60 likes | 218 Views
Szeg é nys é g-s í r á s-nevet é s a krajc á rkeres é s t ö rt é net é ben. (M óricz Zsigmond : Hét krajcár ). Ö ssze á ll í totta:. De á k Szid ó nia Kabai Laura Tarcea Benedek G á bor.
E N D
Szegénység-sírás-nevetés a krajcárkeresés történetében.(Móricz Zsigmond :Hét krajcár)
Összeállította: • Deák Szidónia Kabai Laura Tarcea Benedek Gábor
A történet kulcsszava a szegénység,mely végigvonul az egész művön.A szegény emberekre jellemző általános megállapítással indít. • ’’Jól rendelték az istenek,hogy a szegény ember is tudjon kacagni.Nemcsak sírás-rívás hallik a putriban,hanem szívből jövő kacagás is elég.Sőt az is igaz,hogy a szegény ember sokszor nevet,mikor inkább volna oka sírni.’’
‘’Milyen kár-mondta-,hogy asztalunk nincsen. • ‘’Ennek sose volt semmije.Ez még mindig hitelből élt.No,te rossz,nyavajás koldus,hát neked nincs egy krajcárod? Ó,ennek nem is lesz,mert a mi szegénységünket őrzi.No,neked ne is legyen,ha most az egyszer kérek tőled,s most se adsz.Ennek van a legtöbb,ni! –kiáltotta kacagva,mikor kirántotta a legalsó fiókot,melynek egy csepp feneke se volt. • ‘’A falba szegek voltak verve,azon lógtak a ruhák. • ‘’A boltosnál nem volt hitel,a szomszédok épp olyan szegények,mint mi,s csak nem kérünk egy krajcárt! • Nem volt más mit tenni,mint tiszta szívből kinevetni nyomorúságunkat. • No még az kéne,koldustól alamizsnát.
A sírás fokozatosan elhalványul,a nevetés felerősödik,mert az édesanya végig játékként leplezi a valóságot.A kisfiú előtt,izgalmas játékká alakítja át a krajcárkeresést. • ‘’Hányat kacagtunk a csacsogás közben.’’ • ‘’... azután leültünk nevettünkben a földre.’’ • ‘’Összenéztünk, és nevettünk a gyerekes tráfán.’’ • ‘’Az anyám majd belebódult,úgy ránevetett.’’