Bazsa György a MAB elnöke

1. Bazsa György a MAB elnöke A tanári mesterszak(ok) indításának tapasztalatai – – az akkreditáció oldaláról Tanárképzők Szövetsége Győr, 2009. január 31.

2. Bazsa György a MAB elnöke A MAB elvárása, szerepe a tanári mesterszak indításában Tanárképzők Szövetsége Balatonalmádi, 2007. szeptember 7.

3. [Személyiségformálás és hivatásra nevelés a pedagógusképzésben – Debrecen, 1979] 2004. június 15. Szegedi TE (levél):Az új tanárképzési rendszer gordiusi csomójának megoldásához vagy (politikusi) kard, vagy egy zseniális szegedi gondolat kell.

4. Tanárképzés: modellváltás a Bologna folyamatban „Apu, hogy megy be?” Egyszerű kérdések(re) – világos válaszok kellenek. Bazsa György az FTT elnöke OM, Budapest, 2005. június 15.

5. Magyar Rektori Konferencia Nyíregyháza, 2007. június 7-8. A(z egy) tanári mesterszak a magyar felsőoktatásban: gyorsaság vagy minőség? Bazsa György, a MAB elnöke

6. 180 Ave! 60 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 9.

7. Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke MRK TKB Eger, 2008. április 26.

8. Bologna rendszer Magyarországon – döntés:egységes, kétciklusú tanárképzés lesz! • Jogi háttér: • Ftv. • 289/2005. kormányrendelet A és M szakokról • 15/2006. OM rendelet. 4. mell. félig kész: pedagógiai- pszichológiai-gyakorlati rész megvan, a szakterületiből csak 2 jelent meg (mérnöktanári és hittanári), 83 kiegészítés most alakul . • Paradigma váltás: ismeretalapú helyett kompetencia alapú, kimenet vezérelt tanárképzést kíván a magyar közoktatás. (Ki mondta ezt el kinek és hányan értették meg ennek lényegét a magyar tanárképzésben?)

9. Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán valamennyi képzési területen végig tudunk vezetni.” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósulásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk.”

10. Képzési és kimeneti követelmények • A tanári mesterszak KKK-ja kettészakadt: ~ 2006-ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek”-et. • A MAB az 1.fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. • A 2.fordulóban–erős nyomás alatt–elfogadta. • OKM 2007. nyarán honlapján (s majd rendeletben is) megjelentette.

11. Derényi András szerint a jelen helyzet: a) a jelenlegi KKK-kban a tanulási eredmények, kompetenciák leírásai funkciótlanul, „díszként” fityegnek a tartalmi-procedurális szabályozó elemek mögött, több elemzés eredménye szerint szakon, tudományterületen és teljes rendszeren belüli inkohe-renciákkal, ellentmondásokkal b) az EKKR-rel összevetésben a képzések szintezése egye-netlen, a 6. szint szinte hiányzik (az alapképzések az 5. szintre konvergálnak, a mesterképzések inkább a 7. szint felé) c) a mesterképzések bemeneti feltételeinek kialakítása során a tartalmi elemek figyelembe vétele dominál és nem a kimeneti kompetenciáké d) a tanulási eredmények és kompetencia leírások jelen állapotukban – és az OKM, a MAB és az intézmények jelenlegi figyelem-orientációinak erőterében – képtelenek betölteni kimeneti szabályozó szerepüket.

12. Egy angol példa: functions of „KKK” This programme specification (PS) is designed for prospective students, enrolled students, academic staff and potential employers. It provides a concise summary of the main features of the programme and the intended learning outcomes that a typical student might reasonable be expected to achieve and demonstrate if he/she takes full advantage of the learning outcomes and content of each module – can be found in the Definitive Module Document (DMD) and the module teaching plan (Module Guide).

13. Közismereti* Újabb közismereti# tanárképzés Diszciplináris szakmai kreditek: 1. szakképzettséghez: 110+28=138,2.-hoz: 50+28=78 Többi esetekben: 300+28=328, 120+47=167,150+28=178

14. * Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel Diszciplináris szakmai kreditek: Szakmai tanárképzésben: 180+50= 230, ill. 300+28= 328 Művészeti tanárképzésben: 180+28= 208, ill. 300+18= 318

15. 2. A szakindítási beadványok • Alapdokumentum mindenkinek (beadónak, szakértőnek) a kkk. (OKM honlap) • A MAB külön tanári szakindítási útmutatót készített, konkrét kívánalmakkal: www.mab.hu • 1 intézmény 1 „A” lapot ad be a ped-pszi-gyakorlat- ról és a 11. félévről – ezt szakértők értékelik, majd a Tanárképzési Bizottság és a plénum. • 1 intézmény sok szakképzettségről sok „B” lapot adhat be (diszciplináris ismeretek és kompetenciák) ezt szakértők értékelik, majd a képzési ági bizottságok (KÁB), s végül a kollégiumok és a tanárképzési bizottság javaslata alapján a plénum határoz: itt gyakori a KÁB-TkB ellentétes javaslat.

16. A szakindítási beadványok meghatározó elemei • Elvi alap: (szigorú) megfelelés a kkk-nek • tanterv, tantárgyi programok, kredittáblázat, záróvizsga-terv, 11. félévi gyakorlat feltételei; • a MAB kiegészítést kért: a 10. félév végén legyen 1-1 zárószigorlat a rendezett, szintetizált tudás kialakításához és a két szakképzettség ismeret-szintjének közelítéséhez; • az oktatási és kutatási háttérrel bíró oktatói gárda • oktatói terhelés maximálása a „kis szakokon” nehéz helyzetet teremtett, rugalmasan kezeljük. • megfelelő infrastruktúra, akkreditált kapacitás

17. Falus Iván (2007): „Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasztalom, hogy a tanulási eredmények alapú megközelítés nem-hogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a külön-böző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokbanpedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.” Ugyan mitől lenne – kérdezem az előzmények után?

18. A mostani helyzet adatszerűen: • Beérkezett 264 tanári szakindítási beadvány. • Ebből 176igen, 82nem, 6 folyamatban (átlag). • Felülvizsgálati Bizottság igent mondott 5 esetben. • Legtöbb kezdeményezett tanári szakképzettségre van valahol MAB támogatás, így indulhat. Kivételek: japán, kínai, ukrán, bolgártanár, dráma- és múzeum-pedagógia, életvitel, ügyvitel tanár. • 20 tanárképző intézménynek van több, vagy még több, ám olykor kevesebb indítási joga. • Kedvezőtlen a „tanárképző főiskolák” első köz- ismereti szakjainak támogatottsága. • Náluk több a „második” tanári szakképzettség.

24. A mostani helyzet kialakulása és jellemzése: A kétciklusú tanári mesterképzés sínen van, ám a sín is göröngyös, a szerelvény is döcög – de megy. A paradigmaváltást a szféra többsége nem értette meg és nem tudta érvényesíteni sem a kkk-k, sem a szakindítási beadványok elkészítésében (DA, FI). A pedagogikumnak a 111-es rendelet már jó előéletet és biztos közös alapot jelentett, de a diszciplináris oldal szakmai hiányként, olykor veszte- ségként /vereségként élte meg: név, törés a rend- szerben, kreditvesztés (minor szak, szakdolgozat) A tanári / nem tanári közös belépés előnyei ma még nem láthatók, inkább hátrányai érezhetők.

25. Mi jelent meg ebből a MAB-ban? • Előző plénum hagyatéka: őrizzük meg az egyetemi szintű tanárképzés színvonalát! • Létrehozta az Ftv. szerinti „homogén” Tanár-képzési Bizottságot. Ezzel, mint kiderült, kódolta a kétféle felfogás (erős diszciplína vs. tanári mesterség) gyakori ütközését. (Lásd Pukánszki Béla egri előadását, 2008. április 26.) • A konszenzus keresés nem vezetett lényegi eredményre. • A tantervekben a kompetencia alapú képzési felfogás és kimeneti szabályozás mérsékelten érzékelhető, erősebb az ismeretközpontúság.

26. A 69/2006. (III.28.) korm. rendelet 3. § (4) A MAB Felülvizsgálati Bizottságot, minőség-fejlesztési és pedagógus­képzési szakértőibizottságot hoz létre, 2008. január 4. MAB belső egyeztetés a tanári beadványok akkreditációjáról: „Véleményem szerint a MAB-ban természetszerűleg tükröződik az a felfogásbeli és értelmezési sok-színűség, ami az új rendszerű tanárképzésről az egész magyar felsőoktatásban jól érzékelhetően megvan. A mi feladatunk viszont nem csak a vita, hanem a döntés is, és ezért helyzetünk és felelős-ségünk karakteresebb, mint más (vita)fórumoké.”

27. Egységes tanárképzés! Egységes tanárképzés? • Egységes elemek: • egységesen csak mesterszinten lehet tanári szakképesítést szerezni: egy tanári mesterszak van, de természetesen csak szakképzettség(ek)hez kötötten, mert e(zek) nélkül a tanári mesterszak üres fikció; • egységes kell legyen a tanárjelölt felkészítése a záhonyi álta- lános iskola 5. osztályától a budapesti Apáczai emelt szinten érettségiző osztályán át a letenyei szakközépiskoláig; • egységes képzési és kimeneti követelmények vannak minden szakképzettségre, függetlenül az előképzettségtől; • egységesek a pedagógiai-pszchológiai-gyakorlati képzés moduljai (10+40 kredit + gyakorló félév); • egységesen kell két szakmai zárószigorlatot tenni; • egységes (kellene legyen) a záróvizsga felfogása.

28. Nem egységes elemek: • nem egységesen kötelező a két szakképzettség: ez csaka közismereti tanárképzés nagy részében (a kétciklusú nappali képzésben), így annak nem esetben kötelező; • a közismereti területen is szerezhető egy szakképzettség – így nem tanári mesterszakra, főiskolai végzettségre épülően (a nappali tagozatos hallgató csak két szak- iránnyal, a kiegészítő képzésben résztvevő levelező már egy szakiránnyal is kap mesterszintű végzettséget és ezzel magasabb fizetési besorolást); • a művészeti és szakmai tanárképzésben általános az egy szakképzettség (de még ezen belül sincs egység: a művésztanár lehet „egyszakos”, a testnevelő t. nem. • nem egységes a 83 szakképzettség súlya: vannak elsőés második, és vannak csak második szakképzettségek;

29. nem egységes a két közismereti szakképzettség felkészülési aránya (kreditjeinek száma) az alap + mester­képzésben, így a két szakképzettség szakmai megalapozottsága sem; • nem egységes a két közismereti szakképzettség meg-alapozása: csak az egyikből van záróvizsga alapszakon; • nem egységes a két közismereti szakképzettség felkészülési aránya (kreditjeinek száma) az alap + mester­képzésben, így a két szakképzettség szakmai megalapozottsága sem;

30. Hogyan összegezhetünk? • Az új rendszer elindult, most fontos mérföldkőnél tart. Kérdés: hány jelentkező lesz a 4.051 állami helyre? • A kezdetektől meglévő, nem kibeszélt, nem megoldottfeszültségeket a MAB sem tudta levezetni, s mivel csak a MAB van döntéskényszerben, döntéseiben ezek olykor felerősödnek és visszhangoznak. • A MAB-ban erős az akadémiai szemlélet, az ismeret- központúság, ez is okoz olykor feszültséget. • Az intézményi érdekek gyakran felülírták az értékeket, elég sok megalapozatlan beadvány született. • Átgondoltan fel kell készülni a mesterszak oktatására. • Gyűjteni kell a tapasztalatokat, erényeket, hibákat!

31. Köszönöm a meghívást és a figyelmet!

32. TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti.A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Ftv Redukció, koncentrációmódszertan: tankönyírók feladata JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődőtudomány) Tudományos folyóirat A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ*PhD-val M-TANÁR nyelvtan szakk. A tudományt műveli* A tudományt oktatja A tudományt tanulta A tudást tanítja és nevel Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer A tudománytolvassa Tanárképzés mesterfokozaton