530 likes | 659 Views
Minőségbiztosítás a gyógyszertárban, avagy a gyógyszertári minőségbiztosításhoz kapcsolódó néhány kérdés. Hankó Zoltán. Vázlat. Bevezető gondolatok Mi a minőség? A minőség és megfelelőség A piaci minőségügy A társadalmi minőségügy Piaci vagy társadalmi minőségügy?
E N D
Minőségbiztosítás a gyógyszertárban,avagy a gyógyszertári minőségbiztosításhoz kapcsolódó néhány kérdés Hankó Zoltán Törzsképzés, I. évf. Budapest
Vázlat • Bevezető gondolatok • Mi a minőség? • A minőség és megfelelőség • A piaci minőségügy • A társadalmi minőségügy • Piaci vagy társadalmi minőségügy? • A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései • A normakövetés normája • Hivatásetika a minőség szolgálatában • A gyógyszertár egészségügyi feladata Törzsképzés, I. évf. Budapest
1. Bevezető gondolatoktörténelmi korok minőségi szemléletéről • Ókor • szerszámkészítő szerszám • Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat • Középkor • „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik” • minőség és ár egyensúlyban • céhek • Reneszánsz • mindennek ura az ember • minden a kereskedelem és termelés körül forog • megjelenik a hivalkodó fogyasztás • Felvilágosodás • az ipari forradalom válik hangsúlyossá • a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság • minőségi ételek, italok, luxus • 19.-20. század • A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik Törzsképzés, I. évf. Budapest
1. Bevezető gondolatoktörténelmi korok minőségi szemléletéről • Ókor • szerszámkészítő szerszám • Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat • Középkor • „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik” • minőség és ár egyensúlyban • céhek • Reneszánsz • mindennek ura az ember • minden a kereskedelem és termelés körül forog • megjelenik a hivalkodó fogyasztás • Felvilágosodás • az ipari forradalom válik hangsúlyossá • a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság • minőségi ételek, italok, luxus • 19.-20. század • A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? • A minőség • a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége • köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke • napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni • Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés • Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? • A minőség • a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége • köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke • napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni • Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés • Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéketkapnak Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? A piaci igény-kielégítési folyamat Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? • A piaci igény-kielégítési folyamat érdekeltjei (stakeholders) • A termelési folyamatban érdekelt résztvevők • A termelési folyamatban érdekelt beszállítók • A fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók • Az igény-kielégítési folyamatban érdekelt helyi közösség és társadalom • Az egészségügy érdekeltjei Kik a lakossági gyógyszerellátás érdekeltjei? Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? A gyógyszertár érintettjei (stakeholderek) és az érdekeik • Tulajdonosok – jogszabályok, haszon, jó hírnév • Alkalmazottak (munkavállalók) – jövedelem, munkakörülmények, fejlődés, regeneráció • Fogyasztók (betegek) – gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, betegérdek védelme • Kormányzat / finanszírozó– közpénzek takarékos és költséghatékony felhasználása • Versenytársak – jogszabályok, etikai normák betartása • Beszállítók / hitelezők – megbízható szerződéses kapcsolatok • Civil társadalom (helyi közösség) • Természeti környezet Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! ELTE
2. Mi a minőség? • Értékrendi kérdések • Szellemi értékek • erkölcsi (jó – rossz) • logikai (igaz – téves) • esztétikai (szép – rút) • vallási (szent – istentelen) • Emberi igények (tárgyiasult értékek) • fizikai-biológiai igények • élelem, víz, levegő, nemi élet (biológiai szeretet), szállás, ruházat, biztonság • értelmi (mentális) igények • tartozás valahová, barátság (értelmi szeretet), elismerés, rang, teljesítmény, alkotóképesség, önazonosság, fejlődés, önmegvalósítás • érzelmi (spirituális) igények • igazságosság, őszinteség, becsületesség, alázatosság, jószívűség, hűség, emberszeretet (lelki szeretet) , tisztelet, bizalom, irgalmasság • Az értékrend meghatározza az igényeket Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? Az érdekeltek igényei, értékei Az érdekelteknek igényeik vannak. Az igény az értékrendtől, az erkölcstől függ. Az érték az, ami igényt elégít ki. Az igény-kielégítés értékadás. A minőség tehát átadott érték. A termelési-fogyasztási folyamatok értékteremtők Az értékrend, erkölcs meghatározó: a minőség és az erkölcs egymást feltételezi Törzsképzés, I. évf. Budapest
2. Mi a minőség? A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak tehát a gyógyszertári minőség döntő mértékben a gyógyszerész felkészültségén, elkötelezettségén, értékrendjén, erkölcsi tartásán múlik Törzsképzés, I. évf. Budapest
3. A minőség és megfelelőség • Minőség (quality): A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. • Megfelelőség (conformity, conformance): Az objektum (anyag, rendszer, folyamat) egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő, ha az objektum mért tulajdonságainak az értékei kielégítik az adott követelményrendszer előírt követelményeit. A megfelelőség-követelményrendszereket szabványokban rögzítik. A minőség nem azonos a megfelelőséggel! • A „hagyományos” (piaci) minőségügyben • demokratikus társadalmi rend • kapitalista gazdasági rend érvényesül Tehát szabadpiac, magántulajdon, „kapitalista” minőségügy. Törzsképzés, I. évf. Budapest
4. A piaci minőségügy Kinek tartozik elszámolással a menedzser? Törzsképzés, I. évf. Budapest
4. A piaci minőségügy Kinek tartozik elszámolással a menedzser? A hagyományos piaci minőségügy csak • a piac gazdasági szereplőivel • azaz a termelőkkel és a fogyasztókkal • és azok kapcsolatával foglalkozik, de nem foglalkozik • sem a társadalommal és az egyénnel, • sem az emberiséggel, • sem a családdal! Pedig atársadalom alapproblémája ezen értékrendek és igények összhangja, konszenzusa a közjó(szág), magánjószág viszonya, a társadalometika és az individuáletika viszonya Törzsképzés, I. évf. Budapest
5. A társadalmi minőségügy A társadalmi minőség (socialquality): annak a mértéke, hogy mennyire képesek részt venni a polgárok a közösségeik társadalmi és gazdasági életében, olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyéni lehetőségeiket tökéletesítik A társadalmi élet minőségének fő összetevői • társadalmi-gazdasági biztonság • társadalmi kohézió (összetartó erő) • társadalmi összetartozás (inclusion) • társadalmi képessé tevés, felhatalmazás (empowernment) Az egyén életminősége (quality of life) függ a világnézetétől, az ebből eredő értékrendjétől, erkölcsétől , az ezekből következő igényeitől(biológiai, szellemi, lelki) és az elégedettségétől Törzsképzés, I. évf. Budapest
6. Piaci vagy társadalmi minőségügy? A piac szabályozása: magánvállalkozás vagy köz/állami vállalkozás • bármelyik vállalkozás lehet jó vagy rossz, • a közpiacon lehet állami vállalkozás, • a közpiacmagánosítása nem oldja meg a problémákat! • a közpiacon az állami/magán vállalkozás átláthatósága, elszámoltathatósága • a közszolgáltatás területén a magánosítás jelentős biztonsági kockázattal és nyereséghajhászással jár A közszolgáltatások magánosítása során felvetődő kérdések • Hogyan biztosítja az állam a polgárainak a közjót, ha nem az állam a szolgáltató és a magánszolgáltató csődbe megy? • Hogyan biztosítja az állam a közjó megfelelő minőségét, ha nem ő a szolgáltató és a szolgáltató rosszul dolgozik? • Ki fizeti ki a magánszolgáltató nyereségét? Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága • a gyógyszerész-képzés szabályozása Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága • a gyógyszerész-képzés szabályozása • a gyógyszergyárak szabályozása Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága • a gyógyszerész-képzés szabályozása • a gyógyszergyárak szabályozása • a gyógyszerellátási láncok szabályozása Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága • a gyógyszerész-képzés szabályozása • a gyógyszergyárak szabályozása • a gyógyszerellátási láncok szabályozása • a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!) Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései • közszolgálat vagy magánszolgálat • hivatás vagy nem • köztulajdon vagy magántulajdon • nyereségérdekeltségű vagy nem • a gyógyszer reklámozhatósága • a gyógyszerész-képzés szabályozása • a gyógyszergyárak szabályozása • a gyógyszerellátási láncok szabályozása • a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!) • stb. A gyógyszertár közérdekű egészségügyi szolgáltatás Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerész erkölcsi dilemmái: • közszolgálat vagy magánszolgálat ? • nyereségérdekeltségű vagy nem ? • a gyógyszergyárak nyomása • a gyógyszerellátási láncok nyomása • gyógyszerhamisítások (szervezett bűnözés?) • az orvos, a beteg véleményének az elfogadása • felelősség a tájékoztatásért • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés • A patika szabad piac vagy egészségügy? • Mi a patika egészségügyi feladata? • Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? • Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? • Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? • Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? • Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? • Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? • Milyen követelményrendszerek támaszthatók? • A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? • Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? • Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? • stb. Törzsképzés, I. évf. Budapest
8. A normakövetés normája • A gyógyszerészet jogi, szakmai és etikai normák által szabályozott hivatás • A normák ugyan változnak, de az alap változatlan (A legfőbb érdek a beteg üdve) • Mindent szabad, ami nem tilos? • Mindent szabad, csak rajta nem kapjanak? • A normasértés következményei • Húsz év, négy modell Törzsképzés, I. évf. Budapest
9. Hivatásetika a minőség szolgálatában • A gyógyszerészi eskü Mi, magyar gyógyszerészek, a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásunkat a legnagyobb lelkiismeretességgel gyakoroljuk és a hivatásunkhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítunk. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezzük. A hozzánk fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével nem élünk vissza, titkaikat fel nem fedjük. Elméleti és gyakorlati ismereteinket állandó képzéssel magas szinten tartjuk. Tudásunkat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használjuk fel. Mint a gyógyító munka részesei ismereteinket csakis embertársaink egészségének védelmére és helyreállítására fordítjuk. Arra törekszünk, hogy a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsük és megbecsülését előmozdítsuk. • Etikai kódex - alapvetések „A Kamara célja, hogy a gyógyszerészek tulajdonosi és munkatársi közreműködésével működő gazdasági társaságok a szakmai szabályok betartásával, a betegek érdekeinek érvényesülésével, a gyógyszerészi és gyógyszertári szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségének szem előtt tartásával végezzék tevékenységüket” Törzsképzés, I. évf. Budapest
9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN A gyógyszerész betegellátó tevékenysége során köteles a beteg illetve a vásárló (továbbiakban együttesen: beteg) jogos érdekét elsődlegesnek tekinteni. A gyógyszerész segítse elő a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápiát. A gyógyszerész a betegellátó tevékenysége során köteles a gyógyszer és egyéb termékek expediálásának szakmai és pénzügyi szabályait betartani, beleértve a szakmai protokollokat, az árképzést, a gyógyszertári marketinget és a támogatás-elszámolás szabályait is. A gyógyszerész a gyógyszer kiadását, elkészítését csak a jogszabályokban és hivatalosan elfogadott protokollokban meghatározott esetekben tagadhatja meg. A gyógyszerész köteles – tevékenységi és munkakörétől függetlenül – teljes tudásával és lehetőségeinek fölhasználásával a veszélyhelyzetbe került betegnek segítséget nyújtani. Törzsképzés, I. évf. Budapest
9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.) A gyógyszerész magatartásával, tanácsaival nem idézhet elő olyan helyzetet, amely a társadalmilag elfogadott etikai normákkal ellentétes. A beteg ellátásában résztvevő gyógyszerésznek jól látható és beazonosítható módon (lehetőség szerint a ruházatán) a nevét és a képzettségét fel kell tüntetnie. A gyógyszerésznek fokozott körültekintéssel kell válaszolnia minden olyan kérdésre, amely a kiváltott gyógyszer, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termék és a betegség/tünet szempontjából a beteg vagy hozzátartozója, illetve megbízottja részéről felvetődik. A beteg tájékoztatásával kapcsolatos lehetőségre a jogszabályi előírások szem előtt tartásával a figyelmet fel kell hívni. A vény nélkül kiadható gyógyszerek és az egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek kiadása során tisztázni kell, hogy • ki fogja a gyógyszert, terméket alkalmazni, • milyen tüneteket kívánnak vele kezelni, • a tünetek mióta állnak fenn és mit tettek eddig ellenük, • a beteg szed-e más gyógyszert, egyéb terméket egyidejűleg, továbbá • van-e tudomása gyógyszerérzékenységről. A gyógyszerész kizárólag a beteg érdekét figyelembe véve tehet ajánlást a gyógyszerek, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek vény nélkül történő kiadásánál. Törzsképzés, I. évf. Budapest
9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.) A gyógyszerész – a gyógyszerészi gondozás szakmai szabályaira és a betegjogi előírásokra is figyelemmel – kellő körültekintéssel járjon el a beteg betegségére és annak várható alakulására vonatkozó konzultáció során. A gyógyszerész köteles a beteget orvoshoz irányítani, ha a tudomására jutott információk ezt indokolják. A gyógyszerész a gyógyszerészi gondozási tevékenységet az előírásoknak, protokolloknak megfelelően végezze. A gyógyszerész minőségileg kontrollált körülmények között segítse elő a beteg egészségtudatos életvitelének kialakítását, a beteg együttműködő készségének növelését, életminőségének javítását, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítésével. A gyógyszerésznek tartózkodnia kell minden olyan – az orvos iránti bizalom megingatására alkalmas – véleménynyilvánítástól, amely a betegségre vonatkozó orvosi diagnózist vagy az alkalmazott terápiát értékelné a beteg, annak hozzátartozója vagy illetéktelen személy jelenlétében. Törzsképzés, I. évf. Budapest
9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ FELELŐSSÉGE ÉS FÜGGETLENSÉGE Minden gyógyszerész teljes körű szakmai és etikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe tartozó szakmai munkáért. A személyi jog alapján gyógyszertárat vezető gyógyszerész felelősséggel tartozik a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság által hozott, jogszabályi kötelezés alapján a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatához kötött döntésekért. A személyi jogos gyógyszerész nem adhatja igenlő szavazatát jogszabálysértő, a szakmai szabályokat sértő és a Kódex előírásait sértő döntésekhez. A gyógyszertár vezetéséért felelős gyógyszerész, felelős az általa vezetett gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért, ideértve a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárat valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárat is. A gyógyszertár szakmai vezetéséért felelős gyógyszerész köteles gondoskodni arról, hogy a gyógyszertár kizárólag gyógyszerész személyes jelenlétében folytathasson egészségügyi szolgáltató tevékenységet. A gyógyszerész felelős a nem általa végzett, de általa irányított, illetve felügyelt munkafolyamatok ellenőrzéséért is (asszisztens, gyógyszerészgyakornok, egyetemi hallgatók esetében). Törzsképzés, I. évf. Budapest
10. A gyógyszertár egészségügyi feladata • Gyftv. 2. § (4): A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel. (2011. január 1-től) Törzsképzés, I. évf. Budapest
10. A gyógyszertár egészségügyi feladata Mire terjedjen ki a tájékoztatási kötelezettség? • A termék neve, előállítója / forgalmazója, származási országa, • Notifikációs lajstromszáma, • OÉTI minősítése (zöld pipa), • A termék OÉTI notifikációs eljáráshoz megadott összetétele • az összetevők taxatív felsorolásával és mennyiségük megadásával, • növényi összetevők esetén a növény elfogadott magyar és latin nevével, a növényi rész megjelölésével, • kivonatok, koncentrátumok esetén a kivonószer és a kivonási arány megadásával, • A termék egy csomagolási egységének mennyisége, • A forgalmazó által megadott adagolási ajánlás, • Az alkalmazásra vonatkozó információk, beleértve az ajánlásokat, figyelmeztetéseket és kockázatokat (pl. kölcsönhatások) is. Törzsképzés, I. évf. Budapest