Helyesírásunk alapelvei

1. 17. Helyesírásunk alapelvei

2. 1. Kiejtés szerinti • Alapja az egységes irodalmi és köznyelv megléte • A tőszavakat általában a kiejtés szerint írjuk • Magyar nyelvünk helyesírása alapvetően kiejtés szerinti (pl.: higgye, kenyérré, emberek, kesztyű) • Sok kivétel van (pl.: hagyja)

3. 2. Szóelemző • Nyelvünk helyesírása nem teljesen kiejtés szerinti, hanem néha szóelemző • Mindig szóelemző: jelöletlen teljes hasonulás pl.: állj → ájj összeolvadás pl.: barátság → baráccság részleges hasonulás pl.: különböző → külömböző rövidülés pl.: inggomb → ingomb

4. 3. Hagyomány szerint • Történelmi családnevek • pl.: Kossuth, Kazinczy • Szavaink ’ly’-vel • pl.: furulya, lyuk, király, tavaly • Bizonyos többszavas kifejezések rövidített formája • pl.: vö. (vesd össze), stb. (és a többi) • Egyéb közszói kivétele • pl.: akasztófáravaló, fizetővendéglátás

5. 4. Egyszerűsítő • Három azonos betűből csak kettőt írunk le • orr+ra → orra; toll+lal → tollal • Kivétel: családneveknél, összetett és idegen szavaknál • Kiss-sel • Két- és háromjegyű betűket csonkítva írjuk • ronggyal, ággyal

6. 5. Összetett szavak • Alárendelő: ha két szóból áll, egybeírjuk; ha több szóból áll, akkor 6 szótagig egybeírjuk, 6 fölött kötőjellel. KIVÉTEL: három eset, egy szabály, lásd 7.dia • pl.: tengeralattjáró-háború • Mellérendelő: ha együtt ragozzuk egybeírjuk, ha külön, akkor kötőjellel • pl.: limlom, ázik-fázik • Mozgószabály: ha az egyébként külön írandó szókapcsolat mellé új szó kerül, egybeírjuk, majd a harmadikat kötőjellel • pl.: meleg + víz+ csap → melegvíz-csap • pl.: idegen + nyelv+ oktatás → idegennyelv-oktatás

7. 6. Idegen szavak • Ha a szó végén kiejtett hang van, akkor folyamatosan hozzáírjuk a ragot • pl.: Madáchcsal • De, ha ez a szó egy természetföldrajzi szó tagjává válik és újabb kötőjel kerül, az egyszerűsítés elmarad • pl.: Calaisi-szoros • Ha nincs kiejtve az utolsó hang, akkor kötőjellel írjuk hozzá a ragot • pl.: Moliére-rel

8. 7. Három eset, egy szabály • Ha az összetett szó mindkét fele egyszerű, akkor egybeírjuk, ha valamelyik fele összetett, akkor külön • Három eset: anyagnévi összetétel pl.: aranylánc (→ arany nyaklánc) számnévi összetétel pl.: nyolcéves (→ tizenöt éves) melléknévi igenév pl.: állóháború (→ álló űrháború)

9. 8. I-képzős földrajzi nevek • Ha egybeírt földrajzi névhez ’i’-t teszünk, akkor a szó eleji nagy betű kicsi leszpl.: budapesti, budakeszi • Ha külön írthoz, akkor a földrajzi név első betűje nagy betű marad pl.: Pest megyei • Ha kötőjeles földrajzi névhez • Ha az első tag köznév, akkor kis betű lesz • pl.: Csendes-óceán → csendes-óceáni • Ha az első tag tulajdonnév, akkor nagy betű marad • pl.: Széchenyi-hegy → Széchenyi-hegyi • Ha már az első is i-képzős, akkor nem számít tulajdonnévnek: • pl.: Velencei-tó → velencei-tavi