windows rendszerek velejárója. • Az e-mailek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.

12. Levélszemétnek minősülnek azok a levelek, amelyek levelező listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó. • Előfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerű címre, vagy csak nagyon egyszerű, így tévedésből neki küldenek leveleket.

13. Spam A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, pl. e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. Az így kapott információk a fogadók túlnyomó része szempontjából érdektelenek, így fölösleges sávszélességet, tárhelyet, szellemi ráfordítást igényelnek a fogadótól. Mivel a spameket a feladóik milliós nagyságrendben képesek rövid idő alatt kiküldeni, ez jelentős terhelést jelent az internet használói számára. A spamek egy része tudatosan megtévesztő, a fogadó kihasználására törekszik.

14. A fentiek miatt sokféle védekezési mód alakult ki a spammel szemben: • olvasás nélküli törölgetés (fennáll a fontos levél véletlen törlésének esélye) • a web oldalakon feltüntetett e-mail címek álcázása a begyűjtés ellen • a nyitott mail-továbbító szerverek korlátozása • spam azonosító program telepítése a felhasználó gépére • szűrő alkalmazása a levélkezelő felületen • a valós küldő címének blokkolása • a küldő cégek jogi perlése • hamis hibaüzent visszaküldése spam érkezésekor • a spam-ben feltüntetett hirdetési felület, csatorna leterhelése.

15. A spam, szpem, junk mail vagy kéretlen reklámlevél olyan hirdetést tartalmazó e-mail, amelyet a felhasználó úgy kap meg elektronikus levélcímére, hogy előzőleg nem kérte, illetve nem adott engedélyt annak küldésére. A phishing az adathalászat neve, amely segítéségével összegyűjtik azokat a címeket, amelyekre később spameket küldenek majd. Ennek kifinomultabb változata a pharming, ilyenkor az eredeti oldalra kísértetiesen hasonló oldallal verik át a látogatókat, így azok például egy bankoldal másolatánál kiadják személyes adataikat, bankszámlájuk számát és kódját stb.

16. Védekezési lehetőségek A spamek elleni harcban a legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy semmilyen körülmények között ne válaszoljunk egyetlen ilyen levélre sem, illetve ne is kattintsunk a levélben található hiperhivatkozásokra. A piacon rengeteg spamszűrő jelent meg, ezeket is hasznos forgatni, illetve a weboldalakon rejtjelezve használjuk az email-címünket. Ha van saját honlapunk, akkor jó módszer lehet a spamrobotok hamis címekkel való ellátása, ehhez több weboldal is a segítségünkre van.

17. A spammelést az USA-ban és az EU-ban is büntetik és nálunk is van spamtörvény. A magyar esetekről eddig nem hallhattunk sok biztatót, de a tengerentúlon már milliárdos nagyságrendű büntetések is születtek.

18. Csatolt fájlok Az e-mail üzenetekhez hozzákapcsolhatunk fájlokat, amik a levéllel együtt továbbítódnak a címzetthez. Technikailag bármilyen típusú fájl csatolható, viszont a víruskeresők, tűzfalak és egyéb biztonsági programok kiszűrhetnek (és letörölhetnek) egyes fájltípusokat. Emiatt érdemes a küldendő állományainkat tömörítve csatolni. A vírusok egy része e-mail csatolmányként terjed, ezért bizonytalan eredetű csatolmányt soha ne nyissunk meg!

19. Köszönöm a figyelmet!