„Három kapu visz be a templomba…” - Az elmélkedés, az odaadás és a cselekvő szolgálat útja

1. „Három kapu visz be a templomba…” - Az elmélkedés, az odaadás és a cselekvő szolgálat útja Kiss Csilla Magyar Teozófiai Társulat 2013

2. A témaválasztás aktualitása • A három út formai képviselete egyszerre Magyarországon • Magyar Teozófiai Társulat (1907. júl.7.-Adyar alapító oklevél)- elmélkedés útja- www.teozofia.hu • Magyar Teozófiai Szolgálat Alapítvány (2011. június 10.- bejegyzés)- cselekvő szolgálatútja- www.matesz.forras.eu • Szabad Katolikus Egyház (2012 ősze- újraéledés - odaadás útja

3. Miről fog szólni az előadás? • Mit jelent a címben szereplő út? • Az út szakaszai • Miért pont három? • A három út jellemzője • A három út formában való megjelenése Magyarországon • Mitől függ, melyik úton járunk?

4. Mit jelent a címben szereplő út? • Az Egy-ből indulva az Egy-be térünk vissza (Isten keresésünk útja) • az Isteni szikra (monád) útjára indul • Az út szimbóluma: U (az anyagba merülés és az abból való felemelkedés) • Az ember az megnyilvánult Istenség visszfénye • Testet öltéseken keresztül fejlődve a potenciális (megnyilvánulatlan) istenségből ténylegesen (megnyilvánult) istenivé válik • „A legfejletlenebb vadember embrionális lelkétől az isteni ember felszabadult, diadalmas, tökéletesült szellemi lelkéig. (Annie Besant: Ősi bölcsesség

5. Az út szakaszai • 1. A nagy tömegek fejlődésének útja • 2. A „próbaösvény” • 3. Az „ösvény” maga • 4. Mester

6. A tömegek fejlődésének útja - Többségében az U lefelé futó szárán (az önzés előre mutató-cél az „anyag megismerése”- bár az önzése „finomodik” • Még összekeveri az anyagi világot a valódi élettel (maya) - A csupán érzékelő élettől eljut a gondolkodó életig • Legfőbb hajtóereje a vágy • Tanítója a karma

7. A „próbaösvény” • Az emberiség legidősebb lelkei közül néhányan • Az ember ráeszmél az emberi élet céljára • Egyfajta csömör a földi dolgoktól (hajtotta, birtokolta, mégis hiányérzet marad) • Sok élet is eltelhet mire a jelenség világ tartalmatlansága állandó magatartássá válik • Felhasználva a vallások, filozófiák segítségét, szerető, önzetlen, segítő életet él- felkelti a Mesterek figyelmét (próbaösvény kapuja) • Tanítványság feltétele- 4 képesség megszerzése

8. A négy képességmegszerzése= készen áll a beavatásra 1. Megkülönböztető képesség (látszatot a valóságtól) 2. Külső dolgok iránti közömbösség (viharos változások sokasága) 3. Hat mentális tulajdonság kifejlesztése • Uralkodás a gondolatokon (cél- a fejlődésben lévő erőkön való uralkodás képessége)- belső önuralom • Külső önuralom (szavak, cselekedetek) • Türelmesség, tolerancia • Kitartás képessége • Hit (erő, derűs önbizalom) • Egyensúly 4. Mély és erős vágy a felszabadulás után

9. Az „ösvény” maga • Négy beavatás-négy fokozat („háznélküli” ember • 1. beavatás (megszabadulás a személyes én illúziójától, a kétkedéstől, és a tévhitektől) • 2.”új tudás” kulcsa, szélesebb látókör • 3. leveti a vágyat és az ellenszenvet • (mindenben az egy létezőt látja) • 4. a forma nélküli világ után való vágy • kiűzése is

10. A MESTER • Az ösvény vége: a Nirvána kapuja • A keresztre feszítés az emberi testben véget ér • Legnagyobb lemondása: visszatér a Földre, hogy embertestvéreit segítse

11. Miért pont három? • Brahman, az Univerzum, az Isten (tulajdonságai bennünk tükröződnek)- következtetés az analógia törvényével • 1. Brahma (sat): anyagi jellegű minden síkon=a tárgyak, létezés világa- első kiáradás, teremtő erejét gyakorolja (tevékenység) • 2. Vishnu (chit): különböző tudatossággal rendelkező élőlények= tudat világa – második kiáradás, élettel töltötte meg az anyagi világot • 3. Shiva (ananda): mi magunk (az egyéni jelleg, tapasztalat, boldogság, valódi én)- harmadik kiáradás, az Én

12. A Nap Logosz (Vishnu, mint tudat megnyilvánulása • Az ember által felfogható Isten • A tudat három tulajdonsága • 1. akarat- tudatosság az Én- ről= tudás • 2. bölcsesség, szeretet- tudatosságunk másokról= odaadás • 3. tevékenység- tudatosságunk a dolgokról= tevékenység • E három tulajdonság kapcsolja össze az ezekkel rendelkező lényt a a 3 hatalmas világhoz

13. A három út és jellemzője • Az elmélkedés útja (dzsána marga) • Az odaadás útja (bhakti marga) • A cselekvés útja (karma marga)

14. Az elmélkedés útja (dzsána marga • lelki alkatában a tudás az uralkodó • világos intellektus, elsőrendű észbeli képességek kifejlesztése • veszély: megszerzett tudás helytelen használat (önző vágy színezi át a törekvést) • Először a tudást önmagáért keresik • A hírnév lehet csábítójuk • A tudás nem egyenlő a bölcsességgel • A bölcsesség nem az ismeretek sokasága, hanem a lényeg ismerete”

15. Kezdi megérezni a sokféleségben rejlő egységet • A külvilág formáinak végtelen vizsgálata helyett befelé fordul • Már nem a különbség tökéletlenségét látja, hanem az egy tökéletességét (mindenkiben az istenit) • Semmit nem ér az olyan bölcsesség, amely nem párosul odaadással, és nem nyilvánul meg cselekedetekben

16. Az odaadás útja (bhakti marga) • Lelki alkatában az érzelem uralkodó • A szó jelentése : követés, szolgálat, imádat, hódolat, gyengéd szeretet (sokak szerint a leggyorsabb út) • Isten akarata , szolgálata van élete központjában • Gravitációs erő, mely a központba visz • Kiírtja az egoista impulzusokat • Felszabadítja az erőket, mellyel Istent szolgálhatjuk • „A szeretet elsősorban nem csak egy meghatározott személyhez fűződő viszony; a szeretet magatartás, a jellem beállítottsága, amely meghatározza az illető személy viszonyulását, nem a szeretet egy bizonyos „tárgyához”, hanem a világ egészéhez. ” (Erick Fromm)

17. A szeretet fajtái • Transzcendens, hibátlan formája= isteni szeretet (préma)- Jézus) • Mentes minden önös indítéktól, vágytól, ragaszkodástól mentes • Világi vetülete (káma): érzéki, ragaszkodó, viszont vár valamit= az anyagi világ fő mozgatója • 1. „önző szeretet” • 2. „Én jó vagyok” • 3. empatikus szeretet • 4. „okos” szeretet • 5. Kontemplatív szeretet • 6. szeretet tiszta forrásának megtalálása • Fokozatosan tanuljuk az egyre magasabb formáját (emberszeretet eszmerendszerek, Isten szeretetet- egyre inkább más létezőket szolgál)

18. A cselekvés útja (karma marga) A • “ Veszedelmes a cselekvés melyet Isten nélkül, nem bölcsességtől vezérleve végzünk (karma- a nagy tanító) • cselekvés anyagiasult gondolat (a gondolat és szándék, vágy is karmát teremt) • A karma nem büntetés vagy jutalom, hanem az természeti törvények elkerülhetetlen működése • A boldogság téves keresése is Istenkeresés (a hiányérzet kielégítésére) • A cselekvés mozgatója a vágy, mely egyre finomodik a fejlődéssel • Legmagasabb szintje- a cselekvés minden (még az „égi” is) eredményéről való lemondás

19. Mitől függ, melyik úton járunk? • A teremtő hét sugár= lelki karakterünk • Istenkeresésünk fő jellemzője • Istenkeresés belül • 1. akarat embere (uralkodó, vezető)- maga és környezete uralása • 2. a szeretet embere (az emberszerető)- együttérzés • 3. a gondolat embere (filozófus)-az élet tanulmányozása • 4. a képzelet embere (mágus, színész)- hármas út • 5. a gondolat embere (tudós)- világ anyagi vizsgálata • 6. a szeretet embere (vallásos rajongó)- jóságon keresztül • 7. az akarat embere (festőművész)- szépségen keresztül

20. „Sokféle úton jönnek Énhozzám és Én minden úton eléjük megyek, mert az út, amelyen jönnek minden irányból az Enyém” (Bhavagad Gita, IV.11.)