A családi nevelés pszichológiája

1. A családi nevelés pszichológiája SMALPM 4236

2. Vázlat I. A családról különböző szempontból II. A család funkciói III. A család típusai III. Életciklus szemlélet a családpszichológiában. III. A család rendszerszemlélete. IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei.  V. Családterápia. konzultáció

4. I. a) A család személyes megközelítései Feladat: - Kinek mit jelent a család? - Hogyan definiálnák, határoznák meg a család fogalmát?

5. 1.b) Idézetek a családról Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896 Straka: Der Neugeborene, 1892 (Über Land und Meer)

6. Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.     Carolyn Hax   • A kötelék mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.     Richard Bach  

7. A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat.  Pázmány Péter  • Az ember érzi, hogy fontos, ezt azzal is bizonyítja, hogy mások élete fontosabb neki a sajátjánál.     Palotai Boris    • Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.     Oliver Wendell Holmes   

8. Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni. Ha bosszantóan kidörzsölték is csuklódat és bokádat a családi kötelékek, akkor se feledd, hogy nélkülük - nos, hát ki lennél?A család melletted áll, ha baj van, és a legtöbb esélyt adja meg neked. Amikor a vetélkedő vezetője azt mondja: "Nevezzen meg valamit, amit a hűtőszekrényben talál", és te azt mondod, "Szótár", mire az ország túlnyomó többsége a tévé előtt azt sikítja, "Ezt a hülyét!", na, ki az, aki tapsol és azt mondja, "Jó válasz, jó válasz!"? Hát persze, hogy a családod, ugyan, ki más lehetne? Dennis Miller   

9. 1. c)A család tudományos megközelítése Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi,( kivételes esetben örök-befogadási) kapcsolat köti össze.

10. b) A statisztika család definíciója szerint: a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, továbbá egy szülőt gyermekkel.

11. c) A néprajztudomány ( tágabb családfogalmat használ) nem csupán az együtt lakó, együtt étkező családtagokat számítja a családhoz, hanem azokat is, akik - bár külön laknak, esetleg külön háztartást vezetnek, sőt külön is gazdálkodnak egymással szoros kapcsolatban élnek. Továbbá családhoz számítják a családjukkal együttélő nagyszülőket és más rokonokat.

12. d) A családpedagógiában természetes formájában értelmezhető: A család vérségi köteléken alapuló összetartozás, ahol a szülők együtt nevelik a gyermekeiket. (Vérszerinti kapcsolatok rendszere, amely következmények nélkül nem bomolhat fel.)

13. II. A család funkciói • Biológiai funkció • Gazdasági funkció • Társadalmi - vagy szocializációs funkció • Nevelő funkció • Regeneráló- ápoló funkció

14. 1. Biológiai funkció A család - talán - legfontosabb funkciója • reprodukció: utódok létrehozása, az emberi élet továbbvitele, az utódról gondoskodás • örömszerzés ( aszexuális igények kielégítésének tere)

15. 2. Gazdasági funkció • termelő egység (?), • háztartás megszervezése, vezetése, • anyagi ügyek intézése, • munkamegosztás;

16. 3. Társadalmi - vagy szocializációs funkció • A társadalmi különbségek átörökítése • tevékenység és normák ( bennük értékek) átörökítése • Magatartási minták közvetítése Pl. családi munkamegosztással kapcsolatban, a konfliktusmegoldás a családban. • Szerepek és hozzá tartozó tevékenységek átörökítése

17. 4. Nevelő funkció • Tudatos tevékenység. A társadalomba beillesztés tudatos elemei (Értékek közvetítése- instrukciók) • valamint a gyermek adottságainak megfelelő fejlesztést, tehetsége kibontakoztatása, a vele való foglalkozás Pl. hogyan viselkedjen az iskolában, a közös foglalkozás, játék, törődés, folyamatos figyelem, felkészítés a családi életre, a konfliktusok megoldására.

18. 5. Regeneráló- ápoló funkció • Pihenés • Betegségség esetén a fokozott gondoskodás, ápolás.

19. Családrajzok c. film megfigyelési szempontjai: 1. Mit tartanak családnak a gyerekek? Milyen jellemzőit emelik ki? 2. Milyen szerepek vannak a családban? Ezekhez milyen jellemzők, feladatok tartoznak? 3. Milyen mintákat közvetítenek a szülők? 4. Konfliktusmegoldás módjairól 5. Milyen családszerkezeteket ismerünk meg? 6. Milyen funkciói vannak a családnak?

20. III. A család típusai a.) Kiterjedés( létszám szerint) • A nukleáris vagy kiscsalád(családmag) a szülők és közvetlen leszármazottaik együttélését jelenti. • A nagycsalád vagy kiterjesztett család: a rokonok több mint két generációja él együtt közös háztartásban (általában a nagyszülő(k), szülők és a gyermek(ek). • Csonka vagy hiányos családról akkor beszélünk, ha az egyik szülő nem él együtt a kiscsaláddal.

21. b) Házasságtípusok alapján - Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas együttélése. • Poligám házasság, ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. A poligámián belüli a különíthetünk el: - poliandriának (többférjűség), amikor egy nőnek több férje, - poligíniának (többnejűség) , egy férfinek több felesége van - csoportházasságról akkor beszélünk, amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban.

22. c) A pár választása alapján: homogámia az a házasságkötés, amikor egy adott társadalmi osztályon, rétegen, etnikumon, vallási felekezeten belül történik, heterogámia, amikor a vőlegény és a menyasszony más-más csoport tagja.

23. d) Milyen a férfi és a nő családon belüli társadalmi szerepe? (Mérei) a/ hagyományos patriarchális - monogám házasság; b/ a férfi és a nő egyenjogúságát elvileg hangoztató, de az egyenjogúságot felemás módon megvalósító házasság; c/ a férfi és a nő teljes egyenjogúságát megvalósító forma.

24. e) A férfi és a nő érzelmi - szexuális kapcsolata szempontjából a következő típusokat különíti el Mérei: a/ mindkét felet kielégítő, emberi, érzelmi, szexuális monogám kapcsolat; b/ az egyik fél számára megfelelő a kapcsolat, a másik fél számára viszont nem; c/ egyik fél számára sem kielégítő a kapcsolat.

25. c) A megértés mentén létrejövő családtípusok:  - Az izoláló család: nincsenek közös barátok, külön ügyek és azok megjelenítésének gátlása - A zárt család: másokkal kielégítően érintkeznek, de csak közösen - nem tűrik meg a külön ügyeket - A szétszórt család: mindenkinek vannak családon kívüli kapcsolatai - ezeket nem jelenítik meg a családon belül .Nincs összehangoltság - Az egyensúlyban levő család: lehetővé teszik a családon kívüli kapcsolatok megjelenítését együtt és külön-külön is jól tudnak érintkezni másokkal

26. II. Életciklus szemlélet családpszichológiában Haley (1973) vezette be a "családi életciklus" fogalmát, Célja:kiemelje a családfejlődési szakaszok és átmenetek követelményeit, nehézségeit, problémáités specifikumait. A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal.

27. Életciklusok Haley szerint: - az udvarlás periódusa - a házasság korai szakasza - az első gyermek születése, és a vele való törődés időszaka - a házasság középső szakasza – a gyermekek iskoláskora - a gyermekek „kirepülése a fészekből” - nyugdíjaskor és öregkor - a halál és a veszteségek korszaka

28. Dinamikus családszociológia, Hill és Rodgers - féle családi életciklus modell: A család önmegújításán alapszik. Azt emeli ki, hogy a család fontosabb eseményi megváltoztatják annak egész interakciós és érzelmi rendszerét.  Ezek a szakaszok a következők: • Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. • Csecsemős család • Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig) • Család iskoláskorú gyermekkel (6- 12 éves korig) • Család serdülő korú gyermekkel • A felnövekedett gyermeket kibocsátó család • Magukra maradt, még aktív szülők családja • Inaktív öreg házaspár családja.

29. Családmesék c.film

31. III. A család rendszerszemlélete A család nem különálló egyének halmaza, erős kötelékekkel egymástól függő családtagokból álló rendszer - következmények nélkül nem bomolhat fel, - rendszer fejlődhet, javítható; folytonosságot, s ezzel védelmet biztosít. - A család működése szempontjából: • erőrendszer • interakciós rendszer • strukturális rendszer • nevelőrendszer

32. 1. A család a szeretet- kapcsolat erőrendszere A szeretet fejlődése • Szintek Fontosság • Igény (újszülött) ÉN • Ajándék (2-3 éves) ÉN------------TE • Társ (kamasz)ÉN-------------TE • Szolgálat (ifjúkor) ÉN TE • Szeretet TE

33. 2. A család interakciós rendszer Anya Apa Lány Fiú Nagypapa Nagymama

34. 3. A család mint strukturális rendszer Alrendszerek és szövetségek a családban: 1. Nagyapa - nagyanya ------ nagyapa - nagyanya 2. Apa-----------------anya 3. Fiú-------lány

36. 5. A család mint nevelőrendszer A nevelési funkciót a család értékek, magatartásminták közvetítésével valósítja meg. Jól akkor funkcionál, ha • a szülők szeretet- szövetségi kapcsolatban vannak, • a gyermekeket egységes elvárásokkal, egészséges, erkölcsös értékrend alapján, • adottságukhoz életkorukhoz alkalmazkodva – • rugalmas követelményekkel és egyéb módszerekkel munkára, családi életre, állampolgári és társas létre, az óvodához/ iskolához/ munkahelyhez alkalmazkodva nevelik

37. A sikeres családi nevelés feltételei Párválasztás (a külső szépség, szimpátia is fontos lehet, de még fontosabb, kivel tudja elképzelni az életét.) A párválasztás feltétele az önismeret (milyen vagyok, milyen legyen a másik) - Hosszas együtt járás ( egymás és rokonság megismerésére) - A jegyesség – hosszú távú tervezés - Házasságkötés A kapcsolatot javítja, ha a felek jelentős ideig csak egymásnak élnek - A gyermek vállalásának feltétele: a szülők lelkileg is összekapcsolódtak, megtervezték, hány gyermeket szeretnének és mikor?

38. IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei  1.A család egészségügyi állapota 2. Gazdasági helyzete 3. A család struktúrája 4. Érzelmi viszonyok 5. Kommunikáció 6. Erkölcs 7. Konfliktusmegoldás 8. Hangulat 9. A munkához való viszony 10. Családi szerepek 11. Nevelés 12. Hatása a gyermekre

39. A dolgozat javasolt szerkezete: 1. A család általános bemutatása (Név nélkül!!!!) 2. A választott család elemzése a megadott szempontok alapján 3. Összegzés. Javaslatok az esetleges problémák megoldására

40. X. Családterápia, konzultáció A családterápia • „a családot egységként kezelő, segítő és gyógyító beavatkozás • A beteget az egész családdal való foglalkozássegítségével gyógyítja, ezáltal a diszfunkcionális családi rendszer maga is rendeződik" • az interakció és kommunikáció révén törekszikváltozást létrehozni ( az élmények átélésének és feldolgozása segítségével)

41. A családkonzultáció • olyan szakmailag kvalifikált munka, amely az egyén és család interperszonális kapcsolataival foglalkozik. • A mindennapi életvitelben elakadt, de klinikai értelemben nem beteg személyek, párok, családok - konfliktuskezelésének megsegítése, - krízishelyzeteik rendezése - és valamely család fejlődési ciklusban fellángoló problémáik megoldásának facilitálása (közvetítés) képezi a családkonzultáció feladatát. A két módszer közti hasonlóságokat és különbségeket Komlósi és Hardy (2004) nyomán szemléltetjük