1 / 28

SZERKEZETTAN I. Kémények, szellőzők

Sir Norman Foster Swiss RE Tower London 2004. SZERKEZETTAN I. Kémények, szellőzők. A kémények rendeltetése, működése. A kémények rendeltetése a tüzeléskor keletkező füstgázok elvezetése, az égéshez szükséges friss levegő biztosítása

mick
Download Presentation

SZERKEZETTAN I. Kémények, szellőzők

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Sir Norman Foster Swiss RE Tower London 2004 SZERKEZETTAN I.Kémények, szellőzők

  2. A kémények rendeltetése, működése • A kémények rendeltetése • a tüzeléskor keletkező füstgázok elvezetése, • az égéshez szükséges friss levegő biztosítása • A friss levegőt szívó huzathatás a külső hideg levegő és a meleg füstgázok közötti fajsúlykülönbség révén jön létre.

  3. Égéstermékek • széndioxid, • szénmonoxid, • kéndioxid, • vízgőz, • Kátrány, • pernye.

  4. Kéménytípusok • A kémények • a falszerkezetekben falazáskor kihagyott, vagy • külön épített füstcsatornák. • Keresztmetszetük: • kör, vagy • négyszög. • A kürtő magasságának és keresztmetszeti méretének megállapítása a kéménybe bekötendő tüzelő szerkezetek teljesítménye alapján történik.

  5. Kémények fajtái • falazott kémények, • előregyártott kémények, • gyűjtőkémények, • központi fűtések kéményei, • gyárkémények.

  6. Falazott kémények • Falazott kéményeknek nevezzük a falakban vagy önállóan falazott pillérekben kialakított kéményeket. • A falazott kémények kisméretű tömör égetett agyagtéglából készülnek.

  7. A falazat első osztályú minőségben gondosan kitöltött habarcshézagokkal szabályos kötésben, gázzáró kivitelben készítendő. A kéménykürtők belső oldalát nem vakolják. • A falazott kéménykürtők általában négyzet vagy téglalap keresztmetszetűek, (az oldalak aránya legfeljebb 1:1,5 lehet) és legalább 1/2 tégla vastag oldalfalúak. A füstgázok szempontjából előnyösebb a kör keresztmetszetű kürtő, viszont a falazás munkaigényessége miatt e kéménytípusnál ritkán alkalmazzák.

  8. Keresztmetszeti követelmények • Egy-egy általánosan alkalmazott tüzelőberendezés bekötéséhez legalább 70 cm2 kürtő keresztmetszet szükséges. • A kisméretű téglából falazható 14x14 cm méretű - 196 cm2 keresztmetszetű - kürtőbe kettő, • a 14x20 cm méretű - 280 cm2 keresztmetszetű kürtőbe három tüzelőszerkezet füstcsövét köthetjük be. • Egy kéménykürtőbe csak ugyanazon szintről vezethető be két, vagy három füstcső.

  9. Kéménykürtők elhúzása Többszintes épületeknél szükséges, mivel: • azonos alaprajz esetén a tüzelőberendezések bekötőnyílása és koromzsákja egy függőlegesben helyezendő el, • a kürtő útjába máshol el nem helyezhető szerkezet (pl. gerenda, nyílászáró, stb.) kerülhet, • a tetőtérben az egymáshoz közel eső kürtők összevonása, kéménycsoportok közös pillérben vezetése szükséges. A kéménykürtő elhúzás szabályai: • az elhúzás a vízszintessel legalább 60-os szöget zárjon be, • egy kürtőben elhúzás legfeljebb két helyen, de csak egy irányban lehet (a golyós tisztítás miatt), • az elhúzás szakaszán a ferde kürtő irányára merőleges téglaréteggel kell falazni a kürtő oldalfalát.

  10. Méretelőírások • A kémények tetősíkon kívüli magassága magastető esetén a gerinctől 80 cm (a tetőgerinctől távolodva ez csökkenthető), lapostető esetén legalább 120 cm. A legfelső kályha kürtőhossza a rostélytól számítva legalább 5,00 m legyen. • A kéménytestet a tetőtéren kívül nagyobb falvastagsággal készítik, hogy a füstgázok a hidegebb térben hirtelen ne hűljenek le. A kémény fejét az időjárási hatások ellen kőből, műkőből vagy helyszínen készített beton fedkővel védik.

  11. Előregyártott egyedi kémények • Az 1998-tól hatályos előírások a falazott kéménykürtők építését is csak a teherhordó falazattól mozgási hézaggal elválasztott "és az égéstermékek okozta korrózió ellen védett bélésű" megoldásokat engedélyezik. • A Schiedel rendszerű előregyártott kémény esetében samott béléscsövet alkalmaznak, ami a hőszigetelt változatnál ásványgyapot hőszigetelő burkolat elhelyezését és hátszellőzést is lehetővé tevő könnyűbeton köpenyt kap

  12. Schiedel rendszerű előregyártott kémény • A Schiedel kémények samott béléscsöveit hézagkitt kitöltéssel toldják. A könnyűbeton köpenyelemeket pedig mész-cement habarcsba kell ágyazni. • A Schiedel kémény légáramlási szempontból ideális geometriájú szerkezet, amelynek a sima belső csőfala csekély huzathatást csökkentő felületi ellenállással rendelkezik. Ebbe az előregyártott kéménybe is csak azonos szintről szabad méretezés szerint max. 3 tűzhely bekötést kialakítani. • A levegő füstgáz kémény, égést tápláló levegőcsatornával is rendelkezik. Ehhez a kéménytípushoz legfeljebb 8 gáztüzelésű és levegő-füstgáz kéményhez bekötésre alkalmas tüzelőberendezés csatlakoztatható.

  13. Gyűjtőkémények • A gyűjtőkémény olyan körszelvényű fölfelé bővülő keresztmetszetű füstcsatorna, amely egymás feletti szintek azonos jellegű tüzelőberendezéseinek bekötését teszi lehetővé. • A kívül négyszögszelvényű, belül körszelvényű előregyártott könnyűbeton gyűjtőkémény elemek a füstgázok legkisebb súrlódású, spirálvonalú áramlását biztosítják. Elhelyezésük a helyiségek sarkában biztosítható. Szabadon maradó oldalait általában körülfalazzák.

  14. EK jelű könnyűbeton gyűjtőkémény • Az EK jelű hazai könnyűbeton gyűjtőkémény elemeket gázzáró tömör habarcshézagokkal illesztik egymáshoz. • Az elemsarkokon átvezetett köracél tüskék a kéménypillér merevségét fokozzák. • A gyűjtőkémény külön alapozásra épül és a födémeken kihagyott nyílásokon halad keresztül (azokat nem terheli). • A gyűjtőkémény elhúzása nem lehetséges.

  15. Központi fűtések kéményei • Központi fűtések kéményei esetén a kürtő keresztmetszetét és magasságát a kazánoktól függően pontos méretezéssel a központi fűtést tervező épületgépész határozza meg. • Központi fűtés falazott szerkezetű kéményének legkisebb kürtőmérete 25x25 cm, legkisebb falvastagsága pedig 1 tégla méret. • A hőtágulás okozta repedések elkerülése céljából a kéményt egyéb épületszerkezetekkel összeépíteni nem szabad.

  16. Gyárkémények • A gyárkéményeket körkeresztmetszetű kürtővel és általában felfelé csökkenő átmérővel építik. • Leggyakoribb építőanyaguk tégla (íves homlokoldalú kéménytégla, más néven sugártégla), de készülhetnek monolit vasbeton szerkezettel (csúszózsaluzattal) is vagy előregyártott vasbeton elemekből, illetve acéllemezből.

  17. Szellőzők • A szellőzőberendezések feladata: • az elhasznált levegő elvezetése, • friss külső levegő bevezetése (esetleg ennek szűrése, melegítése, hűtése), • megfelelő hőmérséklet, • kellő tisztaságú levegő, • folytonos levegőáramlás biztosítása.

  18. A szellőzés típusai • Természetes szellőzés esetén a levegő be- és kivezetése a külső és belső levegő hőmérsékletkülönbségéből, vagy szélnyomásból keletkező felhajtóerő következtében biztosított. Hatásossága tehát a külső hőmérséklettől, valamint a szél sebességétől, irányától függ. • Mesterséges szellőzés esetén a levegőt, ventillátor mozgatja. A mesterséges szellőzés az időjárástól függetleníthető, folyamatosan vagy szakaszosan fellépő igények kielégítésére pontosan beállítható. (Részletes tárgyalásuk az épületgépészet témakörébe tartozik).

  19. Természetes szellőzési módok • önszellőzés: a nyílászáró szerkezetek tömítetlenségének, valamint a falak légáteresztő képességének következtében kialakuló légcsere, • ablak- és ajtószellőzés: a nyílászárók nyitásával-zárásával szabályozható, • átszellőzés: külső fallal nem határos, de attól legfeljebb 2,0 m-re lévő mellékhelyiség szellőztetésére kialakított (általában mennyezet alatt vezetett) vízszintes légcsatornával történik, • kürtőszellőzés: függőleges irányú légcsatornán keresztül biztosított a légcsere.

  20. A kürtőszellőzés fajtái • légakna: legalább 1-2 m2 alapterületű födémnyílás, amit a födém peremére épített önhordó fallal határolnak és a tetősík fölé vezetik. A légaknába a legalsó szakaszon friss levegőt kell vezetni. Szintenként szellőztetendő helyiségekből az aknába ablakok, vagy szellőzőrácsok csatlakoznak, • légudvar: a légakna nagyobb alapterületű, esetleg négyszögtől eltérő alaprajzú változata, • kis átmérőjű kürtős szellőző rendszerek: önálló kürtős és mellékcsatornás gyűjtőkürtős változataik terjedtek el leginkább.

  21. Önálló kürtős szellőzők • Alkalmazásuk esetén minden szellőztetendő helyiség részére külön kürtőcsatorna szükséges. • Jellegzetes önálló kürtős szerkezet a vibropréselt betonból készülő kétcsatornás, ill. négycsatornás előregyártott szellőző. • Kétcsatornás kürtőt alkalmaznak nagy szellőzési igényű helyiségeknél (konyha, főzőfülke, fürdőszoba, szárítóhelyiség, zuhanyzó, stb.) A kétcsatornásnál kisebb kürtőkeresztmetszetű négycsatornás elemeket kisebb szellőzési igény esetén (pl. öltözőszekrény, kamra, takarítószekrény, stb.) alkalmazzák.

  22. Gyűjtőkürtős szellőzők • Legfeljebb 10 helyiség bekötésére alkalmasak. A becsatlakozás több szintről is lehetséges, de csak azonos jellegű helyiségek köthetők ugyanabba a gyűjtőkürtőbe. • Szellőzőkürtők készülhetnek tömör égetett agyagtégla falazatból a kéményekhez hasonlóan vagy ugyancsak falazott szerkezetként válaszfaltéglából. A viszonylag nagysúlyú előregyártott vibropréselt elemekből készített szellőzőket egyre inkább vékonyfalú műanyagból vagy alumínium lemezből készített könnyű kürtők alkalmazása váltja fel.

More Related