Esztétikai alapfogalmak (Scruton)

1. Esztétikai alapfogalmak (Scruton) Harmadik előadás Az emberi szépség

2. Az esztétikai beállítódás (state of mind) • Az esztétikai beállítódásra jellemző tudatállapotról: • Van-e racionális alapja? • Elmond-e valamit a világról, amelyben élünk? • Vajon gyakorlása az emberi kiteljesedés része-e?

3. Az evolúció-pszichológia álláspontja • Úgy határozható meg egy adott beállítódás, ha vissza tudjuk keresni evolúciós eredetét – sokak szerint az esztétika helyett ez a helyes kérdésfeltevés • Egyéni túlélést segíti-e az esztétikai érdeklődés? • Csoport túlélését támogatja-e?

4. Ellen Dissanayeke: Homo Aestheticus: az esztétika a rituálékhoz és fesztiválokhoz kötődik – emberi igény a hétköznapokból való kiemelkedésre – segítik a csoportkohéziót „különlegessé tenni” – ezáltal biztosítania rá irányuló figyelmet • Scruton szerint van igazság az elméletben, de: • A szépség nem azonos a rituálékkal és ceremóniákkal – lásd sport és vallási ünnepek – ahol nincs feltétlenül esztétikai érdek • Lehet hogy a sport és a vallás antropológiai funkciója hasonlít a szépségére – de filozófiailag megkülönböztetendők – bár szoktuk mondani, hogy egy sportteljesítmény szép

5. Geoffrey Miller: The Mating Mind (A párzási szellem) • Steven Pinker: Hogyan működik az elme? • Darwin: Az ember származása című munkájából veszik át – hogy a szépérzék – a szexuális választás folyamatából emelkedett ki • Párkereső férfi // mint a páva – a lány számára kívánatossá teszi génjeit • Fest, költ, énekel – hogy alkalmasságát bizonyítsa • A nőt rabul ejti általa • De más stratégiával is rabul lehet ejteni – akkor mi szükség a szépen keresztüli udvarlásra? • Pávatoll // A fuga művészete? • Az ember sajátja – racionalitás: szépérzék, morális ítélőképesség, tudományos vélekedés • E a szexualitás nem tudja megnyugtatóan magyarázni az esztétikai érzék kialakulását • De valami kapcsolat kétségtelenül van a szex és a szépség között – de nem feltétlenül oksági viszony

6. Különbség a szex és a szépérzék között • Szépérzék – érdekmentes vs szexuális vágy – érdek • Platónnál nem szex, hanem erōs szerepel • Görögöknél erōs – kozmikus erő • Platón: Phaidrosz és Lakoma: VII. közhely: A szépség az emberben vágyat kelt • Fordítva is igaz lehet: a vágy miatt látunk valakit szépnek

7. Vágy fenomenológiája • Tekinteted megakad a másikon – ekkor ébred a vágy • De: a művészi szépség – kontempláció tárgya, nem vágyé • Lehet hogy az emberi szépséghez fűződő viszonyunk különbözik a műalkotáshoz fűződő viszonyunktól?

8. Platón meghatározása • Erōs – a forrása mind a szexuális vágynak, mind a szépség szerelmének • Egyesülni akar tárgyával és másolatokat készíteni • Szexuális reprodukció – alacsonyabb formája ennek • A kontempláció nem gyűri maga alá tárgyát – a formák birodalma • A szépséggel kapcsolatos kontempláció révén a lélek – felemelkedik a hétköznapokból • Ott már a szép formáját tanulmányozhatja: a lélek tulajdona – a halhatatlanság vágya mozgatja • Kiszakadni az itt és a most börtönéből – az érzéki közvetlenségből • A lélek elkezd felszállni az ideák világába • ez az igazi erōs: szűz viszony idősebb férfi és fiatal fiú között

9. Platón gondolatának sajátossága • Homoerotikus szerelem = lemond az érzéki kielégülésről + oktat + a lélek megváltása • Nagy hatása van a keresztény nőszemléletre • Chaucer: A lovag meséje • Dante: Vita Nuova • Botticelli: Vénusz születése • Michelangelo szonettjei – mind platonista hatás • Vágy, és nem valóság • Ha igaz lenne: mint ha éhesek vagyunk, elég kontemplálni az ételre

10. Kontempláció és vágy • esztétikai ítélet és szexuális vágy tárgya is – szép • Ha valakit szépnek találunk, megpróbáljuk meghódítani • A szexuális aktus: a vágy elemésztése (consummation) • Egy öregember arca – jelentéssel teli

11. Az igazi erotikus tekintet –tanulni akar, nem birtokolni, nem kielégülni • A másik emberre kíváncsi – hagyja, hogy megmutatkozzon • A szexuális vágy – végül is nem tud kielégülést nyújtani • Szexuális vágy tárgya – meghatározott – egy adott személyhez kötődik • A szexuális aktus – nem változtat semmit a dolgok lényegét illetően

12. Állati és emberi vágy • Állati vágy: szükséglet – nem választás • Erδs – kiválasztás – két én között létrejövő kapcsolat – mégha az állati vágy is volt az alapja – mára - öncélként tekinteni a másikra

13. Személy és test • A személy és a test különbsége • Nem tekinthető eszköznek a vágy kielégítésére – ennyi igaz Platón elméletéből • A személy teste vs megtestesült személy • A szép test – egy személy szép megtestesülése • A száj nem tárgy csupán – hanem az, ahol a másik személy megszólal • A csók – mozgás egy éntől - a másikig • Obszcén – ha a test mögül eltűnik a személy (Platónnál lélek)

14. Test és lélek • Az emberi test szépsége – hogy • valakinek a megtestesülése • A lélek lelkesíti át a húst • Az emberi szépség a személyhez, az individualitáshoz kapcsolódik • Arc, szem, ajkak, kéz • Ezeken keresztül viszonyulunk egymáshoz • A lélek átragyog rajtuk

15. Széplélek • Hegel: A szellem fenomenológiájában beszél róla – Goethe, Schiller és Friedrich Schlegel alapján • Tud a gonoszról, de megbocsát – az én megbocsátása • Szép lélek – nem e világból való • Mihelyt fontossá válik valaki számunkra – vonzani kezd – meglep az individualitásával – a másik teljes elfogadása - ahogy a szépség átragyog egy műalkotáson

16. A morális szép • A morális erényre sokszor mondjuk, hogy szép • A szépség megítélése – kontempláció • Morális „jelenlét” • Önfeláldozó gondoskodás a cselekvésben: Teréz anya • Amikor valaki őszinte velünk, ugyanezt érezzük

17. A szép és a szent • Énként – benne vagyunk a világban, és azon kívül is vagyunk. • Erre vonatkozik a lélek, a psyche, az én, a „transzcendentális alany” kifejezés • Az alanyi nézőpont az emberi állapot sajátja – szemben a tárgyvilággal • Ez van jelen a szent tapasztalatában is • A szent sem erről a világról való • A szent tapasztalata // szépérzék, szexuális vágy • Pl: féltékenység – egyedivé tesz – úgy érzi, a szeretőt megszentségtelenítették –obszcén • Mint amikor szent tárgyakat szentségtelenítenek meg

18. Megszentségtelenítés • A szépet – bepiszkolni • Mint Jeruzsálemben a templomot Jeremiás szerint • A szexuális igénybejelentés – nem pusztán szerződéses kapcsolat – egzisztenciális • A szent dolog –érinthetetlen – egy természetfeletti erő jelenléte • Az emberi szépség- a transzcendentáis alanyt teszi láthatóvá! // szent

19. A gyerek szépsége • Hogy nem vágy a szépség érzése – arra a gyerek szépsége a példa • Inkább a vágyott felnőttre hasonlít, nem a szép öregre • A tiltás – része a szexualitásnak is • Lásd: szüzesség erénye

21. Szűziesség és szépség • Szűz Mária megtestesült ember – idealizált szeretetét jelképezi • Ez a szeretet: emberi és isteni • Tisztaság, abban az értelemben erptotikus, hogy a szépség meghívás valami emberen túlira – túl a vágyon • VII. közhely újraírva: Az emberi szépség nem véletlenszerű jellegzetessége, hogy vágyat kelt • De a vágy – tiltással jár – ez segít túl – egy isteni emberi világba • A megváltás szimbóluma a szépség • Filippo Lippi és Fra Angelica

23. Szépség és báj • A legtöbb csinos ember – nem ilyen emelkedetten szép • Kifejezéseink rájuk: csinos, vonzó, édes, mutatós, elragadó, elbűvölő • A szépre adott reakciónkra utal – általában nem elelementáris

24. Érdek nélküli szépség • ebben a fejezetben az érdekteli szépségről volt szó? • Nem - itt is érdek nélküli – amennyiben az érdekel, hogy milyennek tűnik- hogy milyennek mutatja magát – a kontemplációnak – a szépségesnek talált ember • De a szépség – nem a vágy tárgya • A szépséges ember – elkülönül a többitől – mint egy szent tárgy

25. A szép, a szent és az erotikus • Mind a szépség – mind a szent – a megtestesülés problémája körül forog • Ennek legintenzivebb formája a szexualitás • A szent, a szép, és az erotikus – közös gyökérre vezethető vissza • Nem állati, csak emberre jellemző, szabadsághoz és választáshoz kötődik