Dr. Szecskay András SZECSKAY ÜGYVÉDI IRODA szecskay

1. A szellemi szabadfoglalkozású praxis átruházásának kérdéseiMagyar Ügyvédi KamaraBudapesti Ügyvédi Kamara 2014. február 13. Dr. Szecskay András SZECSKAY ÜGYVÉDI IRODA www.szecskay.com

2. Praxis és PraxisjogA praxisjog, mint vagyontárgy Ptk. (2013. évi V. tv.) 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 5. vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés; A praxis minősülhet-e jognak? Praxisjog - Praxiskötelezettség Jog keletkezhet törvény alapján (pl. személyiségi jog, (szellemi, vagy dologi tulajdonjog), vagy szerződésalapján. Ha törvény alapján keletkezik: lehet abszolút szerkezetű Ha szerződés alapján: a jog természetétől függ (pl. bérleti jog relatív szerkezetű, szerzői jogi felhasználási jog: van abszolút eleme- fellépési jog a szerzői jog megsértése esetén.

3. A praxisjog, mint vagyontárgy Praxis jog: csak akkor létezik vagyontárgyként, ha jogszabály konstituálja e jogot. Példa: Önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény: praxisjog: „az egészségügyi államigazgatási szerv által az (…) orvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.” [Öotv 1§ 1. § (2) bekezdés c) pont]→ Lényeges: a praxisjog független a praxisgyakorlás jogi formájától (pl. az önálló orvos betéti társasága)

4. A praxisjog, mint vagyontárgy átruházhatósága Ha a praxis, mint jogszabályban biztosított (vagyoni) jog létezik, kérdés a forgalomképessége. Ptk. főszabálya: minden jog forgalomképes, kivéve, amelynek forgalomképességét törvény korlátozza, vagy pedig az a jog sajátossága. Ptk. 6:202. § [Jogátruházás] (1) A jogosult jogát másra átruházhatja, kivéve, ha jogszabály a jog forgalomképességét kizárja vagy a forgalomképtelenség a jog természetéből egyértelműen következik. forgalomképtelen jogok: pl. a személyiségi jogok korlátozottan forgalomképes jogok: pl. szerzői vagyoni jog Önálló orvosi tevékenység: „a praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható” [Öotv 2§ (3)]

5. A praxisjog, mint vagyontárgy átruházhatósága A szellemi szabadfoglalkozású praxis egészben vagyoni forgalom tárgya csak akkor lehet, ha: Jogszabály (tv) vagyoni jogot létesít, és A) nem zárja ki a praxisjog forgalomképességét, vagy B) kifejezetten rendelkezik a praxisjog forgalomképességéről (Az A) az új Ptk. alapján elegendő, a B) a biztonsági megoldás).

6. A praxisjog, mint vagyontárgy átruházhatósága Ha praxis vagyoni jog → Ptk. 6:202. § [Jogátruházás] (…) a jog átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a jogátruházás szükséges. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép. (3) A jogok átruházására az engedményezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a jog átruházásához az engedményezésen felül a jogosult személyében bekövetkezett változásnak a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Elkötelező = jogátruházásra irányuló és Teljesítő = jogátruházó szerződés. A két fázis pl. a halasztott fizetés szabályozását teszi lehetővé. Csak a teljesítő ügylettel történik meg a jogátruházás. Ha a jogátruházás követelésekre is kiterjed, az engedményezés szabályai útján kell elérni, hogy a követeléseket a jogszerző kezéhez teljesítse a kötelezett. Egyébként az engedményezés szabályainak nincs gyakorlati jelentősége.

7. A praxisjog, mint vagyontárgy átruházása Ha praxisjog vagyontárgy, további szabályozásra váró kérdések: magában foglalja-e a praxisjog az átruházó követeléseit és tartozásait vagy csak „tisztán” ruházható át? hogyan viszonyul a praxisjog a társas szervezeti formához (együttesen gyakorolt praxis ügyvédi irodában)? Pl: elővásárlási jog? hogyan viszonyul a praxisjog a tevékenységi engedélyhez? A) az erre jogosultra az engedély átszáll, B) csak engedéllyel rendelkezők között forgalomképes a praxisjog.

8. A praxisjog, mint vagyontárgy átruházása Jelent-e munkajogi értelemben jogutódlást a praxisjog átruházása? Magában foglalja-e az átruházó szerződéseinek átruházását? A) kötendő-e a másik szerződő felek beleegyezéséhez (pl. ügyvédi megbízás – bizalmi viszony?), B) sajátos felmondási ok-e a másik szerződő fél javára? C) elegendő-e, ha a szerződés egyébként is korlátozás nélkül megszüntethető egyoldalúan?

9. A praxisjog értéke / értékelése Hogyan kell/lehet értékelni a praxisjogot Kötelező értékelési módszer Szabad értékelési módszer a hatályos számviteli szabályok alapján Ajánlott értékelési módszerek Indokolt értékelési eltérések Trustedlawyer (bizalmi ügyvéd) Service provider (szolgáltató ügyvéd) (Az értékelési szempont indoka a lehetséges adókövetkezmények, ha pl. nem a reális piaci értéken történik az átruházás.)

10. A praxisjog átruházása – közteher szempontok Közteher szempontok: vagyoni értékű jog átruházása - az ügylet áfa köteles, illetve visszterhes vagy ingyenes vagyonátruházás - illeték következmények, továbbá az átruházó adójogi státuszától függően: SZJA, vagy TAO (ha a praxist a jogi formával, gazdasági társaság, vagy sajátos forma, pl. egyéni ügyvédi vállalkozás, vagy ügyvédi iroda) ruházzák át.

11. A praxisjog átruházása, ha a praxisjog nem vagyoni jog Azon szellemi szabad foglalkozásúak esetében, ahol ilyen vagyoni jog nem létezik, a praxis csak az ahhoz tartozó egyéb vagyontárgyak: dolgok, követelések, tartozások, illetve szerződések átruházása útján, valamint esetleg a munkavállalók átvétele útján ruházható át. Dolgok átruházása – kommentárt nem igényel. Követelések átruházása: Ptk: 6:193.-200.§ - lényeg: két fázis: Elkötelező ügylet (tipikusan: a követelések adásvétele) Tényleges átruházás = engedményezés, ez eredményezi a követelés átszállását. Külön szabályok a kötelezett értesítésére és a teljesítési utasításra. Az egyes fázisok össze is vonhatók.

12. Ügyvédi praxis átruházásának (átvételének) sajátosságai A bizalmi viszonyból fakadó sajátosságok (trusted lawyer) Ügyfélkör átadhatósága - a megbízó bármikori, indokolás nélküli felmondási joga – lehetőség vétele De: tartós megbízási szerződések egyedi kikötései Eszközök vétele Szerződések átvétele Munkavállalók átvétele Irodai know-how vétele Az átvenni kívánt ügyvédi praxis megismerése - átadói transzparencia Jogi átvilágítás és az ügyvédi titok A praxis együtt gyakorlása – bevezetés az ügyfélkörbe Névhasználat (MÜK szabályzat az ügyvédi iroda névhasználatról) Ashurst, Freshfields Jogutódlás kérdése

13. Ügyvédi praxis átruházásának (átvételének) sajátosságai Modellek Egyszemélyes praxis Ügyvédi társulás – alkalmas megoldás a közös praxisgyakorlására társasiroda alapítása nélkül Többszemélyes, de kisméretű társas iroda Elővásárlási jog Alapító okirat (Társulási szerződés) rendelkezései Többszemélyes, nagyméretű társas iroda Társulási szerződésnek kell rendeznie ezeket a kérdéseket Korhatár előírása a praxis gyakorlására Elszámolás az irodából kiváló partnerrel Az irodába belépő partner vagyoni hozzájárulásának rendezése részletfizetés hitel

14. Kísérlet egy praxis átadási modellre Vagyoni tagság 81. § (1) Az iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (vagyoni tagság). (2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve elszámolásának módjáról. 82. § (1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni. (2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az iroda köteles a vagyoni tag örököseivel elszámolni. 83. § Az irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

15. Ügyvédi praxis átruházása - felelősségbiztosítás Az átvevő ügyvéd felelőssége a folyamatban lévő ügyekből származó kárigényekért Kötelező minimál biztosítás Kiegészítő biztosítás

16. Köszönöm a figyelmet! Dr. Szecskay András www.szecskay.com