Munkavédelmi technikus képzés

1. Munkavédelmi technikus képzés Foglalkozás-egészségügy alapvető feladatai

2. Foglalkozás élettan • A fizikai- és a szellemi munka fogalma • A megterhelés és az igénybevétel összefüggései • Az energia forgalom mérése, a fizikai munka osztályozása • Hőterhelés

3. Kémiai ártalmakÁltalános rész • Méreg fogalma, toxicitás meghatározása • Mérgek felszívódása, hatásmechanizmusa, kiürülése • Foglalkozási mérgezések általános jellemző

4. Kémiai ártalmakRészletes rész • Fémmérgezések • Oldószermérgezések • Gázmérgezések • Egyéb mérgezések

5. Porártalmak • A munkahelyi porképződés főbb forrásai • A por jellemzői • Ásványi porok és a szerves porok által létrejött elváltozások

6. Zajártalmak • Az ipari zajok jellemzői, előfordulásuk, hatásuk az emberi szervezetre

7. Vibrációs ártalom • A helyileg ható vibráció és az egésztest vibráció differenciálása • A vibrációs ártalom kialakulása, tünetei, megelőzése

8. Keszon ártalom • A légnyomás változás okozta megbetegedés oka, előfordulása • A heveny és az idült ártalom jellemzői

9. Sugárártalom • Ionizáló sugárzások • Nem ionizáló sugárzások

10. Foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció • Bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás

11. Foglalkozás-egészségügyi ellátás • Szakmai, munkaköri és személyi higiénés alkalmasság • Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok fajtái • Specifikus szűrővizsgálatok

12. Foglalkozás élettan Alkalmazott élettani tudomány, amely a foglalkozási tevékenység és a munkahelyi környezet okozta megterheléssel szemben kialakuló humán alkalmazkodást vizsgálja. Fizikai munka osztályozása (a munkavégzéshez szükséges energiaforgalom alapján) [3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről]: • könnyű • közepesen nehéz • nehéz Dinamikus és statikus izommunka megterhelés → igénybevétel → kifáradás, kimerülés → foglalkozási betegség Szellemi munka: különböző eredetű információk tudatos feldolgozása és a feldolgozás eredményének tárolása, illetve továbbítása.

13. Hőmunka A dolgozó szervezetét a fizikai munkán kívül a környezeti hőmérséklet is terheli. Klíma: a külső környezet fizikai jellemzőinek összessége. A klíma állapotjelzői: • száraz hőmérséklet • páratartalom • légáramlás sebessége • sugárzó hő A maximálisan megengedett effektív, illetve korrigált effektív hőmérsékletek [3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM r. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről]: • szellemi munkánál 31 °C • könnyű fizikai munkánál 31 °C • közepesen nehéz fizikai munkánál 29°C • nehéz fizikai munkánál 27°C Hőmunka okozta egészségkárosodások: - heveny elváltozások - idült ártalmak Megelőzés:- műszaki, - munkaszervezés, - egyéni védelem, - orvosi alkalmassági vizsgálat

14. Keszonártalom Kialakulása: Fokozott nyomás alatt a szövetek (vér is) nitrogénnel telítődnek és hirtelen légköri nyomásra visszatérve a gáz buborék formájában kiválik a folyadékból (vérből, szövetnedvből) és/vagy az ereken belül vagy azokon kívül a szövetekben megáll és érelzáródást okoz. Előfordulása: híd- és alagútépítők, búvármunkák, magassági repülők. A légköri nyomásváltozás okozta megbetegedések • Barotrauma • Heveny keszonbetegség • Idült keszonbetegség Megelőzés • szabályszerű be- és kizsilipelés [6/1987.(VI.24.) EüM r. a keszonmunkáról] • műszaki, • munkaszervezési, • orvosi alkalmasság, • oktatás, felvilágosítás.

15. Vibráció A periodikus rezgőmozgást végző gépek rezgése a velük kontaktusban levő emberre is ráterjed. A vibráció jellemzői: • a frekvencia, • az amplitúdó, • a szöggyorsulás, • a rezgés szabályos, vagy szabálytalan jellege, • a rezgés iránya, • a rezgés energiája. A vibráció szervezetre gyakorolt hatása függ: • a rezgés frekvenciájától, • a szöggyorsulástól, • a munkakörnyezettől, • az expozíciós időtől, • a dolgozó egyéni érzékenységétől.

16. A vibráció fajtái: 1. Helyileg ható Előfordulása: préslégszerszámok, fúrógépek, fűrészgépek használata stb. Szervezetre gyakorolt hatása: csont- és izületi elváltozások, érrendszeri elváltozások, idegrendszeri elváltozások. 2. Egész testre ható Előfordulása: mezőgazdasági gépek használata, munkagépkezelők stb. Szervezetre gyakorolt hatása: gerincbántalmak, belső szervek károsodása, idegrendszeri panaszok. Megelőzés: • műszaki, • munkaszervezési, • orvosi alkalmassági vizsgálat, • egyéni védelem. [22/2005.(VI.24.) EüM r. a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről ]

17. Zajártalom A gépek rezgései a levegő hullámok útján terjednek és hangok formájában érik az emberi szervezetet. Hangok fajtái: infrahangok 16Hz alatt hallható hangok 16 - 20000 Hz ultrahangok 20 kHz - 10 MHz Az ipari zaj fizikai jellemzői: • hangnyomásszint (dB), • frekvencia (Hz), • időbeli lefolyás - állandó zaj - változó zaj - fluktuáló zaj - intermittáló zaj - impulzív zaj - impakt zaj Zajexpozíció előfordulása: • textil-, nyomda-, fémipar, fémmegmunkálás, gépgyártás, erdőgazdaság, asztalos- és bútoripar

18. Zaj okozta halláskárosodás, elváltozások: • hallásadaptáció • halláskifáradás • hangtrauma • heveny akusztikus trauma • dörejártalom • elhúzódó akusztikus trauma Megelőzés: • műszaki (zajkeltő gépek megfelelő alapozása, burkolása, elhatárolása, karbantartása) • munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció megszűntetése) • egyéni védelem • orvosi alkalmassági vizsgálat (szűrőaudiometria!) [66/2005.(XII.22.) EüM r. a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről]

19. Sugárzások Fajtái: - ionizáló (az anyagon áthaladva a semleges atomokat ionokra bontja) - nem ionizáló (az anyagon történő áthaladásuk vagy elnyelődésük közben nem ionizálják az atomokat) 1. Nem ionizáló sugárzások: • ultraibolya • infravörös • látható fény • lézer • elektromágneses hullámok • rádióhullámok • Mikrohullámok 2. Ionizáló sugárzások: • korpuszkuláris (alfa, béta, neutron) • elektromágneses (gamma, röntgen)

20. 2.1. Korai sugárártalmak Lefolyásának szakaszai: kezdeti állapot lappangási állapot betegség állapota lábadozás szakasza 2.2. Késői sugárártalmak • bőrelváltozások, • szemlencse hályog, • magzatkárosodás, • ivarmirigyek károsodása, • daganatos megbetegedések. Megelőzés: • műszaki (árnyékolás, biztonsági- és jelzőrendszerek) • munkaszervezés (expozíciós idő korlátozása) • egyéni védelem • orvosi alkalmassági vizsgálatok [50/1999.(XI.3.) EüM r. a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről]

21. Porártalmak Porfajták: • szerves • szervetlen → ásványi → kristályos vagy amorf → nem ásványi Porexpozícióval járó iparágak: bányászat, építő- és építőanyagipar, vasipar, textil-, fa- és szőrmeipar, malomipar, dohányipar, mezőgazdaság Szervezetbe jutás: • légutakon keresztül • szájon át Porok sorsa a szervezetben: • 20 µm-nél nagyobb szemcsék az orrüreg nyálkahártyáján leülepednek • 10-20 µm közöttiek a felső légutakban megtapadnak • 5-10 µm közöttiek a gégébe és az alsó légutakba kerülnek • 5 µm-nél kisebb szemcsék a léghólyagocskákba jutnak Megelőzés: • műszaki (zárt technológia, automatizálás, szellőztetés) • munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció megszűntetése) • egyéni védelem • orvosi alkalmassági vizsgálat • oktatás, felvilágosítás [25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM e.r. a munkahelyek kémiai biztonságáról]

22. Kémiai ártalmak Méreg: az az anyag illetve készítmény, amelyek viszonylag kis mennyiségben a szervezetbe jutva fizikai, kémiai vagy fiziko-kémiai hatásukkal a szervezet életfolyamatait megzavarják, átmeneti, tartós vagy maradandó károsodást okozva. Szervezetbe jutás: • bőrön át • légutakon keresztül • szájon át • szemen keresztül Mérgek csoportosítása: • eredetük szerint (pl. növényi, állati, ásványi) • hatásspektrum szerint - széles spektrumú - szűk spektrumú, vagy szelektív • szervezetbe jutás módja szerint (érintőmérgek, légzésmérgek, gyomormérgek) Mérgezések eredete: • szándékos • véletlen • közvetett • foglalkozási

23. Mérgezés lefolyása: • heveny • félheveny • idült Mérgezés tünetei: • helyi • általános Mérgezés szövődményei: • elkerülhető • elkerülhetetlen Megelőzés: • műszaki (zárt technológia, automatizálás, szellőztetés) • technológiai (mérgező hatású anyag kiváltása nem mérgező vagy kevésbé mérgezővel) • munkaszervezés (expozíciós idő csökkentése, indokolatlan expozíció megszűntetése) • egyéni védelem • orvosi alkalmassági vizsgálat • oktatás, felvilágosítás, személyi higiéne [25/2000.(IX.30.) EüM-SzCsM e.r. a munkahelyek kémiai biztonságáról]