PiP1 „Dunakanyar” HU-SK A Fenntartható turizmus fejlesztése az Alsó-Ipoly mentén VIZSGÁLAT

1. PiP1 „Dunakanyar” HU-SKA Fenntartható turizmus fejlesztése az Alsó-Ipoly menténVIZSGÁLAT Partner 1 (ERDF Partner7): RRA Samorín Partner 2 (LP): VÁTI Nonprofit Kft. Kemence 2011.03.1-2. Transnational Strategy for the Sustainable Territorial Development of the Danube Area with special regard to Tourism DATOURWAY Project

2. VI. TURIZMUS VÁTI Nonprofit Kft.Boros Szilárd Faragóné Huszár Szilvia

3. Meghatározó földrajzi helyzet Alsó-Ipoly völgy Alsó-Ipoly menti hátság Börzsöny Burda Pozsony 2,5 – 3 óra Budapest 1,5 – 2 óra

4. 1.Turisztikai kínálat 1. Természeti környezet vonzó természeti környezet „csend, nyugalom, jó levegő” gazdag és változatos tájképi elemek 2. Élmények 3 élő kisvasút turistaútvonalak kerékpárutak horgászhelyek vadászati lehetőség lovaglási lehetőségek viziturizmus (kajak, kenu, evezés) épített örökségi értékek (templomok, vízimalom, kastélyok és várromok) 3. Helyi kultúra helyi palóc kulturális örökség helyi kulturális rendezvények gazdag helyi termékkínálat falusi turizmus szálláshelyek

5. Vonzerők értékelése Feldolgozott vonzerő típusok Alapvetően pontszerű objektumok • Tájértékek (TÉKA) • Épített örökség védelem • Természeti értékek részben • Szálláshelyek • Vendéglátóhelyek • Sportolási lehetőségek EREDMÉNY Tervezett lépések az elemzésben • Két oldal egyenrangúvá tétele (tájértékek bővítése Szlovák oldalon) • Vonalas és területi kiterjedésű vonzerők besorolása is • Vonzerők súlyozása • Az élményelemek összekötése (lovaglás, túrázás, kerékpározás, viziturizmus)

6. Turisztikai kínálati adatgyűjtés nehézségei Hivatalos turisztikai statisztikai adatok nem megfelelőek, nem megbízhatóak, ill. országonként más elérhető statisztikák  Adatgyűjtés kiszélesítése, pontosítása (Magosfa, HVE, Sugárkankalin, VÁTI, RRA, külső források)  Valós adatokra való támaszkodás,ebből kiinduló hatékonyabb tervezés

7. Szálláshelyek • Magyar oldali túlsúly • Magyar oldalon a legtöbb falusi magánszállás, míg a szlovák oldalon elenyésző • Kereskedelmi szálláshelyekben kisebb eltérés • Sok erdei iskola magyar oldalon • Kevés minőségi szálláshely (szálloda, panzió) és egyenlőtlen eloszlás • Ingyenes internetes szálláshelyek portálokon a megjelenés alacsony intenzitású és kiegyensúlyozatlan • Önkormányzati honlapokon szálláshely megjelenés nem egységes (pl.: Zebegény külön Turisztikai/szálláshely fül)

8. Szállásférőhelyek • Magyar oldali túlsúly • Szlovák oldalon nagyon kevés magánszállás férőhely • Kereskedelmi férőhelyek száma több • Minőségi kereskedelmi szálláshelyek száma – 4 csillagos szálloda - kevés

9. Vendéglátóhelyek • Kevés az állandó nyitva tartású, meleg ételt adó vendéglátóhely • Hiányos a helyi, tradicionális étel- és italkínálat feltárása és beépítése vendéglátóhelyek kínálatába • A szálláshelyek vendéglátóhely kiajánlása, kereszt-hirdetése alacsony intenzitású • Nincs térségi legjobb étterem és cukrászda díj

10. Helyi termékek • Gazdag kínálat a magyar oldalon • Prospektus van, internetes egységes megjelenés nincs • Piacra vitel, illetve a széleskörű helyi szélesebb körű értékesítés nem megoldott (pl.: helyi boltok, kiemelt turisztikai célpontok)

11. Rendezvények • Sok helyi kisrendezvény • Kevés a több települést átfogó, térségi kiemelt rendezvény (jó példa a Heted7Vigasság) • Nincs térségi szintű programfüzet • Résztvevők főként helyiek – kevés ismertető • A települések programnaptárja nincs összehangolva • Kevés települési kereszt-marketing

12. 2. Turisztikai kereslet Több napot tartózkodó Vendégek/vendégéjszakák száma MAGYARORSZÁG Hivatalos statisztika Vendégszám: 23103 fő (2008) Vendégéjszaka: 56630 éj (2008) Átlagos tartózkodási idő: 2,5 nap Valós? SZLOVÁKIA Hivatalos statisztika Vendégszám: nincs Vendégéjszaka: nincs Valós?

13. Egy napot eltöltő látogatók becsült száma • HIÁNYos és becsült adatok! • A célterületre érkező egy napot eltöltő látogató és több napot megszállt vendég közötti különbség számottevő: 4:1 , de akár 10:1 • Összesen évente kb. 500 000 látogató • Lehetséges adatforrások: • Helyi mérés • Helyi becslés MÁV Szob, Drégelypalánk: 50000 fő/év Eurovelo + Duna-Ipoly Zöldút: Pár ezer fő/év (interjúk) 3 kisvasút:115000 fő/év Nagymaros (Zebegény): 3000 fő/év Drégelyi várkönyv: 4000 fő/év Csóványosi csúcskönyv: 3000 fő/év VOLÁN: 30000 fő/év Királyréti parkoló: 200000 fő /év Nagybörzsöny, Nagyirtás, Kisinóc, Törökmező, Kemence: 50000 fő/év

14. Több napot tartózkodó vendégek és egy napot eltöltő látogatók • Magyarország (ökotur. felmérés 2007) • Hazai lakosság 40%-a soha nem túrázik, 18%-rikábban mint évente…42% rendszeresen évenként-hetente •  • Potenciális kereslet Budapest környékéről 800000 fő. • Motiváció: • Tiszta levegő, csend, nyugalom • Természeti szépség • Séta, mozgás Lehetséges adatforrások: Nemzetközi mérések Országos mérések „tiszta levegő, csend, nyugalom” Szlovákia Aktív turizmus 47% (hegyvidék) A lakosok 60%-a 100km-en belül ill. 200 km-en túl utazik Jelentős küldő országok: Cseho. Németo., Lengyelo., Magyaro. (általános tur. felmérés) • Célpontok: • Kilátók • Forrás, vizek • Állat, növény, • kultúrörökség

15. 20 19 21 18 17 22 16 24 14 23 25 7 8 26 6 5 13 9 1 4 27 28 3 12 2 29 11 10 30 31 32 Turisztikai terhelés • Kapuhelyek meghatározása (parkolók, vasúti megállók, buszmegállók és településközpontok) • A látogatószám nagyságának becslése • Turisták mozgásirányának és túrahosszának becslése Leginkább és legkevésbé igénybe vett területek 15

16. Turisztikai kínálat és kereslet összevetése a fejlesztések megalapozásához Kínálat-kereslettérkép Fejlesztési igény térkép Fejlesztési övezeti térkép

17. Eredmény térképek, fejlesztési lehetőségek

18. SWOT elemzés - erősségek • Vonzó természeti környezet (hegyvidéki zárt erdő, viszonylag lakatlan, védett és Natura 2000 területek, növény és állatfajok, beépítetlen Börzsöny, Ipoly part, szeszélyes folyó) • „Csend, nyugalom, jó levegő” • Gazdag és változatos tájképi elemek • Kiemelkedő természeti és terepi adottságok a zöld és ökoturizmus (kerékpár, lovaglás, víziturizmus, horgászat) fejlesztése számára • Gazdag vad- és halállomány • Gazdag helyi termékkínálat • Sűrű és jól kitáblázott turistaútvonalak • Gazdag növényvilág, védett erdőállomány • Ökoturisztikai védjegy kialakításra való térségi elkötelezettség Turisztikai céllal fenntartott közkutak • 3 élő kisvasút vonal egy hegységben ritkaság, • Főváros közelsége és a térség ismertsége • Helyi palóc kultúra • Eurovelo Szobig kiépül • Vendégváró, egyszerű, szép fekvésű falvak • Főként térségi és helyi jelentőségű épített örökségi értékek (templomok, vízimalom, kastélyok és várromok) • Aktív, lelkes civil szervezetek a turisztikában • Viszonylag sok internetes szállás elérhetőség  • Átlagos országos turisztikai szolgáltatási árak

19. SWOT – gyengeségek I. • Természeti vonzerők kiépítetlensége, szervezetlensége (hiányzó kiépített kerépár utak, elégtelen és szabályozatlan jelölt lovas és kerékpáros útvonalak, vizitúrához kikötő, illetve táborhelyek, horgászhelyek) • Kevés turisztikai élményelem (sport, tornapálya, látogatóközpont, bemutatóhely, kalandpark, bobpálya) • Kevés a magasabb minőségi osztályú szálláshely (panzió, szálloda) • Közutak minősége nem kielégítő, kevés az Ipolyon átívelő (autós és gyalogos/kerékpáros) hidak száma • A főváros relatív közelségének kiaknázatlansága a nehéz elérhetőség miatt • Hiányzó közterek, megújulásra váró faluközpontok, nem kielégítő falukép • Az Ipoly két oldalának eltérő turisztikai státusza (Mo.: kiemelt üdülőkörzet, Szlo.: nem üdülőkörzet) • Az Ipoly két oldalának eltérő turisztikai infrastruktúrával való ellátottsága az eltérő turisztikai státuszból eredően: az Ipoly magyar oldalán több szálláshely és férőhely, vendéglátóhely, turisztikai termék található • Túrázást zavaró erdőgazdasági munkagépek nyomai, nagyarányú fakitermelési helyek

20. SWOT- gyengeségek II. • Nincs a térségben egy olyan szervezet, amelyik átfogóan a térség komplex turisztikai fejlesztésével foglalkozna (térségi Turiszikai Desztinációs Menedzsment Iroda). Ebből adódó hiányosságok: • Nincs „csúcs”attrakció, illetve egységes térségi image, ami a térség ikonjává válhatna • Nincs egy turisztikai értékkataszter: elszigetelt vonzerők, hiányzó átfogó, átívelő programcsomagok • Összehangolatlan a térség rendezvénystruktúrája, kevés a nagy volumenű rendezvény • Térségi marketing és tájékoztatás hiánya, gyenge szervezeti összefogás • Az interneten az ingyenes portálokon a szálláshelyek, vendéglátóhelyek és turisztikai termékek hektikus és alacsony intenzitású megjelenése • Nincs helyi termék védjegy, illetve helyi szállásminősítési rendszer • Nincsenek összesített térségi szintű vonzerő, szálláshely, vendéglátóhely kataszter, illetve rendszeres frissítés • Kevés a turisztikai marketing megjelenés • Hiányzik a helyi termék előállítás ösztönzése • Nincsenek turisztika továbbképzések

21. SWOT - lehetőségek • Csendre, nyugalomra, jó levegőre, természetre alapozott potenciális öko-térségi image kialakulása, Ökoturisztikai Mintarégió megalakulása • A határon átnyúló, térségi együttműködésre képes közösség létrejötte egy térségi turisztikai desztináció menedzsment iroda kialakításával • Egységes trade-mark, kínálati, termék skála, valamint egységes Ipoly-menti image • A rövidebb időtartalmú, aktív turisztikai kikapcsolódásokat kereső trend erősödése • Ipoly menti viziturizmus fellendülése • Erdei iskolák újbóli támogatása, iskolai turizmus fellendülése • Határon átnyúló iskolai kirándulások állami támogatásban való részesülése • Együttműködések fővárosi, illetve városi iskolákkal az erdei iskolák jobb kihasználása érdekében • A helyi palóc kultúrában rejlő image építési lehetőségek javulása • Új helyi élményelemek megjelenése a kínálatba: gombászat, gyógynövénygyűjtés, szőlészet • Az ökológiai gazdálkodás, a falusi vendéglátás iránti igény növekedése • A helyi termékek termelésének ösztönzés és értékesítésének összefogása • A települési és települések közötti információs hálózat fejlődése • Az internet adta megjelenési és hirdetési lehetőségek javulása • Helyiek aktívabb önkéntes részvétele a turisztikai kínálati elemek rendezésében • Az elérhetőség javulása komplex közlekedésszervezéssel - hajó, busz, kisvasút, vasút járatok összehangolásával • Az Ipoly-hidak újraépítésével (autós, gyalogos/kerékpáros) javul a megközelíthetőség és átjárhatóság • Belföldi turizmus növekedéséből nagyobb arány kiszakítása

22. SWOT - veszélyek • Helyi értelmiség arányának csökkenése • Az előnyösebb helyzetű kistérségek versenyelőnyre tesznek szert • Az átgondolatlan tömegturizmust célzó programok • Átgondolatlan beruházásokhoz, fejlesztési lépések • Koordinálatlan térségfejlesztés, párhuzamos kínálati struktúra kiépülése • Növekedik a környezetszennyezés • A térségi kapcsolatok (pl. Ipoly-hidak) bővülésével megnövekedő forgalom • Szlovák-magyar árszínvonal közti jelentős különbség

23. Főbb megállapítások és gondolatébresztők Elsődlegesen megválaszolandó kérdések: • Turizmusfejlesztést segítő források hiánya (honnan?, milyen alacsony költségigényű fejlesztések vannak?) • Az Ipoly két oldalán jelentős eltérés a turisztikai adottságokban (hogy lehetne kiegyensúlyozni? Milyen időtávon?) • A meglévő adottságok és kínálat összehangolatlansága (milyen módon?) • Az önkormányzatok együttműködési hajlandósága viszonylag alacsony, míg a civil kezdeményezések aktívabbak (hogy lehetne elősegíteni az együttműködést?) • Eltérő szerepe és fontossága van a turizmusnak az egyes települések életében (kell-e mindenkinek turizmus? Akiknek fontos hogyan hangolják össze és a többiek hogyan kapcsolódjanak?) • Professzionális, stratégia alapú, térségi turisztikai szervezés hiánya (Térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment Iroda) (kell-e, hogyan?)

24. Köszönjük a figyelmet! Faragóné Huszár Szilvia, tervező Elérhetőség: 1016 Gellérthegy u 30-32., II. em., VÁTI TTÉI, 30/450-6143, szhuszar@vati.huBoros Szilárd, tervező-elemző Elérhetőség: 1016 Gellérthegy u 30-32., III. em., VÁTI TTÉI, 30/9-145-365, szboros@vati.hu