Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez

1. Ábramagyarázat az Országos Kompetenciamérés iskolajelentéséhez

2. Iskolák sorrendje - standardizált átlagos képességek (1. Ábracsoport) • Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésben részt vett többi iskola eredményéhez viszonyítva • Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a település típusának megfelelő eredményekhez viszonyítva • Teljesítménymérő (az Önök iskolájánál átlagosan jobban, illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya) • Néhány, Önöket tartalmazó részpopuláció átlaga MATEMATIKÁBÓL • Viszonyítás a tavalyi eredményekhez

3. Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a felmérésében részt vett többi iskola eredményeihez viszonyítva Ha az Önök iskolája itt helyezkedne el, az azt jelentené, hogy több, mint 1 szórásnyival az országos átlag felett teljesítettek átlagosan Ez az iskola valamivel az országos átlag alatt helyezkedik el A görbe alakjából leolvasható, hogy ez az iskola a rosszabbak közül való

4. Az Önök iskolájának átlagos standardizált MATEMATIKA képessége a településtípusnak megfelelő iskolák eredményeihez viszonyítva Ez az ábra még részletesebb bontásban mutatja az iskolák megoszlását és az Önök helyzetét

5. Néhány, Önöket is tartalmazó részpopuláció átlagaMATEMATIKÁBÓL Az Önök eredménye 468 Országos átlag 503 Városi iskolák diákjainak átlaga 499 Közepes városok diákjainak átlaga 502 Teljesítménymérő Erősebbek Gyengébbek A Teljesítménymérő és a táblázat segítségével a pontos adatokat is megismerhetik

6. Viszonyítás a tavalyi eredményekhez Mivel a 2003-mas és a 2004-es tesztek között a CORE teszt segítségével hidat képeztünk, és a 2003-mas standard 500-as értéket tekinthettük az idén is alapnak, így már az iskolák teljesítménye is összehasonlítható volt, nem csak a rangsorban elfoglalt helyük. (95%-os szignifikancia szint mellett vizsgáltuk a teljesítményekben beállt változást).

7. Egyéni teljesítmények és szinthatárok – standardizált képességek(2. Ábracsoport) • Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában a településtípus, illetve az Önök iskolájának megfelelő még mélyebb típusbontásban • Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásokban

8. Tanulói képességek MATEMATIKÁBÓL az Önök iskolájában és a megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai között A megfelelő településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjai közül közel 500-an értek el 275 és 300 pont közötti eredményt Az ábra a településtípus (vagy még mélyebb bontás) diákjainak eloszlását mutatja be Az intervallumok mutatják a szintek és a képességskála viszonyát. A 4. Szint alsó határa 6. osztályos MATEMATIKA teszt esetén 664,5 pont. Ez a diák a fent bemutatott részpopuláció legrosszabb eredményét elért diákjai között található Az iskola diákjai közül 4-en értek el 425 és 450 pont közötti eredményt Az ábra az iskola diákjainak eloszlását mutatja be Egy diák még az 1-es szint követelményeinek sem felet meg A bemutatott iskola 19 elemzésre került diákja közül egy sem érte el a 4-es szintet. Ez, - mivel a diákokat tanáraik a tudásuk alapján rendezték sorba, és ezért a Központ a gyengék és erősek közül egyaránt választott, - azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az iskola elemzéséből kimaradt diákok közül is elvétve akad 4-es szintű tanuló

9. A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása a már említett bontásban A diákok túlnyomó része – 58%-a - található az első szinten, szemben a megfelelő részpopuláció 29%-ával. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az iskola diákjainak 63%-a tartózkodik az első szinten vagy az alatt, és azt, hogy egyáltalán nincsen 4-es szinten diákja, akkor ez már jelentős elmaradásnak tekinthető a neki megfelelő részpopulációval szemben. Az ábrán látható, hogy a neki megfelelő részpopulációban az alsó két szinten összesen 44%-a van a diákoknak, továbbá van 5%-nyi a 4-es szinten is. Mint azt mát megfigyelhettük, egyáltalán nincsen 4-es szintű diákja az iskolának

10. Csoportonkénti eloszlásadatok – a diákok képességeloszlásának néhány jellemzője (3. Ábracsoport) • A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az Önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL • A diákok MATEMATIKA képességeloszlása az egyes részpopulációkban

11. A diákok képességeloszlásának néhány jellemzője az önök iskolájában és néhány, Önöket is tartalmazó részpopulációban, MATEMATIKÁBÓL A városi iskolák diákjai ugyanolyan eloszlást mutatnak, mint az ország összes diákja Az iskola diákjainak több, mint fele a megfelelő régió iskoláiban tanuló diákok alsó 25%-ába tartozik. A bemutatott iskola diákjainak közel 60%-a az országos átlag alatt teljesített A megfelelő régió átlaga valamivel jobb, mint az országos átlag Erről az ábráról az iskolák diákjaik és néhány, őket is tartalmazó részpopuláció teljesítményének eloszlását tanulmányozhatják. A minimum és a 25%-os percentilis közötti nagy távolság leszakadó diákokra utal A táblázat a pontos adatok bemutatásával segíti az értelmezést

12. Teljesítmény a diákok hozott érték indexének függvényében(4. Ábracsoport) • Az iskolák diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL • A megfelelő településtípus diákjainak a HÉI alapján várható és tényleges MATEMATIKA eredménye

13. Az iskolák diákjainak (és településtípusuknak megfelelően) a HÉI alapján várható és tényleges teljesítménye, MATEMATIKÁBÓL Az ábra a diákok otthoni háttere és teljesítménye közötti kapcsolatot mutatja be. Minden iskolát egy pont jelöl, amelynek x-koordinátája a diákok átlagos HÉI-je, míg y-koordinátája a diákok átlagos teljesítménye Ennek a bemutatott iskolának a HÉI-je nagyjából –0,5, ami az országos átlag alatt található fél szórásnyival. (Országos átlag 0, az országos szórás 1). Az őt jellemző pont a regressziós egyenesen található, ami azt jelenti, hogy egy átlagos iskola, hasonló HÉI-vel hasonló eredményt volna el. A regressziós egyeneshez viszonyított elhelyezkedés a következőket jelenti: a regressziós egyenes alatt elhelyezkedő iskolák rosszabb eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló átlagos hátterű, átlagos teljesítményű iskola, míg a regressziós egyenes fölött elhelyezkedő iskolák jobb eredményt értek el, mint egy hozzájuk hasonló hátterű, átlagos iskola. A szövegdoboz az értékek számszerűsítését segíti Az ábrán a településtípusnak megfelelő iskolák szerepelnek a rájuk illesztett regressziós egyenessel. Látható, hogy ez a mintaiskola itt is az átlagosnak megfelelő értékekkel bír