410 likes | 529 Views
5. Témacsoport: Emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek. 5.1 Etika, érdekkonfliktus kezelés. Erkölcs jogon túl. Mózes törvényei, Tízparancsolat Újszövetség aranyszabálya: Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal”
E N D
5. Témacsoport:Emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek
Erkölcs jogon túl • Mózes törvényei, Tízparancsolat • Újszövetség aranyszabálya: Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal” • Ulpinianus és Iustinianus – tisztességesen élni, senkit nem sérteni és mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti • Erkölcsi természettörvény: Cicero, és a görög filozófia • Szent Ágoston: „Mindenkinek megadni a magáét, a silányabbat az értékesebbnek alárendelni, az igazságot tisztelni.”
Erkölcs fogalma • Erkölcs fogalma • Filozófiai etika • Arisztotelész erényetikája • Szent Ágoston és a keresztény etika • Immanuel Kant • Erkölcs és jog viszonya
Az etikai érvelés • Tekintélyelvű érvelés • Személy • Szentírás • Hagyomány • Természet- és észjogi érvelések • Aquinói Szent Tamás – természeti törvény • Kant • Utilitarista érvelés – következményelv • Teleológiai és deontológiai érvelés
Erkölcs a jogon innen • Közszolgálati erkölcs • Szakmai hivatás • Szakmai tudás • Közhatalom képviselete
Közszolgálati erkölcs • Belső erkölcs – erények • „Külső” erkölcs – jogi normák • Alkotmány • Ktv. – eskü, összeférhetetlenségi szabályok • alapelvek - személyre szabottak: pl. pártpolitika semlegesség, pártatlanság, szakszerűség stb. - eljárási alapelvek: kitanítás, tisztességes ügyintézés, szakszerűség, együttműködés stb.
Közszolgálat és erkölcs • Hazudhat-e a miniszterelnök? • Állami kitüntetés visszautasítása – Sólyom László levele a miniszterelnökhöz • „Állítom, vallom, hogy a jogállam értékhordozó kategória. Megvalósítása a társadalom érdekében nem tetszés kérdése, hanem szükségszerű. Alapvető értékei nem módosíthatók többségi akarattal, mert értékjellegük attól független.” -ZLINSZKY
Korrupció • Korrupció fogalma: „sine ira et studio” - etimológia • Közhatalom letéteményesei – erények • Esetkörei • Hatalommal visszaélés • Előnyszerzés • Befolyással üzérkedés • Hivatali, gazdasági, közbeszerzési korrupció • Kölcsönös szívességek hálózata
Korrupció ellenszerei • Büntetőjog, mint ultima ratio • Erények – társadalmi felelősség (a szövet felfeslik valahol…) • Megelőző intézkedések • igazgatási-szervezési • belső ellenőrzés • INFORMÁCIÓSZABADSÁG – társadalmi kontroll (pl. Áht. 15/. § - közbeszerzések értékhatárhoz kötött nyilvánosságáról, Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályai
Egyenlő bánásmód „Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja (…)”
Egyenlő bánásmód • 7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: • a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, • a közvetett hátrányos megkülönböztetés, • a zaklatás, • a jogellenes elkülönítés, • a megtorlás, • valamint az ezekre adott utasítás. • EMBERI MÉLTÓSÁG - TISZTELET
Egyenlő bánásmód • Intézményrendszer: • Ombudsman – nyilvánosság fegyverével • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Polgári peres eljárás – személyiségi jogvédelem
5.4 Átláthatóság, nyilvántartás és adatvédelem a közigazgatásban
A múlt – nemzetközi I.információszabadság • Jog a tudásra – 1640 Anglia • A hivatalos iratok megismerésének joga – 1766 Svédország • Az államkiadások átláthatósága – 1789 Franciaország • Sajtó és véleményszabadság – 1848 Magyarország • Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948 • Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1950 • A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – 1966 • Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 854. számú ajánlása – 1979 • (Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 2000) • Az Európai Parlament és Tanács Elektronikus Információszabadság Irányelve - 2003
A múlt – nemzetközi II.adatvédelem • Right to privacy - Warren and Brandeis tanulmánya 1890 USA • Zivilgesetzbuch 1911 Svájc (általános személyiségi jog védelme) • Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948 • Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1950 • A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – 1966 • OECD Adatvédelmi Irányelve – 1980 (közös nevező Európa és USA között) • Az Európa Tanács adatvédelmi Egyezménye – 1981 (gépi feldolgozás) • A Német szövetségi Alkotmánybíróság határozata – 1983 (információs önrendelkezési jog) • Az Európai Parlament és a Tanács Adatvédelmi Irányelve – 1995 (adatok szabad áramlása) • (Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 2000)
Jogszabályi környezet • Alkotmány • A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) • Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. Törvény • Ágazati jogszabályok: - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) stb. • Büntető Törvénykönyv • Szabálysértési kódex • Államháztartási törvény • Titoktörvény • Polgári törvénykönyv • Alkotmánybíróság határozatai • Bírósági esetjog • Az adatvédelmi biztos esetjoga
Alapelvek • Magyarország alapjogként ismeri el a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő jogot • Információs önrendelkezési jog: biztosítja az egyén átláthatatlanságát (pontosabban csak a szükséges mértékű átláthatóságát), magánélet védelme – emberi méltósághoz fűződő jog • Információszabadság: biztosítja az állam átláthatóságát, az állam ellenőrzését – véleménynyilvánításhoz való jog • Alkotmányos alapjogok korlátozhatósága – szükségesség, arányosság, alkalmasság követelménye
Alapfogalmak – az Avtv alapján I. • személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel – érintett - kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai,fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző tényező alapján azonosítani lehet; kiemelt csoport a különleges adat • közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől
Alapfogalmak – az Avtv alapján II. • közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli • adatkezelés: az adatkezelés az adatvédelmi törvény alkalmazásában az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége; adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése is
Az adatkezelés jogalapja Személyes adat akkor kezelhető, ha • ahhoz az érintett hozzájárul (különleges adat esetében írásban), vagy • törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli (különleges adat esetében ez utóbbi nem) • törvény közérdekből – az adatok kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát; egyéb esetben hozzájárulás szükséges, kétség esetén vélelem a nem mellett • közszereplés esetén a hozzájárulást vélelmezni kell A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.
Az adatkezelés célhoz kötöttsége • Személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni. • Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Közérdekű adatok nyilvánossága (Avtv) • Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. • E szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén elektronikusan hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.
Kivételek I. A szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával – törvény - honvédelmi - nemzetbiztonsági - bűnüldözési vagy bűnmegelőzési - központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; - külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; - bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.
Kivételek II. • A szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a nyilvánossághoz fűződő érdeket mérlegelve - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. • A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – a 10 éves időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.
A közérdekű adatok nyilvánossága a Ket-ben A hatóság bárki számára hozzáférhetővé teszi azokat a döntéseket, amelyeket: • állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenyégével kapcsolatban hozott; • közérdekű keresetindítással meg lehet támadni; • az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság jelentős részét érintő ügyben hozott; • a fogyasztók, illetve a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági jogait közvetlenül érintő ügyben hozott; • az épített és természeti környezetet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott; • korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott; • olyan ügyekben hozott, amelyekben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított; • törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.
Elektronikus információszabadság Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény közzétételi kötelezettség: - valamennyi közfeladatot ellátó szerv működésével kapcsolatos adat - jogalkotási tervek, jogszabálytervezetek nyilvánossága - Magyar Közlöny - Legfelsőbb Bíróság és ítélőtáblák határozatai
Mit követel az adatvédelmi jog az adatkezelőtől? Két dolgot: • A személyes adatokon végzett műveletek feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak • A személyes adatok kezelése törvényes cél érdekében történjen Utóbbit is jogszabály írja elő, de érdemes a két követelményt külön számon tartani
Adatvédelemért felelős intézményrendszer • Belső adatvédelmi felelősök • Adatvédelmi biztos • Hatóságok • Bíróság
Belső adatvédelmi felelős helyzete és feladatai • Az adatkezelőtől függetlennek kell lennie • Adatkezelést érintő döntések meghozatalában részt vesz • Elősegíti az érintettek jogainak gyakorlását • Ellenőrzi a jogszabályok és belső szabályzatok megtartását • Bejelentéseket vizsgál • Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készít • Belső adatvédelmi nyilvántartást vezet • Adatvédelmi ismereteket oktat • Az ellátásszervező köteles külön adatvédelmi felelőst kinevezni
Az adatvédelmi biztos • Ellenőrzi a jogszabályok megtartását • Bejelentéseket vizsgál (főként panaszokat) • Adatvédelmi nyilvántartást vezet • Törvények egységes értelmezésének és alkalmazásának elősegítése (ajánlások) • Jogszabály-tervezeteket véleményez • Előzetes ellenőrzést végezhet • Magyarországot képviseli az EU-ban • Titokfelügyeletet lát el
Hatósági jogkör • A klasszikus ombudsmani szereptől idegen • Európai uniós harmonizációs kötelezettségünk volt ezt beépíteni • Határozatban rendelheti el az adatok zárolását, törlését, megsemmisítését, külföldre továbbításának felfüggesztését • Határozata bíróság előtt támadható meg
Az érintett helyzete • Ő az adatkezelés alanya • Hozzájárulást ad, vagy róla rendelkezik a törvény • Ha ő maga kezdeményezi az eljárást, személyes adatai kezeléséhez vélelmezetten hozzájárul
Az érintett jogai • Tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről • A pontatlanul nyilvántartott adatok helyesbítését kérheti • Adatai törlését kérheti • Az adatok nem törölhetők, ha az adatkezelést jogszabály rendeli el • Tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen • Megilleti a „meg nem ismerés joga” • A belső adatvédelmi felelőshöz, vagy az adatvédelmi biztoshoz fordulhat panasszal • Bírósághoz fordulhat • Kártérítést követelhet
Adatvédelmi nyilvántartás I.„a nyilvántartások nyilvántartása” Bejelentési kötelezettség az adatkezelés megkezdése előtt: • az adatkezelés célját; • az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját; • az érintettek körét; • az adatok forrását; • a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; • az egyes adatfajták törlési határidejét; • az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét; • a belső adatvédelmi felelős nevét és elérhetőségi adatait. A jogszabályban elrendelt adatkezelést a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője köteles bejelenteni.
Adatvédelmi nyilvántartás II. Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely • az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából; • a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza; Az adatvédelmi biztos a nyilvántartásba vételt megelőzően előzetes ellenőrzést végezhet új adatállomány feldolgozását vagy új adatfeldolgozási technológia alkalmazását megelőzően – többek között - országos hatósági adatállományok esetén.
Az adatvédelmi biztos kapcsolódó ügyei • munkaköri leírás megismerhetősége • önkormányzati képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek nyilvánossága • betekintés a pénztárkönyvbe • előkészítő iratok nyilvánossága • javadalmazások nyilvánossága • fogyasztóvédelemhez kapcsolódó ügyek nyilvánossága • képviselők adatkérése Ajánlások • fogyasztók jogait érintő adatok nyilvánosságáról • közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő személyes adatainak nyilvánosságáról
Köszönöm a figyelmet! dr. Péterfalvi Attila c. egyetemi tanár, hivatalvezető Országgyűlési Biztos Hivatala peterfalvi@obh.hu