A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné

1. A tanácsadás lélektanaMentálhigiéné Önismeret és kapcsolat

2. Önismeret és kapcsolat SEGÍTŐ KLIENS GRAFOLÓGUS DUCTOR • EGÉSZSÉG • KRÍZIS • SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS • ÉN EGÉSZSÉGE • ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE • ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK EGÉSZSÉGE

3. Dr. Bagdy Emőke A szakmai személyiség gondozásának és fejlődésének lehetősége: szupervízió Kérdések, melyek segítik fejlődésünket

5. Egészség • Freud: egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud • WHO (1946): „Az egészségen teljes fizikai, mentális és szociális jólétet értünk, s nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát.” • Fritz Riemann (1902-1979): A szorongás alapformái c. munkája alapján

6. Fritz Riemann: A félelem alaptípusai Egyensúlyra törekvés A félelem alaptípusai

7. Az egészség tehát: • Egymás ellen ható erők dinamikus egyensúlya • Azaz egyensúlyra törekvés

8. Christinasen-Carnap féle koordinátarendszeres értékelés

9. Alfonz Lüke diagrammja • Előzmény: • Csirszka 4-es • Struktúrája • Intellektus • Emóciók • Lelki energiák • Autonómia

10. A lelki egészség definíciója 3 fő tényező: • Énerő • Fejlett személyiség • Lelki tünetmentesség

11. Pozitív életérzéssel járó folyamategyensúly • Egyfajta viselkedés, amellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt helyét a szüntelen változások közepette is.

12. A lelki egészség elősegíti az értelmes életet. • A lelki egészség érték, amely más értékek megközelítését is elősegíti.

13. Azaz a lelkileg egészséges embernek: • Jó a teherbírása • A rosszat jóra tudja fordítani • Nem csügged el • Bátor • Jókedvű • Leleményes • Van felelősségtudata • Emlékszik a múltra és készül a jövőre.

14. Tudor (1996) szerint a lelki egészség jellemzői • Megküzdési képesség • Képesség a fejlődésre, változásra, alkalmazkodásra • Motiváltság • Énkép, önismeret • Pozitív önértékelés, harmonikus identitás • Feszültségkezelés • Autonómia • Szociális, társadalmi szerepek felvállalása • Vö. grafológiai elemzési síkok, személyiség területek.

15. Lelki zavar, probléma • LELKI ZAVAR • A személy számára szenvedést okoz, és a mindennapi életvitelben akadályozza. • LELKI PROBLÉMA • Ha az életvitel folytatható, lelki problémáról beszélünk. A segítő foglalkozások - a grafológia, a mentálhigiéné is - főként ezen a területen fejtik ki tevékenységüket.

16. Krízis • A görög „krizisz” szó jelentése: döntés, fordulópont. • A kríziselmélet megjelenése Lindemanntól származik. Egy 1942-ben történt bostoni tűzeset kapcsán. • Az eddigi megküzdési módok nem működnek (Caplan) • Az eseményt sem megoldani, sem megkerülni nem tudja, élete központi kérdésévé válik.

17. Krízis • A krízis mélységét a személy aktuális lelkiállapota, stabilitása, érzékenysége határozza meg. • A krízis önmagában nem betegség, 6-8 hétig tart. • Válsághelyzet (öngyilkossági késztetések jeleire figyelni!), de a fejlődés lehetőségévé is válhat.

18. Krízis A krízis kiváltója lehet: • Veszteség • Konfliktus Caplan akcidentális (járulékos) és fejlődési krízist különít el.

19. A veszteség tárgya a személy részéről érzelmekkel átitatott, ezért nehéz az elengedés. • Ilyen krízis például egy szeretett személy elvesztése, munkahely, egészség, egzisztencia elvesztése, de ilyen külső helyzet egy katasztrófa elszenvedése is.

20. Konfliktus esetén a személyiségben ellentétes belső követelmények állnak egymással szemben (pl. vágy és morális követelmények, ill. két ellenmondásos érzelem). • Ilyen krízisek például az életkori krízisek (ld. fejlődéslélektan).

21. A mentélhigiéné funkcionális meghatározása • A mentálhigiéné a lelkileg egészséges személyiség kialakítására, • valamint a társadalom egészséges működésmódjára irányuló erőfeszítések közös elnevezése. • Magába foglalja a politikai cselekvés, a vallásgyakorlás, a szociális gondoskodás, a gyógyítás, a közművelődés, az oktatás, a törvénykezési-és joggyakorlat, a tömegtájékoztatás, a természetes és mesterséges csoportok, valamint a közösségek működésének területeit.

22. Az Enciclopedia Britannica meghatározása • Enciklopedia Britannica: „ a mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének, valamint annak a tudománya, hogyan lehet megakadályozni a pszichózis és egyéb lelki betegségek kifejlődését..”

23. A mentálhigiéné feladata és ismérve • A mentálhigiéné eredeti feladata a primer prevenció, és a társadalom lelki egészségének védelme. • Interdiszciplinális működés: kapcsolat a segítő szakemberek közt.

24. Prevenció Primér prevenció (elsődleges megelőzés): • A kóros folyamatok elindulásának megakadályozására vagy megszüntetésére irányul. • Példa egy tanár esetében: öntevékenységek rendszerét bővíteni, önértékelés, önbizalom növelése, nyitottság a gyermek felé, pozitív mozzanatok megerősítése.

25. Prevenció Secunder prevenció (másodlagos megelőzés): • Az elindult kórfolyamat megállítása, korai kezelésbevétel, kockázati tényezők kezelése. • Példa: felfigyelni arra, és utánanézni, miért teljesít rosszabbul a gyermek.

26. Prevenció Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés): • A kórfolyamat adekvát (megfelelő) kezelése, gondozása és rehabilitációja, lehetőség szerint javítani az életminőséget, illetve megelőzni a visszaesést. • Példa: a felszínre törő stressz, devianciák, agresszió felismerése és a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása.

27. A mentálhigiénés szemléletű szakember • A mentálhigiénés szemléletű szakember általában saját szakmai eszköztárát használja + • A teljes embert szemléli, nem csak a problémát figyeli, hanem az érzéseit kifejező egész embert. • Más szakterület szakemberivel tartja a kapcsolatot (interdiszciplináris), túllát saját szakterületén, több tudomány ismereteinek integrálása, de nem lépi át saját határait.

28. Tudja, mikor legyen direktív (irányító, beavatkozó), mikor legyen non-direktív. • A személy mellé áll, ezzel csökkenti szorongását és fölébreszti a másik ember belső erejét, saját tudását, megküzdő képességét. Növeli a másik ember autonómiáját.

29. A mentálhigiénés szemléletű szakember • Az ép személyiségrészt figyeli, nem az esetleges betegséget. Egészségközpontú, preventív. • Holisztikus szemléletű, összefüggéseket kereső. • Önmagára és a társadalomra reagáló, reflektív. • Segít (újra) kapcsolatot találni a környezettel, társadalommal. • Az élet értelme, az értelmes élet felé irányulás.

30. Segítő foglalkozás, segítő kapcsolatCarl Rogers Carl R. Rogers (1902-1987) amerikai pszichoterapeuta munkásságából kiindulva a segítő (célzott) beszélgetés jellemzői: • Non-direktív, nem irányított beszélgetés. A kliens irányítja a beszélgetés témáját. • Empátia, a kliens vonatkoztatási keretében maradás, alkalmazkodás az ő világához, saját nyelvén értsük meg • Nem a tartalomra, hanem a megjelenő érzelmekre való odafigyelés, azok visszatükrözése. Nincs kíváncsiskodás, kérdezősködés

31. Carl Rogers • Hitelesség (a segítő figyeljen vakfoltjaira!) • Teljes elfogadás, nyílt érdeklődés, melléállás • Soha nincs erkölcsi, morális ítélkezés • Egyenrangúság • Betegközpontú (nem betegségközpontú), nincs megbélyegzés a diagnózis által • Maradjunk objektívek, bár érzelmileg bevonódunk a kontroll megtartásával

32. A segítő kapcsolat pszichológiájaDr. Bagdy Emőke • A segítő pálya felé terelő tényezők • James Guy (1987) • Diszfunkcionális indítékok: • Érzelmi probléma • Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon átélni az életet) - Magányosság, elszigeteltség (kapcsolatvágy) • Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa a szeretet) • Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus szükségletek kiélése, “fölényben lenni” miközben “szolgál”)

33. Jól funkcionáló készségek és indítékok: • Érdeklődés a másik iránt • Diskurzus - készség és kedvelés • Empátiás készség, megértés • Emocionális érzékenység • Introspektív készség • Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége • Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása) • Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal • A nevetés képessége

34. A segítő személyisége és működéséhez szükséges tényezők (Patterson, Eisenberg, 1983) • A hatékony segítő hat tulajdonsága: • 1. Intellektuális kompetencia (Jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés) • 2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága) • 3. Hajlékonyság, rugalmasság /a kliens problémája határozza meg a teendőket, • nem a segítő “mihez értése” (módszertani jártassága)

35. 4. “Nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása (együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, ‚jelenlét”, légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.) • 5. Jóindulatú alapattitűd • 6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / “személyesség” - személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya!

36. Pszichopreventív teendők a segítő személyiség “kimerülése” kiégése ellen Roehlke (1988), Watkins (1983) Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk: • 1. Jól funkcionáló / “egészséges” / személyekkel való barátkozás • 2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése • 3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett • 4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása

37. 5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása • 6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés • 7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása • 8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás Út vállalása

38. 9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása • 10. A kliensekkel való kapcsolat szabályozása • 11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!) • 12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós megsegítése

40. A grafológus és a ductor kapcsolata • Grafológus felkészültsége (tanulmányok + konkrét készület) • Grafológus emberi hozzáállása és érettsége • Az „itt és most” helyzet

41. A találkozás; az elemzés átadása Ha hajót akarsz építeni, előbb vágyat kell kelteni a tenger után! - Hemingway nyomán • A személyiség erőtartalékait, jól működő részeit hangsúlyozni • Ez húzóerő a gyengébben működő személyiségterületek számára is • Minden esetben hangsúlyozni kell a személy szabadságát, azzal, hogy nem próbálunk helyette dönteni, bármennyire is szeretné, hogy ezt tegyük.

42. A grafológus feladata elsősorban a szakszerű (nem szakszövegű!) és emberséges informálás. Ezt követheti egy esetleges kísérés (a ductor igényei!) • Az elmondottaknak illetve a leírtaknak figyelembe kell vennie az író személyiségét, ehhez mérten lehet a tartalmat és a stílust jól összehangolni. • Azaz figyelembe vesszük a pl.: a nyitottságot, változtatási képességet, szellemi képességeket, pillanatnyi állapotot, mért és potenciális méretek közti különbséget – ld. Szidnai László Rezonanciaelmélete.

43. A döntés feladata és felelőssége a ductoré! • Az „Ön mit tenne a helyemben?” kérdés a grafológus és minden segítő egyik legnagyobb kísértő mondata.

44. AZ EGÉSZSÉGESSÉ VÁLÁS FELTÉTELE • Realitás, objektivitásra való készség - ennek eszköze lehet a belső leltár készítés, a hála • Hit - viszony az értelmes élethez, a célokhoz, a Teljességhez • Példa: Lukács evangéliuma 17, 11-19

45. Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni? (Bagdy E.) • A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak: • a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya • szubjektivitás, elfogultságok .

46. ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelempozitívirányítása • A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/

47. Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák) • Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens? • A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése

48. A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások (Bagdy E.) • a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása • az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/ • magányérzetét áttöri a kapcsolat

49. helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége • megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/ • az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik

50. A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei (Bagdy E.) • A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit • - irányítani tudja a beszélgetést.