A program állomásai

1. „A családi döntéshozó csoport konferencia”A család, a kisközösség és szakemberek bevonása az addiktív problémákkal küzdők utógondozásábakísérleti program

2. A program állomásai • 2007.09.01-2008.04.30. IRM OBmB mikro pályázat: „ Harmónikus szabad életért” • 2008.09.01.- 2009.05.31. SZMM KKB 2008 évi fejezeti átcsoportosítás drogprevenciós feladatok megoldására • 2009.09.01-2010 05.31. SZMM KKB 2009 évi fejezeti átcsoportosítás drogprevenciós feladatok megoldására-fut

3. Együttműködők • Főpályázó: Központi Igazságügyi Hivatal Pártfogó felügyelői Szolgálat • Partnerek: • Budapesti Fegyház és Börtön • Váci Fegyház és Börtön • Balassagyarmati Fegyház és Börtön • Résztvevők: • KÖSZA Magyarország, Negrea Vidia, mint konzulens • Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai: Topolánszky Ákos, Dr. Kósa Edina • Jóvá-Tett-hely közösségi foglalkoztató • Paksi Borbála, mint kutató-előadó, Viselkedéskutató Kft • Kortárs Segítő Műhely Alapítvány, • Kék kocka addiktológiai Tanácsadó Non profit bt. • Neuro- Med Addiktológiai tanácsadó és oktató Bt.

4. A pályázat célja • Utógondozás, pártfogó felügyelet eszköztárának bővítése • Utógondozás pártfogó felügyelet erőforrásainak bővítése • Addiktív problémákkal érintett szabaduló elítéltek szabadulásuk után kapjanak professzionális segítséget, információt, támogatást

5. Rejtett cél • A szabaduló elítélt családi kapcsolatainak erősítése, rejtett erőforrások megkeresése • Motiváció felkeltése, ébren tartása, a privát kapcsolatok segítségével • A kontroll, a segítés, pártfogói közreműködés helyett egyéni, kisközösségi aktivitás előmozdítása • Teszteljük le, milyen együttműködés alakulhat ki önkéntes alapon • Célunk, hogy tudatosuljon a előkészítő szakaszban, ill. a családi konferencián, hogy az alkohol ill. droghasználat kérdésével foglalkozni kell, és szakember segítségét kell kérni ill. igénybe venni.

6. A Családi Döntéshozó Csoport alkalmazhatósága • családon belüli vagy kívüli verbális vagy fizikai bántalmazás • családon belüli vagy kívüli szexuális zaklatás • családtag bűnelkövetővé válása • családtag drog és/vagy alkohol fogyasztása • visszailleszkedés gyermekotthonból vagy intézetből való kikerüléskor • gyámhatósági eljárások • szülők válása • iskolai beilleszkedés, iskolakerülés, iskolai konfliktusok • kamaszkorú gyermek és szülei közötti konfliktus • egyéb családi konfliktusok, melyek meggátolják a család harmonikus működését.

7. A Cs. D. Cs. jellemzői • Egy családi döntéshozó fórum, • Bevonja a széleskörű családot és a megfelelő személyeket, ill. szakembereket • A család maga veti föl a problémákat és maga beszéli meg a tennivalókat • Cselekvési terv készül az igénybevehető források mentén • Önkéntesség

8. A Cs.D.Cs. felépítése • Az eset kiválasztása: az ügygazda-pártfogó felügyelő jelzi a konferencia szükségességét és • A facilitátor felkérése • Előkészítés • Megbeszélés-konferencia • Az információ megosztása • Privát idő • A terv ismertetése • A megvalósulás felügyelete, szükség esetén új konferencia összehívása • Utánkövetés

9. Hogyan is néz ki egy családi döntéshozó csoportkonferencia? • Igény a családi döntéshozó konferenciára: Ki szeretné, kinek az igénye? • A szabaduló interjú során a börtönpártfogónak mesél az előzményekről az életéről, családjáról. A pártfogó és a szabaduló beszélgetésük során derül ki hogy van-e igény a család összehívására. Jelzi igényét, és felkérik a facilitátort a CSDCSK megszervezésére. • Az irányított beszélgetésben a facilitátor feltérképezi a szabadulóval szoros kapcsolatban lévő családtagokat, majd a kevésbé szoros kapcsolatban lévőket, majd a barátokat, távolabbi iskolatársakat, és a valaha a szabadulóval kapcsolatban volt intézményeket • Ez után a szabaduló maga is, a pártfogó segítségével, valamint a facilitátor is összeállítják a konferencia résztveveőinek listáját elérhetőségét, megírják a leveleket, ill. aki tud telefonál… stb. Intézik a meghívásokat.

10. Kapcsolati körök- első interjú a problémát jelző szabadulóval

11. Kapcsolatfelvétel • A facilitátor veszi föl a családdal a kapcsolatot • Feltételezés: Mindenki fontos, mindenkit meg kell keresni. Hasznos a genogramm, vagy családfa készítés. • Nagyon hasznos családi albumok nézegetése, mert beszélgetés során sok kapcsolat, szál, hálózat lesz látható.

12. Ellenállás, viták • Vita lehet abban kit hívjunk meg, vannak kedvenc, ill. kirekesztett családtagok • A problémák köre, a várható megoldások, érdekében kell dönteni a facilitátornak abban, hogy a lehető legtágabb család vehessen részt a konferencián. / Mégis el lehessen kerülni egy esetlegesen nem odaillő régi családi vita felélesztését. Alapfeltételezés: hatékonyabb nyitni, mint zárni a résztvevők körét!/

13. Problémák előzetes összeírása • A szabaduló is elkezdi összegyűjteniazokat a felmerülni látszó , várható problémákat, amelyek megoldása a szabadulás után rá vár • A facilitátor, és a börtönpártfogó a családtagokkal folytatott előzetes beszélgetések során szintén összeírják a családra váró problémákat • Felállítják a problémák megoldásának sorrendjét, ill súlyosságuk sorrendjét. • Kiválasztjuk a legfontosabbakat a legégetőbbeket.

14. Szakember bevonása • Elengedhetetlen, hiszen a sikeresség érdekében a családtagok ill. a szabaduló számára is szükséges lehet a szakértő jelenléte. • Pontos információk, jó tanácsok, elérhetőség, használhatóság, minden, ami szükséges lehet egy családi terv elkészítéséhez. • A mi eseteinkben, minden esetben az addiktológus ill. drogkonzulens jelenléte szinte kötelező volt.

15. A konferenciabeszélgetés előkészítése • A facilitátor lehetőleg mindenkivel személyesen találkozik, ill. telefonon beszél, tudatosítja, hogy a család saját összejöveteléről van szó. • Hol szeretnének találkozni? Mikor…milyen körülmények között? • Gondolkodjanak azon ki, mit fog mondani, kérni… • Hogyan szeretnék kezdeni a megbeszélést, ki a család szóvivője? • Szeretnének-e enni, inni… • Utazás… • Milyen szakember ill. intézményi képviseletre lehet szükség…Kiben bízik a család? • Kit zárjunk ki?

16. A családi döntéshozó konferencia felépítése • Fontos a résztvevők fogadása, bemutatása, bemutatkozások és egy kis kötetlen beszélgetés a konferencia elkezdése előtt • Tájékoztató, az információk megosztása • A család magánbeszélgetése, tervkészítés • A csalás tervének elfogadása, és lejegyzése

17. A családi döntéshozó konferencia és ami utána van • A tervet mindenki megismeri és aláírja. Megvalósításban mindenki segít. • A család azt is megbeszéli, hogy mikorra várható a terv megvalósítása. Ezért azt is megbeszélhetik, hogy újra összejönnek és megbeszélik az eredményeket. • Nagyon fontos az után-követés igényének a felébresztése, és a terv megvalósítása közben felmerülő problémák esetén a segítségkérés lehetőségének megadása.

18. A családi döntéshozás modellje • A család szükségleteinek felkutatása a megváltozott -”krízishelyzetben” • Milyen segítségre, partnerre, eszközre, intézményre van szükségük a felmerülő problémák megoldásához • Hogyan tervezik, milyen lépésekben problémáik megoldását • Miben kérnek segítséget • Mikorra tervezik a lépéseket, mikorra tervezik a befejezést • Milyen eredményeket várnak • Hogyan és mikor értékelik ki a család terveinek megvalósítását

19. A program tevékenységeinek lépései: • 1. lépcső: • A kísérleti program célcsoportja: • Pártfogó felügyelők munkacsoportja (börtönpártfogók, drogkoordinátorok) • Büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó nevelő illetve utógondozók

20. Az első lépcső programja: Tájékozódásszakmai műhely • Európában folyó hasonló kezdeményezésről • A hazai büntetés-végrehajtási intézetben folyt (Paksi: jogerősen fogvatatottak kábítószer és egyéb szenvedélyszer-használata) kutatás eredményeiről, egyéb elméletekről • A családi döntéshozó csoportok, szervezéséről, működéséről • Motívációs Interjú tecnika elsajátitása, az addiktív kockázatú kliens bevonása céljából

21. Az szakmai műhely az első lépcső célcsoportja részére • Az értekezlet témakörei: • Paksi Borbála bv-s kutatásának bemutatása • Nemzetközi irodalom áttekintése a bv-ben fogvatartott droghasználók esetében. • Eu-s ajánlatok, a legjobb gyakorlatok áttekintése, a reszocializációval integrációval kapcsolatban • Droggal és alkohollal összefüggő bűncselekmények • Addiktív személyiség életútja, a visszaesés kockázata, és jelensége az alkoholfogyasztó és a drogfogyasztó életében. • Addiktológiai konzultáció a büntető eljárással párhuzamosan, és az után • Addiktív problémákkal rendelkező elítéltek családjainak problémái-kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal • Addiktológiai konzultáció, csoportos önsegítés a szabadulás után. • Kapcsolódó intézmények • Negrea Vidia: Előadás, és film a családi konferenciabeszélgetés lebonyolításáról a facilitációról. • Gyakorlat: • Problémakatalógus összeállítása: szempontok megadása után • Javaslattervek, kis stratégiák a konkrét helyi viszonyokra lebontva:. • Családi, kisközösségi konferenciabeszélgetés szervezésével kapcsolatos feladatok összegzése- konzulens segítésével

22. A tevékenység szerkezete • 2. lépcső • A kísérleti program célcsoportja: - A büntetés-végrehajtási intézetből feltételesen ill. kitöltve szabaduló elítéltek önkéntes csoportja. (max. 20 fő)

23. A második lépcső programja: • Tájékoztatás az együttműködő büntetés-végrehajtási intézetekben, a megadott időszakban szabadulókról • Interjú a szabadulókkal, valamint a családi döntéshozó csoport ismertetése • Együttműködési nyilatkozatok beszerzése • A pártfogó, mint „ hozó”-segítségével a kapcsolat felvétel- motívációs interejú • Családi konferencia beszélgetés megszervezése • Családi terv készítés • Végrehajtás, után-követés • Értékelés

24. A második lépcső szereplői: • Szabadításra váró elítéltek, és családjaik, • Büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó nevelő, illetve utógondozó: • Tájékoztatás az együttműködő büntetés-végrehajtási intézetekben, a megadott időszakban szabadulókról • Börtönpártfogó: • Interjú a szabadulókkal, valamint a családi döntéshozó csoport ismertetése • Együttműködési nyilatkozatok beszerzése • Facilitátor: • Kapcsolat felvétel a szabadulóval a pártfogó segítségével • Családi konferencia beszélgetés megszervezése • Családi terv készítés • Végrehajtás, után-követés • Értékelés

25. A kísérleti program szerint szabaduló egy éve • Családi döntéshozó csoport szakemberek bevonásával • Előzetes állapotfelmérés • Terápia / kéthetente 2x40 perc egyéni addiktológiai konzultáció / • Egyéb, egyénre szabott visszaesést megelőző tevékenységek: iskola, egyéb képzés, munkahely, egyéb kisközösség bevonása pl. egyház, segélyezés.

26. A projekt konkrét számai2008-ban • 20 pártfogó képzése 15 fő elkezdi  12 fő facilitál • Az időszakban kitöltve szabaduló 65 főből 7 ír alá együttműködési megállapodást, majd további időszak bővítés után még 15-ből 2. • Ideiglenesszabadulás után, 24 fő jelzi együttműködési szándékát, ebből 4 még szabadulás előtt a bv-ben vállalkozik arra, hogy családjával találkozik. • Az együttműködési szándékukat jezők közül mindössze 17 családi konferenciát tudtunk megszervezni ill. megtartani.

27. A projekt konkrét számai2009-ben • Újabb 53 pártfogó, és bv nevelő kiképzése zajlott, csdcs tréning és motívációs interjú tréning • A pártfogók már 2-3 fős csoportokban dolgoztak, ujabb 15 csdcs megszervezésére került sor • / eredményesebb, átláthatóbb lett az esetkiválasztás, a pártfogók jobban tudtak dolgozni, /

28. A családi problémák összefoglalása • Kábítószer, Alkohol • Konfliktusos családi háttér, • Alacsony iskolázottság, képzettség hiánya • Megszakadt, felbomló családi kapcsolatok, • Folyamatban lévő büntetőügyek, • Motiválatlanság, közöny • Gyerekelhelyezés • Lakáshelyzeti problémák

29. Konferenciák tartalmi összesítése (17 eset) • Bevont családok és barátok (74 fő) • Szégyen, konfliktus, érzelmek • Segítő szakemberek (15 fő) • Információ, minta, lehetőség, remény • Konkrét vállalások (21 fő) • Megosztott felelősség: egyén-hozzátartozók • Kontroll és támogatás a csoporttól

30. A családok döntési körei • Lakáshelyzet, anyagi helyzet rendezése, adósságok rendezése • Munkahely, szakképzés, végzettségről szóló papírok igazolások • Párkapcsolat, gyerekek, szülők • Szenvedélybetegséggel kapcsolatos tervek, kezelés • Bocsánatkérés • Szabadidős tervek

31. Megállapítások : • Kiderült, a legjobb együttműködési szándékot azok az elkövetők és családok mutatták, ahol még a család „egyben” van, ahol az elítéltet hazavárják. • A korábban súlyos alkohol ill. drogproblémával küzdő elítélt esetében, ahol a családja hosszú ideig szenvedett a szabaduló magatartásától, életvitelétől, és szinte megkönnyebbülés volt a szabadságvesztés, ott nehéz a család bevonása. • Mind a börtönpártfogónak, mind a pártfogónak tisztában kell lennie a módszerrel, és észre kell vennie, hogy adott esetetben fel kell ajánlani a családi konferencia lehetőségét. • A családot a szabadulást követően nagyon nehéz, és az idő múlásával egyre nehezebb a kliens mellé állítani. A szabadulást megelőzően könnyebb.

32. Megállapítások • Egy olyan projektet csináltunk, ahol önként vállalkozók vehettek részt a programban • Addiktív problémával küzdők, sokszor nem rendelkeznek betegségük belátásával, olyan agyat, gondolkodást is érintő diszfunkció az addikció, amely érinti a betegségtudatot. • Az „igazi” betegnek a betegségével kapcsolatban sokszor nincs belátó-képessége, hiszen pont ez a része sérül • Tehát ha addiktív problémával rendelkező személy együttműködéséről biztosít, és vállalja, hogy egy éven keresztül adiktológushoz jár, az már eredménnyel kecsegtethet. • Akinek nincs belátó-képessége bajával kapcsolatban, valószínű nem fogja vállalni, mert megítélése szerint neki nincs ilyen problémája (kézben tartja a szerfogyasztást, csak egy kicsit, csak most, épp csak mert feszült, vagy mert bánatos…,de akkor hagyja abba amikor csak akarja…)

33. Megállapítások • Nagy szakértelemmel motíválni kell a szabaduló elítéltet, arra, hogy keressen megoldást problémájára. • Fontos, hogy a folyamat minden szereplője tisztában legyen a motíváció fontosságával • A szabadítási folyamat minden szereplőjének tisztában kell lennie a módszer mibenlétével, a pártfogó börtönpártfogó nevelő szkepticizmusa, romboló hatású volt… • Szükség esetén anyagi segítséget is nyújtani kell ahhoz, hogy családjával, barátaival a szakemberekkel időben feltudja venni a kapcsolatot, mert a tervezés, döntéshozás is újszerű dolog az életében

34. Eredmények • Az esetek többségében, a biztosított saját idő alatt a család kidolgozta a tennivalókat. • Azonnali eredmények: • Kapcsolat létesítése a szakemberekkel • Kommunikáció elősegítése a családon belül • A család (mint áldozat) szükségleteinek megfogalmazása. Félelmek feldolgozása. • Motiváció a kezelésre és segítségkérésre • Szakemberek közötti együttműködés • A tisztelet, elismerés és elfogadás megélése • Együttműködés a családon belül

35. A módszer alkalmazásának jellemzői • Alapos tervezést, szervezést és időt igényel • Az ‘utaló’ konkrét elvárásának fontossága • Az esetkiválasztás és szervezés team munkában hatékonyabb • A résztvevők megfelelő felkészítése kritikus • Nagyobb hatékonyság a szabadulás előtt (10 hozzátartozó elégedettségi vizsgálata alapján) • Szükséges a facilitátor/ pártfogó szerep- és szemléletváltása.

36. Következtetések • A projekt mutatói igazolják a resztoratív eljárásokhoz fűzött reményeket • A módszer jövőbeni alkalmazása, fejlesztése és fenntarthatósága érdekében további képzési és gyakorlási lehetőségekre van szükség. • Az eddigi megbeszélések és az utánkövetések elemzésével közelebb kerülünk a reszocializációs hatások megállapításához.

37. Utánkövetések: • 2010-ben gyűjtjük össze ezeket a tapasztalatokat

38. Köszönöm figyelmet