Munkahelyi egészség és biztonság

1. Munkahelyi egészség és biztonság

2. A munkavédelem fogalma • A munkavedelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek,intézmények, eszközök, előírások összessége.

3. A munkavédelem részterületei • Munkabiztonság • Munkaegészségügy • Munkakörnyezet védelme

4. Munkabiztonság • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere. Személyi, tárgyi feltételeket határoz meg

5. Személyi feltételek • Megfelelő életkor • Képzettség • Munkára való alkalmasság • Időszakos orvosi vizsgálat • Időszakos biztonságtechnikai tűz-, és környezetvédelmi oktatás

6. Tárgyi feltételek • A munkahely tűz és környezetvédelmi szempontok szerinti kialakítása • A kijáratok, menekülési útvonalak szabadon hagyása • Menekülési, tűzriadó tervek készítése • Kézi-, és telepített gépek megfelelően biztonságosak legyenek és időszakos ellenőrzésük megtörténjen • A kézi szerszámok biztonságos tárolása

7. Munkaegészségügy • Feladata: a munkát végző ember egészségének védelme a munkahelyen, ill. a munkavégzés során fellépő ártalmakkal szemben.

8. Munkakörnyezet védelme • Célja: Az optimális munkakörnyezet kialakítása • Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása • A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása • A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása • Az anyagok eszközök biztonságos tárolása • Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos biztonsági követelmények kialakítása

9. Feladat! Válaszolj a kérdésekre! • Kiknek a testi épségét védi a munkavédelem? • Melyek a munkavédelem részterületei? • Miért fontos az orvosi alkalmassági vizsgálat?

10. Veszélyforrás • a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

11. Veszélyforrások csoportosítása • Fizikai veszélyforrások • Biológiai veszélyforrások • Veszélyes anyagok • Fiziológiai veszélyforrások

12. Fizikai veszélyforrások • Munkaeszközök, szállítóeszközök rezgése, mozgása • Csúszós felületek • Tárgyak hőmérséklete • Éles felületek,sarkok • Zaj, rezgés, por • Elektromágneses sugárzás, tér

13. Biológiai veszélyforrások • Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok) • Növények • állatok

14. Veszélyes anyagok • Robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró anyagok • Rákkeltő, fertőző, egyéb egészségkárosodást okozó anyagok

15. Fiziológiai veszélyforrások • A munkahelyi stressz • A munkavégzés során érő pszichikai túlterheltség

16. Feladat • Csoportosítsd a veszélyforrásokat az alábbiak szerint: • Fizikai: c,d,h • Kémiai: b,g • Biológiai: a,f,i • Fiziológiai: e,j • a/baktériumok; b/vegyszerek gőze; c/szálló haj • d/ hajszárító rezgése;e/pszichikai igénybevétel • f/gombás fertőzés; g/ammónia szálló gőze • h/csúszós padló ; i/vírusok; j/munkavállaló túlterheltsége

17. Foglalkozási ártalmak • A munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradandó egészségkárosodás nélkül el tud viselni. A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása miatt a foglalkozással összefüggésbe hozható betegség alakul ki.

18. A foglalkozási ártalmak csoportosítása • Fizikai terhelésből adódó ártalmak • Fizikai ártalmak: • Zaj (süketítő zaj: 110-120db pl: rakéta hangja) • Rezgések • Sugárzás ( röntgen,radioaktív,lézer) • A munkafolyamat pszichikai hatása ( egyhangúság, tartós figyelem) • Statikus (egyoldalú) terhelés • Munkahelyi klíma • Vegyi ártalmak (ingerlő, fojtó, rákkeltő, mérgező,magzatkárosító stb.) • Fertőzési ártalmak • Porártalmak

19. Feladat • Soroljatok fel munkavégzés során bekövetkező ártalmakat! • Sorolj fel lehetséges veszélyforrásokat!

20. A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

21. A munkabalesetek bejelentése • A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni • A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e. • A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie az NMH-nak – Nemzeti Munkaügyi Hivatal (a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.)

22. Munkaügyi szervezet • Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Az NMH munkavédelmi főfelügyelőkkel ellenőrzi és munkavédelmi hiányosságok esetén bünteti a cégeket.

23. Feladat! • Munkatársad munkavégzés közben beleesik egy árokba és eltörik a lába. • Milyen feladataid vannak neked mint munkatársnak • és milyen feladatai vannak a munkáltatónak?

24. Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami: • A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta. • Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta. • Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott • Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) • Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

25. A munkabaleset nyilvántartása • Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni. • A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: • A munkabaleset sorszáma • A sérült személyes adatai • A sérült munkaköre • A sérülés időpontja, helyszíne • A sérült ellátására tett intézkedés • A sérült folytatta-e a munkát

26. Feladat! Válaszolj az alábbi kérdésekre! • Hogyan lett volna elkerülhető a baleset? • Kinek a hibájából következett be a baleset és milyen szabályokat sértett meg az illető? • Mit tettél volna a munkatársaddal a baleset bekövetkezésekor és azt követően? • Milyen felelőssége és teendői vannak a munkáltatónak a balesettel kapcsolatban?

27. Munkahelyek kialakításának általános szabályai Munkahely: Minden olyan szabad vagy zárt tér, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak, és ott munkát végeznek. A munkahelyeket úgy kell kialakítani, hogy megfeleljenek a munkavédelmi követelményeknek.

28. Munkahelyek kialakításának általános szabályai Biztosítani kell a következőket: • Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása • A veszély jellegének és a munkavállalók létszámának megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása

29. A biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása • Az anyagok eszközök biztonságos tárolása • Természetes és mesterséges megvilágítás, villamos biztonsági követelmények kialakítása (érintésvédelem)

30. Munkahely kialakításának szabályai: • Az ablakok biztonságosan nyithatóak és zárhatóak és jól rögzítettek legyenek. • A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének. Felületük csúszásmentes, egyenletes, boltás-, és billenésmentes legyen • Az energia, cső és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie

31. Az …….. biztonságosan nyithatóak és ………és jól rögzítettek legyenek. • A munkahely…………..és ………….útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének. Felületük ………………., egyenletes, botlás-, és …………… legyen • Az energia, ….. és közműhálózatnak biztonságosan …………, karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie • Megfelelő ……… és ………. ivóvizet, öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség biztosítása A veszély jellegének és a ……………………megfelelő jelző- és riasztórendszer kialakítása

32. A munkahely természetes és mesterséges megvilágításának meg kell felelnie a munkavégzés jellegének és a világításra vonatkozó követelményeknek • A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést. • A kijáratokat, vészkijáratokat szabadon kell hagyni • Megfelelő mennyiségű és minőségű levegőt, klímát és ivóvizet kell biztosítani

33. A munkahelyi rend és tisztaság • A munkahelynek és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, a tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladék kezeléséről úgy, hogy veszélyt és egészégi ártalmat ne okozzanak, és a környezetet ne károsítsák.

34. Létesítés, üzembe helyezés • A létesítés az a folyamat melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévőt felújítják, bővítik, átalakítják, függetlenül attól, hogy létrejötte után termelő vagy nem termelő célra használják.

35. Feladat! Fejezd be az alábbi mondatokat! • A munkahelyen szabadon kell hagyni a 1.…. És a 2…….-t. • A munkahelyen 3.………..és 4. …….megvilágítást alkalmazunk. • A munkahelyen gondoskodni kell megfelelő mennyiségű és minőségű 5……és 6……….-ról. • A munkahelyi rend és tisztaság a 7 …….. –ek kialakulását és a biztonságos balesetmentes 8.…………..-t szolgálja.

36. Létesítés, üzembe helyezés • Munkavédelmi üzembe helyezés az a munkavédelmi eljárás, amikor az üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott veszélyes létesítmény, munkahely,munkaeszköz, technológia a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését írásban elrendeli.

37. Alapvető tűzmegelőzési feladatok • Tűz: Az az az égési folyamat amely nem kívánt helyen és időben jön létre, veszélyt jelentve az életre, testi épségre, az anyagi javakra. • Tűzvédelem: A tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek biztosítása

38. A Tűzvédelem céljai: • A tűz keletkezésének megakadályozása • A tűz terjedésének megakadályozása • A menekülés és a mentés feltételeinek biztosítása • A tűzjelzés feltételeinek biztosítása • A tűzoltás feltételeinek biztosítása

39. A tűzoltás módjai • Az éghető anyag eltávolításán alapuló mód • Az oxigén elvonásán alapuló mód • Az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló módszer

40. Oltóanyagok • Víz –vízzel reakcióba lépő anyagoknál és elektromos tűznél nem használjuk • Oltógázok (halogéngázok, CO2) – nagy feszültségű elektromos berendezéseket, nagy mennyiséggel kiáramló gázokat (metán,acetilén PB) lehet vele oltani • Oltóhabok – égő folyadék oltására • Oltóporok – elektromos berendezések, kapcsolók, kábelek, égő gázok oltására

41. Tűzoltó készülékek • Olyan eszközök amelyekből az üzemeltetés megkezdésekor oltóanyag juttatható az égő anyagra, tűzre. • A tűzoltó készülékek alapszíne általában tűzvörös,a hajtóanyagot tartalmazó palack színe a gáztöltet jelzőszínével megegyező.

42. Feladat – egészítsd ki a mondatokat • Tűz: Az az 1 …….. folyamat amely nem kívánt helyen és 2……… jön létre, veszélyt jelentve az életre, 3………….., az anyagi javakra. • Tűzvédelem: A 4…………..megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek 5…………… A tűzvédelem célja: A tűz 6 ………… és 7……………. megakadályozása. A 8…………… és a mentés feltételeinek biztosítása. A 9…………..és a 10 …………….. feltételeinek biztosítása biztosítása; égési; időben;tűz; menekülés; tűzjelzés;testi épségre;továbbterjedésének; megelőzésének; tűzoltás

43. Anyagmozgatás követelményei • Kézi anyagmozgatás • Segédeszköz nélküli,kézi anyagmozgatás • Kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközökkel • Anyagmozgatás kézi szállítóeszközökkel • Gépi anyagmozgatás • Emelőgépek

44. Kézi anyagmozgatás • A kézi anyagmozgatást végző ember szervezete a mozgatott teher tömegétől függően jelentős fizikai igénybevételnek van kitéve és a tartós túlterhelés következtében maradandó egészségi ártalmakat szenvedhet.

45. A terhek emelésének és kézi anyagmozgatásának legfontosabb szabályai a hátsérülések megelőzésére: • A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajlított térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni. • A terhet mindig biztonságosan azaz egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni. • Nagy tömegű terjedelmes terheket nem a test előtt hanem a vállon vagy háton kell szállítani.

46. A teher letevése előtt mindig meg kell győződni arról,hogy az adott helyre biztonságosan letehető e. • Csoportos anyagmozgatás esetén a munkát végzők létszámát úgy kell meghatározni,hogy a munkavállalók terhelése a megengedett határon belül legyen, ugyanakkor a munkában egymást ne akadályozzák.

47. Kézi anyagmozgatás segédeszközei: • Kézihorgok • Kézitargonca (lsd.kép) • Kézi tapadókorongok • Fogószerkezetek • Görgők • Emelőrúd • Talicska • Zsáktargonca • Speciális targoncák • kézikocsik

48. Gépi anyagmozgatás eszközei • Daruk • Emelőberendezések • Szállítószalagok • Tehergépkocsik

49. Feladat! • Milyen anyagmozgatási módszereket ismersz? • Hogyan kell a terhet felemelni? • Sorolj fel kézi anyagmozgatást segítő eszközöket! • Sorolj fel gépi anyagmozgatást segítő eszközöket! • Csoportos anyagmozgatást hogyan végezzünk?

50. Anyagtárolás biztonságtechnikája • Az anyagtárolás,az alapanyagok, a félkész-, és késztermékek beszállítás utáni, felhasználás közbeni és kiszállítás előtti megfelelő elhelyezése. • Az anyagokat raktárakban, vagy a felhasználás helyén lehet tárolni.