1 / 41

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Az informatikai doktori képzés helyzete. Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika Doktori Iskola vezetője. Főbb pontok. Rövid történelem A VIK dokori iskola adatai

michi
Download Presentation

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem , Villamosmérnöki és Informatikai Kar

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar Az informatikai doktori képzés helyzete Levendovszky János tudományos dékánhelyettes, a BME VIK Informatika Doktori Iskola vezetője

  2. Főbb pontok • Rövid történelem • A VIK dokori iskola adatai Fokozatszerzési idő Sikeresség Állami és nem állami ösztödíjasok aránya Témaveztői sikeresség • Problémafelvetések • Doktori iskolák összehasonlító analízise • Konklúziók • Javaslatok

  3. Történelem • 1993 – doktori programok indulása • 2001 – doktori iskolák megalapítása • 2007 – MAB törvényességi felülvizsgálat • 2009 – Újra-akkreditálás • 2009 – A „pangás éve” (ötéves hallgatók kifutottak, a mintanterv szerint még nem végeztek MSc-s hallgatók)

  4. Rövid helyzetkép • Oktatási hatások „felgyűrűzése” • A 7 féléves BSc felborít mindent • A középiskolai alapozás egyre gyengül (az egyetemi bejutáshoz nem kötelező az emelt szintű érettségi) • Csökkenő („alultrenírozott”) absztrakciós képességek • Külső hatások: • Az informatikai ipart is érintő válság (csökkenő összegek R&D tevékenységre) • A cégek nagy része „jól képzett rendszergazda szintű tudást akar” (VISZ) • Egyetemi hatások: • Csökken az oktatói létszám • A PhD hallgatók nélkülözhetetlenné váltak az oktatásban és a projekt jellegű munkákban

  5. Oktatás Külvilág Egyetem Alapkérdés • Hogyan sikerül megvalósítani a doktori képzés céljait ? • nemzetközi színvonalú tudományos értékű és eredményességű képzés megvalósítása az informatika területén; • az informatikához kapcsolódó diszciplináris tudományok összekapcsolása a gyakorlati információs technológiákkal amely új, „értéknövelt” informatikai rendszerek és szolgáltatások létrehozásához vezet; • a terület hazai oktatói és kutatói utánpótlásának biztosítása.

  6. Adatok és kihívások a saját doktori iskolában • 1994-től, alapító: Selényi Endre • 13 törzstag • 97 témavezető • Átlagosan 80 jelentkező évente • Kb. 25 fő Állami Ösztöndíj keret • 75 (100-ból) kari felvételi ponthatár, az első 25 kap Állami Öszöndíjat.

  7. PhD fokozatszerzések

  8. Állami ösztöndíjasok aránya

  9. Fokozatszerzési idő Átlag: 5.7 év

  10. Törzstagok életkori eloszlása Átlagéletkor 56.4 év

  11. Konklúziók • Az állami ösztöndíjasokra vetítve a kihozatal appr. 72 % • Az összpopulációra vetítve appr. 38% (de a nem állami ösztöndjas hallgatókat „mi tartjuk el”) • Az átlagos fokozatszerzési idő a 3 év felett van (5.7 év) • Témavezetők kora miatt nem fenyeget a 7 alá csökkenés

  12. Értelmezés, okok és hatások • Az egyetemek finanszírozásában egyre nagyobb súlyozással vannak jelen a K+F tevékenységből származó projektpénzek (BME-n 46%, VIK—en 64 %) • Ezek a lehetőségek más területhez képest hatványozottan vannak jelen az informatikában • Nagy a motiváció, hogy a PhD tanulmány a kutatás helyett projektrészvétellé alakuljon • A jól bevált hallgatókat PhD közben elszívja az ipari partner

  13. EU-s támogatások eloszlása

  14. Részvétel az IST projektekben

  15. Ipari háttér • „A cégek többsége jól képzett, rendszer-gazda szintű ismereteket igényel” (VISZ) • Az ipari külvilág számára nem világos az MSc és a PhD fokozatok hozzáadott értéke • A hallgatók nagy része a BSc után elhagyja az egyetemet, viszonylag jól fizető állásokat kapva • Az ipari kezdőfizetés az egyetemi tanáréhoz közelít.

  16. A témavezetés hatása • Motiváltak-e a témavezetők ? • Csak oktatási terhek enyhítésére használják-e PhD hallgatókat ? • Projekt humán erőforrássá alakulnak-e a PhD hallgatók ? • Mennyiben van a kiírt témának tudományos, tézisértékű eredményekkel kecsegtető ereje ?

  17. BME-VIK felmérés • Miért jelentkezett doktorandusznak?

  18. Témája mennyire alkalmas doktorihoz? Témavezetői háttér Kapcsolódik tanszéki kutatáshoz? Milyen a konzulens tudományos aktivitása? Öt év alatt határozott romlás!

  19. 5 év alatt javulás !

  20. Témavezetői eredményesség – egy lehetséges metrika A doktori képzés a fokozatszerzés szempontjából eredménytelennek tekinthető, ha a hallgató a felvételtől számított 4 éven belül nem szerzi meg az abszolutóriumot, vagy az abszolutórium megszerzését követő 2 éven belül nem indít fokozatszerzési eljárást, vagy az abszolutórium megszerzését követő 4 éven belül nem szerez fokozatot. A képzés a fokozatszerzés szempontjából eredményes, ha a hallgató 8 éven belül PhD fokozatot szerez. Folyamatban lévők azok a 8 éven belüli esetek tekinthetők, amelyek nem kerülnek az eredménytelen kategóriába, de még nem történt fokozatszerzés sem.”

  21. Törzstagok eredményessége (BME VIK)

  22. Témavezetők eredményessége A témavezetés hatékonyságán javítani kell !

  23. Megteremtettük-e saját utánpótlásunkat ? Igen, de jelzésértékű az ipari karrier relatíve alacsony aránya !

  24. Összehasonlítás más doktori iskolákkal (1999)

  25. A doktori iskolák 2009-ben

  26. Eredményesség 2001-08 között

  27. Publikációs minimum követelmények

  28. Változások 1999-2008 között • 6 doktori program -> 8+1 doktori iskola • 70-95 -> 108-132 felvett évente • 8-10 -> 28-32 fokozat évente

  29. Fokozatszerzési életkor - kandidátusi fokozat Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

  30. Életkor a matematikai tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor • Átlag: 35.2 év Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

  31. Életkor a mûszaki tudomány kandidátusa fokozat megszerzésekor • Átlag: 40.6 év Informatikai Ph.D. képzés és minősítés Magyarországon

  32. Fokozatszerzési idők • PhD átlag 28.7 év • Mat. tud kandidátusa 35.2 év • Műsz. tud. Kandidátus 40.6 év Appr 10 évvel korábban szereznek PhD fokozatot

  33. Törzstagok kor szerinti eloszlása

  34. Törzstagok kor szerinti eloszlása

  35. Törzstagi minősítések

  36. Közös veszélyek • A kétciklusú képzésben fogyatkozó számú MSc diákok kiürülő doktori iskolákat eredményeznek • Ezel az egyetem oktatási és K+F potenciálja csökkenhet • A 7 féléves BSc miatt az MSc képzésből egyenes és keresztfélévben kilépő hallgatói populációhoz nem illeszkedik az évenkénti felvételi • A témavezetők nem kellően motiváltak a fokozatszerzésben • A hallgatók fokozatszerzése jelentősen meghaladja az Állami Ösztöndíj 3 évét

  37. Javaslatok • Belső „doktorjelölti ösztöndíj” bevezetése a hallgatók ittartására az Állami Ösztöndíj meghosszabítása gyanánt (a BME-n a harmadik év végén a doktori cselekményüket megindító hallgatók havi 110 eFt) • A témavezetés sikeressége legyen publikus és legyen magas súlyozású oktatási terhelésként elismerve • Azon témavezető, aki tartósan (3 éve) sikertelen az adott metrika szerint, ideiglenesen ne írhasson ki új témákat • Nagyobb számban alapítani ipari ösztöndíjat, ami kellő tudományos kontrol mellett céges témákat is engedélyez

  38. Javaslatok (folyt.) • Meg kell fontolni a félévenkénti felvételt a doktori iskolákba (lehet-e az Állami Ösztöndíjat félévre tartalékolni, hogyan lehet fair eljárást biztosítani) ? • Az MSc-s hallgatók csökkenése mellett meg kell fontolni, hogy lehet-e más (pl. magyar gyűrűből, vagy külföldi) hallgatókat nagyobb létszámban becsatolni a képzésbe (pl. ipari ösztöndíjakkal, amikre multinacionális cégek hajlandóságot mutatnak).

  39. Végszó Változások nélkül veszélyben a doktori képzés ! Változások nélkül veszélyben az egyetemi és tudományos utánpótlásunk !

  40. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

More Related