810 likes | 1.01k Views
2. . Tartalom. Az
E N D
1. 1
2. 2
3. 3 fejezetAz államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében
4. 4
5. 5 1.1. Hatalommegosztási modellek Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyvben félreértheto az állami szervek elhelyezése a hatlom-megosztás szempontjából, így például az Állami Számvevoszék és az ügyészség nem önálló hatalmiágak. Az elobbi a törvényhozó hatalomhoz kapcsolódó ellenorzo szerv, míg az utóbbi az igazságszolgáltató hatalmi ágba tartozik.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyvben félreértheto az állami szervek elhelyezése a hatlom-megosztás szempontjából, így például az Állami Számvevoszék és az ügyészség nem önálló hatalmiágak. Az elobbi a törvényhozó hatalomhoz kapcsolódó ellenorzo szerv, míg az utóbbi az igazságszolgáltató hatalmi ágba tartozik.
6. 6 ORSZÁGGYULÉS: MO-N PARLAMENTÁRIS KÖZT. VAN. AZ OGY. KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNNYAL MEGBUKTATHATJA A KORMÁNYT (DE EZ
CSAK A ME. ELLEN NYÚJTHATÓ BE, AZONBAN KIHAT AZ EGÉSZ KORM-RA
ME-T AZ OGY. VÁLASZTJA, MINISZTEREKET A ME. JAVASLATÁRA A KE. MEVEZI KI. AZ OGY ELLENORZÉSI JOGAI A KORM. FELÉ: ÁLLAMI SZÁMVEVOSZÉK, OMBUDSMANOK, KÉRDÉS, AZONNALI KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, VIZSGÁLÓBIZ. FELÁLLÍTÁSA, BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁS
KORMÁNY: A KORM. AZ ÁLLIG. CSÚCSSZERVE. AZ ÁLLIG SZERVEK ALÁ VANNAK RENDELVE A KORMÁNYNAK (CENTRALIZÁLT MODELL). KORM. AZ ÁLLIG. BÁRMELY
ÁGÁT KÖZVETLENÜL FELÜGYELETE ALÁ VONHATJA, DE JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT HATÁSKÖRÜKET NEM VONHATJA EL. KORM. ÉS AZ ÁLLIG. ÖSSZE-
FONÓDÓ HATALMI CENTRUMOT ALKOTNAK.
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK: A KE ÉS A ME EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÜLO HATALMI CENTRUMOK: - MEGBÍZATÁSUK TARTAMA ELTÉR
- ELTÉRO ALKOTMÁNYOS HATÁSKÖRÖK (NEM VONHATÓK EL
- MÁS MÓDON KERÜLNEK MEGVÁLASZTÁSRA
- A MINISZTERELNÖKÖT VISSZAHÍVHATJA AZ ORSZÁGGYULÉS, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT NEM.
- A KE-I TISZTSÉGGEL A KORM. TAGSÁG ÖSSZEFÉRHETETLEN
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA A KINEVEZÉSI JOGOKBAN, A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ JAVASLATI JOGBAN, ÉS AZ ELLENJEGYZÉS INTÉZMÉNYÉBEN FEJEZODIK KI.
ORSZÁGGYULÉS: MO-N PARLAMENTÁRIS KÖZT. VAN. AZ OGY. KONSTRUKTÍV BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNNYAL MEGBUKTATHATJA A KORMÁNYT (DE EZ
CSAK A ME. ELLEN NYÚJTHATÓ BE, AZONBAN KIHAT AZ EGÉSZ KORM-RA
ME-T AZ OGY. VÁLASZTJA, MINISZTEREKET A ME. JAVASLATÁRA A KE. MEVEZI KI. AZ OGY ELLENORZÉSI JOGAI A KORM. FELÉ: ÁLLAMI SZÁMVEVOSZÉK, OMBUDSMANOK, KÉRDÉS, AZONNALI KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ, VIZSGÁLÓBIZ. FELÁLLÍTÁSA, BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁS
KORMÁNY: A KORM. AZ ÁLLIG. CSÚCSSZERVE. AZ ÁLLIG SZERVEK ALÁ VANNAK RENDELVE A KORMÁNYNAK (CENTRALIZÁLT MODELL). KORM. AZ ÁLLIG. BÁRMELY
ÁGÁT KÖZVETLENÜL FELÜGYELETE ALÁ VONHATJA, DE JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT HATÁSKÖRÜKET NEM VONHATJA EL. KORM. ÉS AZ ÁLLIG. ÖSSZE-
FONÓDÓ HATALMI CENTRUMOT ALKOTNAK.
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK: A KE ÉS A ME EGYMÁSTÓL ELKÜLÖNÜLO HATALMI CENTRUMOK: - MEGBÍZATÁSUK TARTAMA ELTÉR
- ELTÉRO ALKOTMÁNYOS HATÁSKÖRÖK (NEM VONHATÓK EL
- MÁS MÓDON KERÜLNEK MEGVÁLASZTÁSRA
- A MINISZTERELNÖKÖT VISSZAHÍVHATJA AZ ORSZÁGGYULÉS, A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT NEM.
- A KE-I TISZTSÉGGEL A KORM. TAGSÁG ÖSSZEFÉRHETETLEN
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA A KINEVEZÉSI JOGOKBAN, A MINISZTERELNÖK SZEMÉLYÉRE VONATKOZÓ JAVASLATI JOGBAN, ÉS AZ ELLENJEGYZÉS INTÉZMÉNYÉBEN FEJEZODIK KI.
7. 7 1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyérol
8. 8 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében A hatalom megosztásának célja, modelljei
Hatalmi ágak elválasztása, hatalom megosztása a hatalmi ágak között
A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsosorban közigazgatási nézopontból
1. Kormány és államigazgatás viszonya
2. A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel
Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyérol
Nemzetközi kitekintés
(az államigazgatás szerepe a különbözo államformákban)
A magyar államfejlodés története
(a közigazgatás helyzete a különbözo kormányformákban)
Önkormányzatok felterjesztési joga: A képviselo-testület az önkormányzati jogokat, illetoleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érinto bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezo állami szerv vezetojéhez fordulhat, és:
- tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;
- javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
-az általa irányított szerv muködésével, illetoleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
Önkormányzatok felterjesztési joga: A képviselo-testület az önkormányzati jogokat, illetoleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érinto bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezo állami szerv vezetojéhez fordulhat, és:
- tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;
- javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
-az általa irányított szerv muködésével, illetoleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
9. 9
10. 10
11. 11
12. 12 A közigazgatás fogalma:
A közigazgatás olyan közhatalommal rendelkezo igazgatási tevékenység, illetve szervezetrendszer, amely a hatalommegosztás elvébol eredoen önálló hatalmi ágként funkcionálva biztosítja a jogállamiság követelményeinek érvényesülését. (A civil közigazgatás az államigazgatási szervek rendszerébol és önkormányzati szervek rendszerébol áll)
Államigazgatási szerv sajátosságai:
A közigazgatási intézményrendszer olyan alrendszere, melyet a következo sajátosságok jellemeznek:
Más állami szervektol elkülönült szervezettel és önálló jogi személyiséggel rendelkezo szervek
Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek
Önálló döntési jogkörrel és felelosséggel rendelkeznek,
Általában hivatali formában muködnek, így élükön egyszemélyi felelos vezeto áll, aki egyben a hatáskörök, igazgatási jogosítványok címzettje
Az állami költségvetésben megállapított költségvetéssel rendelkeznek
Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási szerv sajátosságai körében az a.) pontban foglaltak nem minden esetben jellemzik az államigazgatási szervet, mivel nem minden államigazgatási szervezet önálló jogi személy (például a minisztérium szervezeti egységeként muködo megyei dekoncentrált szervek (pl. földmuvelési hivatalok)Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási szerv sajátosságai körében az a.) pontban foglaltak nem minden esetben jellemzik az államigazgatási szervet, mivel nem minden államigazgatási szervezet önálló jogi személy (például a minisztérium szervezeti egységeként muködo megyei dekoncentrált szervek (pl. földmuvelési hivatalok)
13. 13 2.2. Az államigazgatási szervek csoportosítása Példák:
központi kormányzati szervek: kormány, Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kormánybiztosok, kabinetek, egyéb tanácsadó szervek
központi szakigazgatási szervek: minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában muködo központi közigazgatási szervek (országos hatásköru szervek, központi hivatalok)
speciális jogállású központi szervek: Gazdasági Versenyhivatal
Egyéb szervek:
konzultatív testületek: Érdekegyezteto Tanács
döntési jogkörrel rendelkezo államigazgatási testületek: Megyei/Fovárosi Munkaügyi Tanács
közvetlen gazdasági tevékenységet ellátó szervek: Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyoni IgazgatóságPéldák:
központi kormányzati szervek: kormány, Miniszterelnöki Hivatal, kormánybizottságok, kormánybiztosok, kabinetek, egyéb tanácsadó szervek
központi szakigazgatási szervek: minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, nem minisztériumi formában muködo központi közigazgatási szervek (országos hatásköru szervek, központi hivatalok)
speciális jogállású központi szervek: Gazdasági Versenyhivatal
Egyéb szervek:
konzultatív testületek: Érdekegyezteto Tanács
döntési jogkörrel rendelkezo államigazgatási testületek: Megyei/Fovárosi Munkaügyi Tanács
közvetlen gazdasági tevékenységet ellátó szervek: Magyar Államkincstár, Kincstári Vagyoni Igazgatóság
14. 14 2.3. Az államigazgatás funkciói Az eloadó világítsa meg a funkció-tevékenység-feladat összefüggo rendszerét egy-egy példával. (A funkció a közigazgatás tevékenységének legáltalánosabb formában történo kifejezése, a közigazgatás rendeltetését, társadalmi szerepét világítja meg. A tevékenység az egyes feladatok jellege alapján történo, hasonló jellegu,egymással összefüggo feladatrendszer általánosításával a közigazgatás tevékenységének egyes tevékenységi területeit mutatja, míg a feladat az egyes tevékenységfajták gyakorlását szolgáló tevékenységek legkonkrétabb kifejezése, ezek alapján a közigazgatás nehezen ragadható meg, mivel a feladatok rendszere sokrétu, bonyolult, számtalan elembol tevodik össze, ezért a közigazgatás vizsgálata során inkább a funkciót, tevékenységfajtákat szokásos kiemelni.
Példa: A társadalomirányító funkción belül egy tevékenységfajtaként megjelenik a közigazgatás-rendészet, ennek egyik markáns tevékenysége a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ennek keretében megjelenik az építésügyi felügyelet, mint feladat ellátása.Az eloadó világítsa meg a funkció-tevékenység-feladat összefüggo rendszerét egy-egy példával. (A funkció a közigazgatás tevékenységének legáltalánosabb formában történo kifejezése, a közigazgatás rendeltetését, társadalmi szerepét világítja meg. A tevékenység az egyes feladatok jellege alapján történo, hasonló jellegu,egymással összefüggo feladatrendszer általánosításával a közigazgatás tevékenységének egyes tevékenységi területeit mutatja, míg a feladat az egyes tevékenységfajták gyakorlását szolgáló tevékenységek legkonkrétabb kifejezése, ezek alapján a közigazgatás nehezen ragadható meg, mivel a feladatok rendszere sokrétu, bonyolult, számtalan elembol tevodik össze, ezért a közigazgatás vizsgálata során inkább a funkciót, tevékenységfajtákat szokásos kiemelni.
Példa: A társadalomirányító funkción belül egy tevékenységfajtaként megjelenik a közigazgatás-rendészet, ennek egyik markáns tevékenysége a hatósági jogalkalmazó tevékenység, ennek keretében megjelenik az építésügyi felügyelet, mint feladat ellátása.
15. 15 2.4. Az államigazgatás felelosségi rendszere
A felelosségi rendszer részletesen e tantárgy keretében nem kerül bemutatásra, ezért elegendo, ha az eloadó felsorolás jelleggel ismerteti a különbözo felelosségi formák megjelenését az államigazgatásban.
Az eloadó bontsa ki a közszolgálati felelosség belso tartalmát! (fegyelmi, munkáltatói-, illetve köztisztviseloi kárfelelosség, vezetoi eredményfelelosség, munkáltatói objektív kárfelelosség a jogsérto munkáltatói intézkedésért, etikai felelosség) Utaljon arra, hogy e körbe sorolható a közalkalmazotti, szolgálati viszonyban állók felelosségi rendszere is, mivel ez is a tágabban értelmezett közszolgálat része.
Emelje ki, hogy a büntetojogi felelosségbe beleértendo a szabálysértési felelosség is e tekintetben.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv 24. oldalán a gondatlan károkozás esetére zárójelben megjelölt egy havi illetmény 50 %-os mértéke a Munka Törvénykönyve 167.§. 81) bekezdésében meghatározott alapesetre vonatkozik, a közszolgálatban eloforduló jellemzo esetekben a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény 57.§ (2) bekezdésében meghatározott 3 havi illetmény mértéket kell alkalmazni a jogalkalmazó tevékenység keretében elkövetett károkozó cselekményekre.A felelosségi rendszer részletesen e tantárgy keretében nem kerül bemutatásra, ezért elegendo, ha az eloadó felsorolás jelleggel ismerteti a különbözo felelosségi formák megjelenését az államigazgatásban.
Az eloadó bontsa ki a közszolgálati felelosség belso tartalmát! (fegyelmi, munkáltatói-, illetve köztisztviseloi kárfelelosség, vezetoi eredményfelelosség, munkáltatói objektív kárfelelosség a jogsérto munkáltatói intézkedésért, etikai felelosség) Utaljon arra, hogy e körbe sorolható a közalkalmazotti, szolgálati viszonyban állók felelosségi rendszere is, mivel ez is a tágabban értelmezett közszolgálat része.
Emelje ki, hogy a büntetojogi felelosségbe beleértendo a szabálysértési felelosség is e tekintetben.
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv 24. oldalán a gondatlan károkozás esetére zárójelben megjelölt egy havi illetmény 50 %-os mértéke a Munka Törvénykönyve 167.§. 81) bekezdésében meghatározott alapesetre vonatkozik, a közszolgálatban eloforduló jellemzo esetekben a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény 57.§ (2) bekezdésében meghatározott 3 havi illetmény mértéket kell alkalmazni a jogalkalmazó tevékenység keretében elkövetett károkozó cselekményekre.
16. 16 2.5 Az államigazgatási döntés fogalma Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási döntés fogalmát különbözo aspektusokból részletesebben kifejti a kötelezo tantárgy 4. modulja, itt ezért csak a rendszer megértéséhez szükséges mértékben történik utalás a fogalom elemeire.
Igazgatástudományi megközelítés: Az igazgatási tevékenység részelemeként tekinti a döntést (A CÉLKITUZO, INFORMÁCIÓ-GYUJTÉSI, -FELDOLGOZÁSI, TERVEZÉSI, DÖNTÉSI, VÉGREHAJTÓ, KOORDINATÍV, ELLENORZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS ISMÉTLODO KÖRFORGÁSÁBAN
Jogtudományi megközelítés: A döntés jogi meghatározottságát helyezi a középpontba, az egyes döntéseket csak a jogérvényesülés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján vizsgálja, elsosorban mint közigazgatási aktusokat rendszerezi.
Tartalmi megközelítés: az államigazgatási döntések közhatalmi jellegét helyezi elotérbe, ennek megfeleloen az államigazgatási szerv minden közhatalommal rendelkezo akaratnyilvánítását döntésnek kell tekinteni. A közérdek érvényesítését szolgáló társadalmi aktusnak kell felfogni, melynek során az államigazgatási szerv az elotte álló társadalmi célkituzéseket közhatalmi eszközökkel realizálja.
Az eloadó utaljon arra, hogy az államigazgatási döntés fogalmát különbözo aspektusokból részletesebben kifejti a kötelezo tantárgy 4. modulja, itt ezért csak a rendszer megértéséhez szükséges mértékben történik utalás a fogalom elemeire.
Igazgatástudományi megközelítés: Az igazgatási tevékenység részelemeként tekinti a döntést (A CÉLKITUZO, INFORMÁCIÓ-GYUJTÉSI, -FELDOLGOZÁSI, TERVEZÉSI, DÖNTÉSI, VÉGREHAJTÓ, KOORDINATÍV, ELLENORZÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS ISMÉTLODO KÖRFORGÁSÁBAN
Jogtudományi megközelítés: A döntés jogi meghatározottságát helyezi a középpontba, az egyes döntéseket csak a jogérvényesülés folyamatában elfoglalt helyük és szerepük alapján vizsgálja, elsosorban mint közigazgatási aktusokat rendszerezi.
Tartalmi megközelítés: az államigazgatási döntések közhatalmi jellegét helyezi elotérbe, ennek megfeleloen az államigazgatási szerv minden közhatalommal rendelkezo akaratnyilvánítását döntésnek kell tekinteni. A közérdek érvényesítését szolgáló társadalmi aktusnak kell felfogni, melynek során az államigazgatási szerv az elotte álló társadalmi célkituzéseket közhatalmi eszközökkel realizálja.
17. 17 2.6. Az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján Kategórikus döntés: A norma tényállásának megfogalmazása kategórikus, az abban foglaltak bekövetkezése esetén csak egyféle döntés hozható (teljes joghoz kötöttség) Példa: A törvénynek megfelelo vállalkozói igazolvány iránti kérelem esetén a hatóság köteles kiadni a vállalkozói igazolványt.
Mérlegelési jogkörben hozott döntés: Ugyanazon tényállás bekövetkezése esetén a jogalkotó többféle döntési alternatívát határoz meg, vagy bizonytalan jogfogalmakkal teszi lehetové a mérlegelést (jogalkotó által korlátozott döntési szabadság) Példa: engedély nélkül épült építmény bontását rendeli el a hatóság, vagy fennmaradási engedélyt ad és építésrendészeti bírságot szab ki.
Méltányossági jogkörben hozott döntés: A jogszabálytól eltéro döntésre hatalmazza fel a jogalkotó a jogalkalmazót, kizárólag az érintettre kedvezobb irányban, csak akkor élhet vele a jogalkalmazó, ha erre a jogalkotó felhatalmazza. (A jogalkalmazó szabadsága a jogszabálytól való eltérésre is kiterjed)
Példa: méltányossági nyugdíj megállapítása, adóügyi méltányosság gyakorlása
Diszkrecionális döntés: A jogalkalmazó szabad belátása alapján dönthet, kivételes helyzetekben (veszélyhelyzet), vagy túl tágan meghatározott bizonytalan jogfogalmak is lehetové tehetik
Példa: címzetes fojegyzoi cím adományozása, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. (megtagadható az engedély, ha az ingatlan megvásárlása közérdeket sért)Kategórikus döntés: A norma tényállásának megfogalmazása kategórikus, az abban foglaltak bekövetkezése esetén csak egyféle döntés hozható (teljes joghoz kötöttség) Példa: A törvénynek megfelelo vállalkozói igazolvány iránti kérelem esetén a hatóság köteles kiadni a vállalkozói igazolványt.
Mérlegelési jogkörben hozott döntés: Ugyanazon tényállás bekövetkezése esetén a jogalkotó többféle döntési alternatívát határoz meg, vagy bizonytalan jogfogalmakkal teszi lehetové a mérlegelést (jogalkotó által korlátozott döntési szabadság) Példa: engedély nélkül épült építmény bontását rendeli el a hatóság, vagy fennmaradási engedélyt ad és építésrendészeti bírságot szab ki.
Méltányossági jogkörben hozott döntés: A jogszabálytól eltéro döntésre hatalmazza fel a jogalkotó a jogalkalmazót, kizárólag az érintettre kedvezobb irányban, csak akkor élhet vele a jogalkalmazó, ha erre a jogalkotó felhatalmazza. (A jogalkalmazó szabadsága a jogszabálytól való eltérésre is kiterjed)
Példa: méltányossági nyugdíj megállapítása, adóügyi méltányosság gyakorlása
Diszkrecionális döntés: A jogalkalmazó szabad belátása alapján dönthet, kivételes helyzetekben (veszélyhelyzet), vagy túl tágan meghatározott bizonytalan jogfogalmak is lehetové tehetik
Példa: címzetes fojegyzoi cím adományozása, külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése. (megtagadható az engedély, ha az ingatlan megvásárlása közérdeket sért)
18. 18 2.7. Az aktusok elhatárolása az egyéb cselekményektol Az eloadó mutasson rá az aktusok és a jogi tények összefüggéseire! (A jogi tények a jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszunését eredményezik. Az aktusok is jogi tények, az államigazgatásban kiemelkedo jogi tény az államigazgatási szervek egyoldalú akaratnyilatkozata. Jogi tények azonban nemcsak aktusok lehetnek, hanem az államigazgatási szervekkel kapcsolatban álló személyek, szervezetek akaratnyilatkozatai is, egyéb emberi magatartások, események, objektív körülmények is. (pl. születés, halál, kor, nem, stb.)
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv szerint a szabályozó aktusok lehetnek jogszabályok és jogi normák. E tekintetben a normán az állami irányítás egyéb jogi eszközeit kell érteni, amelyek nem itt, hanem a kötelezo tantárgy 2. moduljában kerülnek bemutatásra.Az eloadó mutasson rá az aktusok és a jogi tények összefüggéseire! (A jogi tények a jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszunését eredményezik. Az aktusok is jogi tények, az államigazgatásban kiemelkedo jogi tény az államigazgatási szervek egyoldalú akaratnyilatkozata. Jogi tények azonban nemcsak aktusok lehetnek, hanem az államigazgatási szervekkel kapcsolatban álló személyek, szervezetek akaratnyilatkozatai is, egyéb emberi magatartások, események, objektív körülmények is. (pl. születés, halál, kor, nem, stb.)
Hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv szerint a szabályozó aktusok lehetnek jogszabályok és jogi normák. E tekintetben a normán az állami irányítás egyéb jogi eszközeit kell érteni, amelyek nem itt, hanem a kötelezo tantárgy 2. moduljában kerülnek bemutatásra.
19. 19 2.8. Az államigazgatási aktusok fajai Az eloadó utaljon a tananyag összefüggéseire a kötelezo tantárgy 2. moduljában megismert jogalkalmazási cselekmények rendszerezésére, azzal, hogy a fenti csoportosításban új elemként jelennek meg az intézeti aktusok, a szervezetigazgatási aktusok, valamint a közigazgatási szerzodések.
Hívja fel továbbá a figyelmet arra, hogy a szervezetigazgatási aktusok a szervezeti viszonyhoz kötodo jogosítványokban öltenek testet. (irányítási jogok: szabályozási jog, konkrét utasítási jog, döntési jog a szervezet ügyeiben, aktusfelülvizsgálati jog, ellenorzési jog. Felügyeleti jogok: tevékenység felfüggesztése, korlátozása, pénzeszközök zárolása, bírságolás, engedélyezés, stb. Ellenorzési jogok: intézkedési jog nincs, csak kezdeményezési jogok, illetve az információszerzést biztosító jogok (helyiségbe belépés, felvilágosítás kérése, iratbetekintési jog, stb.)Az eloadó utaljon a tananyag összefüggéseire a kötelezo tantárgy 2. moduljában megismert jogalkalmazási cselekmények rendszerezésére, azzal, hogy a fenti csoportosításban új elemként jelennek meg az intézeti aktusok, a szervezetigazgatási aktusok, valamint a közigazgatási szerzodések.
Hívja fel továbbá a figyelmet arra, hogy a szervezetigazgatási aktusok a szervezeti viszonyhoz kötodo jogosítványokban öltenek testet. (irányítási jogok: szabályozási jog, konkrét utasítási jog, döntési jog a szervezet ügyeiben, aktusfelülvizsgálati jog, ellenorzési jog. Felügyeleti jogok: tevékenység felfüggesztése, korlátozása, pénzeszközök zárolása, bírságolás, engedélyezés, stb. Ellenorzési jogok: intézkedési jog nincs, csak kezdeményezési jogok, illetve az információszerzést biztosító jogok (helyiségbe belépés, felvilágosítás kérése, iratbetekintési jog, stb.)
20. 20 2. Az államigazgatás fogalmi elemei Államigazgatási szerv fogalma
Államigazgatási szervek osztályozása - feladat, terület, kapcsolat alapján
Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya
Az államigazgatás funkciói (társ. irányító, társ. szervezo, integratív, allokációs funkció)
Az államigazgatás felelosségi rendszere (felelosség elemei, formái)
Döntés az államigazgatásban (döntés fogalma, mérlegelés, méltányosság, diszkrecionális jogkör)
A közigazgatási aktus és, elhatárolása a tényleges cselekményektol, államigazgatási aktusok csoportosítása (közhatalmi, közintézeti, szervezetigazgatási aktusok, közigazgatási szerzodések) Megismerendo fogalmak:
A közigazgatás
Államigazgatási szerv sajátosságai
Közigazgatási szerv jogképessége
Államigazgatási döntés
Mérlegelési jogkörben
Hozott döntés
Diszkrecionális döntés
Méltányossági döntés
Államigazgatási aktus
Igazgatási cselekmények
Reálcselekmények
Materiális cselekmények
Irányítás, felügyelet, ellenorzés
KÖZIGAZGATÁS: A KÖZIGAZGATÁS OLYAN KÖZHATALOMMAL RENDELKEZO IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG- ILLETVE SZERVEZETRENDSZER, AMELY A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉBOL EREDOEN ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGKÉNT FUNKCIONÁLVA BIZTOSÍTJA A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT. (ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK RENDSZERE)
Államigazgatási szervek sajátosságai: Az államigazgatási szervek a közigazgatási intézményrendszer alrendszerét alkotva az alábbi sajátosságokkal rendelkeznek:
- más államigazgatási szervektol elkülönült szervezettel rendelkezo közigazgatási jogi személyek (amelyek egyben polgári jogi jogalanyisággal is rendelkeznek);
- jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek;
- önálló felelosséggel rendelkeznek;
- élükön felelos vezeto áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje.
- a felettes szervek által megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek.
Közigazgatási szerv jogképessége: A közigazgatási szerv jogképessége bármely más jogalanyhoz hasonlóan azt jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet, konkrétan végrehajtó-rendelkezo tevékenységet láthat el. A szerv akkor nyeri el jogképességét, amikor létrehozzák, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jogalannyá válik. A jogképesség elemének kell tekintenünk a megfelelo eljárásban történt létrehozáson túlmenoen - azt a tényt is, hogy az adott szervnek jogszabály hatáskört biztosít, illetve illetékességi területet is megállapít.
Államigazgatási döntés: Az államigazgatási döntés - tartalmi megközelítésben olyan társadalmi aktus, amelyben az államigazgatási szervek a közhatalom eszközeivel érvényesítik a közérdeket az államigazgatási szerv(ezet) elott álló társadalmi célkituzések realizálásának a folyamatában.
Mérlegelési jogkörben hozott döntés: A jogalkotó által elore meghatározott ugyanazon tényállás mellett többféle döntés hozható, és ezen döntési lehetoségek mindegyike jogszerunek tekintheto.
Diszkrecionális döntés: Szabad belátáson, ún. diszkréción alapuló döntés. Ez a mérlegelési jogkört meghaladó szabadságot jelent a döntéshozó számára, az alternatívákat kevéssé határolja be a jogszabály.
Méltányossági jogkörben hozott döntés: Az államigazgatási szerv a jogszabályban foglaltaktól eltéroen (annak ellenében), a fél javára eltekint egyes feltételek érvényesítésétol.
Államigazgatási aktus: Az államigazgatási aktus szukebb értelemben csak az államigazgatás egyedi aktusait foglalja magában. Ez az államigazgatási aktus az államigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdelében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek a célja jogi hatás elérése.
Igazgatási cselekmények: Az aktusok elokészítésére szolgáló cselekmények, a döntések tervezeteinek elokészítése, a döntéseket megelozo tervezés, a döntési alternatívák kimunkálása, a döntésekhez szükséges információk összegyujtése, elemzése, a tanácskozások, értekezletek megszervezése, lebonyolítása, stb.
Reálcselekmények: A reálcselekményekre jellemzo, hogy noha közvetlen jogi hatásuk, következményük nincs, mégis szorosan kapcsolódnak a jogi aktusokhoz.
Materiális cselekmények: Minden esetben valamilyen reálfolyamat közvetlen megvalósítását jelentik.
Irányítás: Az irányítás szociológiai megközelítésbol olyan szervezetek közti hatalmi viszonyt jelent, melyben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol.
Felügyelet: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (felügyelo) a másik alany (felügyelt) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést tehet.
Ellenorzés: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (ellenorzo) a másik alany (ellenorzött) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést kezdeményezhet.
KÖZIGAZGATÁS: A KÖZIGAZGATÁS OLYAN KÖZHATALOMMAL RENDELKEZO IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG- ILLETVE SZERVEZETRENDSZER, AMELY A HATALOMMEGOSZTÁS ELVÉBOL EREDOEN ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGKÉNT FUNKCIONÁLVA BIZTOSÍTJA A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT. (ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK RENDSZERE)
Államigazgatási szervek sajátosságai: Az államigazgatási szervek a közigazgatási intézményrendszer alrendszerét alkotva az alábbi sajátosságokkal rendelkeznek:
- más államigazgatási szervektol elkülönült szervezettel rendelkezo közigazgatási jogi személyek (amelyek egyben polgári jogi jogalanyisággal is rendelkeznek);
- jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel, valamint igazgatási jogosítványokkal rendelkeznek;
- önálló felelosséggel rendelkeznek;
- élükön felelos vezeto áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje.
- a felettes szervek által megállapított önálló költségvetéssel rendelkeznek.
Közigazgatási szerv jogképessége: A közigazgatási szerv jogképessége bármely más jogalanyhoz hasonlóan azt jelenti, hogy jogok és kötelezettségek alanya lehet, konkrétan végrehajtó-rendelkezo tevékenységet láthat el. A szerv akkor nyeri el jogképességét, amikor létrehozzák, ami egyúttal azt is jelenti, hogy jogalannyá válik. A jogképesség elemének kell tekintenünk a megfelelo eljárásban történt létrehozáson túlmenoen - azt a tényt is, hogy az adott szervnek jogszabály hatáskört biztosít, illetve illetékességi területet is megállapít.
Államigazgatási döntés: Az államigazgatási döntés - tartalmi megközelítésben olyan társadalmi aktus, amelyben az államigazgatási szervek a közhatalom eszközeivel érvényesítik a közérdeket az államigazgatási szerv(ezet) elott álló társadalmi célkituzések realizálásának a folyamatában.
Mérlegelési jogkörben hozott döntés: A jogalkotó által elore meghatározott ugyanazon tényállás mellett többféle döntés hozható, és ezen döntési lehetoségek mindegyike jogszerunek tekintheto.
Diszkrecionális döntés: Szabad belátáson, ún. diszkréción alapuló döntés. Ez a mérlegelési jogkört meghaladó szabadságot jelent a döntéshozó számára, az alternatívákat kevéssé határolja be a jogszabály.
Méltányossági jogkörben hozott döntés: Az államigazgatási szerv a jogszabályban foglaltaktól eltéroen (annak ellenében), a fél javára eltekint egyes feltételek érvényesítésétol.
Államigazgatási aktus: Az államigazgatási aktus szukebb értelemben csak az államigazgatás egyedi aktusait foglalja magában. Ez az államigazgatási aktus az államigazgatás alanyának egyedi ügyben közfeladatok ellátása érdelében kibocsátott, rendszerint egyoldalú akaratnyilatkozata, amelynek a célja jogi hatás elérése.
Igazgatási cselekmények: Az aktusok elokészítésére szolgáló cselekmények, a döntések tervezeteinek elokészítése, a döntéseket megelozo tervezés, a döntési alternatívák kimunkálása, a döntésekhez szükséges információk összegyujtése, elemzése, a tanácskozások, értekezletek megszervezése, lebonyolítása, stb.
Reálcselekmények: A reálcselekményekre jellemzo, hogy noha közvetlen jogi hatásuk, következményük nincs, mégis szorosan kapcsolódnak a jogi aktusokhoz.
Materiális cselekmények: Minden esetben valamilyen reálfolyamat közvetlen megvalósítását jelentik.
Irányítás: Az irányítás szociológiai megközelítésbol olyan szervezetek közti hatalmi viszonyt jelent, melyben az irányító az irányított viszonyaira meghatározó befolyást gyakorol.
Felügyelet: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (felügyelo) a másik alany (felügyelt) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést tehet.
Ellenorzés: A felügyelet olyan társadalmi viszony, melynek keretében az egyik alany (ellenorzo) a másik alany (ellenorzött) tevékenységében az elore meghatározott követelményeket kontrollálja, és követelményszehés esetén garanciális intézkedést kezdeményezhet.
21. 21
22. 22
23. 23
24. 24 3. Az államigazgatás felépítése Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy közigazgatási feladatot nem közigazgatási szervek is elláthatnak.
Utaljon arra is, hogy a tankönyv 32. oldalán a Szabadalmi Testület téves példa, helyesen Szabványügyi Testület.
Példák:
Közintézet: az iskolaigazgató megtagadja a tanuló felvételét az iskolába
Köztestület: vállalkozói igazolvány egy idoben a gazdasági kamarák adták ki
Közhasznú társaság: egészségügyi alapellátás megszervezése közhasznú társasági formábanAz eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy közigazgatási feladatot nem közigazgatási szervek is elláthatnak.
Utaljon arra is, hogy a tankönyv 32. oldalán a Szabadalmi Testület téves példa, helyesen Szabványügyi Testület.
Példák:
Közintézet: az iskolaigazgató megtagadja a tanuló felvételét az iskolába
Köztestület: vállalkozói igazolvány egy idoben a gazdasági kamarák adták ki
Közhasznú társaság: egészségügyi alapellátás megszervezése közhasznú társasági formában
25. 25 3. Az államigazgatás felépítése Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. (de 2006. évi LVII. tv.)
A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésbol muködnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak
Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Az eloadó emelje ki, hogy a közigazgatási szervnek egységesen elfogadott jogi fogalma nincs, egy fogalom bemutatásra került a kötelezo tantárgy 1. moduljában, a központi állami szervek tananyagrészben.
E tárgy keretében a közigazgatás általános jogi fogalma kerül kiemelésre, illetve szukebb értelemben a 3. pontban ezek közül az államigazgatási szervek tartalmi jellemzoi kerültek kiemelésre a hatályos jog szempontjából.Az eloadó emelje ki, hogy a közigazgatási szervnek egységesen elfogadott jogi fogalma nincs, egy fogalom bemutatásra került a kötelezo tantárgy 1. moduljában, a központi állami szervek tananyagrészben.
E tárgy keretében a közigazgatás általános jogi fogalma kerül kiemelésre, illetve szukebb értelemben a 3. pontban ezek közül az államigazgatási szervek tartalmi jellemzoi kerültek kiemelésre a hatályos jog szempontjából.
26. 26 3. A magyar közigazgatási szervek rendszere Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az ábrán nem jelenik meg, de a rendészeti szervek is közigazgatási szervek, de nem sorolhatók be egyik csoportba sem. (Például nem lehet elhelyezni az önkormányzati tuzoltóságot a rendszerben)Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy bár az ábrán nem jelenik meg, de a rendészeti szervek is közigazgatási szervek, de nem sorolhatók be egyik csoportba sem. (Például nem lehet elhelyezni az önkormányzati tuzoltóságot a rendszerben)
27. 27 Általános hatásköru központi irányító szerv (hatásköre az államigazgatási feladatok egészét átfogja, funkciója elsosorban az irányítás és a koordináció)
Testületi jellegu (kancellármodell)
Élén a miniszterelnök áll, tagjai a tárcákat irányító miniszterek és a tárca nélküli miniszterek
Megbízatása 4 évre szól (elobb megszunhet a miniszterelnök halálával, lemondásával, konstruktív bizalmatlansági indítvány sikeres benyújtása esetén)
Jogalkotási hatáskörében kormányrendeletet ad ki, amely mindenkire kötelezo lehet, illetve jogosult az állami irányítás egyéb jogi eszközei kiadására (kormány normatív határozata)
Muködését egyéb testületi szervek segítik (kormánybizottságok, kabinetek, egyéb tanácsadó testületek)
Jelenleg muködo kabinetek:, gazdasági kabinet, nemzetbiztonsági kabinet, társadalompolitikai kabinet)
28. 28 3.1.2. A miniszterelnöki hivatal típusai Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon az 1997. évi LXXIX. törvény alapján alternatív választási lehetosége van a kormánynak, hogy a kétféle modell közül válasszon. Ennek megfeleloen a hivatalt vezetheti államtitkár, illetve politikus miniszter is.
A magyar megoldás szerint a MEH-en belül a Kormányiroda tölti be a klasszikus titkársági típusú szerepet, a politikai államtitkárok és a kabinet a koordinációs típusú modell elemeit testesítik meg. Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon az 1997. évi LXXIX. törvény alapján alternatív választási lehetosége van a kormánynak, hogy a kétféle modell közül válasszon. Ennek megfeleloen a hivatalt vezetheti államtitkár, illetve politikus miniszter is.
A magyar megoldás szerint a MEH-en belül a Kormányiroda tölti be a klasszikus titkársági típusú szerepet, a politikai államtitkárok és a kabinet a koordinációs típusú modell elemeit testesítik meg.
29. 29 3.1.2. Miniszterelnöki Hivatal Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a Miniszterelnöki Hivatalt vezeto miniszternek van ágazati feladatköre (például jelenleg a területfejlesztés), akkor e tekintetben a MEH-t vezeto miniszter a tárcát vezeto miniszter funkciójában jár el.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy amennyiben a Miniszterelnöki Hivatalt vezeto miniszternek van ágazati feladatköre (például jelenleg a területfejlesztés), akkor e tekintetben a MEH-t vezeto miniszter a tárcát vezeto miniszter funkciójában jár el.
30. 30 3.1.2.1. Kormányiroda feladatai Az eloadó utaljon vissza arra, hogy a Kormányiroda feladataiban tulajdonképpen a klasszikus miniszterelnöki hivatali funkciók tükrözodnek.Az eloadó utaljon vissza arra, hogy a Kormányiroda feladataiban tulajdonképpen a klasszikus miniszterelnöki hivatali funkciók tükrözodnek.
31. 31 3.1.2.1. A Kormányiroda szervezete
32. 32 Döntéshez szükséges információk
A szabályozás indokai
Javasolt döntés fobb tartalmi jellemzoi
Döntés várható
? Társadalmi,
? Gazdasági,
? Igazgatási,
? Államháztartási, fejlesztéspolitikai, államreformhoz kapcsolódó,
? Nemzetközi hatásai bemutatás
EU konformitásra utalás
Pontos döntést magában foglaló határozati javaslat
A javaslatok más tárcák általi vitatottsága
Szakértoi bizottság jelentése
Szükség szerint több döntési alternatíva
Törvényre, vagy ogy. határozatra irányuló eloterjesztés esetén az országgyulés javasolt tárgyalási módjára irányuló javaslat
Jogszabály-javaslat esetén az érintett korábbi jogszabályok módosítása, hatályon kívül helyezése
Nem jogszabály alkotására irányuló javaslat esetén a végrehajtás felelose, határideje, a végrehajtás ellenorzési módja, felelosei
Javaslat a döntés titokvédelmi minosítésére, a közzététel módjára Az eloadó utaljon arra, hogy a várható hatás felmérése (4. pont) tulajdonképpen a sokszor hiányolt elozetes hatásvizsgálatot jelenti.
Példa: A Ktv. 2001. évi módosításánál:
gazdasági hatáselemzés: a jelentos illetményemelés inflációra gyakorolt hatást felmérték
társadalmi hatás elemzése: elemzésre került a köztisztviselok korösszetétele, a pálya presztízse
nemzetközi hatásvizsgálat: elemzésre került a szabályozás EU-konformitása
államháztartási hatás: vizsgálták a módosításnak a költségvetés egyensúlyára való hatását
Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint (a kormány ügyrendjének július-augusztusi módosítása alapján) a kormány-eloterjesztések tartalmi elemeinél azt is vizsgálnia kell a MEH-nek, hogy a javasolt szabályozás összhangban áll-e a kormányprogrammal, törvényjavaslat esetében azt is, hogy szerepel-e a középtávú jogalkotási tervben, illetve egyéb döntés esetén a kormány szabályozási tervében. Az eloadó utaljon arra, hogy a várható hatás felmérése (4. pont) tulajdonképpen a sokszor hiányolt elozetes hatásvizsgálatot jelenti.
Példa: A Ktv. 2001. évi módosításánál:
gazdasági hatáselemzés: a jelentos illetményemelés inflációra gyakorolt hatást felmérték
társadalmi hatás elemzése: elemzésre került a köztisztviselok korösszetétele, a pálya presztízse
nemzetközi hatásvizsgálat: elemzésre került a szabályozás EU-konformitása
államháztartási hatás: vizsgálták a módosításnak a költségvetés egyensúlyára való hatását
Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint (a kormány ügyrendjének július-augusztusi módosítása alapján) a kormány-eloterjesztések tartalmi elemeinél azt is vizsgálnia kell a MEH-nek, hogy a javasolt szabályozás összhangban áll-e a kormányprogrammal, törvényjavaslat esetében azt is, hogy szerepel-e a középtávú jogalkotási tervben, illetve egyéb döntés esetén a kormány szabályozási tervében.
33. 33 Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén célszeru a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani. (Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó eloterjesztés)
A kormányhoz eloterjesztést nyújthatnak be:
Kormány tagja,
MEH koalíciós koordinációért felelos államtitkára,
Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a MEH államtitkára
Feladatkörében a kormánybiztos és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Kormánybiztosok
A kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök elozetes hozzájárulásával alapján más szervek és személyek
A kormányhivatal által elokészített eloterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be
Az eloterjesztések megalapozottságát célozza az eloterjesztések véleményezési eljárása (a szakmapolitikai, a közigazgatási egyeztetés, valamint az államtitkári értekezlet) Az eloadó emelje ki, hogy a kezdeményezésre jogosultak körében a MEH-t vezeto miniszter kiemelése nem azt jelenti, hogy o nem lenne tagja a kormánynak, hanem azt, hogy a MEH esetében a miniszteren túl a politikai államtitkár is jogosult önállóan eloterjesztést benyújtani.Az eloadó emelje ki, hogy a kezdeményezésre jogosultak körében a MEH-t vezeto miniszter kiemelése nem azt jelenti, hogy o nem lenne tagja a kormánynak, hanem azt, hogy a MEH esetében a miniszteren túl a politikai államtitkár is jogosult önállóan eloterjesztést benyújtani.
34. 34 3.1.2.3. Az eloterjesztések tárcaegyeztetése Az eloadó emelje ki, hogy a tájékoztatás és a megküldés csak formailag különböztetheto meg, a gyakorlatban ez összemosódik, a megküldés tulajdonképpen a tájékoztatás eszköze.
Hívja fel a figyelmet az eloadó arra, hogy a kormány ülése elé jogszabály kiadására irányuló eloterjesztést az igazságügyminiszter egyetértése nélkül.
Példa: szociális ellátásokról szóló törvény: az eloterjesztés elkészítéséért az egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter felelos, tájékoztatni kell a MEH. politikai államtitkárát, az érintett minisztereken kívül valamennyi minisztert, véleményezésre meg kell küldeni a pénzügyminiszternek és a belügyminiszternek, egyeztetni kell valamennyi kormánytaggal és a legfobb ügyésszel, míg meg kell küldeni a MEH közigazgatási államtitkárának, stb.Az eloadó emelje ki, hogy a tájékoztatás és a megküldés csak formailag különböztetheto meg, a gyakorlatban ez összemosódik, a megküldés tulajdonképpen a tájékoztatás eszköze.
Hívja fel a figyelmet az eloadó arra, hogy a kormány ülése elé jogszabály kiadására irányuló eloterjesztést az igazságügyminiszter egyetértése nélkül.
Példa: szociális ellátásokról szóló törvény: az eloterjesztés elkészítéséért az egészségügyi-, szociális és családügyi miniszter felelos, tájékoztatni kell a MEH. politikai államtitkárát, az érintett minisztereken kívül valamennyi minisztert, véleményezésre meg kell küldeni a pénzügyminiszternek és a belügyminiszternek, egyeztetni kell valamennyi kormánytaggal és a legfobb ügyésszel, míg meg kell küldeni a MEH közigazgatási államtitkárának, stb.
35. 35 3.1.2.4. Az államtitkári értekezlet Az eloadó utaljon arra, hogy 1998-ban a koordinációs feladatokat foleg a referatúrákat vezeto államtitkárok látták el. 2002-tol ez a rendszer megszunt, jelenleg a politikai koordináló szerepet a Miniszterelnöki Kabinet, illetve a MEH Gazdaság-és Társadalompolitikai Titkársága látja el.Az eloadó utaljon arra, hogy 1998-ban a koordinációs feladatokat foleg a referatúrákat vezeto államtitkárok látták el. 2002-tol ez a rendszer megszunt, jelenleg a politikai koordináló szerepet a Miniszterelnöki Kabinet, illetve a MEH Gazdaság-és Társadalompolitikai Titkársága látja el.
36. 36 3.1.3. A minisztérium fogalma
37. 37 Kormány-eloterjesztések elokészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása
Jogszabály-elokészítési és jogalkotási feladatok
Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok
Irányítási, felügyeleti, ellenorzési feladatok
Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben elso vagy másodfokú döntési jogkörök
Információs szolgáltató feladatok
Nemzetközi kapcsolatok
Civil kapcsolatok
38. 38 3.1.3.1. A minisztérium szervezete Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a címzetes államtitkári tisztség egy idoben (1997-2002. között) nem muködött, de jelenleg újra szabályozásra került (a MEH-en belül találunk ilyen tisztséget, quasi közigazgatási államtitkári szerepkörben.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a címzetes államtitkári tisztség egy idoben (1997-2002. között) nem muködött, de jelenleg újra szabályozásra került (a MEH-en belül találunk ilyen tisztséget, quasi közigazgatási államtitkári szerepkörben.
39. 39 A címzetes államtitkári tisztség atipikus a magyar közigazgatásban, ezért nem javasolt, hogy az eloadó ezt hangsúlyozza, kérdés esetén példaként említheti, hogy 1990-1994. között ilyen jogállással rendelkeztek a köztársasági megbízottak, 1997-2002. között nem muködött a rendszer, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban találunk címzetes államtitkári jogállással rendelkezo állami vezetot.A címzetes államtitkári tisztség atipikus a magyar közigazgatásban, ezért nem javasolt, hogy az eloadó ezt hangsúlyozza, kérdés esetén példaként említheti, hogy 1990-1994. között ilyen jogállással rendelkeztek a köztársasági megbízottak, 1997-2002. között nem muködött a rendszer, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatalban találunk címzetes államtitkári jogállással rendelkezo állami vezetot.
40. 40 3.1.4. A nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek Rövidítések: KSH: Központi Statisztikai Hivatal
KEH: Központi Ellenorzo Hivatal
MSZH: Magyar Szabványügyi HivatalRövidítések: KSH: Központi Statisztikai Hivatal
KEH: Központi Ellenorzo Hivatal
MSZH: Magyar Szabványügyi Hivatal
41. 41
három kategória
törvényi taxáció (Kormányhivatal, autonóm államigazgatási szerv)
átalakulási kötelezettség vagy megszunés Az eloadó utaljon arra, hogy bár Magyarországon a minisztériumok száma nagyjából megfelel a hasonló nagyságrendu és fejlettségu országokban kialakult gyakorlatnak, azonban a nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek száma kiugróan magas, jogállásuk rendkívül heterogén.Az eloadó utaljon arra, hogy bár Magyarországon a minisztériumok száma nagyjából megfelel a hasonló nagyságrendu és fejlettségu országokban kialakult gyakorlatnak, azonban a nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek száma kiugróan magas, jogállásuk rendkívül heterogén.
42. 42 3.2. A területi és helyi közigazgatási szervek
43. 43 3.2.1. Területi államigazgatási szervek Az eloadó magyarázatként fuzze hozzá a slide-hoz, hogy a Fovárosi/Megyei Közigazgatási Hivatalokat kettos szerepkör jellemzi, általános hatásköru szervek általános másodfokú hatóság-, részben különös hatásköru szervek (elso fokú hatósági tevékenységben jelenik meg elsosorban, illetve a hivatalba integrált önálló szakigazgatási szervek tevékenysége egyértelmuen a különös hatásköru szervek jellegzetességeit mutatja)
Emelje ki, hogy a közigazgatási hivatalok szervezetében kettosség figyelheto meg, a klasszikus hivatal a hivatalvezeto egyszemélyes vezetésével muködik, míg a hivatalba integrált szakigazgatási szervek (fogyasztóvédelmi felügyeloségek, gyámhivatalok) szakmailag önállók, a szakigazgatási szerv vezetojének egyszemélyi vezetésével muködnek, a hivatalvezeto csak a szervezeti feltételek biztosítása, illetve a szakigazgatási szervek vezetoi felett gyakorolt munkáltatói jogok gyakorlásán keresztül kapcsolódnak a belso szakigazgatási szervekhez.Az eloadó magyarázatként fuzze hozzá a slide-hoz, hogy a Fovárosi/Megyei Közigazgatási Hivatalokat kettos szerepkör jellemzi, általános hatásköru szervek általános másodfokú hatóság-, részben különös hatásköru szervek (elso fokú hatósági tevékenységben jelenik meg elsosorban, illetve a hivatalba integrált önálló szakigazgatási szervek tevékenysége egyértelmuen a különös hatásköru szervek jellegzetességeit mutatja)
Emelje ki, hogy a közigazgatási hivatalok szervezetében kettosség figyelheto meg, a klasszikus hivatal a hivatalvezeto egyszemélyes vezetésével muködik, míg a hivatalba integrált szakigazgatási szervek (fogyasztóvédelmi felügyeloségek, gyámhivatalok) szakmailag önállók, a szakigazgatási szerv vezetojének egyszemélyi vezetésével muködnek, a hivatalvezeto csak a szervezeti feltételek biztosítása, illetve a szakigazgatási szervek vezetoi felett gyakorolt munkáltatói jogok gyakorlásán keresztül kapcsolódnak a belso szakigazgatási szervekhez.
44. 44 3.2.1.1. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek Az eloadó emelje ki, hogy nincs egységes jogállásuk az e szinten lévo szerveknek. Az e téren tervezett reformok célja, hogy e szinten kevesebb szervezet legyen azzal, hogy a hatósági és szolgáltató funkciók szétválasztásra kerüljenek és csak azok maradjanak államigazgatási szervek, amelyek zömében hatósági feladatokat látnak el.Az eloadó emelje ki, hogy nincs egységes jogállásuk az e szinten lévo szerveknek. Az e téren tervezett reformok célja, hogy e szinten kevesebb szervezet legyen azzal, hogy a hatósági és szolgáltató funkciók szétválasztásra kerüljenek és csak azok maradjanak államigazgatási szervek, amelyek zömében hatósági feladatokat látnak el.
45. 45 Települési szinten foszabályként az államigazgatási és az önkormányzati közigazgatási funkciók egy részét azonos szervezet keretében látják el (polgármesteri hivatal, illetve körjegyzoség).
A települési önkormányzat jegyzoi/körjegyzoi azok, akik egyfelol az oket alkalmazó önkormányzat döntéseit szakszeruen elokészíto és végrehajtó önkormányzati funkciót látják el, másrészt ha jogszabály másként nem rendelkezik általános elsofokú hatóságként muködnek.
Amennyiben egy ágazatnak nincs külön területi dekoncentrált szerve úgy elsofokon, vagy ha a jegyzo az elsofok, akkor másodfokon a közigazgatási hivatal, mint a kormány általános hatásköru területi szerve járhat el (általános hatósági fórumrendszer). Az eloadó utaljon a fovárosi fojegyzo speciális helyzetére a rendszerben, így arra, hogy foként települési jegyzonek minosül, feladat-hatásköre eltér a megyei fojegyzokétol. Speciális jogállását erosíti az is, hogy az Áe. szerint szubszidiárius kizárólagos illetékességgel rendelkezik. (Minden olyan ügyben illetékes, amikor az ügyfél lakóhelye nem állapítható meg az egyéb illetékességi okok alapján) Az eloadó utaljon a fovárosi fojegyzo speciális helyzetére a rendszerben, így arra, hogy foként települési jegyzonek minosül, feladat-hatásköre eltér a megyei fojegyzokétol. Speciális jogállását erosíti az is, hogy az Áe. szerint szubszidiárius kizárólagos illetékességgel rendelkezik. (Minden olyan ügyben illetékes, amikor az ügyfél lakóhelye nem állapítható meg az egyéb illetékességi okok alapján)
46. 46
2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat a területi államigazgatási szervek felülvizsgálatáról és regionalizációjáról.
Területi államigazgatási szervek regionális szinten muködnek, a megszüntetett megyei szervek helyett városi kirendeltségek. Az eloadó emelje ki, hogy a tankönyvben 1999-2002. közötti idoszakra megállapítottak képezik jelenleg is a reform fo irányait. Utaljon arra, hogy az integrációs folyamat 2000-2001-ben megtorpant, a dekoncentrált szervek száma 22-rol 27-re nott.Az eloadó emelje ki, hogy a tankönyvben 1999-2002. közötti idoszakra megállapítottak képezik jelenleg is a reform fo irányait. Utaljon arra, hogy az integrációs folyamat 2000-2001-ben megtorpant, a dekoncentrált szervek száma 22-rol 27-re nott.
47. 47 3.4.1. A köztisztviseloi rendszer irányítása Az eloadó térjen ki arra, hogy a köztisztviseloi rendszer muködésével kapcsolatos kérdéseket részletesen nem e tantárgy, hanem a kötelezo tantárgy 4. modulja (szervezési-vezetési ismeretek) tartalmazza, ezért e tárgyban csak a köztisztviseloi rendszer irányításának modelljei, a közszolgálat egységességén belüli eltérések, illetve a közszolgálati rendszer új (2001-ben belépo) elemei kerülnek kiemelésre.
Az eloadó utaljon arra, hogy a magyar közszolgálati rendszer az állás-típusú renszerhez áll közel azzal, hogy a 2001. évi módosítás során elmozdulás történt a centralizált modell felé. (például fotisztviseloi, illetve központ tisztikar létrehozása)Az eloadó térjen ki arra, hogy a köztisztviseloi rendszer muködésével kapcsolatos kérdéseket részletesen nem e tantárgy, hanem a kötelezo tantárgy 4. modulja (szervezési-vezetési ismeretek) tartalmazza, ezért e tárgyban csak a köztisztviseloi rendszer irányításának modelljei, a közszolgálat egységességén belüli eltérések, illetve a közszolgálati rendszer új (2001-ben belépo) elemei kerülnek kiemelésre.
Az eloadó utaljon arra, hogy a magyar közszolgálati rendszer az állás-típusú renszerhez áll közel azzal, hogy a 2001. évi módosítás során elmozdulás történt a centralizált modell felé. (például fotisztviseloi, illetve központ tisztikar létrehozása)
48. 48 Elmozdulás a munkajogi szabályozás irányába
Szigorúbb felmentési illetmény és végkielégítési szabályok, csökkentett foglalkoztatottsági garanciák
Teljesítmény és minoség érvényesítése a közszférában. Az eloadó emelje ki az új elemeket, azonban ne menjen bele a részletekbe, kérdés esetén utaljon arra, hogy a részletes ismertetésére a kötelezo tantárgy 4. moduljában kerül(t) sor.Az eloadó emelje ki az új elemeket, azonban ne menjen bele a részletekbe, kérdés esetén utaljon arra, hogy a részletes ismertetésére a kötelezo tantárgy 4. moduljában kerül(t) sor.
49. 49 Az államigazgatás felépítése az államigazgatási szerveken belüli csoportosítás
A Kormány
Miniszterelnöki hivatal
A kormányiroda feladatai, szervezete, a kormány-eloterjesztések tartalmi, formai követelményei. A tárcaegyeztetés rendje
A minisztériumok (fogalma, fejlodése, a kormány irányítása, minisztériumi feladatkörök, a minisztérium szervezete (politikai változó és szakmai állandó elemek megkülönböztetése) és muködése jellemzoi)
Nem minisztériumi formában muködo központi államigazgatási szervek
Területi és helyi államigazgatási szervek (állami és önkormányzati közigazgatás különbsége és egységessége) regionális közigazgatási hivatal és dekoncentrált szervek, jegyzok speciális jogállása
Területi államigazgatás reformja
Az államigazgatás személyzeti rendszere (köztisztviseloi rendszer irányítása, közszolgálati rendszerek)
Megismerendo fogalmak:
Közigazgatási szerv jogi fogalma
Minisztérium fogalma
Nem minisztériumi formában muködo központi közigazgatási szervek fogalma (kormányhivatalok, központi hivatalok)
Közigazgatási szerv jogi fogalma: A közigazgatási szervnek nincs jogilag meghatározott egységes és általános fogalma és nincs külön közjogi jogi személyisége sem, de közvetett módon meghatározható e szervek köre. A közigazgatási feladat és hatáskört ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésbol muködnek, a polgári törvénykönyv általános jogi személy kategóriáján belül a költségvetési szervek csoportba tartoznak. A költségvetési szervek közül pedig azok sorolhatók a közigazgatási szervek közé, melyek közigazgatási közhatalmi tevékenységet látnak el és a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény szervi hatálya alá tartoznak. (Ezt részben a törvény konkretizálja, az államigazgatási szervek körében pedig a kormány esetileg dönt az adott szerv közigazgatási szerv jellegérol és a törvény hatálya alá történo besorolásáról.)
Minisztérium: az Alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a Kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segíto központi kormányzati szervek.
Országos hatásköru szerv: Az országos hatásköru szervek is a központi közigazgatás különös hatásköru szervei, azonban élükön nem miniszter áll, hanem a Kormány irányítja munkájukat és a felügyeletüket valamely kormánytag, miniszter látja el.
Központi hivatal: Egy-egy speciális, foként hatósági ügycsoportokat nagy tömegben ellátó speciális egységek, melyek önálló feladat-hatáskörrel rendelkeznek, amelyek nem jelennek meg a miniszter feladat-hatáskörében.
Minisztériumi hivatal: Minisztériumi szervezettol viszonylag elkülönült szervek, a minisztériumból való kiemelésük pusztán munkamegosztási kérdés, önálló hatáskörrel nem rendelkeznek.
Közigazgatási szerv jogi fogalma: A közigazgatási szervnek nincs jogilag meghatározott egységes és általános fogalma és nincs külön közjogi jogi személyisége sem, de közvetett módon meghatározható e szervek köre. A közigazgatási feladat és hatáskört ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésbol muködnek, a polgári törvénykönyv általános jogi személy kategóriáján belül a költségvetési szervek csoportba tartoznak. A költségvetési szervek közül pedig azok sorolhatók a közigazgatási szervek közé, melyek közigazgatási közhatalmi tevékenységet látnak el és a köztisztviselok jogállásáról szóló törvény szervi hatálya alá tartoznak. (Ezt részben a törvény konkretizálja, az államigazgatási szervek körében pedig a kormány esetileg dönt az adott szerv közigazgatási szerv jellegérol és a törvény hatálya alá történo besorolásáról.)
Minisztérium: az Alkotmány alapján törvénnyel létrehozott és a Kormány irányítása alatt álló, de a miniszter által vezetett és a miniszter ágazati, valamint szervezeti irányító feladatait segíto központi kormányzati szervek.
Országos hatásköru szerv: Az országos hatásköru szervek is a központi közigazgatás különös hatásköru szervei, azonban élükön nem miniszter áll, hanem a Kormány irányítja munkájukat és a felügyeletüket valamely kormánytag, miniszter látja el.
Központi hivatal: Egy-egy speciális, foként hatósági ügycsoportokat nagy tömegben ellátó speciális egységek, melyek önálló feladat-hatáskörrel rendelkeznek, amelyek nem jelennek meg a miniszter feladat-hatáskörében.
Minisztériumi hivatal: Minisztériumi szervezettol viszonylag elkülönült szervek, a minisztériumból való kiemelésük pusztán munkamegosztási kérdés, önálló hatáskörrel nem rendelkeznek.
50. 50
51. 51
52. 52
53. 53 Az eloadó mutassa be, hogy a közérdek védelme, érvényesítése milyen változatos módon jelenik meg a közigazgatási szervek tevékenységében, ennek lehetséges variációi a következok:
1.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETRENDSZER FOKÉNT AZ ÁLTALÁNOS, AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN ÁLLÓ FELADATOK SZERVEZÉSÉRE, VÉGREHAJTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE HIVATOTT. (pl. köztegészségügyi feladatok ellátása)
2.) A PARTIKULÁRIS, KISEBB-NAGYOBB CSOPORTOK ÉRDEKEIT A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER MÁS ALRENDSZEREI (PL. ÖNKORMÁNYZATOK, KÖZTESTÜLETEK) IS ÉRVÉNYRE JUTTATHATJÁK. (például a helyi településfejlesztés)
3.) ÚJ TENDENCIA, HOGY A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK EGY RÉSZÉT KIVONJÁK E KÖRBOL, ÉS AZOKAT KÖZVETLENÜL AZ ORSZÁGGYULKÉSNEK FELELOSSÉGGEL TARTOZÓ, AUTONÓM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL LÁTJÁK EL EZEKET. (például: ORTT, GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL, KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA, ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS.)
4.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK AZON IGAZGATÁSI FELADATOKAT LÁTJÁK EL, AMELYEK A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZNAK. (KORMÁNY ÉS A NEKI ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HIERARCHIKUS SZERVEZETRENDSZERE ÚTJÁN.) (például: építésrendészeti feladatok)
Az eloadó mutassa be, hogy a közérdek védelme, érvényesítése milyen változatos módon jelenik meg a közigazgatási szervek tevékenységében, ennek lehetséges variációi a következok:
1.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETRENDSZER FOKÉNT AZ ÁLTALÁNOS, AZ EGÉSZ TÁRSADALOM ÉRDEKÉBEN ÁLLÓ FELADATOK SZERVEZÉSÉRE, VÉGREHAJTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE HIVATOTT. (pl. köztegészségügyi feladatok ellátása)
2.) A PARTIKULÁRIS, KISEBB-NAGYOBB CSOPORTOK ÉRDEKEIT A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER MÁS ALRENDSZEREI (PL. ÖNKORMÁNYZATOK, KÖZTESTÜLETEK) IS ÉRVÉNYRE JUTTATHATJÁK. (például a helyi településfejlesztés)
3.) ÚJ TENDENCIA, HOGY A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK EGY RÉSZÉT KIVONJÁK E KÖRBOL, ÉS AZOKAT KÖZVETLENÜL AZ ORSZÁGGYULKÉSNEK FELELOSSÉGGEL TARTOZÓ, AUTONÓM KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL LÁTJÁK EL EZEKET. (például: ORTT, GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL, KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA, ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS.)
4.) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK AZON IGAZGATÁSI FELADATOKAT LÁTJÁK EL, AMELYEK A KORMÁNYZATI FELELOSSÉG KÖRÉBE TARTOZNAK. (KORMÁNY ÉS A NEKI ALÁRENDELT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK HIERARCHIKUS SZERVEZETRENDSZERE ÚTJÁN.) (például: építésrendészeti feladatok)
54. 54 Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában. Az eloadó kiegészítésképpen világítsa meg példákkal az egyes funkciók tartalmát.
Példa: általános, minden államra jellemzo funkció:a közrend védelme
Területhez kötött funkció: Tiszai kormánybiztos, Dél-Alföld felzárkóztatásának kormánybiztosaAz eloadó kiegészítésképpen világítsa meg példákkal az egyes funkciók tartalmát.
Példa: általános, minden államra jellemzo funkció:a közrend védelme
Területhez kötött funkció: Tiszai kormánybiztos, Dél-Alföld felzárkóztatásának kormánybiztosa
55. 55 4.2. Az államigazgatás funkciói
56. 56 4.3.1. Államigazgatási feladatok alapfogalmai Azz eloadó fejtse ki az alapfogalmak tartalmát:
Feladatkör: AZ ADOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV RENDSZERESEN ELLÁTOTT FELADATAINAK ÖSSZESSÉGE, TEVÉKENYSÉGÉNEK IRÁNYÁT, CÉLKITUZÉSEIT FOGLALJA ÖSSZE. (például: épített környezet védelme)
Hatáskör: A FELADATOK ELLÁTÁSÁRA AZ ADOTT SZERV RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT JOGI ESZKÖZÖK, VAGYIS A JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT JOGOSÍTVÁNYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESSÉGE. (például építési engedélyezési hatáskör)
Illetékesség: AZ AZONOS HATÁSKÖRU SZERVEK KÖZÖTTI TERÜLETI MUNKA-
MEGOSZTÁS. (HOL GYAKOROLHATJA HATÁSKÖRÉT) (például az ingatlan fekvése szerinti körzetközpont jegyzoje, illetve helyi jegyzo az építésügyekben)
Hatósági jogkör: HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS AZ ÁLLAM IGAZGATÁSI SZERVEKNEK, MINT HATÓSÁGOKNAK OLYAN TEVÉKENYSÉGE, AMELYET A NEKIK ALÁ NEM RENDELT SZEMÉLYEKRE, SZERVEKRE VONATKOZÓAN GYAKOROLNAK, ÉS AMELYNEK A CÉLJA, HOGY AZ ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZO JOGSZABÁLYT KONKRÉT ÜGYEKBEN ALKALMAZZÁK, ÉS ENNEK SORÁN ÚN. HATÓSÁGI DÖNTÉSEKET HOZNAK, VAGY EGYÉB HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTO CSLEKMÉNYEKET VÉGEZNEK.
(például építési engedély kiadása)
Az eloadó a hatósági jogkör fogalmánál emelje ki, hogy annak gyakorlása olyan tevékenység, melynek célja hatósági döntések meghozatal és kikényszerítése.
Azz eloadó fejtse ki az alapfogalmak tartalmát:
Feladatkör: AZ ADOTT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV RENDSZERESEN ELLÁTOTT FELADATAINAK ÖSSZESSÉGE, TEVÉKENYSÉGÉNEK IRÁNYÁT, CÉLKITUZÉSEIT FOGLALJA ÖSSZE. (például: épített környezet védelme)
Hatáskör: A FELADATOK ELLÁTÁSÁRA AZ ADOTT SZERV RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTOTT JOGI ESZKÖZÖK, VAGYIS A JOGSZABÁLYBAN BIZTOSÍTOTT JOGOSÍTVÁNYOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESSÉGE. (például építési engedélyezési hatáskör)
Illetékesség: AZ AZONOS HATÁSKÖRU SZERVEK KÖZÖTTI TERÜLETI MUNKA-
MEGOSZTÁS. (HOL GYAKOROLHATJA HATÁSKÖRÉT) (például az ingatlan fekvése szerinti körzetközpont jegyzoje, illetve helyi jegyzo az építésügyekben)
Hatósági jogkör: HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS AZ ÁLLAM IGAZGATÁSI SZERVEKNEK, MINT HATÓSÁGOKNAK OLYAN TEVÉKENYSÉGE, AMELYET A NEKIK ALÁ NEM RENDELT SZEMÉLYEKRE, SZERVEKRE VONATKOZÓAN GYAKOROLNAK, ÉS AMELYNEK A CÉLJA, HOGY AZ ÁLTALÁNOSAN KÖTELEZO JOGSZABÁLYT KONKRÉT ÜGYEKBEN ALKALMAZZÁK, ÉS ENNEK SORÁN ÚN. HATÓSÁGI DÖNTÉSEKET HOZNAK, VAGY EGYÉB HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTO CSLEKMÉNYEKET VÉGEZNEK.
(például építési engedély kiadása)
Az eloadó a hatósági jogkör fogalmánál emelje ki, hogy annak gyakorlása olyan tevékenység, melynek célja hatósági döntések meghozatal és kikényszerítése.
57. 57 4.3.1.1. Hatáskörök csoportosítása Az eloadó példán keresztül tegye egyértelmuvé az elhatárolásokat.
Példa:
Általános hatáskör: épített környezet védelme (kormány végrehajtási szabályozása (OTÉK)
Különös hatáskör: építésügyért felelos miniszter szabályozása 47/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet az építésügyi és a muemlékvédelmi hatósági ellenorzés részletes szakmai szabályairól
I. fokú hatósági hatáskör: jegyzo, körzetközpont jegyzo (építésügyben)
II. fokú hatósági hatáskör: közigazgatási hivatal vezetoje (építésügyben)
Anyagi jogi hatáskör: építési engedély kiadása, bontás elrendelése
Eljárási jogi hatáskör: tuzoltóság megkeresése építési engedélyezési eljárásbanAz eloadó példán keresztül tegye egyértelmuvé az elhatárolásokat.
Példa:
Általános hatáskör: épített környezet védelme (kormány végrehajtási szabályozása (OTÉK)
Különös hatáskör: építésügyért felelos miniszter szabályozása 47/1997. (XII.29.) KTM. Rendelet az építésügyi és a muemlékvédelmi hatósági ellenorzés részletes szakmai szabályairól
I. fokú hatósági hatáskör: jegyzo, körzetközpont jegyzo (építésügyben)
II. fokú hatósági hatáskör: közigazgatási hivatal vezetoje (építésügyben)
Anyagi jogi hatáskör: építési engedély kiadása, bontás elrendelése
Eljárási jogi hatáskör: tuzoltóság megkeresése építési engedélyezési eljárásban
58. 58 A HATÓSÁGI JOGKÖRT TELEPÍTO JOGSZABÁLY RENDEL-
KEZIK ARRÓL, HOGY
KIKRE VONATKOZÓAN HOZHAT A SZERV KÖTELEZO EREJU DÖNTÉST
MILYEN ELNEVEZÉSU DÖNTÉST ADHAT KI (ENGEDÉLY, KÖTELEZÉS, STB.)
MIRE JOGOSÍTHAT, KÖTELEZHET A HATÓSÁGI DÖNTÉS, HATÁROZAT
MILYEN FELTÉTELEK FENNÁLLÁSA ESETÉN GYAKOROLHATJA A HATÓSÁGI JOGKÖRT
MILYEN ELJÁRÁSBAN GYAKOROLHATJA A HATÓSÁGI JOGKÖRT AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV. Az eloadó meleje ki, hogy nincs általában vett hatóság, elvileg bármely államigazgatási szerv feljogosítható hatósági jogkör gyakorlására, de ez kizárólag jogszabályban történhet. A dia a hatósági jogkört biztosító jogszabállyal szemben támasztott követelményeket mutatja be, vagyis azt, hogy a hatósági jogkört telepíto jogszabálynak mik a minimális tartalmi kellékei. Példán keresztül tegye értelmezhetové a követelményeket!
Példa: az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály a hatósági jogkör telepítésénél az alábbikat tartalmazza
Személyi hatály: építteto, kivitelezo
Döntés elnevezése: építési engedély, fennmaradási engedély, továbbépítési engedély, bontásra kötelezo határozat
Döntés tartalma: szomszéd turési kötelezettsége az épület helyreállításakor.
Eljárás meghatározása: építési- használatbavételi eljárás eljárási szabályai (pl. 60 napos ügyintézési határido megállapítása)
Az eloadó meleje ki, hogy nincs általában vett hatóság, elvileg bármely államigazgatási szerv feljogosítható hatósági jogkör gyakorlására, de ez kizárólag jogszabályban történhet. A dia a hatósági jogkört biztosító jogszabállyal szemben támasztott követelményeket mutatja be, vagyis azt, hogy a hatósági jogkört telepíto jogszabálynak mik a minimális tartalmi kellékei. Példán keresztül tegye értelmezhetové a követelményeket!
Példa: az építési engedélyezési eljárásról szóló jogszabály a hatósági jogkör telepítésénél az alábbikat tartalmazza
Személyi hatály: építteto, kivitelezo
Döntés elnevezése: építési engedély, fennmaradási engedély, továbbépítési engedély, bontásra kötelezo határozat
Döntés tartalma: szomszéd turési kötelezettsége az épület helyreállításakor.
Eljárás meghatározása: építési- használatbavételi eljárás eljárási szabályai (pl. 60 napos ügyintézési határido megállapítása)
59. 59 Az eloadó hozzon mindegyik esetre példát:
Példák:
Koncentráció: szabvány, mértékhitelesítés
Helyi érdekek szempontjából közömbös feladatok: meteorológiai tevékenység ellátása
Helyi érdekekekkel szemben is érvényesítendo feladatok: muemlékvédelem, közegészségügy, állategészségügy, stb.
Egyéb szempontok:
Speciális illetékességi terület: vízügyi igazgatási szervek regionális illetékessége
Különleges szakértelem: vámhatósági feladatok ellátása
Speciális technikai feltételek: élelmiszerminosítés, állategészségügyi laborvizsgálat, stb.
Költséges feladatok: bányafelügyelet
Adatok hozzáférhetosége: ingatlannyilvántartás, priorálás a szabálysértési eljárásbanAz eloadó hozzon mindegyik esetre példát:
Példák:
Koncentráció: szabvány, mértékhitelesítés
Helyi érdekek szempontjából közömbös feladatok: meteorológiai tevékenység ellátása
Helyi érdekekekkel szemben is érvényesítendo feladatok: muemlékvédelem, közegészségügy, állategészségügy, stb.
Egyéb szempontok:
Speciális illetékességi terület: vízügyi igazgatási szervek regionális illetékessége
Különleges szakértelem: vámhatósági feladatok ellátása
Speciális technikai feltételek: élelmiszerminosítés, állategészségügyi laborvizsgálat, stb.
Költséges feladatok: bányafelügyelet
Adatok hozzáférhetosége: ingatlannyilvántartás, priorálás a szabálysértési eljárásban
60. 60 4.4. Az államigazgatás muködésének tagolása Az eloadó mindegyik típusra hozzon fel példát, példákat.
Példák:
Irányultság szerint:
Külso muködés: hatósági tevékenység ellátása
Belso muködés: szerven belüli vezetoi tevékenység ellátása (pl. teljesítményértékelés)
Érintettség szerint:
Csak természetese személyt érint: anyakönyvi feladatok
Csak szervezetet érint: szervezetigazgatási feladatok (irányítás, felügyelet, ellenorzés)
Vegyes (személyt, szervezetet is érint): adóügyi, építésügyi feladatok
Hatalmi jelleg szerint:
Közhatalmi muködés: engedélyezés, kötelezés, jogszabályalkotás
Kooperatív muködés: hatósági ellenorzés közös ellátására az érdekelt szervek által kötött együttmuködési megállapodás, térfigyelo rendszer muködtetése
Eszközök szerint:
Jogi eszközökkel: klasszikus hatósági tevékenység
Nem jogi eszközökkel: sportegyesületek szponzorálásaAz eloadó mindegyik típusra hozzon fel példát, példákat.
Példák:
Irányultság szerint:
Külso muködés: hatósági tevékenység ellátása
Belso muködés: szerven belüli vezetoi tevékenység ellátása (pl. teljesítményértékelés)
Érintettség szerint:
Csak természetese személyt érint: anyakönyvi feladatok
Csak szervezetet érint: szervezetigazgatási feladatok (irányítás, felügyelet, ellenorzés)
Vegyes (személyt, szervezetet is érint): adóügyi, építésügyi feladatok
Hatalmi jelleg szerint:
Közhatalmi muködés: engedélyezés, kötelezés, jogszabályalkotás
Kooperatív muködés: hatósági ellenorzés közös ellátására az érdekelt szervek által kötött együttmuködési megállapodás, térfigyelo rendszer muködtetése
Eszközök szerint:
Jogi eszközökkel: klasszikus hatósági tevékenység
Nem jogi eszközökkel: sportegyesületek szponzorálása
61. 61 A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön mindenkire kötelezo döntéseket hozhatnak és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt.
62. 62 4.5.2. Az államigazgatási szervek
hatósági tevékenysége Az eloadó utaljon a jogérvényesülés kétféle formájára (önkéntes jogkövetés, hatósági jogalkalmazás útján történo jogérvényesülés). Mutasson rá arra, hogy ehhez igazodóan a hatóság szerepköre is eltér a kétféle jogérvényesülési formában. Így amikor a jogszabály alapján az abban foglalt jogok, kötelezettségek nem közvetlenül illetik, illetve terhelik az érintettet, akkor a jogszabály érvényesüléséhez a hatóság közremuködésére feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a jogszabály feljogosítja valamely jogalkalmazó szervet arra, hogy a feltételek fennállása esetén jogokat, illetve kötelezettségeket állapítson meg az állampolgárok, illetve szervezetek részére.
A másik esetben a jogszabály közvetlenül jogosítja, illetve kötelezi az érintettet, tehát a jogszabály hatósági közremuködés nélkül közvetlenül érvényesül az érintettek magatartásában. Ebben a körben a hatóság szerepe arra irányul, hogy hatósági ellenorzés során gyozodjön meg arról, hogy az érintettek valóban teljesítik-e jogszabályi kötelezettségeiket. Normasértés esetén a jogsértot kötelezetheti a jogszeru magatartás tanúsítására, illetve szankciót állapít meg. E körben tehát a hatóság csak jogsértés esetén dönt.
Az eloadó utaljon a jogérvényesülés kétféle formájára (önkéntes jogkövetés, hatósági jogalkalmazás útján történo jogérvényesülés). Mutasson rá arra, hogy ehhez igazodóan a hatóság szerepköre is eltér a kétféle jogérvényesülési formában. Így amikor a jogszabály alapján az abban foglalt jogok, kötelezettségek nem közvetlenül illetik, illetve terhelik az érintettet, akkor a jogszabály érvényesüléséhez a hatóság közremuködésére feltétlenül szükség van. Ebben az esetben a jogszabály feljogosítja valamely jogalkalmazó szervet arra, hogy a feltételek fennállása esetén jogokat, illetve kötelezettségeket állapítson meg az állampolgárok, illetve szervezetek részére.
A másik esetben a jogszabály közvetlenül jogosítja, illetve kötelezi az érintettet, tehát a jogszabály hatósági közremuködés nélkül közvetlenül érvényesül az érintettek magatartásában. Ebben a körben a hatóság szerepe arra irányul, hogy hatósági ellenorzés során gyozodjön meg arról, hogy az érintettek valóban teljesítik-e jogszabályi kötelezettségeiket. Normasértés esetén a jogsértot kötelezetheti a jogszeru magatartás tanúsítására, illetve szankciót állapít meg. E körben tehát a hatóság csak jogsértés esetén dönt.
63. 63 A közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amikor jogszabály alapján egyedi ügyben jogokat, kötelezettségeket állapít meg, szankciót alkalmaz, egyedi jogvitát dönt el. Az eloadó hozzon példákat a fogalom egyes fordulataira.
Példák:
Jogot állapít meg: építési engedély kiadása
Kötelezettséget állapít meg: helyi adó kivetése
Szankcionál: adóbírság kiszabása
Jogvitát dönt el: birtokvitás ügyben hozott határozatAz eloadó hozzon példákat a fogalom egyes fordulataira.
Példák:
Jogot állapít meg: építési engedély kiadása
Kötelezettséget állapít meg: helyi adó kivetése
Szankcionál: adóbírság kiszabása
Jogvitát dönt el: birtokvitás ügyben hozott határozat
64. 64 4.5.3. A hatósági jogalkalmazó cselekmények Az eloadó mindegyik típusú határozatra hozzon egy-egy példát!
Példák:
Jogot megállapító határozat: vállalkozói igazolvány kiadása, általában tiltott tevékenység egyedi engedélyezése: lofegyver tartásának engedélyezése, anyagi javak elosztása: táppénz, nyugdíj megállapítása
Kötelezettséget megállapító határozat: kötelezés a leromlott állagú épület helyreállítására, kötelezés a birtokháborító magatartás abbahagyására, attól való eltiltás a jövore nézve, használati, gazdálkodási korlátozás lerendelése természetvédelmi okból
Jogvitát eldönto határozat: Közbeszerzési Döntobizottság, Versenytanács, Hírközlési Döntobizottság egyes döntései, birtokvitát eldönto határozat
Szankcionáló határozat: engedélyt visszavonó határozat, bírság kiszabása
Közhitelu nyilvántartásba való bejegyzés, illetve annak megtagadása: ingatlannyilvántartás, lakcímnyilvántartás, gyógyszertörzskönyv, anyakönyv, stb.Az eloadó mindegyik típusú határozatra hozzon egy-egy példát!
Példák:
Jogot megállapító határozat: vállalkozói igazolvány kiadása, általában tiltott tevékenység egyedi engedélyezése: lofegyver tartásának engedélyezése, anyagi javak elosztása: táppénz, nyugdíj megállapítása
Kötelezettséget megállapító határozat: kötelezés a leromlott állagú épület helyreállítására, kötelezés a birtokháborító magatartás abbahagyására, attól való eltiltás a jövore nézve, használati, gazdálkodási korlátozás lerendelése természetvédelmi okból
Jogvitát eldönto határozat: Közbeszerzési Döntobizottság, Versenytanács, Hírközlési Döntobizottság egyes döntései, birtokvitát eldönto határozat
Szankcionáló határozat: engedélyt visszavonó határozat, bírság kiszabása
Közhitelu nyilvántartásba való bejegyzés, illetve annak megtagadása: ingatlannyilvántartás, lakcímnyilvántartás, gyógyszertörzskönyv, anyakönyv, stb.
65. 65 A jogszabályok, és az ezek alapján hozott döntések figyelemmel kísérése, ellenorzése. AZ ELOADÓ MUTASSON RÁ ARRA, HOGY A HATÓSÁGI FELÜGYELET FUNKCIÓJA, HOGY A FELÜGYELETET GYAKORLÓ KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRJE, ELLENORIZZE, HOGY A JOGSZABÁLYOK CÍMZETTJEI BETARTJÁK-E A JOGSZABÁLYOKAT, AZ AZOK ALAPJÁN KIADOTT EGYEDI HATÓSÁGI HATÁROZATOK ELOÍRÁSAIT. HA A JOGALANYOK JOGKÖVETO MAGATARTÁST TANÚSÍTANAK, AKKOR A HATÓSÁGI FELÜGYELET PUSZTÁN AZ ELLENORZÉSI JOGOSULTSÁG GYAKORLÁSÁBAN NYILVÁNUL MEG.
HA AZ ELLENORZÉS SORÁN JOGSÉRTÉST TAPASZTAL, VAGY ANNAK VESZÉLYE FENNÁLL, AKKOR A FELÜGYELETET GYAKORLÓ SZERV JOGOSULT HATÓSÁGI AKTUSOK KIBOCSÁTÁSÁRA, KÖTELEZHET A JOGSÉRTÉS ABBAHAGYÁSÁRA, A JOGSÉRTO ÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSÉRE, MÁSRÉSZT SZANKCIÓT ALKALMAZHAT.
Példa: Lengyel piacon végzett ellenorzésAZ ELOADÓ MUTASSON RÁ ARRA, HOGY A HATÓSÁGI FELÜGYELET FUNKCIÓJA, HOGY A FELÜGYELETET GYAKORLÓ KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOLYAMATOSAN FIGYELEMMEL KÍSÉRJE, ELLENORIZZE, HOGY A JOGSZABÁLYOK CÍMZETTJEI BETARTJÁK-E A JOGSZABÁLYOKAT, AZ AZOK ALAPJÁN KIADOTT EGYEDI HATÓSÁGI HATÁROZATOK ELOÍRÁSAIT. HA A JOGALANYOK JOGKÖVETO MAGATARTÁST TANÚSÍTANAK, AKKOR A HATÓSÁGI FELÜGYELET PUSZTÁN AZ ELLENORZÉSI JOGOSULTSÁG GYAKORLÁSÁBAN NYILVÁNUL MEG.
HA AZ ELLENORZÉS SORÁN JOGSÉRTÉST TAPASZTAL, VAGY ANNAK VESZÉLYE FENNÁLL, AKKOR A FELÜGYELETET GYAKORLÓ SZERV JOGOSULT HATÓSÁGI AKTUSOK KIBOCSÁTÁSÁRA, KÖTELEZHET A JOGSÉRTÉS ABBAHAGYÁSÁRA, A JOGSÉRTO ÁLLAPOT MEGSZÜNTETÉSÉRE, MÁSRÉSZT SZANKCIÓT ALKALMAZHAT.
Példa: Lengyel piacon végzett ellenorzés
66. 66
Ellenorzési jogosítványok
Helyiségekbe beléphet
Iratokba betekinthet
Ellenorzötteket meghallgat-hat
Eszközök, felhasznált anyagok muszeres vizsgálatát elvégezheti
Mintát vehet
Az ellenorzött turni köteles az
ellenorzési cselekményeket Intézkedési jogosítványok
A veszélyhelyzet elhárítása érdekében azonnal végrehajtandó hatósági intézkedést tehet
Hatósági jogalkalmazó határozatot hozhat (hiányosságok megszüntetése, jogszeru állapot helyrehozása, tevékenység korlátozása, felfüggesztése)
Felelosség megállapítására intézkedhet (saját maga szankcionál (bírság) vagy felelosségre vonást kezdeményez Az eloadó példákkal segítse a rendszerezés megértését!
Példák:
Veszélyhelyzet elhárítását célzó azonnali intézkedés: a tisztiorvosi szolgálat felügyeloje az étteremben végzett ellenorzés során megsemmisítheti a romlott élelmiszert
Hatósági jogalkalmazói határozat: a fogyasztóvédelmi felügyelo az üzlet ellenorzése során intézkedhet arról, hogy jól látható helyen helyezzék el a vásárlók könyvét, kötelezheti az üzlet vezetojét, hogy az árakat tüntesse fel a termékeken, az üzletek muködösére vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén (például hamisított márkajelu termékek értékesítése esetén) felfüggesztheti az óüzlet muködését.
Felelosségrevonás iránti intézkedés: tuzvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, adóbírság, stb. kiszabása, illetve a vezetovel szemben fegyelmi, büntetoeljárás kezdeményezéseAz eloadó példákkal segítse a rendszerezés megértését!
Példák:
Veszélyhelyzet elhárítását célzó azonnali intézkedés: a tisztiorvosi szolgálat felügyeloje az étteremben végzett ellenorzés során megsemmisítheti a romlott élelmiszert
Hatósági jogalkalmazói határozat: a fogyasztóvédelmi felügyelo az üzlet ellenorzése során intézkedhet arról, hogy jól látható helyen helyezzék el a vásárlók könyvét, kötelezheti az üzlet vezetojét, hogy az árakat tüntesse fel a termékeken, az üzletek muködösére vonatkozó szabályok súlyos megsértése esetén (például hamisított márkajelu termékek értékesítése esetén) felfüggesztheti az óüzlet muködését.
Felelosségrevonás iránti intézkedés: tuzvédelmi bírság, fogyasztóvédelmi bírság, adóbírság, stb. kiszabása, illetve a vezetovel szemben fegyelmi, büntetoeljárás kezdeményezése
67. 67 Nem tevékenységre, hanem egy szervezet teljes muködésére kiterjed (általában a szervezeti, muködési, döntéshozatali tevékenységre).
A felügyelet során csak a tevékenységek jogszeruségét hivatott ellenorizni.
Normasértés esetén intézkedik a jogsértés megszüntetése iránt.
Korlátozott eszközökkel rendelkezik. Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása alapvetoen a jogállamiság elvébol eredo állami feladat, hiszen a társdalom valamennyi tagjától, szervezetétol elvárja az alkotmány, hogy tevékenysége legyen összhangban a jogrendszer által támasztott követelményekkel. Ennek biztosítása az állami szervek feladata. Az államigazgatásban önállósult formái a törvényességi ellenorzésnek az ügyészi törvényességi felügyelet, és az önkormányzatok felett gyakorol törvényességi ellenorzés. A törvényeségi felügyelet és a törvényességi ellenorzés közötti alapveto különbség abban áll, hogy a törvényességi felügyelet önállóan intézkedhet, jellemzoen jogában áll megsemmisíteni a törvénysérto döntést, míg az ellenorzés csak jelzést tehet, nem áll módjában a jogsértés megszüntetése iránt intézkedni. Éppen az önkormányzatok törvényességi ellenorzése példázza, hogy a felügyeleti jog gyakorlása megosztható a különbözo hatalmi ágak között, az államigazgatás csak ellenorzési jogosítványokkal rendelkezik (közigazgatási hivatal vezetoje törvényességi észrevételt tehet) A kezdeményezés eredménytelensége esetén a bíróság, alkotmánybíróság jogosult a törvénysérto döntés megsemmisítésére.Az eloadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a törvényességi felügyelet gyakorlása alapvetoen a jogállamiság elvébol eredo állami feladat, hiszen a társdalom valamennyi tagjától, szervezetétol elvárja az alkotmány, hogy tevékenysége legyen összhangban a jogrendszer által támasztott követelményekkel. Ennek biztosítása az állami szervek feladata. Az államigazgatásban önállósult formái a törvényességi ellenorzésnek az ügyészi törvényességi felügyelet, és az önkormányzatok felett gyakorol törvényességi ellenorzés. A törvényeségi felügyelet és a törvényességi ellenorzés közötti alapveto különbség abban áll, hogy a törvényességi felügyelet önállóan intézkedhet, jellemzoen jogában áll megsemmisíteni a törvénysérto döntést, míg az ellenorzés csak jelzést tehet, nem áll módjában a jogsértés megszüntetése iránt intézkedni. Éppen az önkormányzatok törvényességi ellenorzése példázza, hogy a felügyeleti jog gyakorlása megosztható a különbözo hatalmi ágak között, az államigazgatás csak ellenorzési jogosítványokkal rendelkezik (közigazgatási hivatal vezetoje törvényességi észrevételt tehet) A kezdeményezés eredménytelensége esetén a bíróság, alkotmánybíróság jogosult a törvénysérto döntés megsemmisítésére.
68. 68 Az eloadó kösse az eddigi diák tartalmához a fentieket azzal, hogy a hatóság a klasszikus szerepeken túl (engedélyezés, kötelezés, tiltás, hatósági fleügyelet gyakorlása) egyre növekvo mértékben lát el közvetlenül, vagy közvetve szolgáltató típusú tevékenységet is (jogszolgáltatás mellett, vagy kizárólagosan materiális szolgáltatásokat nyújt) Ezt meg kell különböztetni attól, hogy a közigazgatás nem hatósági tevékenysége körében is ellát szolgáltató tevékenységet (pl. megszervezi a közoktatást, stb.). E dián arról van szó, hogy a szolgáltatás a hatósági tevékenységhez kapcsolódik.
A kétféle szolgáltató szerepkört példákkal világítsa meg!
Példa: Az egyik esetkör, amikor a hatósági tevékenység tartalma maga a szolgáltatás, így például a mérlegek hitelesítése, gépjármuvek muszaki vizsgáztatása (hatósági és szolgáltató tevékenység együtt van jelen)
A másik esetkör, amikor ellátja a hatóság a jogkörébe tartozó szolgáltatást, ugyanakkor a szolgáltatást piaci alapokon is hozzáférhetové teszi. (pl. a Mérésügyi Hivatal az üzlet vezetojének megrendelésére bevizsgálja, beméri a mérleget, vagy egy intézmény megerendeli a tuzoltókészülékek ellenorzését a hitelességi idon belül) (szolgáltató tevékenység hatósági tevékenység nélkül)Az eloadó kösse az eddigi diák tartalmához a fentieket azzal, hogy a hatóság a klasszikus szerepeken túl (engedélyezés, kötelezés, tiltás, hatósági fleügyelet gyakorlása) egyre növekvo mértékben lát el közvetlenül, vagy közvetve szolgáltató típusú tevékenységet is (jogszolgáltatás mellett, vagy kizárólagosan materiális szolgáltatásokat nyújt) Ezt meg kell különböztetni attól, hogy a közigazgatás nem hatósági tevékenysége körében is ellát szolgáltató tevékenységet (pl. megszervezi a közoktatást, stb.). E dián arról van szó, hogy a szolgáltatás a hatósági tevékenységhez kapcsolódik.
A kétféle szolgáltató szerepkört példákkal világítsa meg!
Példa: Az egyik esetkör, amikor a hatósági tevékenység tartalma maga a szolgáltatás, így például a mérlegek hitelesítése, gépjármuvek muszaki vizsgáztatása (hatósági és szolgáltató tevékenység együtt van jelen)
A másik esetkör, amikor ellátja a hatóság a jogkörébe tartozó szolgáltatást, ugyanakkor a szolgáltatást piaci alapokon is hozzáférhetové teszi. (pl. a Mérésügyi Hivatal az üzlet vezetojének megrendelésére bevizsgálja, beméri a mérleget, vagy egy intézmény megerendeli a tuzoltókészülékek ellenorzését a hitelességi idon belül) (szolgáltató tevékenység hatósági tevékenység nélkül)
69. 69 4.6. Hierarchikus igazgatás Az eloadó az alábbi magyarázattal egészítse ki a dián megjelent fo elemeket.
Belso igazgatás: A BELSO IGAZGATÁS FELADATA A SZERVEK MUKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZERVEZETI KERETEK, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, A SZERVEZETEN BELÜLI MUNKAMEGOSZTÁS KIA
LAKÍTÁSA, A SZERVEZET MUKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA, A SZERVEZET FOLYAMATOS ÉS ZAVARTALAN MUKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. ÁLTALÁBAN A SZERVEZET VEZETOJÉNEK A JOGA A BELSO MUKÖDÉSI REND
SZABÁLYOZÁSA. TESTÜLET ESETÉN A TESTÜLETI MUKÖDÉS SZABÁLYAIT A TESTÜLET SZMSZ-E (ÜGYRENDJE) TARTALMAZZA. A BELSO IGAZGATÁS JOGI KERETEIT JELLEMZOEN A KÖZTISZTVISELOI JOG HATÁROZZA MEG.
Irányítás: AZ IRÁNYÍTÁS ÖNÁLLÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖZTI TARTÓS HATALMI VISZONY,
AMELYBEN AZ IRÁNYÍTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV OLYAN JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK, AMELYEK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ IRÁNYÍTOTT SZERV MUKÖDÉSÉRE MEGHATÁROZÓ EREJU BEFOLYÁST GYAKOROLJON. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSON BELÜL SZIGORÚ ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYOK ÉRVÉNYESÜLNEK, EZÉRT AZ IRÁNYÍTÓ SZERV SZÉLES IRÁNYÍTÁSI JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK. ÁLTALÁBAN A KÖZVETLEN FELETTES GYAKOROLJA A JOGOSÍTVÁNYOKAT, DE AZ IS ELOFORDUL, HOGY EZEK
MEGOSZLANAK A FELETTES ÉS ANNAK FELETTESE KÖZÖTT.
Az eloadó az alábbi magyarázattal egészítse ki a dián megjelent fo elemeket.
Belso igazgatás: A BELSO IGAZGATÁS FELADATA A SZERVEK MUKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES SZERVEZETI KERETEK, SZEMÉLYI ÉS ANYAGI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA, A SZERVEZETEN BELÜLI MUNKAMEGOSZTÁS KIA
LAKÍTÁSA, A SZERVEZET MUKÖDÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA, A SZERVEZET FOLYAMATOS ÉS ZAVARTALAN MUKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. ÁLTALÁBAN A SZERVEZET VEZETOJÉNEK A JOGA A BELSO MUKÖDÉSI REND
SZABÁLYOZÁSA. TESTÜLET ESETÉN A TESTÜLETI MUKÖDÉS SZABÁLYAIT A TESTÜLET SZMSZ-E (ÜGYRENDJE) TARTALMAZZA. A BELSO IGAZGATÁS JOGI KERETEIT JELLEMZOEN A KÖZTISZTVISELOI JOG HATÁROZZA MEG.
Irányítás: AZ IRÁNYÍTÁS ÖNÁLLÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖZTI TARTÓS HATALMI VISZONY,
AMELYBEN AZ IRÁNYÍTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV OLYAN JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK, AMELYEK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ IRÁNYÍTOTT SZERV MUKÖDÉSÉRE MEGHATÁROZÓ EREJU BEFOLYÁST GYAKOROLJON. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSON BELÜL SZIGORÚ ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYOK ÉRVÉNYESÜLNEK, EZÉRT AZ IRÁNYÍTÓ SZERV SZÉLES IRÁNYÍTÁSI JOGOSÍTVÁNYOKKAL RENDELKEZIK. ÁLTALÁBAN A KÖZVETLEN FELETTES GYAKOROLJA A JOGOSÍTVÁNYOKAT, DE AZ IS ELOFORDUL, HOGY EZEK
MEGOSZLANAK A FELETTES ÉS ANNAK FELETTESE KÖZÖTT.
70. 70 Az eloadó hozzon példákat az egyes jogosítványok gyakorlására
Példák:
Átszervezés: a munkaügyi központokat 12 év alatt háromszor is jelentosen átszervezték
Muködési feltételek biztosítása: költségvetés elfogadása, illetve jóváhagyása
Belso szervezeti rend kialakítása: az iskola SZMSZ-ét a fenntartó önkormányzat hagyja jóvá
Muködés szabályozása: a közigazgatási hivatalok szervezetérol, jogállásáról szóló kormányrendelet
Egyedi utasítási jog: számoljon be az iskolaigazgató az intézmény muködésérol, vagy a II. fokú hatóság az I. fokú hatóságot eljárásra utasítja (egyedi utasítás és nem vezet hatáskörelvonáshoz)
Felügyeleti jogosítványok gyakorlása: komplex ellenorzés elvégzése, a II. fokú hatóság felügyeleti intézkedés keretében megsemmisíti, vagy megváltoztatja az I. fokú határozatot
Instrukciós jogosítványok: figyelemfelhívás, pozitív, negatív ösztönzés, képzés, továbbképzés, értekezlet, tapasztalatcsere, módszertani útmutató kiadása, napi kapcsolat az irányított szervvel (munkaértekezletek)Az eloadó hozzon példákat az egyes jogosítványok gyakorlására
Példák:
Átszervezés: a munkaügyi központokat 12 év alatt háromszor is jelentosen átszervezték
Muködési feltételek biztosítása: költségvetés elfogadása, illetve jóváhagyása
Belso szervezeti rend kialakítása: az iskola SZMSZ-ét a fenntartó önkormányzat hagyja jóvá
Muködés szabályozása: a közigazgatási hivatalok szervezetérol, jogállásáról szóló kormányrendelet
Egyedi utasítási jog: számoljon be az iskolaigazgató az intézmény muködésérol, vagy a II. fokú hatóság az I. fokú hatóságot eljárásra utasítja (egyedi utasítás és nem vezet hatáskörelvonáshoz)
Felügyeleti jogosítványok gyakorlása: komplex ellenorzés elvégzése, a II. fokú hatóság felügyeleti intézkedés keretében megsemmisíti, vagy megváltoztatja az I. fokú határozatot
Instrukciós jogosítványok: figyelemfelhívás, pozitív, negatív ösztönzés, képzés, továbbképzés, értekezlet, tapasztalatcsere, módszertani útmutató kiadása, napi kapcsolat az irányított szervvel (munkaértekezletek)
71. 71 4.7.1. Közintézetek irányítása
72. 72 A fenntartói irányítás általában a közintézet muködéséhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével kapcsolatos irányítási jogokat foglalja magában.
Fenntartói jogosítványok általában:
A közintézet alapítása, átszervezése, megszüntetése
Intézet szervezeti struktúrája meghatározása (SZMSZ jóváhagyása)
Közintézet vezetoje feletti munkáltatói jogok gyakorlása
Intézet költségvetésének megállapítása
Felügyeleti jogok gyakorlása (ellenorzés, a közintézeti döntések megsemmisítése, megváltoztatása)
A közintézet szakmai önállóságát a fenntartói irányítás nem sértheti! Az eloadó emelje ki, hogy a közintézet nem jogi kategória, hanem jogtudományi. (Korábban létezett külön közjogi jogi személyiség a magyar jogban is, de ez jelenleg nem így van, a közintézet jogállása és jogi személyisége nem különül el az egyéb költségvetési szervekétol.)Az eloadó emelje ki, hogy a közintézet nem jogi kategória, hanem jogtudományi. (Korábban létezett külön közjogi jogi személyiség a magyar jogban is, de ez jelenleg nem így van, a közintézet jogállása és jogi személyisége nem különül el az egyéb költségvetési szervekétol.)
73. 73 4.7.3. Állami vagyonnal gazdálkodó szervezetek igazgatása
74. 74 4. Az államigazgatás muködése Az államigazgatás rendeltetése, a közérdek képviselete
Az államigazgatás funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi politikai, gazdasági, közszolgáltatás-szervezo, államszervezet muködését biztosító funkciók)
Az államigazgatási feladatok általános jellemzése (alapfogalmak: feladat-hatáskör- hatósági jogkör, illetékesség, hatósági jogalkalmazás)
Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban (csak központi, helyi érdek szempontjából közömbös, helyi érdekkel szemben érvényesítendo feladatok, a feladatok szabályozásának egyéb szempontjai)
Az államigazgatás muködésének tagolása (belso-külso, személyekre, szervezetekre, mindkettore irányuló, jogi nem jogi eszközökkel megvalósuló, közhatalmi, kooperatív feladatellátás)
Közhatalmi tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazó tevékenység)
Hatósági jogalkalmazás és hatósági felügyelet
Szakmai és szolgáltató tevékenység
Hierarchikus igazgatás (belso igazgatás, alárendeltek igazgatása)
Közintézetek igazgatása, állami vagyonnal gazdálkodó szervek igazgatása Megismerendo fogalmak:
Államigazgatási funkció fogalma
Feladatkör fogalma
Hatáskör fogalma
Illetékesség fogalma
Hatósági jogalkalmazás fogalma
Hatósági jogkör fogalma
Közhatalom fogalma
Hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma
Irányítás fogalma Államigazgatási funkció: Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában.
Feladatkör: A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkituzéseit foglalja össze.
Hatáskör: A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége.
Illetékesség: Az illetékesség az azonos hatásköru szervek közötti területi munkamegosztást jelenti.
Hatósági jogalkalmazás: A hatósági jogalkalmazás az államigazgatási szerveknek, mint hatóságoknak olyan tevékenysége, amelyet a nekik alá nem rendelt személyekre, szervekre vonatkozóan gyakorolnak, és amelynek a célja, hogy az általánosan kötelezo jogszabályt konkrét ügyekben alkalmazzák, és ennek során ún. hatósági döntéseket hoznak, vagy egyéb hatósági jogérvényesíto cselekményeket végeznek.
Hatósági jogkör: A hatósági jogkört tehát mindig külön jogszabályi felhatalmazás biztosítja az államigazgatási szerv számára. A hatósági jogkör szabályozásakor a jogalkotónak mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi lehet a hatósági jogkör tartalma. A jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy
- - kikre vonatkozóan hozhat a hatóság kötelezo ereju döntést,
- - milyen elnevezésu döntést adhat ki (engedély, kötelezés, bírság, jóváhagyás stb.),
- -mire jogosíthat, kötelezhet a hatósági döntés, hatósági határozat,
- -milyen feltételek fennállása esetén gyakorolhatja a hatósági jogkört,
- -milyen eljárásban gyakorolhatja a hatósági jogkört
az államigazgatási szerv.
A hatósági jogalkalmazást mindig olyan szervekre, személyekre vonatkozóan gyakorolja az államigazgatás, akikkel nem áll szervezeti alá- fölérendeltségi kapcsolatban.
Irányítás: Az irányítás önálló államigazgatási szervezetek közötti viszony, olyan tartós hatalmi viszony, amelyben az irányítást végzo államigazgatási szerv olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak arra, hogy az irányított szerv muködésére meghatározó befolyást gyakoroljon.
Államigazgatási funkció: Az államigazgatás funkciói azoknak a feladatoknak az összekapcsolását jelentik, amelyeknek azonos a rendeltetése az igazgatási folyamatban, vagyis az államigazgatásnak a társadalomra gyakorolt hatásában.
Feladatkör: A feladatkör tehát az adott államigazgatási szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének irányát, célkituzéseit foglalja össze.
Hatáskör: A hatáskör a feladatok ellátására az adott szervnek a rendelkezésére bocsátott jogi eszközök, vagyis a jogszabályban biztosított jogosítványok és kötelezettségek összessége.
Illetékesség: Az illetékesség az azonos hatásköru szervek közötti területi munkamegosztást jelenti.
Hatósági jogalkalmazás: A hatósági jogalkalmazás az államigazgatási szerveknek, mint hatóságoknak olyan tevékenysége, amelyet a nekik alá nem rendelt személyekre, szervekre vonatkozóan gyakorolnak, és amelynek a célja, hogy az általánosan kötelezo jogszabályt konkrét ügyekben alkalmazzák, és ennek során ún. hatósági döntéseket hoznak, vagy egyéb hatósági jogérvényesíto cselekményeket végeznek.
Hatósági jogkör: A hatósági jogkört tehát mindig külön jogszabályi felhatalmazás biztosítja az államigazgatási szerv számára. A hatósági jogkör szabályozásakor a jogalkotónak mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi lehet a hatósági jogkör tartalma. A jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy
- - kikre vonatkozóan hozhat a hatóság kötelezo ereju döntést,
- - milyen elnevezésu döntést adhat ki (engedély, kötelezés, bírság, jóváhagyás stb.),
- -mire jogosíthat, kötelezhet a hatósági döntés, hatósági határozat,
- -milyen feltételek fennállása esetén gyakorolhatja a hatósági jogkört,
- -milyen eljárásban gyakorolhatja a hatósági jogkört
az államigazgatási szerv.
A hatósági jogalkalmazást mindig olyan szervekre, személyekre vonatkozóan gyakorolja az államigazgatás, akikkel nem áll szervezeti alá- fölérendeltségi kapcsolatban.
Irányítás: Az irányítás önálló államigazgatási szervezetek közötti viszony, olyan tartós hatalmi viszony, amelyben az irányítást végzo államigazgatási szerv olyan jogosítványokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak arra, hogy az irányított szerv muködésére meghatározó befolyást gyakoroljon.
75. 75
76. 76
77. 77
78. 78 5. Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák Az unión belül a tagországok közigazgatása a belso szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás.
A Római Szerzodés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek.
A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnök-ség alatt készített közös európai közigazgatási tér címu dolgozatból ismerhetjük meg.
79. 79 Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus
Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend
Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet
Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetové tételével
Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában muködo közszektor kiépítése
Megfelelo kormányzati intézkedési és ellenorzési eszközök, megfelelo eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát
Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelo szabályozása
Megfeleloen szabályozott professzionalista közszolgálat muködése
Közintézmények elszámoltathatósága
Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelo muködése
Korrupciómentes belso és külso ellenorzési mechanizmus
Független bírósági rendszer megléte
Egyértelmu jogosítványokkal bíró, politikai ellenorzés mellett muködo, de politikamentes rendvédelmi erok muködése
80. 80 Új köz-menedzsment (a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja, hierarchia oldása, egyéni felelosség fokozott érvényesítése, döntési jogkörök decentralizációja)
A közszolgálati rendszer nyitottabbá, átláthatóbbá tétele
Muködési hatékonyságot javító piaci módszerek átvétele (vegyes tapasztalatok, kiszervezés)
Nyitottabb szolgáltató típusú közigazgatás megteremtése
Minoségbiztosítási rendszerek közigazgatási alkalmazása
Egyéni és szervezeti teljesítményértékelés bevezetése (vezetoi minoségbiztosítási rendszerek)
Szolgáltatást nyújtó közigazgatási szerv és a szolgáltatást igénybevevok önkéntes megállapodása és ez képezi a szervezeti teljesítményértékelés alapját (angolszász példa)
Feladatellátás megállapodásokon, polgári jogi szerzodéseken keresztül (ellenorzo hatóságok megállapodása a közös ellenorzésrol) Az eloadó emelje ki az új tendenciák közös forrását és célját!
Hatékonyság
Eredményesség
Minoség
Költségvetési racionalizációAz eloadó emelje ki az új tendenciák közös forrását és célját!
Hatékonyság
Eredményesség
Minoség
Költségvetési racionalizáció
81. 81 5. Az EU csatlakozás hatása az államigazgatásra, új tendenciák Az európai unió és a nemzeti közigazgatás kapcsolata (belso szuverenitás, megfeleloségi elvárás a római szerzodésben, illetve a koppenhágai kritériumokban)
A közös európai közigazgatási tér (1997-es dokumentum) államigazgatásra vonatkozó fo célkituzései
Új tendenciák az államigazgatás fejlesztésében (új köz-menedzsment, korszeru vezetési, szervezési, igazgatási módszerek, eljárások, a közigazgatás és a benne dolgozók teljesítményének mérése, minoségbiztosítási rendszerek)
New Public Management: (Új Közmenedzsment):A közigazgatás muködésének megújítása, valamint hatékonyságának javítása érdekében a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja a cél.
E célkituzés párosul a zárt rendszert képezo közigazgatás nyitottabbá átláthatóvá tételével mind az ügyfelek, mind pedig a civil szféra számára.
New Public Management: (Új Közmenedzsment):A közigazgatás muködésének megújítása, valamint hatékonyságának javítása érdekében a magánszférában sikeresen alkalmazott igazgatási, vezetési és szervezési módszerek közigazgatási adaptációja a cél.
E célkituzés párosul a zárt rendszert képezo közigazgatás nyitottabbá átláthatóvá tételével mind az ügyfelek, mind pedig a civil szféra számára.
82. 82