Quo vadis felsőfokú szakképzés? Szeged, 2005. július 5.

1. Quo vadisfelsőfokú szakképzés?Szeged, 2005. július 5. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

2. A társadalmi termelés fejlettségi szakaszai gyűjtögetés, halászat, vadászat stb.: önellátás mezőgazdasági forradalom – élelmiszertermelés (pre-indusztriális) – paraszttársadalmak (primer szektor) + kézműves, céhes iparosok (társ. munkamegosztás) ipari forradalom (gépek forradalma, terméknöve-kedés, szakosodás) – gyárak, gyári munkások (szekunder szektor): kék galléros”munkavállalók szolgáltatások – post-indusztriális társadalom – távközlés, pénzügy, turizmus, szórakoztatás,keres-kedelem, közlekedés, majd K+F (tercier szektor): „fehér galléros” munkavállalók (és bűnözők) információs forradalom (kvaterner szektor): növekvő fehér galléros arány, hiányzó kékek!

3. Munkaerő más osztályozása (Reich, 1991): rutin munkát végzők (pl. gyári munkások, építőipari, szalagmunkások stb.) humán szolgáltatók (pl. kórházban, vendég- látásban, közlekedésben stb.) szimbolikus analisták (pl. szellemi munkások, orvosok, ügyvédek, tanárok stb.)

4. A szakmai műveltség átadása: apáról → fiúra, majd mesterről →inasra, segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák) XX. század (főleg második fele): ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH) szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák) technikusképzés (technikumok) alap- és középf. szakképzés(szak/középiskolák) tanfolyamok (állami és magánszervezés) XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű)felsőfokú szakképzés EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

5. A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő- képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad) 4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B:FSZ: – ? jv, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség) 5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenül nem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél 6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég- zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

6. Az ISCED szintek tartama (szubjektív): középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb. felsőfokú szakképzés 5B: ??? felsőfokú képzés: 5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember 6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

7. Az FSZ képzés tényei • 7-8 éve kezdődött •  45 szakképesítés az OKJ-ban •  40 szakmai és vizsgakövetelmények •  25 felsőoktatási intézmény •  200 szakközépiskola •  20 ezer fő • Képzések zöme műszaki és gazdasági jellegű

8. 6: Posztgraduális képzés (PhD) 6: Felsőfokú oktatás – mesterszint 5A: Felsőfokú oktatás – alapszint Munka világa 5B: Felsőfokú szakképzés Középfokú általános oktatás 4C: Középfokú szakképzés Alapfokú szakképzés Gábor András (OM)

9. Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény? az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok (pedig a neve felsőfok!). Akkor micsoda? 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola (BS) ad?! 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban? nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college  !); divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005); a kevés FSZ-ből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni; még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

10. Háttérben (amit a közvélemény nem lát): a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig; anyagi- és presztízsviták tárcák és intézmények között; lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul); a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság; 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása? A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

11. Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána? Igen – juthatunk! 2005. ? – új felsőoktatási törvény 2005. május: „100 lépés” kormányprogram14 lépés a szakképzés megújítása

12. Quo vadis FSz? Híd-helyzetében: Új Ftv „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tartalmaz-za a megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felső-fokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámí-tását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött meg-állapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

13. A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze: a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést, a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését. Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?) Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül közösek. felsőfokú szakképzés 5B: tudomány- és a gyakorlat-orientált szakismereteire egyaránt alapozva, készsé-geit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegének értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (B.Gy.)

14. Quo vadis FSz? Tartalmában: kettős funkció: munkaerőpiaci elfogadottság és továbbtanulási alkalmasság alapképzésben gyakorlatorientált – egy félév gyakorlat kompetenciákban jól definiált és erős legyen ismeretekben

15. Quo vadis FSZ? Belső szerkezetében: „univerzális” kreditrendszert alkalmaz modulrendszerű – felfelé és lefelé kompatíbilis (beszámítható) modulokkal gyakorlati félév biztosítása

16. Most (még) nem, de: • legyen „akkreditálva” az FSZ-t folytató szakközépiskola és jelenjen meg nevében is: „Edison Felsőfokú Szakképző és …” • Félszáz ilyen intézmény neve már jelentős „reklám” lehet az FSZ képzés (és az iskola) számára! Quo vadis FSz? Intézménytípusában: • Milyen képzési együttműködésre, szerződésre vállalkoznak a gazdálkodó szervezetek?

17. Quo vadis FSz? Kimenetében: „kékgalléros” irányban: csakis a jól fizető, állást biztosító munkaerőpiac megbecsülése viheti erre „fehérgalléros” továbbtanulási irányban: teljesítményszűrőt kell alkalmazni, de ez kidolgozandó

18. A gazdaság – a kamarák – lehetséges/kívánatos szerepe a felsőfokú szakképzés fejlesztésében • Hozzászólás a kormányrendelethez (beleszólás!) • Aktív, kezdeményező szerep az intézményi FSz programok fejlesztésében • Megállapodások az új törvény szerint FSz képzések szervezéséről, tartalmáról stb. • A szakképzési hozzájárulásból támogatás a szakmai gyakorlatokhoz és fejlesztésekhez A „professional accreditation” lehetőségének, módjának végiggondolása

19. Köszönöm figyelmüket!