1 / 47

Szlávi Péter szlavip@elte.hu 1999-2012

Informatika, nyelv, oktatás * Tépelődés a közoktatás informatikai szókincséről … és amik erről eszembe jutottak (gondolatébresztő vázlat). Szlávi Péter szlavip@elte.hu 1999-2012. Bevezetés elé….

naoko
Download Presentation

Szlávi Péter szlavip@elte.hu 1999-2012

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Informatika, nyelv, oktatás*Tépelődés a közoktatás informatikai szókincséről… és amik erről eszembe jutottak (gondolatébresztő vázlat) Szlávi Péter szlavip@elte.hu 1999-2012

  2. Bevezetés elé… „Értünk egymás nyelvén, minden szó beszél,Mégis másképp érted, mint ahogyan én.Más a szó, ha mondod, más ha hallgatod,Nem tudná a bal kéz, mit akar a jobb.”LGT : Egy elfelejtett szó(Presser Gábor / Adamis Anna) A férfiak megnézik a nők fenekét és azt gondolják:„Húúúúúú,micsoda segg!” A nők is ezt gondolják, de közben a pasi arcába néznek...(Humor az infosztráda mellől) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  3. Tartalom • Informatika és oktatás • Informatika és nyelv • A számítógép „újdonsága” – a társadalmasodás rugója • Az informatika nyelvi hatása éstársadalmi reagálás Bevezetés Nyelvi hatások „múltja” Kultúra és nyelv és informatika A magyarosítás szempontjai Mit, mikor, miért magyarosítsunk? Hogyan magyarosítsunk? • Kultúra és nyelv • Informatika és nyelv • Önérzet • Praktika • Minden magyar, ami … • Úgy jó, ahogy van … • … és mi a helyzet ma? • A magyarosítás buktatói • Pongyolaság • A helyesírásról • Az e-stílusról Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  4. Bevezetés • Informatika és oktatás • Informatika társadalmasodott • Informatika a kultúra része • Oktatás tárgya Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  5. Bevezetés • Informatika és nyelv • A számítógép születése: USA, Anglia •  angol nyelvterület •  angol terminológia • Informatika átjárja a tudományt és a gazdaságot  „aki kimarad, lemarad” •  terminológia-befogadás v. –honosítás? számítógéptörténelem Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  6. Bevezetés • A számítógép „újdonsága” – a társadalmasodás rugója első olyan találmány, ami • kommunikálni „akar” az emberrel, ráadásul ango-lul • a kutatás tárgyából más tudományok, majd a hét-köznapok eszközévé válik Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  7. Bevezetés • Az informatika nyelvi hatása és társadalmi re-agálás • szótárkorszak (a fogalmak avulásának mértéke –manap-ság– jó 10-szerese az egyéb fogalmakénak) • nemzeti „stratégiák” az angol dominancia ellen (szemérmes befogadás .. önérzetes beintegrálás, törvényi „hátszéllel”) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  8. Bevezetés • Az ún. Fehér könyvek sorozatban megjelent „A magyar nyelv a digitális korban” c. kiadványban erről ez olvasható: „Manapság sok lelkes hagyományőrző érvel amellett, hogy az első­sorban az angolból származó neologizmusok nem erősítik, hanem inkább gyengítik a magyar nyelvet. „Nyelvvédő” tevékenységüknek köszönhetően 2002-ben bevezették az ún. nyelvtörvényt, amely kötelezővé teszi az összes angol nyelvű hirdetés és szlogen magyarra cserélé-sét. Emellett egyéb nyelvművelő és -védő lépések is történtek például 2011 elején lépett életbe az új médiatörvény, amely megszabja a televízióban és a rádióban sugárzott magyar és külföldi zenék arányát.” Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  9. Nyelvi hatások „múltja” • Számítógép okozta „kultúrsokk” példátlan. • Nyelvi hatásokra azonban van példa, ezért érdemes kicsit elidőzni a múlton. • Nyelvek, amelyek hatással voltak a magyar nyelvre: • latin (alibi, móres, notesz, persze, sors, vétó, angyal…) • (észak) olasz (piac, dús, mustra, spanyol, strucc…) • francia (Lajos, mester, lakat, kilincs, büfé, butik…) • török („békeidőkből”: hattyú, hód, ló, alma, körte…„harcos időkből”: kaszabol, janicsár, tepsi, papucs,…) • kun-morva (csősz, kalóz/kalauzugyanabból az ősből) • német (rékli, batiszt, slicc, puccos, szaft, vicc, suszter,…) • orosz (bisztró, muzsik, kulák, robotol, zabrál…) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  10. Kultúra és nyelv és informatika • „Fejlődési párhuzam”: ált.kultúra és nyelv info. kultúraés nyelv Hogyan hordozza időről időre a nyelv az ált. info. kultúrát? • Az összevetés korszakolása: • előzmény (kulturális és nyelvi) • kora középkor • reneszánsz • felvilágosodás • Az események „jelentősége”: • oktatáspolitikainyelvtörténeti • új műfaj születése technikai Gyorsítsunk! Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  11. Kultúra és nyelv • Előzmény: A kultúra nyelve (Európában) dominánsan a (gö-rög-) latin széles műfaj-spektrummal • Kora középkor: • „Oktatáspolitikai” esemény:896-ban bencések iskolát alapítanak Pannonhalmán. (Kolostoriiskola) Plé-bánosi és káptalan iskola létesül, a latin szókincs és a latin nyelvű biblia magyarázatok megismerésére, éneklé-sére. • „Oktatáspolitikai” esemény: egyszemélyes „is-kolák” – Szt. Imre Szt. Gellért, Nagy Lajos Katalin lánya Képes Krónika; királyi könyvtár Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  12. Kultúra és nyelv • Következtetés: • Irodalom, tudomány = latin-görög kultúra • A „magas” kultúra kevesek, elsősorban az ural-kodó réteg privilégiuma. („perszonális kultúra”) • A „hétköznapi” kultúra terjesztése különféle is-kolákban zajlik, elsősorban egyházi célokra. • Könyvek: kolostorokban élőknek készülnek ugyanitt. Esetleg magasrangúak megrendelésére is készítenek (legfőképp: másolnak) könyveket. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  13. Kultúra és nyelv • Reneszánsz: • „Oktatáspolitikai” esemény:1367-ben létesül Pé-csett Magyarország első (KEu. 3.) egyeteme; 1456-ban pozsonyi Academia Istropolitana. • Nyelvtörténeti fejlemény:magyar nyelvű kéziratos Biblia részfordítás, a „Huszita Biblia” (1439); majdnem teljes a „Jordánszky-kódex” (1516), nyomtatott, magyar nyelvű teljes Újszövetség Sylvester János fordítása volt 1541-ből, Biblia Heltai Gáspár műve 1565-ből. 1590-ben Károli Gáspár, gönci (református) prédikátor atya „Vizso-lyi Bibliá”-ja. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  14. Kultúra és nyelv • Technikai forradalmi esemény:1473-ban Budán Hess András nyomdát alapít. • Új műfajok születése: • 1475-ben magyarul versbe szedett naptár jelenik meg. • Tinódi (lantos) Sebestyén (+1556) „az újságírás hazai klasszikusa... a magyarul megszólaló reneszánsz költé-szet első költői ihletettségű és tehetségű epikusa” • Bornemisza Péter (1535-1584) Tragoedia magyar nyelven c. drámát • Balassi Bálint (1554-94): reneszánsz „táncdalok” szer-zője és előadója • Pázmány Péter (1570-1637) lefordítja Kempis Tamás Krisztus követéséről elmélkedő könyvét. (1600) Ma-gyar nyelvű vitairatokban száll szembe a reformáció nevezetes szószólóival. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  15. Kultúra és nyelv • Nyelvtörténeti fejlemény:Heltai Gáspár („Csízió” fordítása, 1575) rendszerbe foglalja a magyar nyelv he-lyesírását (Sylvester János nyomdokán). • „Oktatáspolitikai” események:Egyetemi Könyv-tár (1561); sárospataki, debreceni református akadémia, eperjesi evangélikus líceum (1621); Pázmány Péter egye-temet alapít (1635) • Nyelvtörténeti fejlemények:Apáczai Csere János (1653) Enciklopédia – magyarul (saját szavak: „súrlódás”, „egynemű”, „középpont”…) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  16. Kultúra és nyelv • Következtetés: • Kultúra „hardver-bázisa”: a nyomdagép, tech-nológia: a könyvnyomtatás • Megerősödőben a „szoftver”: az írás-olvasás oktatás. Alsófokon magyarul. Felsőbb fokon kizárólag latinul. • Nemzeti nyelvű írásos kultúra első fecskéi. Profán témák a művészetekben. Magyar biblia-fordítások – az egyházi kultúra magyarosodása. • Szélesebb „kultúra-fogyasztói” kör; tudósok, tanítók képezése egyetemeken • Nincs még kialakult szabálya az írott nyelvnek, esetleges a szakszókincs Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  17. Kultúra és nyelv • Felvilágosodás: • „Oktatáspolitikai” események: • Mária Terézia – „Ratio Educationis” (1777) • Bessenyi György – Hazafiúi Magyar Társaság (1779) • Új műfajok születése: • Pozsony „Magyar Hírmondó” (1780) • A magyar nyelvű színjátszás: Pest, 1785 • Nyelvtörténeti fejlemény:helyesírási forradalmak (katolikusprotestáns betűk, ypszilonistákjottisták) • „Oktatáspolitikai” események:Széchenyi – Tu-dós Társaság (MTA): „a magyar nyelv ápolására, a tudomá-nyok és művészetek magyar nyelven való művelésére” (1825) • Nyelvtörténeti fejlemény:akadémiai helyesírás (1832) • „Oktatáspolitikai” esemény:magyar nyelvű oktatás Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  18. Kultúra és nyelv • Következtetés: • A beszélt és irodalmi írott nyelv közeledése • A közoktatásban nemzeti nyelven történik a tanítás • Rendszeres „publikáció” • Az oktatás jogi háttere megteremtődik • Megszületik a helyesírás (első) szabályzata • Létrejönnek a magyar nyelvű kultúra terjesztését segítő „intézmények” Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  19. Informatika és nyelv • Előzmények: A nyelvek között „demokrácia” van (később válik do-minánssá az angol); az informatikai kultúra születőben • Informatikai kora középkor: • Technikai forradalmi esemény: • számítógép (1945-1955) • számítógép-hálózat (1960-as évek vége) • „Oktatáspolitikai” esemény: • egyszemélyes kutató „centrumok”, heterogén témák-kal (Nemes Tihamér, Kozma László, Tarján Rezső, Kalmár László …; 1950-1970) • Kovács Mihály (Piarista), Dusza Árpád (Földes) kiber-netika-számítástechnika szakkör (1960-as évek vége) • Nyelvtörténeti fejlemények:angol terminológia Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  20. Informatika és nyelv • Következtetés: • Programozói, mérnöki tudomány = angol nyelvű kultúra. Speciális kutatási témák • Szűk szakmai grémium birtoka az informatikai tudás, „saját nevelésű folytatók”, egyszemélyes iskolák • A tudományokkal foglalkozóknak készültek a szg.-ek. A szg.-es kommunikáció mnemonikus, ill. angol alapú. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  21. Informatika és nyelv • Informatikai reneszánsz: • Technikai forradalmi esemény:gyárak, számí-tástechnikai kutató központok születnek • Nyelvtörténeti fejlemények:első kísérletek a szakmai szókincs magyarosítására • Technikai forradalmi esemény:personal computer: Apple (1970) • „Oktatáspolitikai” esemény:programozó-, programtervező matematikus szak (1972) • Technikai forradalmi esemény:PARC: egér, GUI, WYSIWYG… (1973) • Új műfajok születése:VisiCalc (1979), Lotus1-2-3 (1983) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  22. Informatika és nyelv • Új műfaj születése:Amerikai egyetemek (és hivata-lok) között hálózat épül. Üzenet-szintű információ-csere: e-mail • Technikai forradalmi esemény:homecomputer (ZX80, ZX81, ZX Spectrum, TRS80, ABC80, IBM; 198x) • „Oktatáspolitikai” események: • minden szakon folyik informatikaoktatás (ELTE-n; 1980) • iskolaszámítógép projekt (1982) • informatikatanári C-szakként (1983), „fő” szak a tudományegyetemeken (1987) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  23. Informatika és nyelv • Következtetések: • „Önálló”, nemzeti, tudományos kutatások: (fél)magyar nyelvű terminológia az informati-kában • informatika felsőfokú oktatásbeli bevezetése: szakember-, majd szaktanár-utánpótlás céljából • nincs még kialakult szabálya az írott informatikai nyelvnek. A magyaros szókincs és helyesírás kér-dése már hébe-hóba felvetődik a szakma művelői „fejében”. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  24. Informatika és nyelv • Informatikai felvilágosodás: • Technikai forradalmi esemény:WWW (1991), HBONE (1993) • Új műfaj születése:Mosaic = böngésző (1993) • „Oktatáspolitikai” esemény: • NAT-ok (199x): informatika mint tantárgy • SuliNet/Irisz: „Internet az iskolákba” projekt (1996-2000) • OKJ-tanfolyamok és vizsgák, ECDL-tanfolyamok és vizsgák (1997), a teleház-mozgalom • Sulinet Digitális Tudásbázis (2004) • Nyelvtörténeti fejlemény:Konferenciák az infor-matika társadalmi hatásairól Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  25. Informatika és nyelv • Következtetések: • Személyi, sőt „házi” számítógép  az informatikai eszközök bevonulása a hétköznapokba • Az informatikai „társalgás” (=az alkalmazói progra-mok által beszélt) nyelve többnyire, a fejlesztői prog-ramoké kizárólag az angol • Létrejönnek az informatikai kultúra terjesztését segítő intézmények • Az informatika oktatása bevonul a közoktatásba „ma-gyarul” • A helyesírást az Akadémia konkrét szavak vonatko-zásában rögzíti • Napi problémává válik a magyaros informatikai szókincs kérdése Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  26. Informatika és nyelv Összefoglalásul a párhuzamról: • Összecsengések: • elterjedés: egyszemélyes kultúra  elhivatottak és a kiválasztottak kultúrája  szélesebb rétegek min-denki kultúrája; közben a nyelv: latin magyar • előre lépés motorjai: technikai megújulások, új műfa-jok, oktatáspolitikai döntések, nyelvtörténeti fejlemények • Eltérések: • kulturális háttér: szilárd kialakulóban lévő • nyelvi alap: holt nyelv  elő nyelv (angol) művelők == élvezők művelők  élvezők Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  27. A magyarosítás szempontjai Itt az idő! Az informatikai felvilágosodás éveit tapossuk. De… … vegyük figyelembe a múlt és jelen intő jeleit a nyelvápolási „stratégiánk” megtervezésénél: • önérzetvan mire – hajlékony, sokrétű, kifejező … nyelv a magyar • praktikanem elefántcsonttoronyban élő nyelvészek szabják meg a nyelvfejlődés irányát Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  28. A magyarosítás szempontjai Önérzet: • Bárczi Géza és társai: „A magyar nyelv története” [576-577] • Mezzofanti bíboros (1774-1849) : „Tudja, melyik az a nyelv, amelyet mondat-szerkesztő képessége és ritmikájának harmó-niája a göröggel és olasszal egy szinten, minden más nyelv fölé emel? A magyar!” • Két további adalék: • Lotz János cikke [„A Pesti Hírlap nyelvőre”, 48. o.] • Siklós Péter és Terts István szerk.: „Egy magyar ide-genvezető Bábel tornyában – Lénárd Sándor írásai a nyelvekről” [részlet] Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  29. A magyarosítás szempontjai Praktika: • A múlt „fényei és árnyékai” (a nyelvújítás nyomai): • „madártan”: Filomela  Kazinczy: csalogány  Kazinczy: csattogány  Vajda Péter: dalabáj  bájdalú zenér [„A Pesti Hírlap nyelvőre”, 20. o.] • „kémia” (Mengyelejev után szabadon): Folyany Fluor Folyékony anyagHalvany Clor[Klór] Halvány anyagBüzeny Bromium[Bróm] Bűzös anyagIblany Iod[Jód] Illékony anyagHigany Hydrargyrum Híg anyag Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  30. A magyarosítás szempontjai • „geográfia”: Istokhalma ?Kappanhágó ?Lipcse ?  Stokholm  Koppenhága  Leipzig • „rusztika”:páholy  széntartó rekeszbútor  cókmók, batyu (vö. „hord el a betyárbútort!”) • A nyelvújítás technológiája:Példák Bugát Pál rendszeréből [a szókincstan-ából (=szókat csinálni tanít)]: • ragok továbbképzésével – nekel, hozzány • megcsonkítás és összevonás – lemb, hordong Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  31. A magyarosítás szempontjai • Pihentető talányok: • lég ? • csőr ? • talaj ? • könnyelmű ? • zongora ? • Vállaljuk-e tehát magyarosítás hálátlan ódiumát? Kénytelenek vagyunk, mert • idegen a szókészlet, • eltérő gondolkodásmódot követ •  levegő+ég •  cső+orr • talp+alj • könnyű elméjű • zengő tambura Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  32. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? Két szélsőség között… • mindent (mint más „öntudatos népek”: a franciák vagy a németek) • semmit(elfogadva, hogy csak egy parányi sziget vagyunk Európa latin-germán-szláv tengerében). Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  33. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? Minden magyar, ami ... • Előnyös, mert • szélesebb rétegek számára elérhető, • az oktatásban kiesik a nyelvi megértés lépése, csak a lényegi, a fogalmi marad, • csökkentett feltételrendszer az oktatási használat-ban • Előnytelen, mert • nehezíti a külföldi szoftverek importját, oktatásba bevonását, • nyelvi nehézségek miatt nehéz a konzekvens átül-tetés. (Pl.: felszólító módban igekötő hátra, főnévi igenévi alak vagy 1. szám 3. személybeli alak?) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  34. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? Úgy jó, ahogy van ... • Előnyös, mert • nem kell semmit tenni (így rosszul sem lehet tenni), • motiváció az angol nyelv tanulásához, • rövid, egyszerű szoftverátvétel • Előnytelen, mert • első akadályt maga a nyelv képezi(Milyen segítség [help] az, amelyik nem érthető? Még a segítségkéréshez is „idegenül” kell tudni?!?), így • hátráltatja a bevezetést, nem kerülhet akkor szóba, amikor a „téma” megkívánja (csak akkor, amikor a nyelvi alapok is megvannak) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  35. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? … és mi a helyzet ma (az ezred forduló táján)? • Nyelvész vélemények: • Répási Györgyné: „Az Internet megjelenése nagy hatást gyakorolt nem csupán a tömegkommuni-káció fejlődésére, hanem magára a nyelvre is. Először a számítástechnikai szakkifejezések sokkolták a laikus felhasználói kört, majd ezek részleges célnyelvi átültetése után a Világháló használatával szinte kikerülhetetlenné vált az idegen –elsősorban angol– szavak és fogalmak átvétele. … Nyelvünkre nézve komoly veszélyt jelentenek az «információs szupersztráda» idegen kifejezései. Nyelvünk romlásának közvetlen oka, hogy «A nyelvmű-velők és a számítástechnikusok nem tudják az új média fogalmait megfelelő hazaival pótolni, és ha sikerül is, addigra már késő, mert több ezer ember a megtapadt angol kifejezést vagy mozaikszót használja, ami sokkal rövidebb bármely új magyar fordításnál».” Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  36. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? • Zimányi Árpád: „Nem pusztán az idegen szavakról, hanem olyan idegenszerűségekről beszélhetünk, amelyek minden nyelvi szinten jelentkeznek: a hangtani, ki-ejtési jelenségektől kezdve egészen a nyelvtani, mondatszerkezeti sajátossá-gokig. Sőt érdemes még tovább tágítani a kört. A nyelvi hatások csupán felszíni –sokszor másodlagos– jelenségek, velük együtt érvényesülnek a tár-sadalmi, gazdasági, kulturális folyamatok, s az utóbbiak, a mélyebb okok tekinthetők elsődlegesnek, a nyelvi változások igazi forrásának. …” Példák: • Kiejtés: cowboy [kovboj  kauboj], jazz [dzsessz  dzsez]; HBO [hábéó  écsbió], PhD [péhádé  piécsdí], Microsoft [mikroszoft  májkroszoft]; „Következíííííík Fááááábriiii Sándooorrr!”. Saját kiegészítés: „kedvenc” reklámjaimból: „Garnier” (betűhű-kiejtéssel), míg „Chevrolet” (amerikai angollal). Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  37. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? • Helyesírás: menedzser  manager, hobbi  hobby, víkend  weekend; csip  cheap, fájl  file, szken-ner  scanner, flopi  floppy; Richard, Judith, Szandy, Sylvia; Party, Story; Mammut, Plus. • Szóhasználat: formatervezés  design, vezetőség  management, irányzat  trend, sovány  light(os); pénzügyi politika  fiskális politika, emberi kataszt-rófa  humanitárius katasztrófa; (jelentés bővülés:) interjú (=munkahelyi beszélgetés), installáció (=alkotás /telepítés), karakter (=típus), rekord (=adatszerkezet), adminisztráció (=kormány). • Mondattan: Hotel Gellért, Club Aliga, Suzuki Kovács, Vitamin C, Budapest 1; „lány a hosszú hajjal” ( „the girl with long hair”). Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  38. Mit, mikor,miért magyarosítsunk? • Tükörszavak: mouse  egér, mountain bike  hegyi kerékpár, overwrite  felülír; karrier­diplomata (=hivatásos diplomata). • Szokások: Bálint-nap  Valentin-nap, Mindenszentek előestéje  Halloween; hello/hi; „give me a five” (kézfogás helyett tenyér összecsapás). Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  39. Hogyan magyarosítsunk? A magyarosítás buktatói: • Pongyolaság – „kb.-szinonima változatosság” • billentyű / gomb • halom / kupac / heap • fájl / állomány / file • könyvtár / katalógus / mappa / directory Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  40. Hogyan magyarosítsunk? • Fantáziatlanság1 (szótár-hű fordítás) • WYSIWYG (what you see is what you get) = AKAMIL (amit látsz, azt kapsz) • DTP (desktop publishing) = AKSZ (asztali kiadványszerkesztés) • register = regiszter / nyilvántartás / számláló • accumulator = akkumulátor / gyűjtő • active = élő • field = mező • record = rekord • client = kliens (ügyfél helyett) • password = password (jelszó helyett) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  41. Hogyan magyarosítsunk? • Fantáziatlanság2 („kiejtés-hű” átvétel) • cursor = kurzor • server = szerver (szolgáltató / kiszolgáló helyett) • Software = szoftver • debuging =dibagolás, debugolás(hibakeresés helyett) • stacking = sztekkelés (vermelés helyett) • push/pop = push-olás/popolás (vermelés helyett) • pointer = pointer (memória-mutató helyett) • click = klikkelés, klikkentés, rálövés (kattintás helyett) • hypertext = hipertext • hyperlink = hiperlink Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  42. Hogyan magyarosítsunk? • Fantáziatlanság2 („kiejtés-hű” átvétel) • domain = domen • chat = chatelés / csetelés • e-mail = e-mailezés / emílezés • IRC = iercézés, ircezés • messenger = messengerezés / messz(i/e)ndzserezés • skype = skype-olás / szkájpolás Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  43. Hogyan magyarosítsunk? • Szemléletesek (hangulatosak?) • cursor = ékelő / szövegék / betűhelyző / helyőr / fényes pont • ENTER = Eredj-gomb • ESCAPE = El-/ Kiskapu-gomb • software = eszközeg / puhály • pendrive = tollmeghajtó / adattoll / eszemtokja • CANCEL/UNDO = Mégsem-gomb • hot key = forró ~ / gyorsító gomb (az utóbbi pontosabb, az előbbi izgalmasabb) • scroll = pörgetés / görgetés • scroll bar = pörgető ~ / görgető sáv • chat = e-csicsergés (e=elektronikus), i-csicsergés (i=Internetes) Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  44. Hogyan magyarosítsunk? • Szemléletesek (hangulatosak?) • help = súgó • net = háló • internet = világháló / információs szupersztráda / infosztráda / I-way(ejtsd: ájvéj) • homepage = otthonlap / ottlap / honlap / címlap • smiley = mosolyszimbólum • laptop = leptop / lapgép (? ölgép ?) • notebook = nótbuk / noteszgép • palmtop = ~ / tenyérgép / zseb(számító)gép • Googleguglizás • Ez a „magyarítósdi” nehéz ügy! Álljon itt egy irodalmi példa: Karinthy Frigyes Műfordítás c. gyöngyszeme az Így írtok ti c. kötetből.  Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  45. Hogyan magyarosítsunk? • A helyesírásról • „Nincs új a nap alatt!” – magyar szavak írása ypszilonisták/jottisták • Ma • idegen szavak írása file = fájl / állománybyte = bájthardware = hardver (-: keményáru :-)software = szoftver (-: puhaáru :-)firmware = ... (((-: ???áru:-))) • toldalékolás: kötőjelezés, egybeírás kérdései e-mail-ezés / e-mailezés / emailezés / ímélezés Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  46. Hogyan magyarosítsunk? • Az e-stílusról Az elektronikus írott nyelv drasztikus átalakulása, rövidülése: • emotikonok, smiley-k (=hangulatjelző rövid jelsorozat, mosolyszimbólumok), • „szokványos” kifejezés-rövidítők (pl. vki=valaki, …, h=hogy, tkp=tulajdonképpen, /C=perc, 111=mindegy, 1*=egyszer, 4U=for you stb.) • oops, wow ?=? puff!, mi a szösz? (ez megint „csu-pán” amerikanizmus) Az e-stílus egyrészt káros, amennyiben az igény-telenséget erősíti, másrészt viszont időhiányos korunk szükséges velejárója. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

  47. Irodalom … helyett lásd itt: http://people.inf.elte.hu/szlavi/InfoOkt/MagyarAngol/IndMA.html vagy itt: http://people.inf.elte.hu/szlavi/InfoOkt/MagyarAngol/InfoNyelvOktatas.pdf ahol minden forrás megtalálható. Informatika oktatása – Informatika * Nyelv * Oktatás

More Related