140 likes | 280 Views
Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás. Dr.Pavluska Valéria. Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével?.
E N D
Project FairPécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztás Dr.PavluskaValéria
Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével? • Napjainkközgondolkodásánaksajátosvonása, hogy a létfolyamatokatáltalábanvalamihaszonelvalapjánminősítjük. • Ebbena gondolatrendszerben a kultúra a kevésbé“hasznos” dolgokvilágábatartozik. • Jólszolgáljaezt a szemléletet a hagyományoskultúrafelfogás: a kultúra a pihenést, a szórakozást, a felüdülést, esetlegazelgondolkoztatástszolgálja, ezértnélkülözhető, le lehetrólamondani, ha szorítazanyagihelyzet. • Különösenválságosidőkbenrangsorolnakígy a döntéshozók (állam, önkormányzatok, háztartások). • Eza szemléletformanemhazaisajátosság.
Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével? • A társadalomtudományok (szociológia, politológia) körébenaz 1960-as évektőlerősödőkultúrafelfogás: A társadalomvalóságoshelyzetétcsak a kultúraelemzésénkeresztüllehetmegérteni. A kultúrasokkaltöbb, mint a társadalompusztatükrözése (tudomány, művészetek), fogalomkörébetartoznakazértékek, a normák, a hagyományok, a viselkedésminták, a társadalomerkölcsi-szellemiszabályzórendszere is. • A kultúrakonstituálja is a társadalmatnemegyjárulékostényező, hanem a társadalomjövőjénekegyikalapkérdése. • Egyéletképes (versenyképes) társadalmi, gazdasági/politikaimodellmegalkotásaszempontjábólnemmindegy, hogymilyenminőségű a nemzetkulturálisfundamentuma, a közpolgárokszellemi, lelkiállapota. • “Nemabbólkellkiindulni, hogymennyipénzkell a kultúrához, hanemhogymennyikultúrakell a pénzhez.” 1 1 Vitányi Iván (1983): Vitairat a mai magyar művelődésről. Budapest, Gondolat.
Mit nyújt a kultúrafogyasztás vizsgálata, megismerése? • Leírja a kultúrafogyasztás jellemző szerkezetét, megjelenési formáit, ezek irányait, trendjeit, a fogyasztás típusait: ki, mit, hogyan, mikor, hol, mennyit? • Megmagyarázza, hogy miért alakul az adott módon a kultúrafogyasztás: mi mozgatja, mi határozza meg, mi befolyásolja a fogyasztói döntéseket? • Előrejelzi a jövőbeni fogyasztást: hogyanalakul, hogyanalakíthatóazegyesfogyasztóitípusokfogyasztása? • Ajánlásokat, javaslatokattesza kulturális, a gazdaságiés a politikaiszféradöntéshozóiszámára: hogyanalakuljon a kulturálisintézményrendszerkínálata?
A kultúrafogyasztáskutatásánakeddigieredményei Újtudományterület: kultúragazdaságtan(1960-as évekközepétől), újrészterületek: kultúramarketing; mégviszonylagkevésbizonyítóerejűmegállapítás Fontoseddigieredményeka kultúrafogyasztásszempontjából: • A kultúrafogyasztást (keresletet) meghatározótényezőkkörebővebbésmásjellegű, mint a normáljavakesetében • klasszikustényezők: fogyasztóipreferenciák (a javaknaktulajdonítottegyénihasznok), felkínáltjavakmilyenségeésára, jövedelem, másjavakmilyenségeésára • specifikustényezők: a javakkomplexértékstruktúrája, kulturálistőke, interperszonálishatások • A kereslettörvényszerűségeigyakraneltérőek • élményjavak, szenvedélyjavakjelensége • a jövedelemnövekedésének paradox hatása (idő – helyettesítés) • afogyasztástőkeképzőhatása • keresletrugalmasságsajátosságaistb.
Átfogó kultúrakutatások Magyarországon • 1978: Elsőátfogókutatás a magyarkultúraállapotáról • 1996: A magyartársadalomkulturálisállapota • 2003: Jelentés a kultúráról (7 kötet) • 2008: Jelentés a magyarkultúraállapotáról2 • a kulturálisjavakhozvalóhozzáféréslehetősége, a kultúraközvetítőintézményrendszerkihasználtságaés a kultúrafogyasztásszerkezete, a különbözőtársadalmicsoportokízlésvilága, kulturálisorientációja (igényei) • a magyartársadalomszociálisszerkezetétszabályozómagatartás- ésértékrend 2 Eddigpublikáltjelentések: AntalóczyTímea – FüstösLászló- HankissElemér (2009): JELENTÉS A MAGYAR KULTÚRA ÁLLAPOTÁRÓL – ÁTFOGÓ KÖRKÉP. MTA PTI. = http://mta.hu/fileadmin/2009/strategia/Magyar_kultura.pdf Antalóczy – Füstös – Hankiss(szerk.) (2009): (Vész)jelzések a kultúrában. Jelentés a magyarkultúraállapotáról. Bp, MTA PTI. Antalóczy – Füstös – Hankiss(szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyarkultúraállapotáról. Bp, Magna Produkció.
A kultúrafogyasztás megismerésének fő kérdései A legtöbbet használt kulturális terek3 vizsgálata • A lakosság hogyan helyezi el preferenciarendszerében az intézményesített kultúrát4? • Mely intézmények fogyasztása hasonlít leginkább? • Mely intézmények fogyasztása tér el leginkább? • Mivel azonosíthatók a kulturális fogyasztás fő dimenziói? • Vannak-e a kultúra fogyasztásának típusai; hogyan helyezkednek el a kulturális intézmények alkotta térben? 3A legtöbbet használt kulturális terek: mozi, videotéka, plaza, múzeum, galéria, könyvesbolt, kávéház, iskolai kulturális rendezvény, CD-bolt, internetkávézó, könyvtár, művelődési ház, opera, sportpálya, könnyűzenei koncert, komolyzenei hangverseny, dzsesszkoncert, fesztivál, klub, szórakozóhely, táncművészeti rendezvény, színház, színházi előadás színházon kívül 4Intézményesített kultúra: olyan intézmények, amelyek vállaltan kulturális szolgáltatásokat nyújtanak
Azintézményeskultúraszínhelyeinektere 3 dimenzió: látogatásgyakorisága, melyintézménylátogatásajáregyüttmásintézménylátogatásával, illetvemelyekénem Hagyományosanátvivőkultúra fesztivál MINISSA MODELL művelődési ház könnyűzene táncművészet iskolai rendezvény sportpálya Magaskultúra Tömegkultúra klub színház máshol szórakozóhely dzsesszkoncert internet-café könyvtár opera videotéka komolyzene CD-bolt GAP plaza galéria kávéház színház múzeum mozi könyvesbolt Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 18. p. Progresszíven átvivőkultúra
Megállapítások • A felnőttlakosság 47%-a semmilyenkulturálistevékenységbennemveszrészt!! • Mindenfélekulturálisfogyasztástegybevéve a megyeszékhelyeklakossága a legaktívabb • Jelentős a szakadék a magasés a tömegkultúraközött, előbbiarányalényegesenkisebb • A fesztiválok, iskolairendezvények, művelődésiház, illetvekönyvesboltsegítikazátjárást a kétcsoportközöttkulturális “cölöpök” • A könyvesboltmultifunkcionálistérrévált(helybenolvasás, beszélgetések, kávéházstb.) szélesebblátogatóikörtvonz • Plaza: új, nyitottkulturálistér (mozi, könyvesbolt, események), széleskiegészítőszolgáltatásokkal (parkolás, étkezés, fedetttér, tisztaság) • Kortársszínház, kiállítás, táncnyitottabbá, befogadóbbáváltbővült a látogatóikör • A komolyzeneértésemégmindigelitkiváltságkulturálistőkehiány, arisztokratikuskörülmények
Megállapítások • A múzeumokegyrészelátványos, különlegesanyagokatmutat be, komplexszolgáltatásokatnyújta látogatottságjelentősenmegnövekedettazutóbbiidőben • A fesztiválokkulturálisközterek, a vásáritradíciót, a közösségélménytteremtik meg igenszélesrétegekettudnakmegszólítani • Azéletkorelőrehaladtávalazemberek a hagyományosabbkultúraközvetítőkfeléfordulnak – a kínálathatékonyabbanéri el őket • A nemekközöttieltérésnemtúljelentős: nőkinkábbklasszikuskultúra, férfiakinkábbkönnyedebbszórakozás • A preferenciákközöttiterületikülönbségekjelentősek: a vidékiek a tömegműfajokatrészesítikelőnyben, a megyeszékhelyekenésBudapestenlényegesennagyobb a magaskultúrairántiigény – a kínálatsokvidékiintézménybennemképviselmagasszínvonalat • A klasszikuskultúraleggyakoribbfogyasztójaaz 50+ éves, magasaniskolázott, városinő
Kultúrafogyasztóitípusok Típusok: Azintézményesítettkulturálisszínterekalkottasokdimenzióskulturálistérbenholsűrűsödnekazemberek (pontfelhők)? Holleszhasonló a kulturálisfogyasztásuk? Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 25-27. p.
Következtetések • A kínálatkialakításában el kellvetni a sztereotípiákattámaszkodnikell a kultúrafogyasztáskutatásainakeredményeire • A fogyasztásalapvetőkülönbségeitazéletkor, a műveltségiszintés a kulturáliskínálathatározza meg • Bizonyoskultúrafogyasztásiterületekegyüttjárnakmásokkala kínálatkialakításakorerretekintettelkelllenni • A kultúrafogyasztásfokozható, ha élményjellegűésközösségépítő • A jövedelemnemelsődlegesbefolyásolótényező, de sokegyébtényezőtjelezhet (foglalkozás, iskolaivégzettség) • Akulturálistőkemegteremtésébennagyszerepetvállalhatnak a kultúraközvetítők is • A kulturálisközpontok a “plaza-modellt” jólhasznosíthatják