GAZDASÁGPOLITIKA

1. GAZDASÁGPOLITIKA V. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2014. március 13

2. ELŐADÁS - VÁZLAT • 1/ A monetáris politikáról • 2/ A központi bank szerepe • 3/ A célok rendszere • 4/ A hitelezés és kockázatai • 5/ A monetáris politika stratégiája • 6/ Inflációs célkitűzések • 7/ Monetáris transzmisszió • 8/ Árfolyam politika

3. MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon, a pénzmennyiség-szabályozáson keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására. A független jegybank (központi bank) irányítja. Jegybanki függetlenség: • Intézményi (a jegybankot nem lehet utasítani) • Személyi (kinevezési és leváltási rend, rotáció) • Működési (minden felhatalmazással rendelkezik) • Pénzügyi (saját erőforrások, eszközök, bevételek, ill. a közvetlen állami finanszírozás tilalma)

4. MONETÁRIS POLITIKAI ALAPELVEK • Fő célja az ár és a pénzügyi stabilitás • Kerülje el az időbeli inkonzisztenciát • Előretekintő legyen • Legyen összehangolva a fiskális politikával • A döntéshozók elszámoltathatóak legyenek

5. A KÖZPONTI BANK LEGFONTOSABB FELADATAI • A monetáris politika meghatározása és megvalósítása • Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz biztosítása • A deviza- és aranytartalékok kezelése • A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása • Statisztikai információgyűjtés • A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása

6. A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE 1/ VÉGSŐ CÉL: az árstabilitás, ill. a fenntartható inflációs szint elérése; 2/ KÖZBENSŐ CÉL: pénzmennyiség, árfolyam;(szoros kapcsolatban áll a végső céllal) 3/ OPERATÍV CÉLOK: rövid távú kamat, kötelező tartalékok képzése; (elősegítik a közbenső cél elérését)

7. A MONETÁRIS POLITIKA VÉGSŐ CÉLJAI • Árstabilitás biztosítása (EKB, MNB – elsődleges cél • A kormány gazdaságpolitikájának segítése (EKB, MNB – másodlagos cél) • Gazdasági növekedés, foglalkoztatás növelése (FED – egyenrangú cél az árstabilitással) EKB, MNB, Bank of England – Hierarchikus/antiinflációs célrendszer FED – többes (kettős) mandátum

8. NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL I. • EKB = az EU központi bankja, székhelye: Frankfurt am Main, fő feladata az euro zóna árstabilitásának biztosítása • EKBR = Központi Bankok Európai rendszere, tagja valamennyi EU tagállam központi bankja • Bank of England – a központi bankok klasszikus példája, antiinflációs célrendszer

9. NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL II. • FED, FEDERAL RESERVE SYSTEM (Központi Tartalékok Rendszere), tagjai az egyes szövetségi államok bankjai; • - az USA központi bankrendszere, eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől vegyesen állami és magántulajdonban; • FELADATOK: • - bankjegy és érme kibocsátás; • - alapkamat meghatározása

10. A MAGYAR NEMZETI BANK • Magyarország központi bankja, • Az EKBR tagja. • Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: • - a független jegybank kamatainak meghatározása, • - inflációs célkövetés, • - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések.

11. ÁRSTABILITÁS DEFINÍCIÓJA „Az árstabilitás az áremelkedés olyan alacsony, még pozitív szintje, amely mellett a gazdasági szereplők döntéseiben az infláció mértéke még nem játszik szerepet” (Alan Greenspan) Infláció vs. defláció, dezinfláció A defláció is veszélyes lehet a gazdaságra. Defláció=a fizetőképes kereslet csökkentése gazdaságpolitikai eszközökkel, a gazdasági egyensúly tartós megbomlása esetén.

12. ÁRSTABILITÁS – DE MIÉRT? AZ INFLÁCIÓ NÉHÁNY KÖLTSÉGE • Az árak fontos gazdasági információforrások. A gyakori, nagymértékű emelkedés gátolja az erőforrások hatékony elosztását. • A befektetők inflációs kockázati felárat várnak el. • Az inflációtól való félelem csökkenti a háztartások megtakarítási hajlandóságát, előrehozzák fogyasztásukat. • A várttól eltérő infláció nem szándékolt jövedelem- és vagyon-újraelosztáshoz vezet. • Csökken a pénz vásárlóereje.

13. PÉNZÜGYI STABILITÁS FOGALMA „A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.” (Magyar Nemzeti Bank)

14. IRÁNYADÓ KAMATOK ÉS RÖVID BANKKÖZI HOZAMOK A RÉGIÓ NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN (MNB, 2012)

15. ÖT ÉVES SZUVERÉN CDS FELÁRAK ALAKULÁSA A PERIFÉRIA EURÓZÓNA ORSZÁGOKBAN (MNB, 2012)

16. ÖT ÉVES SZUVERÉN CDS FELÁRAK ALAKULÁSA FELTÖREKVŐ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN (MNB, 2012)

17. MONETÁRIS POLITIKAI STRATÉGIÁK • Pénzmennyiség-szabályozás (Geldmengensteuerung, monetarytargeting) • Árfolyam-célkitűzés (exchangeratetargeting) • Inflációs célkitűzés (inflationtargeting)

18. CDS • A hitelezés mindig kockázatos, az irányadó kamatlábat kockázati felár növelheti; • CDS = credit-defaultswaps, • Sovereigncredit-defaultswaps

19. PÉNZMENNYISÉG-SZABÁLYOZÁS Közbülső cél: valamely pénzmennyiségi aggregátum változása A jegybank meghatározza a pénzkereslet változását és ennek függvényében szabályozza a pénzmennyiséget Előny: monetáris politika önállósága Hátrány: számítási nehézségek, egyre nehezebb befolyásolhatóság A 70-80-as években kedvelt (pl.: Németország)

20. ÁRFOLYAM-CÉLKITŰZÉS RENDSZERE A közbülső cél szerepét az árfolyam tölti be. (Általában rögzített árfolyam-rendszert alkalmaznak.) Minden gazdasági szereplő számára jól látható és számon kérhető közbülső cél, de gyakoribbak a spekulatív, destabilizáló tőkeáramlások. Fejlődő országok gyakrabban alkalmazták.

21. INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE I. Elemei: • A jegybank meghatározza, mit ért árstabilitáson. • Meg kell adni az inflációs cél időhorizontját. • Meg kell határoznia, melyik inflációs indexet használja. • Választani kell sávos vagy pontinflációs cél között. • Dönteni kell, készít-e inflációs jelentést, előrejelzést. • Fontos szerepe van a jegybanki kommunikációnak.

22. INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE II. Előny: hosszú távú antiinflációs elkötelezettség, nem kell közbülső célt meghatározni, a várakozásokat jól tudja befolyásolni. Hátrány: nehezen elszámoltatható a jegybank, komoly gazdaságpolitikai, jegybanki függetlenségi feltételek. Alkalmazás: 90-es évektől kedvelt, eleinte alacsonyabb inflációjú fejlett országok, napjainkban közepesen fejlett országok is. Magyarországon 2001-től!

23. INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS ALKALMAZÁSA

24. AZ MNB MEGHIRDETETT INFLÁCIÓS CÉLJAI

25. AZ INFLÁCIÓS ELŐREJELZÉS LEGYEZŐÁBRÁJA (MNB, 2012)

26. LAKOSSÁGI INFLÁCIÓS ÉRZÉKELÉS (MNB, 2009)

27. MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ • Az a folyamat, amelynek során a monetáris politika döntései befolyásolják a makro- keresletet és az inflációt. • 1/Árfolyamcsatorna (export-import) • 2/Kamatcsatorna (beruházások, vásárlások) • 3/Eszközcsatorna (részvények, ingatlanok) • 4/Várakozások (az információk módosító hatása)

28. ÁRFOLYAM-POLITIKA A monetáris politikához tartozik, de nem biztos, hogy kizárólagosan a jegybank felügyelete alá. Eurózóna: EKB + ECOFIN Magyarország: MNB + kormány Fontos: árfolyam-rezsim megválasztása árfolyam és külkereskedelmi aktivitás kapcsolata

29. ÁRFOLYAM-RENDSZEREK I. Rögzített (fix) árfolyamrendszerek: monetáris unió, dollarizáció/euroizáció (önálló valuta nélküli rendszerek), valutatanácsi rendszer (currencyboard) Lebegő (sávos) árfolyamrendszerek: szabadon lebegő, irányítottan lebegő, sávosan lebegő Köztes árfolyamrendszerek: rögzített, de kiigazítható, más valutához, valutakosárhoz kötött, csúszó leértékelés (indexált vagy előre bejelentett)

30. ÁRFOLYAM-RENDSZEREK II. • Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange RateMechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) • ERM I (1979-1999) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % • ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia

31. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!