Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

1. Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz.

2. Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa • ISTEN • SZERÁFOK • KERUBOK • TRÓNOK • URALMAK • ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra) • HATALMAK • FEJEDELEMSÉGEK • ARKANGYALOK • ANGYALOK • PRIMUM MOBILE (Első mozgató) • FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) • SZATURNUSZ • JUPITER Csillagvilág (9 szféra) • MARS • NAP • VÉNUSZ • MERKUR • HOLD • A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. • EMBER • ÁLLATOK • NÖVÉNYEK • FÉMEK Elemi világ (9 szféra) • KÖVEK • TŰZ • LEVEGŐ VÍZ • FÖLD • ALVILÁG

3. 7. század

4. Az iszlám világ a 11. században

5. A vallásalapító Muhammad próféta mekkai menekülése (622) • Ibériai félszigettől Indiáig és a közép-ázsiai sztyeppékig • a 10. század - aktivitása csúcspontja • monoteista vallás • legfőbb dogmája az egyetlen Istenben, Alláhban való hit • az emberekhez prófétákat küld • Mohamed a „próféták pecsétje” • iszlámhoz tartozó = muszlim • a muszlim vallástudományok: • 1) a vallásjog (törvény, saría), • 2) a racionális teológia (kalám) • Az iszlám legfőbb törvényforrása a Korán • a hadísz • a közmegegyezése (idzsmá) • az analógia és a következtetés (qijász) eszközei

6. Szellemi központok és fordítások • korábbi hellenisztikus és keleti (perzsa, részben indiai) civilizációk örökségének tudatos asszimilációja • kulturális kontinuitás • Alexandria • Pergamon • Antiochia • Edessza • Niszibisz • Harrán (hermetikus – püthagoreus hagyományok, a babiloni és kaldeus forrásokból származó asztronómiai és asztrológiai elképzelések) • Gundésápúrban (az Antiochiai tudományos központ riválisa) • Az abbászidák (750–1248) korában kibontakozó fordító tevékenység, ami olyan kulturális központot, tudományos kutató intézetet hozott létre, mint az al-Ma'mún kalifa által erre a célra alapított Dár al-Hikmna (A bölcsesség Háza) a rendelkezésre álló művek jelntős részét arabra ültette át. • Platón, Plótinoszon, Prokloszon, (Ioannész Philoponoszon keresztül) • Hippokrátész, Galénosz, Dioszkoridész • fordítói tevékenység: • a bagdadi Dár al-hikmában - Hunajn ibn-Iszháq, keresztény tudós • egy harráni keresztény család, élén Thábit ibn Qurrá (Euklidész, Archimédész és Hippokrátész)

7. A muszlim kultúra a XI. századtól • az iszlám világ nagyobb részét újraegyesítették a szeldzsukok • az asarita teológiát részesítette előnyben a filozófiával és az értelmi tudományokkal szemben • az új felsőoktatási rendszer hozzájárult a nyugati egyetemi rendszer kialakulásához • a jog oktatását szorgalmazta, s bizonyos helyeken kizárólagos oktatási anyaggá vált • támadás a peripatetikus iskola ellen • Al-Ghazáli • szúfi (muszlim misztikus) és teológus s mint ilyen mindkét oldal felől támadta a racionális filozófiát. • összefoglalta a peripatetikusok nézeteit „A filozófusok céljai” (Maqasid al-falasifa) című munkájában • Ibn-Hazm (993 – 1064) • önálló iskolát alakított ki a teológiában, amiben a jogot és a nyelvfilozófiát kapcsolta össze egymással • „A galamb nyakörve” (Tawq al-hamama) - a platóni szerelemfilozófia kifejtése muszlim változatban • Ibn-Bádzsdzsa (Avempace, halálának éve 1038) • a filozófus eljut az illumináció állapotába, azaz a világtól való elfordulás programját fogalmazza meg

8. Moszlim-keresztény fordítói kapcsolartok • A muszlim civilizáció tudományos eredményei három csatornán keresztül érkeztek a nyugat érdeklődő közönsége elé: • Szicília • Andalúzia • Bizánc • fordító iskolák kialakítása • Toledóban - Domingo Gonzalvo (Dominicus Gundisalvus) (1130 és 1170) • Al-Fárábi, Ibn Színá, Ibn Gabirol al-Ghazali • Cremonai Gerardus (Ptolemaiosz al-Magest) • Sevillai Juan (asztrológiai művek és al-Khwárizmi algebrakönyve) • Adelard Bath (asztronómia) • Toledói Pétert, Hermann Dalmászi és Robert de Chester (Korán) • Michael Scotus (1271, al-Batrúgi c. könyv, Avicenna (Ibn-Színá) Arisztotelész műveihez készített kommentárjai) • Markus szerzetes (Galénosz) • Michael Scotus - Hermannus Alemannus: Averroës (Ibn-Rusd) Arisztotelészhez írt kommentárjait.

9. A reneszánsz vitalista világkép

10. 00

11. mikrokozmosz

12. Vitalista világkép

13. Baldassare Estense: Umberto de Sacrati családja (15. sz.)

14. Kopernikusz koponyája alapján rekonstruált képe. 2005.