1 / 49

Magyarország iparosodása

Magyarország iparosodása. Készítette: Ecsery Ádám. Alias: Cserkó Ádi. Vázlat. - Bevezetés 1. Iparfejlődés a feudális Ny-Európában 2. Iparfejlődés a feudális Mo.-on 3. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780)

nitara
Download Presentation

Magyarország iparosodása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Magyarország iparosodása Készítette: Ecsery Ádám Alias: Cserkó Ádi

  2. Vázlat - Bevezetés 1. Iparfejlődés a feudális Ny-Európában 2. Iparfejlődés a feudális Mo.-on 3. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780) 4. A magyar ipar helyzete a XVI. sz.-tól a XIX. sz. első feléig 5. Az ipari forradalmak Ny-Európában (1780-1914) 6. Az ipari forradalmak Mo.-on (1867-1914)

  3. I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában

  4. I. Iparfejlődés a feudális Nyugat-Európában • A feudális iparfejlődésnek 3 lépése van: 1. Városiasodás 2. Céhesedés 3. Országos ipar kialakulása

  5. II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon

  6. II. Iparfejlődés a feudális Magyarországon 1. Árpád-kor (1000-1301) 2. Változások Károly Róbert alatt (XIV. sz.) 3. Iparfejlődés a Hunyadiak alatt (XV. sz.)

  7. Árpád-kor (1000-1301) • Megkésett államiság felvevőpiac a nyugat-európai iparcikkeknek Hazai ipar fejlődése lassabb • Kézműipar a nagybirtokokon, önellátás szintjén • Bányászat: Körmöcz-, Selmecz-, Besztercebánya • Kivételesen fejlett ipar az erdélyi szászvárosokban

  8. Változások Károly Róbert alatt ( XIV. szd.) • Ország újraegyesítése és a nyugati minta átvétele: • Városiasodás: • Mezővárosok • Szabad királyi városok • Céhesedés: • Céhek a legfejlettebb erdélyi szász városokban alakulnak

  9. Fejlődés a Hunyadiak alatt • A XV. Szd. Második felére országos piac • A kétszáz éves lemaradás, mezőgazdasági jelleg • A városi polgárság nem válik igazi renddé

  10. Hunyadi János Hunyadi Mátyás

  11. III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780)

  12. III. A nyugati ipar a kapitalizmus korai szakaszában (1492-1780) • A kora kapitalista iparfejlődés lépései: 1. A manufaktúrák létrejötte 2. A feudális gátak ledöntése

  13. A manufaktúrák létrejötte • A termelést részfolyamatokra bontják • A munkás könnyen szerez rutint egy részfolyamatban, így a munkatempó gyorsabbá válik. • A manufakturális termelés ezért hatékonyabb és olcsóbb mint a kistermelői. • Manufaktúrák típusai: Szétszórt = Bedolgozói rendszer Központosított: az üzemi helységet és munkaeszközöket is a tulaj biztosítja

  14. A manufaktúrák létrejötte Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

  15. A feudális gátak ledöntése Polgárság adói és monopóliumai Cserébe védelmet élveznek Megerősödnek Polgári forradalmak törnek ki A polgári forradalmak után olyan alkotmányok születnek, amelyek törvényen kívül helyeznek egy csomó adófajtát.

  16. IV. A magyar ipar helyzete a XVI. századtól a XIX. század első feléig

  17. IV. A magyar ipar helyzete a XVI.századtól a XIX. század első feléig 1. Ipar a három részre szakadás alatt (XVI-XVII- szd.) 2. Ipar a Habsburg abszolutista államban (1711-1848)

  18. Ipar a három részre szakadás alatt • A nyugati élelemhiány kelet-európaimezőgazdasági cikkek keresetté válnak. • Emellet nyugati iparcikkek áramolnak az országba. • Kialakul a kontinentális munkamegosztás, NY: ipar K: mezőgazdaság

  19. Ipar a három részre szakadás alatt Fontos iparágak: • Királyi-Magyarország: Ötvösség • Erdélyi Fejedelemség: Bethlen Gábor alatt hadi célú megrendelés céhen kívüli vállalkozóknak • A Rákóczy-szabadságharc alatt a textiliparban és a fémfeldolgozásban is manufaktúrák alakultak.

  20. Ipar a Habsburg abszolutista államban • Az ország a kontinentális munkamegosztás helyett egy helyi munkamegosztási rendszerbe kényszerül. Ausztria: ipar Magyarország: mezőgazdaság

  21. A birodalmi Munkamegosztás

  22. Ipar a Habsburg abszolutista államban Ipari törvények: • 1754: Kettős Vámhatár (Mária Terézia)1850-ig • Külső: Habsburg Bir. körül • külföldi iparcikkek vámja magas, a Birodalom ipara jól jár • Belső: Magyarország körül • élelmiszerek és nyersanyagok vámja alacsony • iparcikkek vámja magas

  23. Mária Terézia

  24. Ipar a Habsburg abszolutista államban A Reformkor (1825-1848) : 2 probléma • A Birodalmi munkamegosztás • A feudális gátak • Reformkori beruházások

  25. A Reformkor A Birodalmi munkamegosztás : • 1844-ben Kossuth megalakítja a Védegyletet • Társadalmi szervezet, amelynek tagjai vállalják, hogy 6 éven keresztül csak akkor vesznek külföldi árut, ha nincs magyar alternatívája.

  26. A Reformkor A feudális gátak : • Áprilisi törvények • Jobbágyság: nincs szabad munkaerő – kötelező örökváltság • Ősiség törvénye: nem lehet földre hitelt felvenni – eltörlik • Feudális eredetű monopóliumok és adók: elvonják a tőkét – helyettük közteherviselés

  27. A Reformkor Beruházások: • Ullman Móricz - Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapítása • Cukorgyárak, papírgyárak és vasútvonalak • Első gőzvontatású vasút:1846-Pest-Vác • Széchenyi: Vaskapu, Tisza-szabályozás, Dunai gőzhajózás beindítása

  28. V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában (1780-1914)

  29. V. Az ipari forradalmak Nyugat-Európában (1780-1914) 1. Az első ipari forradalom (1780-1850 k.) 2. A második ipari forradalom (1870-1914)

  30. Első ipari forradalom • Kulcsszó: gépesítés • A gép energiaforrása a gőz • Először a mindennapos használatú áruk terén gépesítenek, például a ruhagyártásban. Így alakul ki a könnyűipar. • Az itt képződött tőkén a mezőgazdaság gépesítése • Majd a gépgyártás gépesítése. Így alakul ki a nehézipar. • Mivel a gépek megvételére nagy tőke kell, így felértékelődik a bankkölcsönök szerepe. • A közlekedés fejlesztése

  31. A második ipari forradalom • Kulcsszó: tömegtermelés • Új energiaforrás a kőolajszármazékokkal működő robbanó motor, és az elektromos energia. • Vegyi gyárak és elektromos erőművek • A tőkét centralizáló óriás részvénytársaságok, monopóliumok jönnek létre • A bankok maguk is alapítanak ipari vállalkozásokat – Finánctőke • Túltermelési válságok, állami beavatkozás a gazdaságba

  32. VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914)

  33. VI. Az ipari forradalom Magyarországon (1867-1914) - A kiegyezés rendszere - A gazdasági kiegyezés - Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén - Az első ipari forr. eredményeinek átvétele • A második ipari forr. eredményeinek átvétele • Tudomány

  34. A kiegyezés rendszere • 1867-ben létrejön a kiegyezés • Egy kétpólusú, duális politikai rendszer jött létre: az OMM.

  35. A gazdasági kiegyezés • A gazdasági ügyek tíz évenkénti újraegyeztetése • Mo. átvállalta az osztrák államadóság egy részét • Osztrák-Magyar Nemzeti Bank felállítása • Közös vám-és pénzrendszer (a kettős vámhatárt már 1851-ben eltörölték)

  36. Gazdasági helyzet az ipari forr. küszöbén • A feudális gátak végleg ledőltek • Ami hiányzik: hazai tőke, megfelelő úthálózat, korszerű mezőgazdaság, szakértelem. • Későn iparosodás hátrányai:első ipari forradalom eseményeit csak továbbfejlődöttformában lehetett megvalósítani.

  37. Az első ipari forr. eredményeinek átvétele - A bankrendszer - A közlekedés és hírközlés - Mezőgazdaság - Élelmiszeripar - Nehézipar

  38. A bankrendszer • 5 külföldi nagybank alakul és több száz kisebb takarékpénztár • 1873után - Rotschildok alapította Magyar Általános Hitelbank • 1880-ra megerősödik két magyar alapítású nagybank: JelzáloghitelbankPesti Magyar Kereskedelmi Bank

  39. A közlekedés és hírközlés Vasútépítés: • Kamatbiztosítás:Az állam garanciát vállalt nyereségtelenség esetén a nyereség kifizetésére. • Baross Gábor-Magyar Államvasutak Hídépítés: 1877 - Margit-híd Távíró- és Postaszolg. : 1871 – magyar postabélyeg Hajózás: 1882 – Adriai Tengerhajózási Rt.

  40. Mi lett ebből a vállalatból… Baross Gábor

  41. Mezőgazdaság • tőkés átalakulás: fizetett munkások, korszerű technika, gépesítés

  42. Élelmiszeripar • A közös vámterület-könnyűipar gyenge • Húzóágazat az élelmiszeripar Malomipar: • Az 1870-es évekre világszínvonalú lesz. Budapesten 12 nagy gőzmalom • Acélhengerszék szeszipar és cukoripar

  43. Nehézipar Gépipar: • Vonatok, malomipari berendezések és mezőgazdasági gépek • A legfontosabb budapesti gépgyárak: • Államvasutak Gyára • Óbudai Hajógyár • Ganz Hajó-, Vagon-, és Villamossági Gyár • Láng Gépgyár Bányászat: • Szén: Salgótarjáni Kőszénbánya Rt • Vasérc: Rimamurány Vasércfeldolgozó Üzem

  44. A második ipari forr. eredményeinek átvétele • Monopolizálódás, tőkecentralizáció. • Bankok ipari szerepvállalása • 1881: Rimamurány-Salgótarjáni vasmű, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tőkéjén • Az állami beavatkozás nálunk a hiányzó könnyűipar felépítését is célul tűzte ki: • 1. lépés: 15 éves adómentesség • 2. lépés: 1907: iparpártolási törvény: 10 éves iparfejlesztés

  45. Vége

More Related