Jogi ismeretek II.

1. Jogi ismeretek II.

2. A jogalkotás fogalma A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi normák írott formában történő megalkotása.

3. A jogalkotással szemben támasztott követelmények • A jogalkotóknak meg kell fontolniuk, hogy bizonyos élethelyzeteket szükséges-e a jogszabállyal befolyásolni? ( nem sértené az emberek intim szféráját, vagy a jog bevezetését lehet-e ellenőrizni? pl: otthon dohányzás )

4. Mérlegelni kell, hagy a várt előnyök milyen arányban vannak az esetleges hátrányokkal, társadalmi terhekkel. ( pl: tandíj, vizitdíj. ) • Az új jogszabály illeszkedjen bele a fennálló jogrendbe, ne legyen ellentétes a korábbi jogszabályokkal, ne szabályozza túl az adott élethelyzetet. • A szabadosság és közérthetősség követelménye a jogszabály nyelvezetét érinti. ( csak akkor tartható be a jogszabály, ha az állampolgárok megértik) • Legyen kellő felkészülési idő azok végrehajtására. ( pl: intézmény létrehozása, szakemberek kiképzése)

5. A jogszabály folyamata • A jogalkotás kezdeményezése, • A jogszabálytervezet elkészítése, • A jogszabály tervezetének megvitatása, • A javaslat elfogadása, • A jogszabály kihirdetése, közzététele. A jogszabály megalkotása szigorú rendben történik!

6. A jogalkotás kezdeményezése • OGY, • Kormány, • Köztársasági elnök, • Országgyűlési képviselő, • Népi kezdeményezés ( A választópolgárok jogalkotási igénye az OGY. felé).

7. A jogszabály tervezetének megvitatása,A javaslat elfogadása A jogszabály készítője az OGY. Elé terjeszti megvitatás és elfogadás céljából. Megvitatás: 1. általános vita, 2. részletes vita, A vita végén a jogszabály javaslatot szavazással elfogadják.

8. A jogszabály kihirdetése, közzététele. • A jogalkotási folyamat a jogszabály kihirdetésével zárul. • A törvény szövegét az OGY. Elnöke aláírja, majd kihirdetés céljából megküldik a Köztársasági Elnöknek.

9. A jogrendszer • A hatályos jogi normák összessége! A jogrendszer jogágakra bomlik, melyeknek sajátossága, hogy olyan jogszabályokat gyűjtenek össze, amelynek azonos, vagy hasonló tartalmú életviszonyokat, emberi magatartásokat szabályoznak.

10. A JOGRENDSZER FELÉPÍTÉSE A jogon belül két fő terület. 1./ Közjog 2./ Magánjog -Közjog: valamilyen szerepet játszik benne az állam, az állami szervek feladatainál. Az emberek, és az állam közötti viszonyt szabályozza A közjogra jellemző az alá – fölé rendeltségi viszony. Jogot biztosít, vagy eltilt. -Magánjog: az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza pl: tulajdonviszony

11. KÖZJOGI FOGALMAK 1./ Alkotmányjog: az állami szervezetek feladataival foglalkozik. Az emberi jogokat meghatározza. 2./ Közigazgatási jog: az államigazgatást és az önkormányzati igazgatást szabályozza 3./ Büntetőjog: meghatározza mik a bűncselekmények mik az eljárások menete 4./ Polgárjog: magánszemélyek, jogi személyek vagyoni viszonyait, szerződéses viszonyait rendszerezi pl: károkozással kapcsolatos szabályok 5./ Családjogjog: házasság megkötésének, felbontásának, szülők-gyermekek kapcsolatának szabályait írja le…..

12. Az állam fogalma • Az állam olyan szervezet, mely egy meghatározott területen élő népesség felett főhatalmat gyakorol.

13. Az állami szuverenitás Az állami szuverenitás az államhatalom teljességét jelenti. Alapvető jellemzője a függetlenség, mind kifelé, mind befelé. Tehát az állam külső kapcsolataiban önállóan jár el, s a másik: belső ügyekben az állam a legfőbb hatalom, itt tehát nincs más hatalmi tényező, amely konkurálhatna vele.

14. Az állam funkciói • A jogbiztonság megteremtése, • A gazdasági és szociális rend kialakítása, ( piacgazdaság működése, állami bevételek újraosztása • A kulturális fejlődés előmozdítása, • A környezetvédelem

15. Államformák Államformának nevezik  hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amelyek együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet.

16. Kormányforma A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet:  monarchia és köztársaság.

17. Monarchia Abszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik: Egyesült Arab Emírségek Bhután Brunei Katar Omán Szaúd-Arábia Szváziföld Vatikán

18. Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek: Bahrein Japán Jordánia Kuvait Lesotho Liechtenstein Marokkó Monaco Tonga

19. Parlamentáris monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működikprotokolláris szerep, hatalmon van, de nem kormányoz: Andorra,  Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Belgium, Belize Dánia, Egyesült Királyság, Grenada, Hollandia, Jamaica,  Kambodzsa Kanada,  Luxemburg,  Malajzia,  Norvégia,  Pápua Új-Guinea Saint Kitts és Nevis,  Saint Lucia,  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Salamon-szigetek,  Spanyolország,  Svédország, Szamoa Thaiföld,  Tuvalu, Új-Zéland

20. Köztársaság Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmátválasztással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja. Parlamentáris, ha a köztársaság elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

21. Albánia, Ausztria, Banglades, Bulgária, Csehország, Dominikai Közösség, Észtország, Etiópia, Finnország, Görögország • Horvátország, Izland, India, Írország, Izrael, Kelet-Timor, Lengyelország • Olaszország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Málta, Magyarország • Mauritius, Németország, Nepál, Portugália, Szerbia • Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Szomália • Trinidad és Tobago, Törökország, Vanuatu

22. Félprezidenciális, ha a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit népszavazással választanak meg: • Algéria,  Angola,  Bosznia-Hercegovina, Dél-afrikai Köztársaság,  Egyiptom • Franciaország,  Guyana,  Jemen,  Libanon,  Moldova, • Mongólia,  Montenegró,  Oroszország,  Pakisztán • Románia,  San Marino,  São Tomé és Príncipe • Srí Lanka,  Ukrajna,  Zöld-foki Köztársaság

23. Prezidenciális, ha a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg: • Afganisztán, Argentína, Azerbajdzsán, Benin, Bissau-Guinea, Bolívia, Botswana, Brazília, Burkina Faso, Burundi, Chile, Ciprus, Comore-szigetek, Costa Rica • Csád, Dzsibuti, Dominikai Köztársaság, Ecuador, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Fehéroroszország, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Grúzia, Ghána • Guatemala, Guinea, Haiti, Honduras, Indonézia, Kamerun, Kazahsztán, Kenya, Kiribati, Kolumbia, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság • Dél-Korea, Közép-Afrika, Kirgizisztán, Libéria, Madagaszkár, Malawi, Maldív-szigetek, Mali, Marshall-szigetek, Mexikó, Mikronézia, Mozambik, Namíbia • Nauru, Nicaragua, Niger, Nigéria, Örményország, Palau, Panama, Paraguay, Peru, Ruanda, El Salvador • Seychelle-szigetek, Sierra Leone, Suriname, Szenegál, Szudán, Tádzsikisztán, Tanzánia • Togo, Tunézia, Türkmenisztán, Uganda, USA, Uruguay, Üzbegisztán • Venezuela, Zambia, Zimbabwe

24. Egyéb köztársaság: Svájc • Teokratikus köztársaság, ha megválasztott szervek felett egy vallási szerv vétójoggal rendelkezik. A kormány, a parlament és az elnök egyaránt alá vannak vetve ennek a vallási legfelsőbb szervnek: Irán • Kommunista állam ("szocialista népköztársaság"), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben az alkotmány kimondja a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista párt vezető testületei a hatalom birtokosai. Az egyéb szervek (kormány, parlament, elnök) a kommunista párt vezető testületei által meghozott döntések végrehajtói: • Észak-Korea, Kína, Kuba, Laosz, Líbia, Vietnam • Egyéb (katonai és más diktatúra), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben katonai diktatúra vagy olyan egyéb rendszer működik, melyben a hatalom birtokosa egyetlen szervezet: • Eritrea, Fidzsi, Mauritánia, Mianmar, Szíria

25. A jogállamiság jellemzői Kérem feladatterv formájában kidolgozni!