980 likes | 1.39k Views
A szem?lyi j?vedelemad?r?l sz?l? 1995. ?vi CXVII. t?rv?ny m?dos?t?sa. . I. V?llalkoz?i szem?lyi j?vedelemad? m?rt?k?nek v?ltoz?sa 1.. 2011. janu?r 1-tol:a v?llalkoz?i szem?lyi j?vedelemad? szerint ad?z? egy?ni v?llalkoz? az 500 milli? forintot meg nem halad? ad?alap ut?n 10 sz?zal?kos ad?m?rt?kk
E N D
1. Adó- és járuléktörvény módosítások(2010-2011) I. 2010. évi XC. törvény Kihirdetve: 2010.08.13. Mk. 132.
II. 2010. évi CXXIII. törvény Kihirdetve: 2010.11.19. Mk. 177.
III. 2010. évi CLIII. törvény Kihirdetve: 2010.12.17. Mk. 192.
IV. 2010. évi CLIV. törvény Kihirdetve: 2010.12.21. Mk. 194.
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
3. I. Vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása 1. 2011. január 1-tol:
a vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó az 500
millió forintot meg nem haladó adóalap után 10 százalékos adómértékkel az
adóalap ezt meghaladó része után pedig 19 százalékos mértékkel fizet vállal-
kozói személyi jövedelemadót.
A vállalkozói bevételt csökkento kedvezmények alapján csekély összegu (de
minimis) támogatásnak minosülo támogatás összegét is úgy kell kiszámítani,
hogy a kedvezmény értékébol az 500 millió forintot meg nem haladó rész 10
százaléka minosül támogatásnak, míg a meghaladó rész 19 százalékát kell
támogatásként figyelembe venni.
4. I. Vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása 2. 2010. évet érinto változás:
Mivel a vállalkozói személyi jövedelemadó mértékére vonatkozó módosítás év közben lé-
pett hatályba, így a törvény rögzíti a 2010. évre alkalmazni rendelt szabályokat.
A vállalkozói jövedelem 2010. második félévre eso részének 250 millió forintot meg nem haladó részére a 10 százalékos adókulcs különös feltételek teljesítése nélkül is alkalmazható.
Módosulnak a 2010. második félévére vonatkozó adóeloleg-szabályok is. Amennyi-ben az év elejétol számított halmozott adóeloleg-alap második félévre eso része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalékos mér-tékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-eloleget.
A vállalkozói adóalapot a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor a 2010. július 1-je elotti, illetve utáni idoszak naptári napjainak arányában két részre kell osztani. ( 181 nap/365 nap és 184 nap/365 nap ). A július 1-jével kezdodo idoszakra jutó adó-alap 250 millió forintot meg nem haladó része után az adó 10 százalék, afelett pedig 19 százalék.
A július 1-jét megelozo idoszakra jutó adóalap adózására a 2010. június 30-án hatá-lyos szabályokat kell alkalmazni. Az egyéni vállalkozó a 2010. július 1-jét megelozo idoszakra jutó adóalapra (legfeljebb 50 millió forintig) akkor választ-hatja a 10 száza-lékos adómérték alkalmazását, ha megfelel a választásra a 2010. június 30-án hatá-lyos törvényi rendelkezések szerint irányadó feltételeknek.
Ha az egyéni vállalkozó az Szja tv. 2010. július 1-jét megelozo szabályai szerint élt a 10 százalékos adómértékkel, az adómegtakarítás felhasználására vonatkozó feltéte-leket még teljesítenie kell.
5. I. Vállalkozói személyi jövedelemadó mértékének változása 3.
A 2010. évben a vállalkozói bevételt csökkento kedvezmények alapján csekély
összegu (de minimis) támogatásnak minosülo támogatás összegét úgy kell ki-
számítani, hogy a 2010. július 1-jét megelozo idoszakra jutó adóalap terhére
érvényesített összes kedvezmény értékébol az 50 millió forintot meg nem hala-
dó rész 10 százaléka minosül támogatásnak, míg a meghaladó rész 19 száza-
lékát kell támogatásként figyelembe venni. A 2010. július 1-jét követo idoszakra
jutó adóalap terhére érvényesített összes kedvezmény értékébol a 250 millió
forintot meg nem haladó rész 10 százalékát, az azt meghaladó résznek pedig a
19 százalékát kell támogatásként figyelembe venni.
6. I. Ingatlan bérbeadókra vonatkozó szabályok évközi módosítása 2010. augusztus 16-tól hatályos az a rendelkezés, mely szerint az egyéni vállalkozó az
ingatlan bérbeadásból és az errol szóló jogszabály alapján egyéb szálláshely szolgálta-
tásból származó bevételére választhatja azt is, hogy nem az egyéni vállalkozókra, hanem
az önálló tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályokat alkalmazza e bevételei tekin-
tetében.
Az Art. 22.§ (16) bekezdése szerint az adózó 2010. augusztus 16-tól mentesül az adó-
szám kiváltásának kötelezettsége alól, ha tevékenysége kizárólag ingatlan bérbeadására
irányul abban az esetben, ha nem él az Áfa törvény szerinti adókötelessé tétel lehetosé-
gével.
Ebben az esetben a magánszemélynek nincs számlaadási kötelezettsége, az ellenérték
átvételérol számviteli bizonylatot azonban ki kell állítania.
A magánszemélyként bérbeadók, egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújtók az egyéni
vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint elszámolhatják az ingatlanhoz kapcsolódó
értékcsökkenési leírást. ( felújítási ktg. écs-t, akkor is ha a beruházási ktg. alapján nem
számolnak el értékcsökkenési leírást ( pl. ha a beszerzési árat nem tudja megállapítani )
7. II. Ingatlan bérbeadókra vonatkozó szabályok évvégi módosítása Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó, illetve az egyéb szálláshely-szolgálta-
tást nyújtó magánszemély épület, épületrész esetében értékcsökkenést akkor is elszá-
molhat, ha azt 3 évnél régebben szerezte, vagy a használatbavételi engedélyt három
évnél régebben szerezte meg.
Fontos! Ezt a rendelkezést az adózó már a 2010. évre is alkalmazhatja!
( Egyéb szálláshely-szolgáltatásnak minosül a 239/2009. Korm. rendelet 2.§ h) pontja
alapján a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület
vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb 8, az
ágyak száma legfeljebb 16 )
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem 2011. január 1-tol a termoföld bérbe-
adásból származó jövedelem kivételével az összevont adóalap részeként válik adókö-
tessé, tehát már nem minosül különadózó jövedelemnek.
Ugyanakkor a 14%-os eho fizetési szabály vonatkozik rá a továbbiakban is, amennyiben
az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem meghaladja az 1 millió Ft-ot.
Termoföld bérbeadásra vonatkozó rendelkezések:
- továbbra is adómentes a bevétel, ha a termoföldet legalább 5 évre bérbe adják,
továbbra is elkülönülten adózó jövedelem, amennyiben nem felel meg a fenti adómentességnek, (Jogszabályi hivatkozás 2010. évi CLIII. tv. 67.§ (1) bek., amely módosítja a 2010. évi CXXIII. tv. Szja tv. 17.§-át módosító rendelkezését )
- az eho fizetési kötelezettség még kérdéses 2011-tol.
8. II. Értelmezo rendelkezéseket érinto módosítások 1. 2011. január 1-tol
Változik:
Alacsony adókulcsú állam fogalma (Szja tv. 3.§ 5. pont) ( Tao max. 10% )
Szokásos piaci érték fogalma (Szja tv. 3.§ 9. pont) (Tao szerint, tevékenységre jell.kereset miatt)
Hivatali, üzleti utazás fogalma (Szja tv. 3.§ 10. pont) ( látszólagos utazgatások kora lejár )
Reprezentáció és üzleti ajándék fogalma (Szja tv. 3.§ 26, 27. pont) (minimálbér 25 %-nak megfelelo egyedi érték )
Ha az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25%-át (19.500,-Ft-ot), akkor az már nem üzleti ajándék, ebben az esetben a minimálbér 25%-át meg nem haladó rész sem minosül annak.
Összevont adóalapba tartozó jövedelem részeként a juttatás teljes értékének 27%-kal felbruttósított összege után kell a személyi jövedelemadót megfizetni, valamint a juttatás összege után a járulékokat.
Értéknövelo beruházás fogalma ( Szja tv. 3.§ 32. pont )
Már nem minosül értéknövelo beruházásnak a korszerusítés céljából történo ráfordítás.
Szociális segély fogalma ( Szja tv. 3.§ 35. pont )
A jövoben szociális segély a pénzbeli forma mellett adható nem pénzbeli juttatásként is.
9. II. Értelmezo rendelkezéseket érinto módosítások 2. Hatályon kívül helyezésre kerül:
a törvényben meghatározott mértéku végkielégítés ( Szja tv. 3.§ 46. pont ),
a közcélú adományra vonatkozó igazolás ( Szja tv. 3.§ 52. pont ),
a kedvezményezett eltartott fogalma(Szja tv.3.§ 60.pont,átkerült a 29/A.§(4)bek.alá ),
a hallgatói munkadíj fogalma ( Szja tv. 3.§ 62. pont ),
az adóterhet nem viselo járandóságok ( Szja tv. 3.§ 72. pont ),
a pályakezdo személy ( Szja tv. 3.§ 82. pont ),
a tevékenységre jellemzo kereset ( Szja tv. 3.§ 86. pont ).
A nemzetközi egyezmény alapján külföldön adóköteles és korábban adóterhet nem vise-
lo járandóságnak minosülo jövedelem ( pl. Németországban adózott bérjövedelem ) a
2011. évtol nem minosül bevételnek ) Fontos! De az éves összes jövedelembe beszámít.
Hatályon kívül helyezésre kerültek továbbá az Szja tv. 3/A. § alatti rendelkezések,melyek
a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendo támogatás juttatá-
sára vonatkozó szabályokat rögzítették, mivel 2011-tol újra adómentesnek minosül a jut-
tatás, ezért a vonatkozó feltételek is újra az 1. számú mellékletben kerülnek szabályo-
zásra.( a vételár vagy a teljes építési költség 30%-áig, de több munkáltató esetén is a
folyósítás évét megelozo négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb
5 millió Ft, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigényt )
10. II. Értelmezo rendelkezéseket érinto módosítások 3. A magánszemély összes jövedelme az adóévben
(Szja tv. 3. § 75. pont )
A magánszemély összes jövedelmébe beszámító tételek:
- a magánszemély összevont adóalapja és külön adózó valamennyi be-vallási kötelezettséggel járó jövedelme,
- a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalap is,
- a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzo-dés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelem, amelyet az összevont adóalapba nem kell beszámítani,
- az egyszerusített közteherviselési hozzájárulás ( EKHO ) alapjául figyelem-be vett bevétel,
- az a bevétel, amelyet külön törvény eloírása alapján kell beszámítani.
11. II. Értelmezo rendelkezéseket érinto módosítások 4. A magánszemély összes jövedelme az adóévben
(Szja tv. 3. § 75. pont )
Nem kell beszámítani az összes jövedelembe:
az ingatlan átruházásából, a vagyoni értéku jog visszterhes alapításából, átruházásából ( végleges átengedésébol ), megszüntetésébol, ilyen jogról való végleges lemondásból származó az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet,
a munkaviszony jogellenes megszuntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, valamint
az osztalékeloleget azzal, hogy az osztalékeloleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének.
12. II. Az adóalapba nem tartozó, illetoleg költségnek nem számító tételek körét érinto módosítások Az Szja tv. 7.§ (1) bekezdés k) pont kb) alpontja alapján a jövedelem kiszámításánál
nem kell figyelembe venni:
azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki.
Az Szja tv. 7.§ (1) bekezdés m) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzodés alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani.
13. II. Családi kedvezménySzja tv. 29/A-B.§ 2011-tol az adóalap-kiegészítéssel növelt, összevont adóalapba számító jövedelmekbol
érvényesítheto adóalap kedvezmény.
Mértéke: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:
egy és ketto eltartott esetén: 62.500 Ft/kedv.eltartott/hó
három és minden további eltartott esetén: 206.250 Ft/kedv.eltartott/hó
A 16%-os adókulccsal számítva egy- illetve két gyermekes családoknál gyermeken-
ként havi 10.000 Ft, három illetve több gyermekes családoknál gyermekenként havi
33.000 Ft adókedvezményt jelent.
A családi kedvezmény érvényesítésének jövedelemkorlátja 2011-tol megszunik.
Kedvezményezett eltartott, eltartott, magzat fogalma. ( korábban 3.§ )
Megosztható: házastárs, élettárs esetén is függetlenül attól, hogy év közben hogyan
vették igénybe.
Új szabály: a rokkantsági járadékban részesülo magánszemély ezentúl adóalap-ked-
vezményt érvényesíthet önmaga, mint kedvezményezett eltartott után.
14. II. Az adó mértéke Szja tv. 8.§ Az adó mértéke 2011-tol az adóalap 16%-a ha e törvény másként nem rendelkezik:
- az összevont adóalapra,
- külön adózó jövedelmekre,
- egyéb jövedelmekre.
( Megkülönböztetés oka: az adóalap eltéro megállapítása miatt. )
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a felbruttósítás elotti jövedelemre vetítve 20,32%-nak felel meg a korábbi a 17%-os alsó kulccsal számolt 21,59% helyett. )
Kivételek:
- egyéni vállalkozó vállalkozói szja-ja, amely 500 mFt-os éves adóalapig 10%, felette 19%,
- tartós befektetésbol származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10%, az ötéves lekötési idotartam elteltével pedig is továbbra is adómentes.
15. II. Adóalap-kiegészítésSzja tv. 29.§ Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél az adó alapját 2011. évben is a 27% adóalap-
növelo tétel hozzáadásával lehet megállapítani.
Az adóalap-növelo tétel:
2011-ben 27%,
2012-ben 50%-kal csökken, tehát 13,5%,
2013-ban megszunik.
A különadózó jövedelmeknél továbbra sincs adóalap-kiegészítés.
Speciális adóalap-kiegészítés:
A béren kívüli, béren kívülinek nem minosülo juttatások ( nem pénzbeli juttatások ) esetében 1,19-szoros összeg után kell az adót megállapítani.
A kamatkedvezménybol származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16%.
Nem pénzbeli nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16%, melyet a nyeremény kifizetoje fizet.
A bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedo, verseny nem pénzben kapott díja esetén is 1,19-szoros adóalap után 16% adófizetési kötelezettség keletkezik.
16. II. A magánszemély halálát követoen juttatott bevétel adókötelezett- ségével kapcsolatos szabály
A törvény korábbi szabályozása alapján nem volt egyértelmu, hogy milyen jogcímen
megszerzett jövedelemnek minosül az örökösnél azon összeg, amely az elhunyt ma-
gánszemélyt életében megillette, de amelynek kifizetésére csak a halál bekövetkezte
után kerül sor. Jellemzoen ilyen bevétel az elhunyt munkavállaló utolsó havi munká-
jának ellenértéke.
2011-tol az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a
halálának az idopontjában szerezte volna meg
17. II. Az adó megállapítására vonatkozó szabályok Az adót továbbra is adóévenként kell bevallani.
A magánszemély bevallási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítheti:
önadózással, vagy
munkáltatói adó-megállapítással.
Amennyiben a magánszemély nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának megállapítását a munkáltatója nem vállalja, akkor adóbevallását az alábbiak szerint teljesítheti:
adónyilatkozatot nyújt be az adóhatóság közremuködésével az adóhatóság közremuködése
az adóhatósághoz készített egyszerusített bevallást nélkül elkészített bevallást
( elso alkalommal a 2011. nyújt be nyújt be az adóhatósághoz
évi adókötelezettségrol ) ( 53Ny-53E ) ( 53 sz. bevallás )
önadózás
18. II. Adónyilatkozat 1. Az adózó adóbevallás helyett akkor tehet adónyilatkozatot, ha:
Kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet
- és a levont adóeloleg, valamint a ténylegesen fizetendo adó különbözete kevesebb 1000 Ft-nál, továbbá
- nem alkalmaz tételes költségelszámolást,
- nem kér adókiutalást, és
- a bevételbol levonást, a jövedelembol kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesít, ahogyan azt az adóeloleg megállapításához adott nyilatkozatban kérte.
Kizárólag kifizetotol szerzett bevételt
- amely kifizetésenként a 100 ezer Ft-ot nem haladta meg,
- abból az adót, adóeloleget a kifizeto hiánytalanul levonta,
- nem alkalmaz tételes költségelszámolást,
- nem kér adókiutalást, a bevételbol levonást, a jövedelembol családi kedvezményt nem érvényesít, és
- adókedvezményt nem vesz igénybe.
19. II. Adónyilatkozat 2. Munkáltatótól és kifizetotol is szerzett jövedelmet
- a munkáltató által levont adóeloleg valamint a ténylegesen fizetendo adó különbözete kevesebb, mint 1000 Ft,
- a kifizetotol szerzett - kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételbol az adót, adóeloleget a kifizeto levonta,
- nem alkalmaz tételes költségelszámolást,
- nem kér adókiutalást,
- a bevételbol levonást, a jövedelembol családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és a korábban tett nyilatkozatának megfeleloen érvényesít, jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, ill. adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.
Az 1000 Ft adókülönbözetet megfizetni nem kell, az adóhatóság sem utalja ki.
20. II. Adóeloleg-nyilatkozatSzja tv. 48.§ Nyilatkozat teheto:
kifizeto felé: költség, költséghányadról,
munkáltató felé: adójóváírás, személyi és családi kedvezmény érvényesítésérol,
önként, felszólításra,
esetenként, visszavonásig.
A kifizetonek tájékoztatási kötelezettsége van a nyilatkozat tétel lehetoségérol
és a jogkövetkezményekrol.
Jogkövetkezmények:
12% különbözeti bírság fizetésére kötelezett a magánszemély, ha nyilat-kozatában adójóváírást, családi kedvezményt a nyilatkozattételkor fenn-álló körülmények ellenére jogalap nélkül kért, és emiatt 10.000 Ft-ot meghaladó befizetési kötelezettsége keletkezett.
Megszunt:
2011-tol már nem kell nyilatkozni adóterhet nem viselo járandóságról.
21. II. Fizetendo adóeloleg Szja tv. 49.§
az adóeloleg alap 16%-a,
nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és nem rendszeres bevételekre,
levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény,
a jogosultsági határ felett is figyelembe veheti a munkáltató az adójóváírást, ha a kifizeto az adóhatósághoz bejelentett olyan módszerrel állapítja meg az adóeloleget, amely biztosítja az év végi adókülönbözet minimalizálását és a magánszemély nyilatkozik arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet.
22. II. Fizetendo adóeloleg az egyéni vállalkozónál 1. A törvény pontosítja az egyéni vállalkozó negyedéves adóeloleg megállapí-tásának szabályait is, és kimondja, hogy a vállalkozói személyi jövedelem-adó elolegét az adóeloleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalékkal, az e fölötti részre 19 százalékkal kell megállapítani.
Ez a 10%-os adókulcs már a 2010. év II. félévi adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után is érvényesítheto. A kedvezményes kulcs alkalmazásának nincs már elofeltétele 2010. II. félévére vonatkozóan és azt követoen sem.
Az egyéni vállalkozó a 2010. évi adóalapot megosztja egyéni vállalkozói tevékenysége két félévére, a félévekre eso naptári napok száma ( ha teljes adóévben muködött 181, illetve 184 nap ).
Az elso félévre jutó adóalap után a korábbi szabályok szerint adózik, azaz 50 millió Ft-ig 10, felette 19%-kal, vagy pedig 19%-kal számol a teljes adóalapra, ha a kedvezményes adókulcs alkalmazására nem jogosult.
23. II. Fizetendo adóeloleg az egyéni vállalkozónál 2. 2011. január 1-tol az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió Ft-ot meg nem haladó része után 10 %, fölötte 19 % az adó. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és a felhasználása nem kötött.
Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendo adóeloleg meghatározása:
a negyedévben elszámolt vállalkozói a váll-i adóelolegalap után számított
kivét után a fentiek szerint megállapí- váll-i szja-nak az a része, amely
tott összeg meghaladja a már megállapított adó-
( váll.kivét x 1,27 x 16% ) + elolegek, valamint az egyéni vállalko-
zót a negyedév végéig megilleto kis-
vállalkozások adókedvezményének
összegét
24. II. Ügyvédek, közjegyzok, végrehajtók tevékenységének irodában történo folytatása esetén az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével járó kötelezettségek Szja tv. 49/A.§
A fenti tevékenységek irodában történo folytatása esetén az egyéni vállalkozónak e tagi
jogviszony keletkezését megelozo naptól érvényesen meg kell szüntetnie egyéni vál-
lalkozói tevékenységét, és meg kell állapítania adókötelezettségét.
Tehát szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével járó kötelezettsé-
gek egyértelmu meghatározása, és az adó három év alatti megfizetésének választható-
sága (hasonlóan az egyéni vállalkozók által egyéni cég alapításakor alkalmazható
szabályokhoz).
25. II. Az átalányadózás választásának feltételeit enyhíto rendelkezésSzja tv. 50.§ (9) bekezdés
A korábban hatályos szabályok alapján adókötelezettségének teljesítésére nem választhatta az átalányadózás szabályait az az egyéni vállalkozó, aki munka-
viszonnyal is rendelkezett.
A törvénymódosítás lehetové teszi az átalányadózást azon egyéni vállalkozó számára is, aki munkaviszonyban csak az egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének idotartama alatt áll.
A módosító tv. 29.§-ban foglalt átmeneti rendelkezés alapján ezt a rendelkezést már a 2010. évre vonatkozóan is alkalmazni lehet.
( Ajsztv. 29.§, Szja tv. 84/K.§ )
26. II. A tevékenységet szünetelteto egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok változása Az egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatását követoen költségként elszámolható:
- a tevékenység folytatása elott legfeljebb 3 évvel korábban - beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait,
- a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges ( ideértve a szünetelés idoszakában elkerülhetetlen ) egyéb kiadásait,
- a tevékenység folytatását megelozo 3 évben beszerzett tárgyi eszközök utáni megkezdheto az értékcsökkenés elszámolása.
( Szja tv. 84/K.§ )
27. II. AdójóváírásSzja tv. 33.§ Az adójóváírás szabályai az egykulcsos, arányos adóztatás bevezetése miatt változnak.
Mértéke:
- az adóévben megszerzett bér és az adóalap-kiegészítés együttes összegének 16%-a ( bér x 1,27 x 16% ), de max. 12.100 Ft/jogosultsági hó, éves szinten 145.200,-Ft.
Érvényesítheto:
- teljes mértékben, ha az összes jövedelem nem haladja meg a 2 millió750 ezer Ft-ot,
- részben, ha az összes jövedelem meghaladja a 2 millió 750 ezer Ft-ot, de nem éri el
a 3 millió 960 ezer Ft-ot, ( ekkor a meghaladó rész 12 %-val csökkenteni kell a ren-
delkezésre álló éves keretet )
- nem érvényesítheto ha az összes jövedelem 3 millió 960 ezer Ft felett van.
Az adójóváírás azokra a hónapokra érvényesítheto, amelyekben az adóeloleget megál-
lapító munkáltató által az adóévben kifizetett bevételek alapján meghatározott adóeloleg-
alapok összege a 2 millió 750 ezer Ft-ot nem haladja meg.
Új rendelkezés: továbbra is alkalmazható az adójóváírás figyelembevétele, ha
a magánszemély kiegészíto nyilatkozatot tesz, mely szerint az adóévben nem várha-tó mástól olyan jövedelme, amelyet az adóévi összes jövedelembe be kell számítani, és
a munkáltató az Szja tv. 49.§ (2) bekezdésében foglalt módszert alkalmazza, vagyis ebben az esetben a munkáltató az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóeloleget, feltéve, hogy ezáltal az adókülönbözet mérsékelheto.
28. II. Adókedvezmények 1. Szja tv. 42.§ - Kedvezmény továbbra is legfeljebb az összevont adóalap adójának erejéig terjedhet.
- Megszunik a kedvezmények érvényesíthetoségére vonatkozó jövedelem-korlát.
- Ha a magánszemély többféle adókedvezményre is jogosult, azok érvénye-
sítésének sorrendjét bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapítás so-rán nyilatkozattal meghatározhatja.
Ennek hiányában, valamint egyszerusített bevallás esetén az adókedvez-ményeket a következo sorrendben kell figyelembe venni:
lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, legkésobb
halasztott tandíj kedvezmény, halasztott felnottképzés kedv. 2015-ig
személyi kedvezmény: súlyos fogyatékosság kedvezménye ( minimálbér 5%/hó, és ostermeloi kedvezmény: legfeljebb 100 ezer forint ),
egyéb kedvezmények.
29. II. Adókedvezmények 2. Szja tv. 42.§ Ostermeloi adókedvezmény
( de minimis támogatásnak minosül, érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély az adóbevallásában feltüntesse a mezogazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott regisztrációs számát )
Az összevont adóalap adóját csökkenti:
a tételes költségelszámolást, vagy a 10%
költséghányadot alkalmazó mezogazdasági az együttes összege,
ostermelo e tevékenységébol származó éves de legfeljebb 100 ezer Ft
jövedelme adójának(*), valamint
ha tételes költségelszámolást alkalmaz,
a könyveloi díjkedvezménynek
Könyveloi díjkedvezmény címén a könyvelonek fizetett, számlával igazolt díj veheto figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mg-i ostermeloi tevékenységbol származó, adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel.
(*)Ostermeloi tevékenységbol származó jövedelem adója:
összevont adóalap ( ostermeloi jövede- összevont adóalap ( ostermeloi jövede-
lemmel együtt ) adója - lem nélkül ) adója
Összefoglalva:
az ostermelok esetében marad a 100 ezer Ft-os adókedvezmény,
az adókedvezmény kiszámításának módja nem változik,
a kedvezmény összegének megállapításakor az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet kell figyelembe venni,
a 2011. évtol megszunik a jövedelemkorlát ( ami 7.620.000 Ft volt 2010-ben )
30. II. Önkéntes pénztári és NYESZ kedvezmény44/A-B.§
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint nyugdíjelotakarékossági számlára tag által befizetett összeg után igénybe veheto kedvezmény mértéke 30%-ról 20%-ra csökken.( ennek oka a 16% adókulcs bevezetése )
Az önsegélyezo pénztárban legalább 2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 %-os adókedvezmény ( adó-kiutalás ) veheto igénybe.
Figyelem!
Az utóbbi kedvezmény már 2010-re is igénybe veheto, erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetoség. ( Ajsztv. 29.§, Szja tv. 84/D.§ )
Kiutalás továbbra is akkor kérheto, ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adó fedezetet nyújt a kiutalásra.
31. II. Egyes juttatások adózásának szabályai A természetbeni juttatás elnevezés megszunik 2011-tol, és a korábban természetbeni juttatás kategóriába tartozó juttatások köre jelentosen leszukül.
Ezentúl kétféle jellemzoen nem pénzbeli juttatást különböztet meg a törvény:
béren kívüli juttatásokat,
béren kívülinek nem minosülo egyes meghatározott juttatásokat.
A nem pénzben történo juttatások adózása amennyiben azok nem minosülnek a törvény 1. számú mellékletében foglalt adómentes juttatásnak háromféleképpen történhet:
(1) továbbra is marad a juttatásoknak egy olyan, az Szja törvény 69. §-ában
tételesen felsorolt juttatási kör, amely juttatása után nem a magánszemélyt,
hanem a kifizetot terheli az adó, és az eho fizetési kötelezettség,
(2) lesz egy kedvezményesen adózó kör, a leggyakrabban adott béren kívüli
juttatásokra, ( kedvezmény az eho- és járulékmentesség )
(3) a juttatásoknak az a része, amelyeket a törvény a kifizetoi adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesít az általános szabályok szerint, azaz a juttató és a juttatásban részesülo közötti jogviszonynak megfeleloen válik adókötelessé. ( béren kívülinek nem minosülo egyes meg nem határozott juttatások )
32. II. (1) Béren kívüli juttatások Szja tv. 71.§ A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak kifizetonek )
kell 16% szja-t fizetnie ( eho és tb járulék nincs )
Változatlan a juttatásban részesíthetok köre.
üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés ( min.bér/év 78.000,- )
Iskolakezdési támogatás ( min.bér 30%-a 23.400,- )
munkáltató nevére szóló számla alapján a helyi utazási bérlet
melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész (hideg) étel értéke ( 18.000Ft/hó)
Széchenyi Piheno Kártyára utalt összeg ( 300.000 Ft-ig ) ( Korm.rendelet )
munkáltató által finanszírozott internethasználat ( 5.000 Ft/hó )
munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára:
= önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg ( min.bér 50% )
= önkéntes kölcsönös egészség/önsegélyezo pt-ba átutalt összeg (mb.30%)
= foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg (mb.50%)
juttatás szövetkezet közösségi alapjából ( min.bér 50% )
iskolarendszeru képzés munkáltató által átvállalt költsége ( min.bér 2,5x )
Fontos! Ha a fent felsorolt juttatásokat 2010. évben adták oda, akkor még a régi 2010. évi - szabályok szerint keletkezik adókötelezettség.
33. II. (2) Béren kívülinek nem minosülo egyes meghatározott juttatások Szja tv. 70.§ Ezen juttatások 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetonek) kell 16% szja-t
fizetnie és minden esetben 27% eho-t.
hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,
cégtelefon használata,
csoportos életbiztosítás,
a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része,
a reprezentációnak nem minosülo vendéglátás költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülo személy által szerzett bevétel,
csekély értéku ajándék ( min.bér 10%-a évi 3-szor 7.800Ftx3 )
jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás,
a min.bér 1%-át meg nem haladó értéku reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minosülo juttatás,
a béren kívüli juttatások feltételeinek megfelelo, de azok értékhatárát meghaladó
juttatás.
34. II. JogkövetkezményekSzja tv. 70.§ (3) bek.
Ha a kifizeto rosszhiszemuen, jogszerutlenül jár el, az adóalap 50%-nak
megfelelo mulasztási bírság szabható ki a következo juttatások esetén:
csekély értéku ajándék,
rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott termék,
törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás,
a minimálbér 1%-át meg nem haladó értéku reklám- vagy egyéb ajándék esetén.
35. II. (3) Béren kívülinek nem minosülo egyes meg nem határozott juttatások
Ezen juttatások után - a fentiekkel ellentétben a magánszemélyt terheli az adófizetési
kötelezettség, mivel ezek a juttatások az összevont adóalap részeként adóznak. Így
Így az adó megfizetésére a magánszemély kötelezett a juttatás adóalap-kiegészítéssel
növelt összege után.
A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek között fennálló jogviszony határozza meg.
E körbe tartozó juttatások:- a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíj-
pénztári tagdíj kiegészítés,
- muvelodési intézményi szolgáltatás,
- a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon vagy belso szabályzat alapján meghatározott körnek ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
- sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
- kifizeto által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási sz.,
- kifizeto által általa nem foglalkoztatott magánszemélynek adott juttatás.
36. II. Ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározására vonatkozó szabályokSzja tv. 62.§ (2)-(3) bekezdései
Jogalkalmazást segíto, pontosító módosítások, melyekre azért volt szük-ség, mert az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illeték eltörlésre került, így szükségessé vált az ingatlan megszerzésére fordított összeg megállapítására vonatkozó rendelkezés módosítása.
Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket:
öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték,
ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számol-ható el azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételbol.
37. II. Ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározására vonatkozó szabályokSzja tv. 62.§ (2)-(3) bekezdései Amennyiben az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történik meg-
szerzésre fordított összeg az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték.
Ha az illeték kiszabása nem történik meg a bevallás benyújtásáig, akkor:
1./ öröklés esetén az alábbi értékek valamelyikét lehet figyelembe venni:
a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket (azaz a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 26. § (1) bekezdése szerint az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzoje által az illetékekrol szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítványban foglalt összeg),
más értéket is figyelembe lehet venni (pl. örökösök nyilatkozatai, a halálhoz közeli idopontban kötött adásvételi szerzodés, vagy szakértoi vélemény, amelyekrol a 92. § szerint az eljárást lezáró végzésbol értesül az adóhatóság),
2./ ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figye-lembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget önellenorzéssel lehet módosítani az utóbb megállapított illetékalapnak megfeleloen.
38. II. Ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározására vonatkozó szabályokSzja tv. 62.§ (2)-(3) bekezdései Rendezi a módosítás a megszerzésre fordított összeg meghatározását az olyan ingatlan tekintetében is, amelynek szerzését több idopontban kell meghatározni a már meglévo ingatlanon 2007. december 31-e után történt építkezés miatt.
A korábban hatályos szöveg szerint az egyes szerzési idopontokhoz tartozó bevételrészek kiszámítása, tehát a bevétel megosztása a megszerzésre fordított összeg arányában történt. Ez visszaélésre is lehetoséget adhatott, hiszen az adózó nem volt érdekelt abban, hogy a késobbi szerzési idoponthoz (jellemzoen az új építményrész használatba vételéhez) tartozó, számlával igazolt költségeit kimutassa, hiszen akkor a bevételbol nagyobb részt kellett volna ehhez a késobbi idoponthoz rendelnie, mely számára nagyobb adóterhet eredményezett volna. A módosítás szerint a ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg meghatá-rozásakor legalább a beépített anyag-értéket figyelembe szükséges venni megszerzésre fordított összegként.
Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételbol.
39. II. Értékpapír megszerzésére fordított értékSzja tv. 67.§ (9) bekezdés ak) pont A törvény módosítja az értékpapír szerzési értékének meghatározására vonat-
kozó szabályokat is abban az esetben, ha a szerzési érték nem állapítható meg
vagy ha az értékpapír megszerzése örökléssel vagy ajándékozással történik.
Eszerint, ha az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adó-
kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidoig nem történik meg:
öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket,
vagy a hagyatéki eljárás során az értékpapír
értékeként feltüntetett egyéb értéket,
ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára meg-
állapított szokásos piaci értékét kell figyelem-
be venni.
Az így megállapított adókötelezettséget az illetékkiszabás alapján önellenor-
zéssel lehet módosítani.
40. II. Értékpapír megszerzésére fordított érték Szja tv. 67.§ (9) bekezdés ak) pont Abban az esetben, ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket:
öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket
vagy a hagyatéki eljárás során az érték-
papír értékeként feltüntetett egyéb értéket
ajándékozás esetén azt az igazolt szerzési értéket kell figye-
lembe venni, amelyet az ajándékozó fi-
gyelembe vehetett volna, ilyen igazolt
érték hiányában nullát, növelve a magán-
személy által az értékpapír átruházásáig
teljesített, igazolt ellenértékkel.
41. II. Kamatadó Kamatadót kell fizetni:
a nyitott periódusú, 2006 szeptember 1-je elott kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára és
a 2006. szeptember 1-jét megelozoen kötött életbiztosítási szerzodéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. ( korábban ezek mentesek voltak )
42. II. Kivétkiegészítés, személyes közremuködoi díj kiegészítés
A vállalkozói kivét-kiegészítésre, illetve a személyes közremuködoi díjkiegészí-
kiegészítésre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek 2011.
január 1-tol, így 2011-ben:
az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivétet,
a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyes közremuködo tagja díjazását.
Figyelem!
A 2010. adóévben az adózó ( egyéni és társas vállalkozó ) döntése alapján még alkalmazhatóak a kivét-kiegészítésre és a személyes közremuködoi díj kiegészítésre vonatkozó szabályok, ha az adózó számára azok alkalmazása kedvezobb, de alkalmazásuk már a 2010-es adóévben sem kötelezo a személyi jövedelemadó vonatkozásában.
43. II-III. Ingatlan-bérbeadás A 2011. évtol megszunik az ingatlan-bérbeadás esetén alkalmazható adózási szabályok
közötti választási lehetoség.
Így amennyiben az ingatlan-bérbeadási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként foly-
tatja a magánszemély, akkor minden esetben az összevont adóalap részének kell tekin-
teni és önálló tevékenységbol származó jövedelemként kell adózni utána. ( kivéve a
termoföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem, amely továbbra is külön-
adózó jövedelem. Jogszabályi hivatkozás 2010. évi CLIII. tv. 67.§ (1) bek., amely
módosítja a 2010. évi CXXIII. tv. Szja tv. 17.§-át módosító rendelkezését)
Az ingatlan bérbeadó és a szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett
ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést.
A módosító törvény 29.§-ban foglalt átmeneti rendelkezés alapján ez a rendelkezés már
a 2010. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.
( Ajsztv. 29.§, Szja tv. 84/J.§ ( 2010. évi CLIII.tv. mód. 84/K.§ a) pont )
2010. augusztus 16-tól adószám kiváltása nem kötelezo.
44. III. Osztalék adókötelezettsége 1. a 2011. évtol osztalék címén kifizetett összeg után az adó mértéke 16%,
ez a szabály vonatkozik a korábbi években jóváhagyott, de a 2011. évben kifizetett osztalékok esetében is,
az osztalékelolegbol is 16% adót kell levonni,
a 2010. évben kifizetett osztalékelolegbol még 25% adót kellett levonni,
amennyiben az osztalékeloleg címén a 2010. évben kifizetett összeg a 2011. évben véglegessé válik, és ez lesz a végleges osztalék ( tehát nem fizetnek több osztalékot ), akkor is 16% lesz a végleges osztalék adója,
tekintettel arra, hogy már 25% adót a kifizeto levont, a véglegessé váló osztalékból, így a fennmaradó 9 %-ot a magánszemély 2012-ben, a 1153-as bevallásában tudja visszaigényelni.
45. III. Osztalék adókötelezettsége 2. Vállalkozói osztalékalap utáni adó:
a vállalkozói osztalékalap kiszámításának módja nem változott,
az adó mértéke 16%, ( már a 2010. évi osztalékalap után is(Jogsz.hiv.: 2010. évi CLIII. tv. 67.§ (3) bekezdése az Szja tv. 84/J.§-ba helyezi az alábbi rendelkezést:
az Szja tv. 2011.01.01-tol hatályos 8.§ (1) bekezdését az egyéni vállalkozó 2010. évi osztalékalapja után fizetendo adó megállapítására is alkalmazni kell )
továbbra is 14% eho fizetési kötelezettség keletkezik,
a megfizetett eho összege továbbra is elszámolható a költségek között, kivéve, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti,
46. III. A 2011.január 1-tol hatályos rendelkezések alkalmazására vonatkozó pontosítás A 2010. évi CLIII. törvény módosítja az Szja tv.
84/K.§-át annak érdekében, hogy egyértelmu legyen,
hogy az új rendelkezéseket, mely jövedelmek vonatko-
zásában kell alkalmazni:
Mind a 2010. évi CXXIII. törvény, mind a CLIII. tör-
vény 2011. január 1-jétol hatályos rendelkezéseit a ha-
tálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre és kelet-
kezett adókötelezettségre kell alkalmazni bizonyos elté-
résekkel, melyeket a tv. külön nevesít.
47. III. A 2010. évben adóterhet nem viselo járandóságnak minosülo juttatásokkal kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 45.§ (3) bekezdése az alábbiak
szerint rendelkezik:
Az Art. egy új 185.§-al egészül ki, melynek (1) bekezdése szerint az adóterhet
nem viselo járandósággal kapcsolatos, 2010. évre vonatkozó adatszolgáltatási
kötelezettséget a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint kell teljesí-
teni.
48. Az Szja tv. 1. melléklet 3.3. alpontjának módosítása A 2010. évi CXXIII. tv. még így rendelkezett: ( HVG-ben ez a régi sz. )
Adómentes
a magánszemélynek valamint munkavállalói érdekképviselet
által magánszemélynek:
- nem pénzben történo juttatás esetén a a juttató által az adóévben nyújtott ilyen támogatás értékébol a minimálbér összegét meg nem haladó rész, vagy orvosi javaslat alapján a fogyatékosságával, gyógyításával össze-függésben adott termék, szolgáltatás értéke,
- pénzben történo juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.
A 2010. évi CLIII. tv. már így rendelkezik: ( végleges )
Adómentes
a magánszemélynek valamint munkavállalói érdekképvi-
selet által magánszemélynek:
nem pénzben adott juttatás értéke,
pénzben történo juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50%-át meg nem haladó összegben havonta adott támogatás.
49. IV. A pénztártagság változásával kapcsolatos módosítás( 2010. évi CLIV.tv.) Az Szja tv. új 84/L.§ és 84/M.§-sal egészül ki, mely alapján a jövedelem kiszámításánál
nem kell figyelembe venni a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010.
november 3-át követoen az Mpt. 123.§ (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén
a magánnyugdíjpénztár által teljesített visszalépo tagi kifizetéseket. ( 84/L.§ )
Továbbá a magánnyugdíjpénztár tagja a tb nyugdíjrendszerbe 2010. november 3-át
követoen az Mpt. 123.§ (6) bekezdése szerint történt visszalépése esetén a 2011. év
adóbevallásában tett ( munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott )
nyilatkozattal a pénztár igazolása alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának
az adókedvezmények, valamint a 44/A.§-44/C.§ rendelkezései szerinti átutalási össze-
gek levonása után fennmaradó részébol a magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsö-
nös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépo tagi kifizetések 20%-nak megfe-
lelo, de legfeljebb 300 ezer Ft adó visszatérítésérol.
Az adóhatóság az adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíj-
pénztárnak a pénzforgalmi számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti
összeg átutalása történt.
50. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérol szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
51. II. A törvénymódosítás alapveto indoka a járulékszabályok egyszerusítése érdekében a jövore nézve megszüntetik a foállású vállalkozókra irányadó, a tevékenységre jellemzo kereset utáni járulékfizetés szabályait,
a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló új közösségi rendelet végrehajtásához szükséges eljárási szabályokat állapítanak meg,
az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásával, bejelentésével kapcsolatban olyan változtatásokat tartalmaznak, amelyek a jogalkalmazás során felmerült problémák rendezése érdekében szükségesek,
a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakkal kapcsolatos már a 2010-es adóévet és a 2011. évet is érinto módosítások.
= 2010.11.01. és 2010.12.31-e közötti idoszakban esedékes, magánnyugdíj-pénztár tag után fizetendo nyugdíjjárulék mértéke is 9,5%,
= 2010.11.01. és 2010.12.31-e közötti idoszakban esedékes tagdíj mértéke 0%,
= korábbi idoszakra történo pótlás, önellenorzés esetén a korábbi idoszak mértékeit kell alkalmazni, ( 1008, 1058 bevallások )
= a tagdíjkiegészítésre a fenti változás nem vonatkozik, azt továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell bevallani és megfizetni.
52. II. Az alapelveket érinto módosításTbj. tv. 2.§ A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdésének és a 987/2009/EK rendelet 21. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a módosító törvény.
Az új rendelkezés a Tbj tv. 2.§ (5) bekezdése helyébe lép:
A biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejuleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. E kötelezettség kiterjed arra a külföldi foglalkoztatóra is, aki a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztat munkavállalót, továbbá arra
a külföldi foglalkoztatóra, aki a Magyar Köztársaság területén kívül foglalkoztat olyan munkavállalót, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
53. II. Az értelmezo rendelkezéseket érinto módosításokTbj. tv. 4.§ Az Szja törvény változásaival összhangban módosul a járulékalapot képezo jö-
vedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerzodés alapján járó hallga-
gatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, és ezzel egyidejuleg tb.
jogosultságokat is teremt,
így módosul a Tbj tv. 4.§ k) pont 1. alpontja,
megváltozik a minimálbér fogalmának meghatározása a Tbj 4.§ s) pont-jában. A minimálbér egyrészt a tárgyhónap elso napján érvényes, a teljes munkaidoben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendo kötelezo legkisebb személyi alapbér havi összegét, másrészt ha a foállású vállalkozó fotevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel a garantált bérminimum összegét jelenti.
= a minimálbér elfogadott összege 2011.évre: 78.000,-
= szakképzettséget igénylo tevékenység esetén: 94.000,-
A fentiek alapján 2011. január havi kötelezettségek számításakor már a tárgy-
hó elso napján ( tehát 2011. január 1-jén ) érvényes minimálbér alapulvételével
kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.
54. II. A biztosítottak körét érinto módosítás Tbj. tv. 5.§
(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikk (5) bekezdésének és a 987/2009/EK rendelet 21. cikkének végrehajhajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Tbj tv. 5.§ (3) bekezdését érinto módosítás,mely szerint:
biztosított az a természetes személy is,
aki a munkát külföldi foglalkoztató számára a Magyar Köztársaság területén
kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közös-
ségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
(2) A hallgatói munkaszerzodés alapján létrejött munkaviszony alapján is biztosítási jogviszony keletkezik, és a hallgatói munkadíj is járulékalap.
( az adóterhet nem viselo járandóságok 2011-tol zömmel az adómentes bevételek közé kerültek az Szja tv. 1.sz. mellékletébe, de a hallgatói munkadíj nem, ugyanakkor a 24.§-ban sem került nevesítésre, de munkaviszonynak tekintendo ( nem önálló tevékenység )
55. II. A munkaviszony kezdetére vonatkozó módosítás Tbj tv. 7.§ (2) bekezdés
A jogalkalmazás során számos esetben problémaként merült fel az, hogy a munkaviszony (ezáltal a biztosítás is) kezdetét veszi akkor is, ha a munkavállaló ténylegesen nem lép munkába (az Mt. szerint ugyanis, ha errol a felek kifejezetten nem rendelkeznek, a munkaviszony kezdete a munka-szerzodés megkötését követo munkanap ( Mt. 78.§ (1)-(2) )
A módosítás szerint a biztosítás akkor jön létre, amikor a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkát. Ezáltal elkerülhetok az olyan téves bejelentések is, amikor a törvény szerint létrejött ugyan a biztosítás, de a munkavégzés valamilyen okból meghiúsult.
56. II. A biztosítás szünetelésére vonatkozó szabályok változása Tbj tv. 8.§ A törvénymódosítás egyértelmuvé teszi, hogy a három évesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt csak akkor nem szünetel a biztosítás, ha a munkavállaló gyermeke gondozása, ápolása miatt ellátásban részesül. Terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelo idotartamra folyósítható. Szülési szabadság ideje alatt a biztosítás nem szünetel, így arról külön rendelkezni nem szükséges.
Ennek megfeleloen a Tbj. 8.§ a) pontja szerint többek között akkor nem szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha a fizetés nélküli szabadság idejére gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra.
( tehát a jogosultság helyébe folyósítás került )
57. II. A harmadik országbeliekre vonatkozó szabályok Tbj tv. 11.§ b) pont
A harmadik országbeliek a jelenleg hatályos szabályok szerint kiküldetés, kirendelés és munkaero-kölcsönzés esetén korlátlan ideig mentességet élveznek a járulékfizetési kötelezettség alól. A módosítás szerint a mentesség 2 évre korlátozódik, figyelemmel arra is, hogy olyan külföldiekre ne terjesszük ki a kötelezo társadalombiztosítást, akik valóban csak rövid ideig, átmeneti jelleggel dolgoznak Magyarországon.
Ez a rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az elozo belföldi munkavégzés befejezésétol számítva három év nem telt el.
Ez a rendelkezés 2012. január 1-jén lép hatályba.
58. II. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjakkal kapcsolatos módosítások 2010.
2010.11.01. és 2010.12.31-e közötti idoszakban esedékes, magánnyugdíj-pénztár tag után fizetendo nyugdíjjárulék mértéke is 9,5%,
2010.11.01. és 2010.12.31-e közötti idoszakban esedékes tagdíj mértéke 0%,
korábbi idoszakra történo pótlás, önellenorzés esetén a korábbi idoszak mértékeit kell alkalmazni, ( 1008, 1058 bevallások )
- a tagdíjkiegészítésre a fenti változás nem vonatkozik, azt továbbra is az érintett magán-nyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell bevallani és megfizetni.
59. II. A magánnyugdíj-pénztári tagdíjakkal kapcsolatos módosítások 2011. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj ostermelo esetében:
a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti idoszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5%,
A 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti ido-szakban esedékes tagdíj mértéke 0 %, a nyugdíjjárulék mértéke 10%.
Ez a szabály a törvény kihirdetését követo napon, 2010. november 20-án hatályba lépett. Ennek 2010-es hatályba léptetésére a 2010. utolsó negyedévében beadandó bevallás miatt van szükség.
60. II. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének változása Tbj tv. 19.§ (4) bekezdés A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke az infláció mértékével meg-egyezoen emelkedik.
A kiegészíto tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészíto tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendo egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint (napi összege 170 forint).
61. II. A járulékalapra vonatkozó módosítás Tbj tv. 20.§ A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggésben kifizetett (juttatott) járulékalapot képezo jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértéku társadalombiztosítási járulékot fizet.
A járulékszabályok egyszerusítése érdekében megszunik a legalább a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetés szabálya, és újra a munkavállaló részére ténylegesen kifizetett jövedelem képezi a járulékok alapját.
62. II. Béren kívüli juttatásokra vonatkozó rendelkezés Tbj tv. 21.§ b) pont Az Szja törvény változásaival összefüggo módosí-
tást tartalmaz az Aszjtv 156.§, amely kimondja,
hogy a Tbj tv. 21.§ b) pontja helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási- és munkaero-piaci járulék alapját:
b) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás.
63. II. Munkaero-piaci járulékra vonatkozó rendelkezés Tbj tv. 25/A.§ b) pont
Nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértéku munkaero-piaci járulékot az az egyéni és társas vállalkozó, aki közép- vagy felsofokú oktatási intézményben nappali rendszeru oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik ide nem értve azt a munkavállalót, aki fizetés nélküli szabadságon van.
Az az egyéni és társas vállalkozó tehát, akinek egyébként van munkaviszonya, de fizetés nélküli szabadság miatt az szünetel, fofoglalkozásúnak tekintendo.
Így a jelenleg hatályos kormányrendeleti szabály törvényi szintre kerül.
64. II. Foállású vállalkozók járulékalapjára vonatkozó eloírásTbj tv. 27.§ (1) bekezdés, 29.§ (1) bekezdés Az Szja törvény változásaival összhangban a jövore nézve megszunik a foállású vállalkozókra ( egyéni és társas vállalkozó is ) érvényes eloírás, amely alapján a járulékokat foszabály szerint legalább a tevékenységre jellemzo kereset után kell megfizetni.
E foszabály alól alkotmányossági okok miatt volt kivétel, ugyanis a vállalkozó a járulékbevallásban teljesített bejelentés esetén az ennél kisebb tényleges jövedelem után fizethetett járulékot, de ekkor is legalább a minimálbér alapulvételével (így ugyanannál a vállalkozónál párhuzamosan kétfajta járulékfizetési alsó határ érvényesült).
Az egyszerubb és átláthatóbb szabályozás érdekében a törvénymódosítás megszünteti a tevékenységre jellemzo kereset utáni járulékfizetés szabályát.
Az új minimális járulékalap a következo:
- az egyszeres minimálbér ( 78.000,- ), illetve
- középfokú végzettséget igénylo vállalkozói tevékenység esetén a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan a garantált bérminimum összege ( 94.000,- )
65. II. Az eva adózó foállású egyéni vállalkozó kötelezo járulékalapja Tbj tv. 29/A.§
Az eva adózóknál is megszunik a tevékenységre jellemzo kereset utáni járulékfizetés szabálya. Az o esetükben a kötelezo járulékalap a minimálbér összege.
Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerusített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (1)(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat) az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
66. II. A biztosított ostermelok január hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok változásaTbj tv. 30/A.§ (5) bekezdés A Tbj. 30/A. §-a a következo (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltéroen a magán-nyugdíjpénztári tag ostermelo esetében
a) a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti idoszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék,
b) a 2011. január 13-a és 2011. december 31-e közötti idoszakban esedékes tagdíj mértéke 0 százalék, a nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
Átmeneti rendelkezés:
a Tbj tv. egy új 62. §-sal egészül ki, mely egy átmeneti rendelkezést tartalmaz, mely szerint az Aszjtv-ben megállapított 19. § (2) és (7) bekezdést és 30/A. § (2) és (5) bekezdést a 2011. január 1-jétől megszerzett jövedelmek-re és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képezo jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december
67. II. Hajléktalanok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságával kapcsolatos rendelkezések 1. ( Tbj. tv. 44/A.§ (10) és (11) bekezdése ) A jelenleg hatályos törvény nem rendezi azt a kérdést, hogy a bejelentés kinek a kötelezettsége a hajléktalanok esetében.
A törvényi definíció és a joggyakorlat is ellentmondásos, mivel hajléktalannak a Tbj. szerint az minosül, akinek nincs bejelentett lakóhelye. Sok hajléktalan azonban településszintu lakcímmel rendelkezik, akiket emiatt
az egészségbiztosító ilyen jogcímen egészségügyi ellátásra jogosultként nyilvántart.
A hajléktalanellátó intézmények lesznek azok, amelyek a bejelentést teljesítik a jövoben.
Ugyanakkor, ha a hajléktalan személy nem veszi igénybe a szociális ellátó-rendszer szolgáltatásait, akkor is jogosult a jelenleg hatályos szabályok szerint is, és a jövoben is szociális rászorultság címén ellátásra (ez utóbbi esetben a jegyzo ad ki 1 évre hatósági bizonyítványt, és o jelenti be a rászorultat az egészségbiztosítónak).
68. II. Hajléktalanok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságával kapcsolatos rendelkezések 2. A fentiek okán a Tbj tv. 44/A. §-a a következo (10) és (11) bekezdéssel egé-
szül ki:
(10) A hajléktalan személyekrol az egészségbiztosítási szervnek bejelen-tést tesznek az alábbi intézmények vezetoi:
a) hajléktalanok otthona,
b) hajléktalanok átmeneti szállása,
c) hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
d) hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
e) hajléktalanok nappali melegedoje.
A bejelentésrol az intézmény vezetoje igazolást ad ki a hajléktalan személy
részére. A bejelentés és az igazolás érvényessége a bejelentés napját magá-
ban foglaló naptári hónapot követo hatodik naptári hónap utolsó napjáig tart.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott intézmény a bejelentés vagy az igazolás kiállításának elmulasztása miatt nem bírságolható.
69. II. A biztosítottat terhelo járulék levonásának elmaradása esetén követendo eljárásTbj tv. 50.§ (5) bekezdés Az Szja tv. adóeloleg elszámolásával kapcsolatos rendelkezéseivel összhangban, ha az egyéni járulék bármely okból nem vonható le, azt a foglalkoztató köteles megelolegezni, és a munkavállalóval szembeni követelésként nyilvántartásba venni.
Így a Tbj tv. 2011. január 1-tol hatályos rendelkezése szerint:
A foglalkoztató a biztosítottat terhelo járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelembol nem lehetséges. A megelolegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
70. II. Szívességi bejelentések megelozése érdekében történt módosításTbj. törvény 55.§ A jogsértések hatékonyabb megelozése érdekében a módosító törvény rendelkezik arról, hogy az ún. szívességi bejelentéseknél, vagyis amikor a bejelento rosszhiszemuen olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy magasabb összegu tb ellátások megszerzése érdekében rosszhiszemuen magasabb járulékot vallott be, akkor a tb járulék, illetve a bevallott és a tényleges jövedelem különbözetére eso tb járulék nem igényelheto vissza.
A Tbj. az 54. §-t követoen a következo 55. §-sal egészül ki:
55. § Az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely)
a) valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy
b) a járulékokat (tagdíjat) jogellenesen a tényleges járulékalapot képezo jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be, a jogsértés idotartamára a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül köteles a társadalombiztosítási járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni társadalombiztosítási járulékot megfizetni
71. II. Külföldi vállalkozás által Magyarországon foglalkoztatott személy bejelentésével kapcsolatos szabályok változása 1. Tbj tv. 56/A.§ A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 13. cikkének eloírása miatt, arra az esetre, amikor egy magyar biztosított más EU-tagállamban is végez párhuzamosan keresotevékenységet, meg kell teremteni a törvényi szabályokat arra vonatkozóan, hogy a külföldi foglalkoztató is megfizesse a magyar biztosított alkalmazottja után a járulékokat a magyar tb-rendszerbe.
A külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésénél eljárhat az Art. szerinti képviseloje útján, vagy saját maga közvetlenül is. Annak érdekében, hogy az adminisztrációs kötelezettség ne nehezítse a járulékok megfizetését a magyar tb-rendszert nem ismero külföldi vállalkozásoknak, ezért a bejelentkezés, bevallás és befizetés módja egyszerubb lesz. Ennek részletszabályait a Tbj. végrehajtási rendelete fogja tartalmazni.
A 2010. évi CLIII. Tv. 78.§ iktat be a Tbj. Tv. 56/A.§-ba egy új (6) és (7) bekezdést, amely a járulékbevallás tartalmáról és a befizetésrol rendelk.
72. III. A járulékbevallás kötelezo tartalma 56/A.§ (6) bekezdés
A Tbj. Tv. 56/A.§ (5) bekezdésében meghatározott járulékbevallás tartalmazza:
a külföldi vállalkozás nevét,
a foglalkoztatott természetes személy azonosító adatait, nemét, állam-polgárságát,
A foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,
A járulékfizetési felso határig terjedo és az afölötti járulékalapra, a járulékok összegére, a biztosítási ( foglalkoztatási ) ido tól-ig tartamára és a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított magán-nyugdíjpénztárára vonatkozó adatot,
Annak az idoszaknak a megjelölését, amely alatt a biztosított természetes személy járulékalapot képezo jövedelemmel nem rendelkezett, és
A külföldi vállalkozásnak az illetosége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha a járulékkötelezettséget a (3) bekezdés szerint a foglalkoztatott teljesíti.
73. III. A járulékok megfizetésének módja Tbj.56/A.§ (7) bekezdés A Tbj. Tv. 56/A.§ (1) bekezdése szerinti járulékokat a kötelezett egy beszedési számlára fizeti meg:
A megfizetett járulékból az állami adóhatóság
76,4 %-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak
18 %-ot az Egészségbiztosítási Alapnak
5,6 %-ot a Munkaeropiaci Alapnak
0 %-ot a biztosított magánnyugdíjpénztárának utal át.
74. II. Külföldi vállalkozás által Magyarországon foglalkoztatott személy bejelentésével kapcsolatos szabályok változása 2.Tbj tv. 56/A.§ Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelozoen köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minosé-gében vegye nyilvántartásba.
Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselovel, és a fenti bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggo bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).
Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására
a) kirendelés alapján kerül sor, és a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét és az ezzel járó közterheket az a munkáltató fizeti, amelyhez a munkavállalót kirendelték,
b) munkaero-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége az a) pont szerinti esetben azt a munkáltatót terheli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, a b) pont szerinti esetben a belföldön bejegyzett kölcsönvevot terheli.
75. II. Átmeneti rendelkezés a tevékeny-ségre jellemzo kereset megállapításával kapcsolatosan Tbj tv. 62.§ 2011-tol a jövore nézve megszunnek a tevékenységre jellemzo kereset utáni
járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok. Indokolt emellett egy olyan átmeneti
szabály alkalmazása, amely kimondja, hogy azok a vállalkozók, akik nem
megfeleloen alkalmazták a tevékenységre jellemzo kereset utáni járulékfize-
tésre vonatkozó (meglehetosen összetett) szabályokat, azokkal szemben az
adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot.
A 62.§ (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy az adóellenorzés során a Tbj.
2010. december 31-én hatályos 27., 29. és 29/A. §-a alapján járulékfizetésre
kötelezett terhére utólagos adómegállapítás keretében nem állapítható meg
mulasztási bírság és adóbírság a tevékenységre jellemzo kereset jogellenes
megállapításával összefüggésben.
76. II. Egyéni nyugdíjjárulék mértékének változása 2011-tol A Tbj tv. több rendelkezése is változik a nyugdíjjárulék 9,5% mértékének 10%-
ra történo módosítása következtében, így:
a Tbj törvény minden olyan rendelkezése helyébe, ahol a törvény korábban 9,5%-os mértékrol rendelkezett 10% lép,
a 30/A.§ (2) bekezdésében a 7,2% helyett 7,7% szövegrész lép, ( ostermelo, aki a megelozo évi bevétel 20%-a után fizet 10% nyugdíjjár. )
a Tbj tv. 34.§ (1) és (5) bekezdésében a 33,5% szövegrészek helyébe a 34% szöveg lép.
A Tbj tv. egy új 62. §-sal egészül ki, mely egy átmeneti rendelkezést tartalmaz, mely szerint az Aszjtv-ben megállapított 19. § (2) és (7) bekezdést és 30/A. § (2) és (5) bekezdést a 2011. január 1-jétol megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képezo jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
77. Mely jövedelmekre kell alkalmazni a Tbj. törvény 2011.01.01-i hatállyal módosított rendelkezéseit. A 2010. évi CLIII. tv. 167.§ az alábbi átmeneti rendelkezést
iktatja be a Tbj. törvénybe:
A 2010. évi CXXIII. törvénnyel megállapított 19.§ (2) és (7) bekezdést és 30/A.§ (2) és (5) bekezdést( 10% nyugdíjjárulék ) a 2011. január 1-jétol megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. január 10-éig megszerzett, 2010. decemberi járulékalapot képezo jövedelemre, amelyet a 2010. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani, még a 2010. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
78. III,IV. Járulék elnevezés és mérték változások A Tbj. tv. 19.§ (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
a foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendo egészségbiztosítási és munkaeropiaci járulék 3%, melybol
1,5% a természet- 0,5% a pénzbeli 1% Munkaero piaci járulék
beni eb. járulék eb. járulék
A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendo nyugdíj-hozzájárulás mértéke 24%
Tehát a változás lényege, hogy az eddig nyugdíjbiztosítási járulékként nevesített járulék
helyett a jövoben nyugdíj-hozzájárulást kell fizetni.
A Tbj tv. 33.§ (1) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:
A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 10 % tagdíjat fizet.
Hatályát veszti a Tbj. Tv. 19.§ (2) bekezdés b) pontja, és helyébe lép az alábbi rendelkezés:
- A magánnyugdíjpénztár tagja esetében a nyugdíjjárulék mértéke 2%. ( 2010. évi CLIV. tv. 34.§ (3) bekezdés, 2010. évi CLIII. tv. 33.§ (5) )
79. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt érinto módosítások
80. III. Mely jövedelmekre kell alkalmazni az Eho. törvény 2011.01.01-i hatállyal módosított rendelkezéseit. A 2010. évi CLIII. tv. 79.§ egészíti ki az Eho. törvényt az alábbi 11/B.§-sal:
A 2010. évi CXXIII. tv. Eho tv-t módosító rendelkezéseit a 2011. január 1-jén és azt követoen megszerzett jövedelmekre és keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.
81. A kivét-kiegészítéssel és a személyes közremuködoi díj kiegészítéssel összefüggo rendelkezések változása
Az Szja törvény változásaival összhangban hatályon kívül helyezésre kerülnek
a kivét-kiegészítéssel és a személyes közremuködoi díjkiegészítéssel össze-
függo eho fizetési szabályok. (27% Eho )
Természetesen a 2010-es évre vonatkozó ehokötelezettség megállapításakor
sem kell alkalmazni kötelezoen a december 31-én még hatályos rendelkezé-
seket, akkor ha az adózó nem él a kivét-kiegészítés és a személyes közremu-
ködoi díj kiegészítés lehetoségével a 2010. évi adókötelezettség megállapítá-
sakor.
Amennyiben az adózó számára kedvezobb e rendelkezések alkalmazása a
2010. adóév vonatkozásában és él ezzel a lehetoséggel, akkor az eho-köte-
lezettség is a december 31-én érvényes szabályok szerint áll fenn.
82. Osztalékot terhelo eho Az Szja tv. változása következtében az osztalékot terhelo adó 25%-ról 16%-ra csökken, így kimarad az osztalékot terhelo szja mértékére történo utalás.
Az Eho tv. 5.§-ban szabályozott mentességi szabály kiegészül:
- bármely EGT államban muködo, a tokepiacról szóló tv. szerint elismert piacnak minosülo tozsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak ( osztalékelolegnek ) minosülo hozama.
Tehát annak ellenére, hogy az osztalékot egységesen 16% szja terheli, s megszunt a 10%-os adókulcs az elozoekben leírt osztalékok után, ezeket továbbra sem terheli 14%-os eho.
83. Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem utáni eho-kötelezettséggel kapcsolatos változás Eho tv. 3.§ (5) bekezdés Az Szja tv. változásával összefüggésben megszunik az Szja tv. 74.§-a szerinti ingatlan bérbeadás különadózó jövedelemként történo adóztatása, így hatályát veszti a 14% eho-t eloíró szabálynál a 74.§-ra történo hivatkozás is, így a továbbiakban csak az Szja tv. 16.§-át nevesíti a tv.
- megszunik az a kivételszabály, hogy az állandó lakóhely szerinti lakás mentesül az ehofizetési kötelezettség alól. Ennek a kivételnek a fenntartása szakmailag nem indokolt, és sok esetben visszaélésekre is lehetoséget teremt (a bejelentett állandó lakcím sok esetben nem egyezik meg azzal a lakással, ahol az illeto életvitelszeruen él). A kisjövedelmuek ehó alóli mentességét ugyanakkor továbbra is biztosítja az a szabály, hogy egymillió forint alatti bérbeadásból származó jövedelmet nem terheli eho fizetési kötelezettség.
84. Béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos rendelkezésEho. tv. 5.§ (1) bekezdés g) pont Az Szja tv. szerinti 2011. évtol béren kívüli juttatásnak minosülo összegek után nem kell eho-t fizetni.
Az Eho. 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:
[Nem kell megfizetni a százalékos mértéku egészségügyi hozzájárulást a következo jogcímeken keletkezo jövedelmek után:]
g) az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,
85. II.,III. A béren kívüli juttatásnak nem minosülo juttatások utáni eho fizetési kötelezettség
Az Eho tv. 3.§ (1) bekezdés ba) pontja helyébe lép az alábbi rendelke-
zés:
A kifizeto, - kifizeto hiányában, vagy ha a kifizeto az adóeloleg alapját
képezo jövedelem után adót ( adóeloleget ) nem köteles megállapítani
a jövedelmet szerzo magánszemély 27%-os eho-t fizet az adóévben
kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti külön adózó jövedelmek közül:
a béren kívüli juttatásnak nem minosülo egyes meghatározott juttatá-
sok ( Szja tv. 70.§ ) adóalapként meghatározott összege után.
( tehát minden esetben eho-fizetési kötelezettség keletkezik )
86. IV. A tb. nyugdíjrendszerbe történo visszalépéssel kapcsolatos változás Az Eho tv. 5.§ (1) bekezdése a következo i) ponttal egészül ki:
Nem kell megfizetni a százalékos mértéku
eho-t a tb. nyugdíjrendszerbe történo visszalé-
pés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a
hozamgarantált toke összege feletti összeg után.
87. START kártyával kapcsolatos változások Pftv. 2004. évi CXXIII. tv. módosításainak oka:Unió támogatási rendszere változik.
Megszunik a hátrányos helyzetu régiók eddigi formában muködo uniós támogatási rendszere, változás lesz a foglalkoztatási támogatásban is.
Átmeneti rendelkezés (17/A.§):
- a hátrányos helyzetu térségben, START extra kártyával rendelkezo személy tekintetében meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központtal 2011. január 1-jét megelozoen megállapodást kötött munkaadó a megállapodás érvényességi idejének lejártáig jogosult a járulékkedvezmény igény-bevételére a 2010. dec. 31-én hatályos rendelkezések szerint.
- a START extra kártyához kapcsolódó kedvezmény igénybevételéhez e törvény 2010. dec. 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a kártya kiváltására vonatkozó igényt 2010. december 31-éig benyújtják az állami adóhatósághoz.
88. START kártyával kapcsolatos változások A tartósan álláskereso fogalmából kikerül a START extra szövegrész.
2011-tol elegendo, ha la. 3 hónapig volt álláskere-soként nyilvántartva a magánszemély. ( korábban 16 hónapon belül la. 12 hó )
A START plusz és START extra kártya legkésobb 2011.12.31-éig igényelheto.
A munkaadót legfeljebb 2013.12.31-ig illeti meg a járulékkedvezmény.
89. ÚJ TÁMOGATÁSI FORMA Részmunkaidos foglalkoztatáshoz kapcsolódik.
gyes-rol visszatéro munkavállaló, illetve
aki a gyes-en lévo munkavállaló helyett a gyes idoszaka alatt látta el a feladatokat vagy a másik részmunkaidore felvett munkavállaló.
MINDKETTOT 20-20 órás részmunkaidos keretben.
További feltételek:
növelje az átlagos statisztikai létszámot, és azt nem csökkenti a foglalkoztatás idotartama alatt,
más foglalkoztatással kapcsolatos kedvezménnyel együtt nem veheto igénybe, stb.
Egyéb feltételek fennállása esetén a kedvezmény max. 3 év.
Kedvezmény: mindkét foglalkoztatott után 27% tb járulék helyett 20% tb járulék.
( 18% nyj., 2% eb járulék, ebbol: 1% természetbeni eb.járulék, 0,3% pénzbeli eb.j., 0,7% munkaero-piaci j. )
90. Az illetékekrol szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításai( hatályos: a kihirdetést követo 3. naptól 2010.08.16. ) 2010. évi XC. törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
( A törvényt az Országgyulés a 2010. július 22-i ülésnapján fogadta el. Kihirdetésére a 2010. évi 132. számú Magyar Közlönyben került sor 2010. augusztus 13-án pénteken )
91. Az Illeték törvény évközi módosítása 1. Gazdaságátadás keretében történo ingó, ingatlan átadásra vonatkozó illetékmentességi szabályok:
A módosító törvény megfogalmazásánál figyelembevételre került, hogy az európai agrár- és vidékpolitika alapját az egyéni/családi gazdaságok adják. Ezek megerosítése, a generációk közti kapcsolat, a gazdálkodás folytonossága és annak idorol idore történo megújítása tehát olyan fontos kérdés, melyet különbözo közösségi eszközökkel, támogatási formákkal segít az EU.
Ezek közül két a 2007-2013-as tervidoszakra vonatkozó, 1698/2005/EK számú, európai vidékfejlesztési (EMVA) rendelet által a tagországok számára felkínált, és így az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP-ben) is szereplo igen fontos támogatás jogcím:
- a gazdaságátadási támogatás és
- a fiatal gazdák induló támogatása.
A két egymással szorosan összefüggo támogatási forma lényege az, hogy ha a gazda elér egy adott általában 55 éves életkort, és termelo tevékenységét befejezve gazdaságát átadja egy közvetlen családtagjának (fiának, lányának, menyének, vejének, unokájának stb.), aki átvevoként vállalja, hogy legalább 5 évig folytatja a gazdálkodást és 10 éven belül nem idegeníti el a gazdaságot, akkor az errol szóló megállapodás alapján az idos gazdát életjáradék-szeru rendszeres kifizetés illeti meg, a fiatal gazda pedig jogosulttá válik egy beruházás típusú, egyszeri, vissza nem térítendo szabad felhasználású fejlesztési támogatásra, amellyel megújíthatja, saját elképzelései szerint alakíthatja, illetve bovítheti birtokát.
Ez a két eszköz tehát közpénzekbol nyújtott támogatásokkal jelentosen segíti a családi gazdálkodás folytonosságának fenntartását, a generációváltást és a gazdálkodás generációnkénti megújítását. Az ehhez fuzodo közérdeket az is kifejezi, hogy az ilyen családon belüli gazdaságátadás egésze illetékmentes, szemben az egyéb típusú ajándékozás vagy eladás útján történo birtokelidegenítéssel.
92. Az Illeték törvény évközi módosítása 2. Ez a két eszköz tehát közpénzekbol nyújtott támogatásokkal jelentosen segíti a családi gazdálkodás folytonosságának fenntartását, a generációváltást és a gazdálkodás generációnkénti megújítását. Az ehhez fuzodo közérdeket az is kifejezi, hogy az ilyen családon belüli gazdaságátadás egésze illetékmentes, szemben az egyéb típusú ajándékozás vagy eladás útján történo birtokelidegenítéssel.
A fenti modelltol azonban a magyar rendszer egyebek mellett annyiban is indokolatlanul eltért, hogy az illetékmentesség a gazdaságátadás keretében történo átruházás esetén nem a birtok egészére, hanem csak a földbirtokra vonatkozott.
Más megítélés alá esik már az olyan ajándékozási szerzodés, amelyben a gazdaságátadás keretében megajándékozott átvevo a gazdaságot átadó gazda közeli hozzátartozója, és a gazdaság átadásának célja a fentiek szerinti folytonosság, a gazdaság továbbvitelének biztosítása.
93. Az Illeték törvény évközi módosítása 3. Az új illetékszabályok megalkotásával lehetové vált, hogy a kialakuló munkakultúra a tradicionálisan mezogazdasági tevékenységet végzo családokban többletteher viselése nélkül átörökítheto legyen, és fontos, hogy ez nem csak öröklés jogcímén történhet. A mezogazdaságnak nincs is akkora jövedelemtermelo képessége, hogy öröklés esetén a tevékenységet folytató leszármazó az örököstársától magához váltsa azt a termelo-eszközt, amelyet szüleivel addig is együtt muködtetett.
Az EU támogatási prioritásoknak megfelelo és a 83/2007-es FVM rendeletben is szereplo életkorral kapcsolatos feltételrendszer is annak érdekében került kialakításra, hogy még a szülok életében doljön el: a mezogazdasági munkatevékenységbe aktívan bekapcsolódó közeli hozzá-tartozó tulajdonnal is megerosített jogcímen vihesse tovább a gazdaságot. Éppen ezt szolgálja az EU vidékfejlesztési eszközrendszere keretében biztosított két fentebb említett, egymással is összefüggo támogatási jogcím, mint a gazdaságátadási támogatás, és a fiatal a gazdaságot átvenni kész gazdák induló támogatása.
Elobbiekbol következik, hogy mindaz, ami a gazdaság muködtetésének fenntartásához hozzátartozik, kell, hogy ossza a termoföld sorsát. Így mindazon vagyonelem ajándékozási illeték nélküli megszerzését biztosítja az elfogadott törvény, amelyek a gazdaság, mint mezogazdasági termelési egység tevékenységének funkcionális fenntartásához okszeruen hozzátartoznak, és amelyeket az európai vidékfejlesztési támogatási rendszernek megfelelo gazdaságátadási támogatás feltételeként, a mezogazdasági termelo tevékenység fenntartása érdekében, a gazdaságátadás keretében ruház át a gazda közeli hozzátartozójára, mint megajándékozottra
Az illetékfizetési mentességet indokolt volt kiterjeszteni a mezogazdasági tevékenység folytatásához szükséges termoföldnek nem minosülo egyéb ingatlanra, ingóra ide értve a gépjármuvet és a pótkocsit is -, valamint vagyoni értéku jogra, ha azok átadására közeli hozzátartozók között került sor.
E vagyonelemek a gazdaság egészének muködéséhez szükségesek. Termoföld esetén indokolt volt megtartani azt az általános mentességi szabályt, amely legalább öt éves mezogazdasági tevékenység folytatását írja elo.
94. Az Illeték törvény évközi módosítása 4. Az Itv. 17. §-ának (1) bekezdése a fentiek okán a következo q) ponttal egészül Mentes az ajándékozási illeték alól
q) a termoföldrol szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezogazdasági termelok gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzodésben a termoföld, a tanya, és a mezogazdasági termelotevékenységhez szükséges muvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezogazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értéku jog ingyenes átengedése;
Szintén új illetékmentességi szabályként iktatja be a módosító törvény az illetéktörvénybe, azt a rendelkezést, miszerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezo társaság vagyoni betétjének kapcsolat vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, így az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése az alábbi t) és s) ponttal egészül ki:
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
t) a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezo társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és
az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;
s) a termoföldrol szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezogazdasági termelok által gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében a közeli hozzátartozóval [Ptk. 685. § b) pont] megkötött szerzodésben a termoföld, a tanya, és a mezogazdasági termelotevékenységhez szükséges muvelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó ide értve a gépjármuvet és a pótkocsit is tulajdonának, illetve vagyoni értéku jognak a megszerzése.
Fontos! A módosító törvény 30.§ tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az illeték törvényt érinto módosítások
egy részét mely ügyekben kell alkalmazni, mely szabály az Itv. 98. §-ban került rögzítésre.
A 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjának ( öröklési, ajándékozási illeték mértéke ), a 16. § (1) bekezdése i) pontjának ( öröklési illetékmentesség ), a 17. § (1) bekezdése p) pontjának ( ajándékozási illetékmentesség ) , 26. § (1) bekezdése t) pontjának ( belföldi ingatlanvagyon kapcsolt vállalkozások közötti átruházása ) az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerosen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
95. Az Illeték törvény évközi módosítása 5. Fontos! Visszatérítési lehetoségre vonatkozó szabály:
A 17. § (1) bekezdése p) pontjában meghatározott személyek (egyenes ági rokonok) által 2010. július 1. napját követoen a 76. § (1)(2) bekezdése szerint megfizetett ajándékozási illetéket az állami adóhatóság kérelemre az adó-visszatérítés szabályai szerint visszatéríti.
Fontos! A 17. § (1) bekezdése q) pontjának ( gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében közeli hozzátartozóval kötött ajándékozási szerzodés ) és 26. § (1) bekezdése s) pontjának ( gazdaságátadási támogatás igénybevétele érdekében közeli hozzátartozóval kötött szerzodés alapján történo tulajdonszerzés ) az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által jogerosen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
96.
Köszönöm a figyelmet!