1 / 220

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt.

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt. Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében. Budapest, 2009 November 27.

milos
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Dél-balatoni LNPV Zrt. Dél-balatoni összefogás a helyi értékeken nyugvó fejlődés érdekében Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Dél-balatoni LNPV Zrt. – Összefoglaló a térségről A(z) Dél-balatoni LNPV Zrt. területe 33 települést foglal magába, melyek közül 5 város. A térség lakossága 59,149 fő, a városokban élő lakosok száma 32,476 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 30 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 40%-a, 12 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 12 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Dél-balatoni LNPV Zrt. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 59,149 Marcali 12,302 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 33 Balatonboglár 6,260 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 5 Fonyód 5,418 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 19 Balatonlelle 5,169 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 7 7 Fő fejlesztési prioritások száma 23 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 30 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 1 28 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Dél-balatoni LNPV Zrt. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 29,550,656 EUR – a Leader komplex projekt jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 4 • 895,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 10 • 1,121,078 • Falumegújítás és -fejlesztés • 6 • 523,219 • A kulturális örökség megőrzése • 6 • 652,338 • Leader közösségi fejlesztés • 6 • 761,206 • Leader vállalkozás fejlesztés • Leader képzés • 4 • 140,000 • Leader rendezvény • 8 • 754,017 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 126,208 • Leader komplex projekt • 9 • 29,550,656 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Dél-balatoni LNPV Zrt. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A Közösség területének fő gazdasági ága a Balatonra, a balatoni nyárra épülő turisztikai szolgáltatások köre. A balatoni turizmus azonban az elmúlt években nagy mértékű átalakuláson ment keresztül. A negatív mechanizmusok eredményeként az ágazat egyik fő mutatószáma, a térségben eltöltött vendégéjszakák száma, drasztikusan lecsökkent. A vendégkör eltolódott a belföldi célcsoport irányába, mely az 1 turistára jutó átlagos kiadás mutató csökkenésével járt. Ennek eredményeképp a vidék, lakosság jövedelem forrása, foglalkoztatottsági lehetősége jelentősen beszűkült. A negatív hatás valamennyi településen kimutatható. • A számtalan munkahelyteremtő, helyi értékek védelmére irányuló fejlesztési elképzelésen túl a Dél-balatoni Helyi Közösség legfontosabb fejlesztési elképzelése lehet a turizmus fejlesztése a Nagyberki Natúrparkon keresztül. A Közösség által összefogott 33 település területén elhelyezkedő, egykoron jelentős területet képviselő Nagyberki terület eredeti természetbe történő részleges visszaállítása, illetve a jelenlegi állapotra alapozó turisztikai fejlesztések révén a programozási területen olyan beruházási irányt valósíthatnánk meg, mely nemcsak egy-egy településre, hanem a teljes területre pozitív hatást gyakorol. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Dél-balatoni LNPV Zrt. – A stratégia alapvető célja A Dél-balatoni Helyi Közösség stratégiájának célja egy olyan átfogó, a térség természeti, kulturális és gazdasági adottságaira épülő fejlesztési irány meghatározása, mely az egyes települések egyedi problémáira, gondjaira is megoldási lehetőséget kínál. Az igen változatos összetételű csoport tagjainak lélekszámban, gazdasági fejlettségben mutatkozó eltéréseik ellenére sok esetben azonos problémákkal kell szembenézniük. Bár turisztikai szempontból értékes adottságokkal rendelkeznek, infrastrukturális hiányosságok, marketing és egységes megjelenés hiányában ezen adottságok sok esetben kihasználatlanok maradnak. A vállalkozási hajlandóság a térségben alacsony, ezzel egy időben igen magas a munkanélküliek és a különböző, szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok aránya. Munkalehetőségek hiányában az iskolázottabb réteg elhagyja a térséget. A Balaton part forgalmára jellemző szezonalitás pedig a gazdasági és a magánszektorban is érezteti negatív hatását. A közösség tagjai a jövőt a munkahelyteremtésben, a rendelkezésre álló természeti értékek hasznosításában, ökoturisztikai fejlesztés megvalósításában látják a Nagyberekben, mely érdekében együttműködést terveznek a Csurgói kistérség településeivel, egyéb terveikhez pedig a többi Balaton parti közösséggel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösség programozási területének elhelyezkedése, a Balaton közelsége alapvetően két részre tagolja a Közösséget alkotó településeket, a tekintetben hogy azok part menti községek-e vagy a Balaton szempontjából háttér településnek minősülnek. E lehatárolás alapja, hogy a térség gazdaságának egyik legfontosabb alappillére a Balaton turizmus. Az idegen forgalmi adó, iparűzési adók és egyéb a turizmus jelenléte miatti többlet adó bevételek, valamint a térség fejlesztésére rendelkezésre álló elkülönített pénzalapok révén a part menti települések fejlettségi szintje általánosságban jelentősen meghaladja a háttértelepülések (azok közül is a falvak)szintjét. A térség gazdasága alap pillérét a Balaton alkotja. ennek közelségében azonban csak kis mértékben kihasznált, a tóval egymásra épülő természeti értékek találhatóak, mint a Kis Balaton, Illetve a Nagyberek. Az eredeti természeti állapot helyreállítása érdekében a Kis - Balaton területének 2. szakaszban történő elárasztása az országos tervek szerint a jövőben megvalósul. A Nagyberek, mint ökoturisztikai látványosság hasznosítása azonban nem megoldott. Ezen erőforrások részleges vagy teljes helyreállítása révén a térség olyan további attrakciókhoz juthat, melyek által a "Balatoni nyár" jelenlegi szezonális jellege kinyújtható, hatása mérsékelhető. A fejlesztések révén a vendégek egy új célcsoportja válna elérhetővé, növelve ezzel a térségben eltöltött vendégéjszakák számát, a térség jövedelemtermelő képességét. Az elsősorban a háttértelepülésekre jellemző hagyományokra épülő mesterségeknek, a kézművesiparnak, helyi értékek előállításának a száma, jelentősége egyre csökken. E területek újbóli fellendítésével a háttértelepülések a Közösség területén megtermelt árúcikkekkel szolgálhatnák ki a part menti településre érkező vendég forgalmat. A turisztikai gazdasági ágra alapozva a térségben jelentős a különböző fesztiválok, rendezvények száma. Ezek egyes esetekben gasztronómiai (mint pl: bornap), egyes esetekben kulturális összejövetelek formájában kerülnek megrendezésre. A térségben kis számban, pontszerű elhelyezkedéssel találhatunk csak épített, kulturális örökséget. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az épített értékek közül a legjelentősebb a Somogyvár településen található várrom, mely az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek, a rendezvényeknek köszönhetően turisztikai szempontból jól kihasznált. Az épített örökség részeként említendő a Balatonberény határában elhelyezkedő vályog téglával, nádfedéllel kivitelezett pince rendszer. A műszaki örökség része a Balatonfenyvesi kisvasút mely mára a gazdasági, település szerkezeti átrendeződés folytán elvesztette eredeti funkcióját és főként szezonális jelleggel turisztikai látványosságként üzemel. E nyomvonal mentén kialakítandó látványosságokkal, a a Kisvasút léte biztosíthatóvá válna az egymásra épülés tükrében. Az egész térségre ható, újszerű és éppen ezért ezidáig kihasználatlan erőforrásnak tekintendő a közelmúltban átadott M7-es autópálya, mely a gazdasági élet élénkítése szempontjából kiemelten fontos tényező. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösség Somogy megye észak-nyugati részén, közvetlenül a Balaton partján, attól délre helyezkedik el. A programozási terület jövedelemtermelő képességének jelentős részét a Balatonra, illetve egyéb természeti erőforrásokra épülő szolgáltatások adják. A környezeti állapot vizsgálata során fontos megemlíteni a Kis Balaton, illetve a Nagyberek természeti erőforrásokat, mely a Balatonnal egymásra ható, egymást kulmináló hatásmechanizmust fejtenek ki. A Közösséget alkotó önkormányzatok így mindig kiemelt figyelmet fordítottak a környezet védelmére, a természeti erőforrások megóvására. A Közösség tagjainak szemlélete az esetleges szennyező források megszüntetésén túl mindig is azok megelőzésére irányult. A Közösséget alkotó 33 település közül, 10 községben lelhető fel Natúra 2000 terület, 9 faluban madárvédelmi terület, 6 településen természet-megőrzési terület és 5 községben különleges természet-megőrzési terület. A biodivezitás szempontjából fontos megemlíteni a Nagyberek és a Kis Balaton környezetét ahol számos védett állat és növényfaj él. A Közösség területén a földművelésbe be nem vont, azaz természetes növényzettel rendelkező területek nagy része a magas 4,4 feletti, illetve a közepes 0,6-4,4 értékek közti természeti tőke besorolásba tartoznak. A programozási terület természetes növényvilágát a zavart és üde erdők, mocsarak, zavart és üde gyep, valamint a mocsarak jellemzik. A térségben a megújuló energia források használata nem számot tevő, bár pontszerű kezdeményezések felelhetőek. A természeti erőforrások megóvása érdekében a térségben a vízminőségének és mennyiségének tervezése erősen szabályozott. A térségi, országos tervek közt szereplő Kis Balaton 2. ütemű elárasztásával, a Nagyberek természeti adottságainak helyreállításával a Közösség területének vízbázisa visszanyeri a mintegy egy évszázaddal ezelőtti ősi állapotát. A térségben a racionális hulladékgazdálkodás megoldott. A Zöldfok Rt. által a környék szelektív rendszerű hulladékgyűjtése biztosított. A települések az esetleges illegális szemét lerakó helyeket felszámolták, illetve folyamatosan igyekeznek megelőzni azok keletkezését. A csend biztosítása érdekében a községek külön zajvédelmi rendeletet alkottak. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 Az M7 autópálya megépítésével a part menti települések forgalma és így a települések lakosságát érő zajártalom jelentősen csökken. A Dél-balatoni Helyi Közösség területén található természeti erőforrásokat főként a turizmus, és a bortermelési, szántó földi növény termesztési, valamint a vadászati ágazatok használják. A térségben, a mezőgazdasági termelők körében pontszerű kezdeményezésekként már fellelhető egyes esetekben a bio földművelésre, a talaj terheltségi szintjének csökkentésére irányuló törekvések. A térségben jelentős mértékű szőlőtermesztés folyik, mind saját feldolgozás, mind pedig továbbértékesítés céljára. A szántóföldi művelést elsősorban a nagy klaszter szerű gazdaságok végzik, főként búza, kukorica, árpa, tritikáré növényekre alapozva. A térségben nád-, illetve rét gazdálkodással is találkozhatunk. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösségben 19 hátrányos helyzetű, rurális település található. A Lengyeltóti Kistérség az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé tartozik. A kistérséget alkotó, népesség szempontjából változatos mutatókkal rendelkező települések központja a közel 3.500 lélekszámú fiatal kisváros Lengyeltóti. A kistérséghez tartozó 9 község lélekszáma a majd 1.900 lakosú Somogyvár és az alig 200 fős Kisberény közötti skálán helyezkedik el. A kistérség egységes jellemzői ugyanakkor a népi hagyományokhoz való kötődés, a természeti értékekben és történelmi örökségekben gazdag környezet, illetve a közös problémák, melyek a térséget sújtják. Első számú probléma a népesség öregedési, illetve csökkenési folyamata. Az inaktív réteg arányának növekedése, a nem megfelelő munka- és egyéb lehetőségek következtében a fiatalabb, elsősorban a magasabban képzett lakosság elvándorlása. A térség magas munkanélküliségi mutatói a helyi munkalehetőségek hiányára, a meglévő munkalehetőségek turizmushoz kötődő szezonalitására, illetve a lakosság nem megfelelő képzettségére vezethetőek vissza. A térségben működő vállalkozások száma alacsony és a bennük foglalkoztatottak száma, valamint az ők bérezése is elmarad az országos átlagtól. A lakosság szociális helyzete nem kielégítő. Az esetleges munkalehetőséget biztosító nagyobb központok, városok elérhetősége a térségből nehézkes, az úthálózat – mind a településeken belül, mind az azokat összekötők – elhasználódottak, nem megfelelő színvonalúak. Hasonló adottsággal bírnak a DBHK területén fekvő Marcali Kistérség hátrányos helyzetű települései (Hollád, Kelevíz, Tikos, Somogyszentpál, Vörs) és a Fonyódi Kistérség települései közül hasonlóan négy falu (Gamás, Karád,Somogybabod és Visz). A kistérségek egészének és benne az egyes településeknek is meghatározó kitörési lehetősége a rendelkezésre álló természeti és kulturális értékekben rejlő lehetőségek kiaknázása, azok megőrzésére is irányuló tudatos használata. A mai rohanó, testileg-lelkileg kihívást jelentő életformánk mellett egyre nagyobb az igény a természeti értékek iránt. A természethez, őseink életformájához, kulturális örökségeinkhez kötődő kikapcsolódási formák egyre több hívet vonzanak. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A kistérséget alkotó települések mindegyike rendelkezik olyan idegenforgalmi szempontból vonzerővel rendelkező potenciállal, mely tudatos fejlesztés és marketing tevékenység, illetve a szükséges infrasturktúrális fejlesztések következtében nagyobb mértékben hozzájárulhatna a kistérség gazdasági fejlődéséhez, növekedéséhez. A térség természeti értékeinek gazdag tárháza: vadban bővelkedő erdők, szőlősök, gyümölcsösök, halastavak, a szelíd zöld dombhátak, a friss forrásvizek, a szemet gyönyörködtető növénykultúra, a természet imádóinak kedvelt úticélja lehet. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% 13% Építőipar 26% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 11% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 11% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 8% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 24% 7% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 4% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 23% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 13.9%, ami 3.0 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 13.9% • Változás 2003-hoz képest 3.0 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett 33 településnek a teljes (passzív és aktív) munkanélküliségi adatai az önkormányzatok helyzetfelmérése alapján a 10-30 százalékos intervallumban mozognak. A jelentős csaknem 30%-os munkanélküliséggel sújtott települések főként a Balaton szempontjából háttértelepülésnek minősülő, azaz a partszakasztól mintegy 15-25 kilométer távolságban elhelyezkedő, nehezen megközelíthető, kis lakos számmal rendelkező falvak. E háttér települések munkanélküli lakosságának jelentős része az intézményes ellátórendszer javadalmazási köréből már kikerült, azaz passzív munkanélkülinek minősül. A Közösség által lefedett terület részét alkotó Lengyeltóti kistérség munkanélküliségi adatai a térség átlagos értékétől szintén elmaradnak. A munkanélküli lakosság csoportján belül kiemelkedő a romák, a nők és a megváltozott munkaképességűek aránya. Összességében a programozási terület tárgyi mutatószámai a körülbelül a Somogy megyei átlaggal megegyeznek, azonban messze elmaradnak az országos mutatószámoktól, ily mód a Dél-balatoni Helyi Közösség kiemelt prioritásúnak tartja a munkahelyek teremtését a térségben.(DBHK súlyozott térségi munkanélküliségi mutatói 2002 és 2007 között Marcali KT: 8,67 %; Lengyeltóti KT:10,08 %; Fonyódi KT:14,33 %) A foglalkoztatási helyzet az elmúlt 5 év tekintetében negatív tendenciát követett. A munkanélküliség magas arányára két tényező is jelentős hatást gyakorol. Egy részt a térség jelentős munkaerő felvevő forrását a Balaton közelségére épülő turizmus jelentette, jelenti, mely tényező szempontjából a jelentős vendégszám visszaesés egyben a munkanélküliek arányát is jelentette. A jelentős mértékben a Balatoni turizmusra épülő gazdasági szerkezetben további negatívum annak szezonális jellege, mivel az erre épülő szolgáltatási szektor által foglalkoztatottak jelentős része az év nagy részében állandó jövedelemmel nem rendelkezik. E munkanélküliség szempontjából említendő 2. kiemelt tényező az aktív lakosság iskolázatlanságának, illetve nem a kereslethez igazodó iskolázottságának helyzete. A munkanélküliség kérdéskörének megoldása szempontjából kiemelkedő jelentősséggel bír, megfelelő kiindulópontul szolgálhat a közelmúltban átadott, a térséget átszelő M7-es autópálya. A tervezési időszak során eddig megvalósított települési műhelymunkán elhangzottakon alapulva a településeken igény mutatkozik a területre jellemző helyi termékek, a múltat idéző, feledésbe merülő szakmák által előállított termékek értékesítési csatornáinak kialakításában, mely a foglalkoztatottság növekedését eredményezné. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 E fejlesztési irány kialakításában azonban a helyi termékek előállítása terén problémát okoz az alacsony előállított termékszámra jutó, jogszabályi előírásokon alapuló magas adminisztrációs teher. A munkanélküliség mérséklésének egyik alapvető pillére lehet az egykoron a térség magterületén található Nagyberek természeti övezetben Natúrpark kialakítása, az eredeti természeti állapot helyreállítása révén. A fejlesztés területének terjedelme miatt annak hatása csaknem a teljes Dél-balatoni Leader Közösség programozási területét lefedné. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Marcali székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 7 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,768 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • INDUSTRIE ELEKTRIK Villamosipari Kft. • Marcali • 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása • 512 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Ziehl - Abegg Motor- és Ventillárgyártó korlátolt Felelősségű Társaság • Marcali • 3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 308 3 • VT EMPA Zrt. • Marcali • 2972 Nem villamos háztartási készülék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 4 • Marylla Kft. • Marcali • 1810 Bőrruházat gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 185 5 • Hubertus Agráripari Bt. • Balatonfenyves • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 118 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • NOA Kft. • Marcali • 5190 Egyéb nagykereskedelem • 109 • Kereskedelem, javítás 7 • "DATA -FOTON Híradástechnikai Szervezési és Szolgáltató Kft" • Fonyód • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 99 8 • cms manufacturing Ipari és Kereskedelmi korlátolt Felelősségű Társaság • Fonyód • 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 85 9 • KAPOS VOLÁN Zrt. • Marcali • 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi személyszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 78 10 • TEJDESSZERT Feldolgozó és Kereskedő korlátolt Felelősségű Társaság (Danone Kft.) • Marcali • 1551 Tejtermék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 74 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A programozási területen vállalkozásaik számát mi sem jellemzi jobban mint a statisztika, mely szerint a Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett települések viszonylatában az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a 60 darabot sem éri el, míg e téren az országos adat 81 db. A szféra megerősítése és esetlegesen a Balaton közelségéből adódó turisztikai ágazat jelentőségének háttérbe szorítása, azaz a több lábon állás lehetőségének megteremtése révén a térség jövedelemtermelő képessége jelentősen növelhető. A területen található vállalkozások közt jelentős számban fordulnak elő a turisztikai szolgáltató ágazatra épülő szervezetek, bár ezek száma az elmúlt pár éves időszak során a vendégéjszakák csökkenése révén jelentősen lecsökkent. A turisztikai ágazatban tevékenykedő vállalkozások működésére a legtöbb esetben a szezonalitás, azaz a 3-4 hónapos aktív működés a jellemző. A mezőgazdasági ágazatban számos őstermelő található, azonban az agrárium értékének jelentős részét a mikró vállalkozói méretek feletti gazdálkodó szervezetek adják. A térség táji jellemzőiből adódóan számos szőlészet és borászat található a térségben. Az ipari és a szolgáltatói ágazatot főként mikró vállalkozások jelenléte jellemzi. A térség vidéki jellege ellenére számos közép és nagyvállalkozó van jelen a térségben, melyek általában multinacionális viszonyok közt működnek, nemzetközi piacokon. A szolgáltatói szektort a mikró vállalkozások jellemzik. Az általuk folytatott szakágazat általában a számviteli, ügyviteli, ügynöki tevékenység. A szektor mikro vállalkozói által generált export értékesítési árbevétel rendkívül alacsony. A vállalkozói szektor fejlesztéséhez az alap infrastrukturális ellátottság jónak mondható. A terület magas munkanélküliségi adatai miatt a tevékenységek folytatásához szükséges szabad humánerőforrás kapacitás rendelkezésre áll. E téren kiemelkedő lehetőséget nyújt a nemrégiben átadott M7-es autópálya. A Fővárost Horvátországgal összekötő nyomvonal lehetőséget biztosít a gazdasági élet, főként ipari terület, megélénkítésére, az export termékek számának növelésére. Jelenleg, a 33 település által legnagyobb foglalkoztatói a Dél -balatoni Helyi Közösség területén 1768 főt foglalkoztatnak, amely a közösségi népességszám 2,96 %-a. (Industrie Elektrik Kft. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 ; Ziehl-Abbeg Motor Kft.; VT EMPA Zrt.; Marylla Kft.; Hubertus Agráripari Bt.; NOA - Kft.; DATA_FOTON Kft.; cms manufacturing Kft.; Kapos Volán Zrt; Tejdesszert gyártó Kft.) A vállalkozói szektor fejlesztése elengedhetetlen feltétele a térség egyik legnagyobb problémájának, a munkanélküliség megoldására. A Közösség a munkahelyek teremtését, a szektor megerősítését az új szolgáltatások és termékek bevezetésén túl az együttműködések elősegítésével kívánja megvalósítani. A tervezési folyamat során bekért és bekérendő lehetséges fejlesztési elképzelések elemzése során szükséges annak vizsgálata, hogy a beruházási tervekhez szükséges szaktudás a térség munkavállalói közt megfelelő mértékben rendelkezésre áll e vagy esetleg szükséges annak fejlesztése. A térség fejlődését szolgálja, a szektorban az esélyegyenlőségi elvek érvényesítésének további foglalkoztatása, valamint alacsony szaktudást igénylő tevékenységi körök beindítása. A működő vállalkozások fejlesztése esetében a gépek, technológiai eszközök fejlesztésén túl kiemelt figyelmet kell fordítani a tevékenységek végzéséhez szükséges ingatlan beruházások támogatására is. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 29 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 8 Vallással kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 32 Sporttal kapcsolatos tevékenység 50 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 79 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Oktatással kapcsolatos tevékenység 43 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 16 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 3 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 21 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 31 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 15 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösség területén a non-profit szervezetek aránya rendkívül magas, melyek aktivitását jól jellemzi a Közösségen belüli arányuk. A programozási területen valamennyi szervezet közt nagy arányban fordulnak elő a kultúrával, sporttal, szabadidővel, oktatással, valamint a településfejlesztéssel, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek. A Dél-balatoni Helyi Közösség legnagyobb jövedelemtermelő forrását a Balaton közelsége, illetve az erre épülő turisztikai és egyéb kiegészítő szolgáltatások jelentik. E gazdasági ággal szinergiát alkotva az említett civil szerveződések által generált rendezvények, programok, az általuk képviselt település fejlesztési, érdekképviseleti tevékenység rendkívüli jelentőséggel bírnak. A szervezetek turizmushoz kapcsolódó tevékenységének fejlesztése valószínűleg a Balatoni nyár, azaz a turizmus 2,5-3 hónapos szezonális jellegének kinyújtását, a térségbe látogató vendégek számának generálását, növekedését idézné elő. A tervezési folyamat során a Tervezési Koordinációs Csoport és a Helyi Közösség képviselőjének jelenlétével, a Közösség 33 településén lefolytatott, települési egyeztető megbeszélések, műhelymunka alkalmával a vidéki lakosságnak a többségében civil szféra által üzemeltetett sport létesítmények fejlesztésével kapcsolatos igénye mutatkozott meg. A tárgyi terület igénye merült fel továbbá, főként a "kisebb" települések tekintetében a helyi fiatalok szórakozási lehetőségeinek felkarolására, fejlesztésére irányuló szerveződések létrehozása, fejlesztése iránt. Az ifjúsági korosztály ellátására fejlesztendő az ifjúságsegítők és foglalkoztatása, olyan eszközökkel, melyek a térségi összefogásban mobil szolgáltatások biztosítását teszik lehetővé. Fontos a személyes megkeresés, kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás, melynek eszközével gerjeszthetővé válik a települések megtartó ereje, célok és elképzelések megvalósítása képzésekkel. További igény mutatkozott továbbá a szervezetek által folytatott tevékenységek végzéséhez szükséges infrastrukturális, ingatlan fejlesztési programok kidolgozására. A megkezdett „AGORA” programok kiegészítéseként elvárt igény a közös térségi szerevezéssel és működtetéssel bíró kulturális szolgáltatások kiterjesztése, minden olyan szférára és településre, amelyek kirekesztődnek az állami fejlesztési tervekből. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Mint az ország területére általánosságban, úgy a Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett területen is érvényesül, hogy a népi hagyományok megőrzése, a kihalóban lévő – a vidéki életmódhoz kapcsolódó – egykori mesterségek fenntartása, folytatása jelentős részben a civil szféra által történik. Ily módon a helyi értékek előállítása, azok értékesíthetősége fejlesztése terén e szféra jelenléte, szaktudásának igénybevétele indokolt lehet. A non-profit szervezetek közt nagy arányban fordulnak elő a szociális egyenlőtlenségek racionalizálására, azaz a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi helyzetének, megítélésének javítására létrejött szerveződések. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 500 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 59,649 59,389 59,273 59,278 59,149 Éves változás 5 -129 -260 -116 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 500 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 2% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 23% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 29% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 19% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 8% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 7% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösséget létrehozó települések lakosságának száma, a legutóbbi adatok alapján 59.149 fő, mely az ország népességének nem egész 0.6 %-át teszi ki. A népesség 55,43 %-a él a Közösségben található 5 városban és 44,57 %-a a 28, igen eltérő demográfiai mutatókkal rendelkező községben. A Közösség legnépesebb települése a több mint 12.000 főt számláló Marcali, a legkevesebb lakossal, pedig a körülbelül 130 főt számláló Tikos rendelkezik. A városok átlagos lakosságszáma 6371 fő, a községeké 915 fő, mely utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy az átlag a part menti települések magas, 1.000 fő feletti, és a háttértelepülések viszonylag alacsony mutatóiból tevődik össze. Az érintett települések népességére az elmúlt évtizedekben a folyamatos csökkenés és az elöregedés volt jellemző. Mely nem kizárólag a leghátrányosabb helyzetben lévő, pár száz fő körüli, illetve ez alatti lakossággal rendelkező kistelepüléseket, hanem az idősebb korosztály partközeli településeket érintő letelepedése okán a part menti, nagyobb lélekszámmal rendelkező községeket, városokat is érinti. A népességfogyás a városokat kisebb mértékben, de ugyancsak jellemzi. Az öregedési folyamatot jól szemlélteti, hogy a 19 év alatti lakosok aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökken, míg a 65 év felettieké folyamatosan nő. Napjainkban a térségen belül a 14 év alattiak aránya 13,59 %, 15 és 59 év közöttieké 63,37 %, míg a 60 év felettieké 23,04 %. Legrosszabb helyzetben a Közösségen belül a Lengyeltóti kistérség települései vannak, ahol az évtized elején a természetes fogyás 1000 főre vetítve elérte az országos értéket magasan meghaladó 16,6 főt, amit a pozitív bevándorlási egyenleg sem tudott ellensúlyozni. A közösség által lefedett települések kedvezőtlen demográfiai mutatói összefüggésbe hozhatóak azzal a ténnyel, hogy a lakosság legnagyobb arányát kitevő munkaképes korú korosztály, a kedvezőtlen egzisztenciális és egyéb lehetőségek, a képesítésüknek nem megfelelő munkalehetőségek miatt, a fővárosban, a Dunántúl nagyobb városaiban, illetve külföldön próbálnak szerencsét, míg megfelelő lehetőségek, kilátások esetén szívesen maradnának a térségben. Egyértelműen megfigyelhető, hogy ezt a tendenciát a népességmegtartás kiemelt eszközének tartott balatoni turizmus sem tudja ellensúlyozni, mivel egymagában nem képes a demográfiai torzulások megváltoztatására, mivel az elvándorlási kényszer elsősorban a magas iskolai végzettséggel rendelkező fiatalabb korosztályt jellemzi. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. A térség demográfiai helyzete 2/2 A térség képzettségi mutatói az országos átlagnál nem mutatnak rosszabb képet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya megegyezik azzal, míg a humánerőforrások átlagos színvonala a munkaerő-piaci adaptációs készség, kiemelten a Balaton menti településeken (minimum 8 általánost végzettek, középiskolai végzettséggel rendelkezők száma) annál kedvezőbb képet mutat. A leghátrányosabb helyzetű települések hasonló adatai, sajnos egyes esetekben átlag alatti mutatókkal is rendelkezhetnek. 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 7 21% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 9% • Mindhárom mobilhálózat 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely 1 3% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 29 88% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Dél-balatoni Helyi Közösség által lefedett programozási terület érintett települései a Dél-dunántúli Régió és Somogy Megye észak-nyugati szegletében találhatóak. A térség decentratikus felépítéséből, a közúti infrastrukturális adottságokból adódóan a Közösség tagjainak, lakosságának számára a Somogy megye keleti oldalán elhelyezkedő Kaposvár Megyei Jogú Város, valamint a régió dél-keleti részén elterülő Pécs Megyei Jogú Város, mint Régió Központ rendkívül nehezen megközelíthetőek közúton. A térség e problémájára, fejlődésének megindítására jelenthet megoldást a megyei, régiós, sőt az országos tervezési dokumentumok által is kiemelt prioritásként említett, a térség településeit Kaposvár Megyei Jogú Várossal összekötő, gyorsforgalmi út megépítése. A DBHK területi vonalas európai infrastrukturális integrálódásának záloga annak magas szolgáltatási színvonalú, azaz gyors, kiszámítható és biztonságos elérhetősége mind külföldről, mind a környező térségekből, régiókból. Ehhez mind az egyéni-gépjármű közlekedést, mind a közforgalmú közlekedés feltételeinek javítására van szükség. A DBHK 33 településén a kiépített önkormányzati utak hossza 357 km, a kiépítetlen és fejlesztésre szoruló úthálózat pedig 767 km. A kiépített M7-es autópálya igazán csak a Balaton partjának és annak 10 kilométer széles területsávba tartozó települések igényeit szolgálják ki. A fővárost a Horvátországgal összekötő nyomvonal teljes átadása révén az autópálya a LEADER közösség munkahely teremtésének egyik fő alappillérévé válhat. A térség területén található közúthálózat, elsősorban a háttértelepülések, zsáktelepülések viszonylatában erőteljesen elhasználódott, felújításra, bővítésre szorul. A Dél-balatoni Helyi Közösség egyik jelentős erőforrása a vasút hálózat megléte, annak szerteágazósága. A térség a főváros, a megyeszékhely, Nagykanizsa, Somogyszob irányába rendelkezik vasúti nyomvonallal. E téren említendő a Balatonfenyves-Csisztapuszta településeket összekötő kisvasút. A több évtizeddel ezelőtt létrehozott keskeny nyomvonalas létesítmény a kezdetekkor teher és hivatás forgalmú személyszállítási feladatokat látott el. A gazdasági, infrastrukturális viszonyok átrendeződés miatt azonban már-már a kisvasút szinte kizárólagos turisztikai látványosságként funkcionál, a "balatoni nyárra" korlátozódó szezonális jellegű kihasználtsággal. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A kisvasút nyomvonala mentén kialakítandó lehetséges turisztikai beruházások a térség fejlődésének meghatározó elemeivé válhatnak. A programozási területen jelenleg 4 darab településen Balatonbogláron, Balatonlellén, Fonyódon, Balatonmáriafürdőn található a balatoni hajózáshoz kapcsolódó kikötő bázis. A part menti települések vonatkozásban több esetben felmerült további kikötők (elsősorban a vitorlás kikötő) megnyitása, illetve az azokhoz kapcsolódó további szolgáltatások megindítása. A területen található a Balatoni kerékpár útvonal. E téren a nyomvonalak fejlesztése mellett kiemelt beruházási irányvonalat képez, az azokhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése, mint például megállóhelyek. Dél-balatoni Leader Közösség által lefedett terület egyéb infrastruktúrával (víz, gáz, csatorna, telefon)való ellátottsága jónak mondható. A terület széles sávú internettel való ellátottsága mintegy 50%-os, mely közmű fejlesztést elsősorban a kis lélekszámú balatoni háttér településeken igényel. A térség egyes területeire jelenleg van kidolgozás alatt a szolgáltatás bevezetése. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.06 0.93 2.45 10.09 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 350% 2320% 135% 1480% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  41. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balatonberény • Község • 1,212 • Közszféra • 10.41% • 468,368 • 5.554 • 38.674 Balatonboglár • Város • 6,260 • Közszféra • 7.56% • 468,368 • 6.047 • 34.346 Balatonfenyves • Község • 2,114 • 7.77% • 484,610 • 3.864 • 16.524 • Közszféra Balatonkeresztúr • Község • 1,699 • 6.69% • 409,339 • 4.555 • 19.999 • Kereskedelem, javítás Balatonlelle • Város • 5,169 • 9.37% • 427,849 • 9.158 • 18.229 • Kereskedelem, javítás Balatonmáriafürdő • Község • 683 • 5.83% • 431,985 • 21.807 • 4.671 • Kereskedelem, javítás Balatonszentgyörgy • Község • 1,676 • 9.70% • 461,208 • 0.000 • 0.408 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balatonújlak • Község • 528 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.01% • 412,791 • 0.000 • 0.314 Buzsák • Község • 1,463 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.00% • 285,091 • 0.270 • 0.445 Fonyód • Város • 5,418 • 6.80% • 560,057 • 2.666 • 29.069 • Közszféra Gamás • Község • 852 • 26.00% • 280,562 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Gyugy • Község • 293 • 19.30% • 208,759 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hács • Község • 422 • 22.57% • 224,666 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hollád • Község • 276 • 28.00% • 205,149 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

  43. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Karád • Község • 1,771 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.35% • 308,976 • 0.000 • 0.495 Kelevíz • Község • 385 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.00% • 295,584 • 0.000 • 0.125 Kéthely • Község • 2,440 • 7.45% • 411,006 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisberény • Község • 181 • 32.67% • 145,520 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Látrány • Község • 1,441 • 12.80% • 324,522 • 0.000 • 0.959 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Lengyeltóti • Város • 3,327 • 12.95% • 383,097 • 1.727 • 1.276 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Marcali • Város • 12,302 • 7.07% • 566,921 • 0.108 • 0.035 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

  44. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ordacsehi • Község • 812 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.09% • 321,602 • 0.000 • 1.336 Öreglak • Község • 1,656 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.75% • 313,093 • 0.000 • 0.000 Pamuk • Község • 283 • 20.81% • 148,503 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Somogybabod • Község • 547 • 18.35% • 345,815 • 0.000 • 0.336 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Somogyszentpál • Község • 787 • 12.80% • 229,642 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Somogytúr • Község • 437 • 13.77% • 280,922 • 0.000 • 0.103 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Somogyvámos • Község • 801 • 17.12% • 211,647 • 0.000 • 0.509 • Egyéb szolgáltatás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

  45. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Somogyvár • Község • 1,853 • Közszféra • 14.07% • 397,380 • 0.000 • 0.153 Szőlősgyörök • Község • 1,218 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.18% • 348,614 • 0.000 • 0.359 Tikos • Község • 140 • 16.00% • 91,229 • 0.000 • 0.000 Visz • Község • 217 • 20.14% • 216,576 • 0.055 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Vörs • Község • 486 • 19.38% • 305,205 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

  46. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A helyi infrastruktúra rossz állapota, elsősorban belterületi utak leromlott műszaki állapota, játszóterek felújítása:kereskedelmi szállásférőhelyek hiánya, külterületi szőlőhegyi földutak portalanítása.” • „Idegenforgalmi fejlesztésekkel a helyi adottságok kiaknázása: vitorláskikötő létesítmény megépítése, Naturista vendégforgalom növelése, kereskedelmi szállásférőhelyek növelése. Az idegenforgalom fellendítése szempontjából nélkülözhetetlen a Balatonberény és Balatonkeresztúr községek közötti túrista útvonal és kilátóhálózat felújítása, építése.” • Balatonberény • „Balatonboglár természeti és környezeti adottságainál fogva számos olyan értékkel bír, amelyek fontosak a város életében. Fontos feladat a közlekedési rendszerek fejlesztése (közút, belterületi út) és a kapcsolódó ellátórendszerek minőségi fejlesztése is.” • „Mint kiemelt turisztikai adottságokkal rendelkező település, a Balaton adta értékteremtő alap és a kapcsolódó programok, amelyek nemzetközi hírűek, folyamatos és a település fejlesztési koncepciók (fejlesztési, kulturális) mentén való erősítése és folyamatos bővítése.” • Balatonboglár 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkahelyteremtés, mint komplex fejlődést gátló tényező. Emellett a települési infrastruktúra fejlesztés szükségessége lenne fontosan kezelendő terület(csapadékvíz elvezetés)” • „A település tervei között szerepel egy vitorláskikötő létesítése, valamint komplex és egyedi turisztikai fejlesztések.” • Balatonfenyves • „Fontos lenne a település jövője szempontjából új munkahelyteremtés. A település adottságai jelenleg kedvezőtlen kihasználtsággal kezelhetőek.” • „A földrajzi települési elhelyezkedés és a Balaton, mint desztinációs tényező tursiztikai célú fejlesztések által erősödhetne meg a helyi gazdasági és társadalmi tér.” • Balatonkeresztúr 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Fontos gond a települési vonalas közinfrastruktúra fejletlenségéből adódó problémák és azok közvetett hatása(Csapadékvíz elvezető árkok és csatorna hálózat hiánya).” • „A Balaton, mint turisztikai termék a település meglévő adottságainak fejlesztése érdekében (kulturális, gazdasági, idegenforgalmi szempontú fejlesztések által.” • Balatonlelle • „A település fejlődését és fejlesztését befolyásolja nagymértékben, hogy az nem rendelkezik külterülettel.” • „A Balaton közelsége és az általa generálható fejlődési híd a településre adaptált fejlesztési elképzelések megvalósítása által.” • Balatonmáriafürdő 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  49. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kiemelt feladat jelenleg a 76-os főútvonal községet elkerülő szakaszának megvalósulása.” • „Főként a közösségi használatú infrastruktúrafejlesztés jelenti a fejlesztések fő irányát (Az általános iskola bővítése és teljes körű felújítása)” • Balatonszentgyörgy • „A település elöregedése, munkahely hiányában a fiatalok elköltöznek, mely következtében elöregedik a település. Növekszik a munkanélküliség.A település népességmegtartó ereje évről-évre csökken. A segélyből élők száma duplájára nőtt az elmúlt években.” • „Balaton közelsége miatti turisztikai lehetőségek jobb kihasználása. A település teljes közműellátottsága következtében munkahely-teremtésre is alkalmas.” • Balatonújlak 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  50. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Buzsák település jövőbeni fejlődését a következő beruházások támogathatják, mint egyedi és komplex fejlesztések: Járdák állapotának fejlesztése, turisztikai vonzerő erősítése, pincesorok megközelítésének javítása, közösségi terek fejlesztése (sportcentrum).” • „Buzsák immáron komoly szakmai múltra visszatekintő turisztikai attrakcióinak minőségi és diverzifikált fejlesztése (turisztikai fejlesztés, agrárturizmus)” • Buzsák • „Jelenleg a legfontosabb problémát a kevés, jó minőségű kereskedelmi szálláshely, elmaradott infrastruktúra, (utak rossz állapota, külterületi - belterületi csapadékvíz elvezetés)jelentik.” • „Fő cél és egyben lehetőség az idegenforgalom fejlesztése, kulturált turizmus feltételeinek megteremtése, természeti értékek védelme, hagyományok ápolása, oktatás szinvonalának fejlesztése, képzési központ kialakítása által.” • Fonyód 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

More Related