Jaj, jaj, jaj már megint pályázatot kell írnom!

1. Jaj, jaj, jaj már megint pályázatot kell írnom! A pályázatírás ABC-je A pályázatírás legfontosabb szabályai Irta: dr. Benedek László és Polyák Zsuzsanna

2. A kiindulópont • Van egy helyi probléma, amely megoldásra vár, vagy melyet a helyi közösség meg szeretne oldani (pl. fiatal, kisgyermekes anyák részmunkaidős munkát vállalnának, de nincs aki vigyázzon gyermekükre) • Van egy feladat, amelyet a civil szervezet, vagy a helyi közösség meg akar oldani, de nem rendelkezik megfelelő háttérrel, anyagiakkal (pl. a hátrányos helyzetű családok komplex megsegítése) • Van egy konkrét elképzelés, amelyet a helyi közösség, vagy a civil szervezet meg akar valósítani, s támogatásra van szüksége (pl. helyi foglalkoztatási programok kezdeményezése és megvalósítása) • Végül, előfordulhat az is, hogy a civil szervezet tudatosan készül egy pályázat megírására, ismeri a lehetőségeket, a pályázati kiírást, s tervszerűen készül a pályázat beadására (pl. hátrányos helyzetű célcsoportok, tartós munkanélküliek foglalkoztatása a Foglalkoztatási Alap támogatása révén)

3. A kérdésektől az ötletig • Kérdésfeltevés Kérdezzük meg önmagunktól: Mit akarunk elérni? Milyen konkrét problémák, milyen feladatok megoldására vállalkozunk? Hova szeretnénk eljutni? • Alternatívák kidolgozása Egy megadott célhoz többféle út is vezethet. Próbáljunk minél több és minél változatosabb megoldásokat keresni! • Szelekció Vegyük sorra a lehetőségeket és vizsgáljuk meg, hogy szervezetünk számára melyik a legelfogadhatóbb, melyiknek van a legnagyobb realitása! Válasszuk ki a legmegfelelőbbet! • Az ötlet A megvalósítandó ötlet azonos a leginkább testreszabott megoldással. Az ötlet mindig egyedi. Igyekezzünk ötletünket egyszerűen megfogalmazni!

4. Az ötlettől a megfogalmazásig • Kérdések önmagunkhoz • Mi az, ami szükséges lesz a projekt kivitelezéséhez? • fizikai erőforrások • technikai eszközök • humán erőforrások • tudás, információ • idő • pénzügyi források • Mi az, amivel már jelenleg is rendelkezünk? • Mi az, ami hiányzik, amivel jelenleg nem rendelkezünk? • A projekt megvalósításban számításba vett helyi partnerek és szerepük a projekt kivitelezésében • Mire van szükségünk ahhoz, hogy meg tudjuk írni a pályázatot? • felkészültség • a téma ismerete • információ, szaktudás • megfelelő eszközök • idő • Mi az, amivel a megíráshoz szükséges feltételek közül rendelkezünk? • Mi az, ami a megíráshoz szükséges feltételek közül egyenlőre hiányzik?

5. A feltételektől a pályázatírásig • Célmeghatározás – meg kell fogalmaznunk alapvető célkitűzéseinket vagyis azt, hova akarunk eljutni. Eztán a fő célt vagy célokat ütemezhető, kisebb rész-célokra bontjuk. Azt is határozzuk meg, honnan tudjuk meg, hogy rész-céljainkat elértük-e, milyen mérőszámok vagy un. „mérföldkövek” mutatják meg eredményeinket! • Projektmeghatározás – ez az egyik legfontosabb előkészületi lépésünk, ld. a következő oldalakon • Projektünknek megfelelő pályázat megkeresése – gyakori, hogy meglévő pályázati kiíráshoz dolgoz ki valaki egy projektet. Nem kárhoztatjuk ezt a gyakorlatot, de olykor a lényeg elsikkadhat. Ne azért dolgozzunk ki egy projektet, mert erre tudunk forrásokat szerezni, hanem olyan projektet alakítsunk ki, amelyre tényleges igény vagy szükséglet mutatkozik! Inkább ehhez keressünk megfelelő pályázati kiírást. A fontosabb pályázati információs forrásokat ld. később! • A pályázati kiírás tanulmányozása – ez is lényeges lépés: a pályázati kiírás tükrözi a pályáztató szándékait. Fontossága miatt erre a lépésre még visszatérünk a pályázatírásnál.

6. Projektmeghatározás I. • Projekt neve: • Kialakítója: • Kialakítás dátuma: • Felelőse: • 1. Szakasz (a megvalósulás mely szakaszában van a projekt?) • - ötlet • - fejlesztés • - kezdés • - vita • - megvalósítás • 2. Mi az apropója, mi adja az aktualitását? • 3. Céljai? • - Fő cél(ok) • - Rész cél(ok) • 4. A projekt akkor sikeres, ha …. • (Min lehet majd mérni a sikerességét?) • - Siker-indikátorok • - Mérföldkövek (konkrétan) • 5. Kinek milyen érdeke fűződhet a projekt megvalósulásához?

7. Projektmeghatározás II. 6. Hol számíthatunk ellenállásra? 7. Teendők, lépések: Ki? Mikorra? 8. Tervezett eredmények (konkrétan!) 9. Nyitott kérdések, elemzendő területek? 10. Tervezett költségek 11. Finanszírozás 12. Kezdés: 13. Befejezés:

8. Mi a célja, az értelme egy jó pályázatnak? • Milyen funkciói lehetnek egy jól megírt pályázatnak? • Legfontosabb funkciója, hogy meggyőz-ze a pályáztatókat, a támogatókat, a projekt szükségességéről és forrásokat biztosítson • A pályázót rákényszeríti, hogy teendőit, tevékenységét, tervezett projektjét átgondolja, megfogalmazza • A megvalósítandó ötletből konkrét feladat-tervet kell készíteni, munkaterv, ütemezési terv és költségvetés révén, amely mind a várható eredményeket, mind a megvalósítandó feladatot reális keretbe helyezi • Szervezetünk és a lehetséges partnerek közötti munkamegosztásra ad módot • Alkalmat ad a tanulásra: (i) más projektek megtervezéséhez mintát ad, (ii) megismerhetjük, hogy milyen támogatási források vannak, (iii) új projektek kidolgozásához is ötleteket generálhat

9. A megfelelő pályázat megtalálása a pályázati kiírás tanulmányozása I. Hogyan tájékozódjunk a pályázati lehetőségekről? • Pályáztató intézmény szerint • Ismerkedjünk meg a pályázat kiírójával! • Tudjuk meg, hogy állami vagy magán- esetleg harmadik szektorbeli szervezet! • Keressünk személyes kapcsolatot a kiíró intézmény ezetőivel • (telefon, levél vagy személyesen) nemcsak a nyerhető információk miatt, hanem hogy minket is, szervezetünket is megismerjenek. • A projekt tartalma szerint • Valószínű,hogy azonos tárgykör alapján találunk megfelelő pályázatot, de nem kizárólag. Érdemes a lakóhely, az ágazat, a kínált szolgáltatás vagy program,és a kedvezményezettek köre, illetve a megfelelő célcsoport alapján is keresni a pályázati kiírások között

10. A megfelelő pályázat megtalálása a pályázati kiírás tanulmányozása II. • Milyen a jó pályázat a pályáztató szemszögéből? • segíti a pályáztatót saját céljai megvalósításában • megvalósítható projektet kínál • hosszú távon fenntartható projekt • a pályázó jó együttműködő partner • színvonalas,jól dokumentált munka • tapasztalat, referencia van mögötte • Tájékozódás a pályázati kiírás alapján • A pályázati kiírás tudósít legjobban a pályáztató szándékairól – • elemezzük ezt jó alaposan. Válogassuk ki azokat a kulcsszavakat • amelyek a pályáztató törekvéseit legjobban tükrözik, s pályázatunkban magunk is használjuk gyakran ezeket a kifejezéseket!

11. Miért éppen a mi pályázatunk? I. • Határozzuk meg, mitől egyedi, mitől sajátos a mi pályázatunk • mi az, ami miatt éppen ezt kell támogatásra kiválasztani! • Legjobb, ha magunk adunk érveket a bírálóknak. • Ha ezeket a kérdéseket is megválaszoltuk, hozzáfoghatunk • a pályázatíráshoz. • Kiírási kritériumok • Alapvető, hogy pályázatunk a kiírási kritériumoknak megfeleljen, • mind formai, mind tartalmi szempontból. • Az ötlet • Meg kell győznünk a bírálókat, hogy pályázatunk valóban egyedi, • újszerű megoldást kínál az adott problémára.

12. Miért éppen a mi pályázatunk? II. • Megbízhatóság • A pályázónak hitelesen kell bemutatnia, hogy nemcsak ötlete van, • de meg is tudja valósítani projektjét. • RealitásA projekt megvalósítás reális tervezésen alapszik és szakmailag, pénzügyileg hiteles kivitelezést kínál. • Jó együttműködés A pályáztató is szívesebben választ olyan projektet, amelynek képviselőivel a későbbi együttműködés gördülékeny lesz. Mindigmutassuk be készségünket az együttműködésre! A pályáztatóban ne csak bírálót, hanem szövetségest lássunk, akivel partneri viszonyt kívánunk kialakítani! • Önbizalom Fontos, hogy bízzunk önmagunkban, projektünkben, ez bizalmat ébreszt a bírálóban is. Ha magunk meg vagyunk győződve arról, hogy projektünk jó, az már fél siker. Már csak a bírálókat kell meggyőznünk ugyanerről.

13. Eddig megtett lépéseink összefoglalása • 1. Meghatároztuk a kiindulópontunkat • 2. Meghatároztuk azt az alapötletet, amelyre pályázatunkat építeni fogjuk. • 3. Számba vettük azokat a feltételeket, melyek (1) projektünk megvalósításához, (2) a pályázat megírásához szükségesek • 4. Meghatároztuk alapvető céljainkat, amelyeket projektünkkel el akarunk érni, továbbá a fő célokat lebontottuk menedzselhető részcélokra. • 5. Meghatároztuk projektünk alapvető tartalmi jellemzőit. • 6. Átgondoltuk, hogy mi a célja, az értelme egy jó pályázatnak, és • 7. Összefoglaltuk, hogy miért éppen a mi pályázatunk alkalmas leginkább a támogatásra. • 8. Áttekintve a pályázati tájékoztatókat kiválasztottuk a pályázatunknak megfelelő pályázati kiírást és • 9. Alaposan elemeztük a pályázati kiírásban foglaltakat, meghatározva azokat a kulcsszavakat, amelyeket érdemes pályázatunkban gyakran idézni .

14. Milyen részekből álljon egy pályázat? I. Pályázatunk alpontjai, vagy fejezetei. Ezek a pontok pályázatunk vázlataként ill. tartalomjegyzékként is szolgálhatnak a) Fedlap, a pályázati anyag borítója (pályázat címe, pályázó, pályáztató, dátum, egyéb fontos adatok) b) Belső borító (cím, adatok stb.) A pályázó alapadatai (szervezet neve, címe, elérhetősége, felelős vezető, kon-takt személy neve, adatai, ha szükséges bankszámlaszám, adószám) c) Pályázati partnerszervezetek adatai d) Tartalomjegyzék e) A pályázati anyag rövid összefoglalása f) Háttérinformációk – a pályázat megfelelő fogalmi keretbe történő elhelyezése g) Pályázatunk legfőbb célkitűzései (hova akarunk eljutni) és részcéljai

15. Milyen részekből álljon egy pályázat? II. h) A projekt célcsoportja, célrégiója i) A céloknak (ill. részcéloknak) megfelelő feladatok, kulcsfeladatok j) A kulcsfeladatok ütemezése akcióterv, munkaterv, ütemterv, felelősök k) Alkalmazott módszerek leírása l) Várható eredmények konkrétan, ellenőrző (monitoring) pontok m) A pályázat igazolása (mit, miért teszünk, a pályázó alkalmasságának bizonyítása, referencia munkák) n) A projektet kivitelező személyek és team bemutatása o) Költségvetés (+költségek igazolása és időbeli ütemezése) p) Projektköltségek forrásösszetétele q) Szükséges Mellékletek (kötelező mellékletek és igazolások, valamint egyéb mellékletek, nyilatkozatok)

16. Hogyan kezdjünk neki a pályázatírásnak? • A pályázat tényleges megírásának első lépései: • Anyaggyűjtés, meglévő anyagaink összegyűjtése (számítógépes • feldolgozás esetén a meglévő anyagok egy helyre csoportosítása) • A meglévő pályázati anyag strukturálása (a pályázati anyag • rendszerezése) • A pályázat tényleges vázlatának elkészítése – célszerű a megadott vázlatmintát a tényleges pályázat követelményeihez igazítani • Az alfejezetek feltöltése a meglévő anyagokkal a pályázati vázlat alapján • A hiányzó fejezetekhez pótlólagosanyaggyűjtés • A pályázat belső arányainak kialakítása

17. A pályázati anyag szerkesztése • A pályázat rövid összefoglalása Általában ez a pályázat elejére kerül, tömören, néhány mondatban össze-foglalja a pályázat lényegét, célkitű-zéseit, elvégzendő feladatait, várható eredményeit. Az összefoglalót akkor tudjuk megírni, ha már minden lényeges elemet ismerünk. • A pályázati anyag illusztrálása • Nagyon szemléletessé teszi anyagunkat, ha mondandónkat ábrákkal, rajzokkal, táblázatokkal szinesítjük. A táblázatok összefoglaló adatokat tartalmaznak, a rajzok más oldalról mutatják be terveinket, az ábrák pedig szemléltetik a folyamatokat • A pályázati anyag tördelése • Gondolnunk kell arra, hogy a bírálóknak a pályázatok tömegével kell megbírkózniuk. Minden eszközt fel kell tehát használnunk, amivel munkánkra fel tudjuk hívni a figyelmet. A világos áttekinthető külső, a mondanivaló szerkesztése, a lényeges elemek kiemelése és megfelelő tördelése segít a tájékozódásban. Ne spóroljunk a hellyel pályázatunk legyen világos és jól áttekinthető! Alkalmazzunk különféle betűtípusokat és méreteket!

18. A pályázati anyag végleges formába öntése Milyen az áttekinthető, jól értékelhető pályázat? • A pályázat mérete • Pályázatunk se túl sok, se túl kevés ne legyen. A vaskos anyag látszólag profizmust sugall, valójában a bírálók biztosan nem fogják elolvasni. A vékony anyag viszont sekélyesnek tűnik. Pályázatunk legyen a kiírás mértékének megfelelő, de ne írjunk túl sokat. A részleteket hagyjuk a mellékletekre, aki akar, ott utánanézhet. • A lényegmegragadása • Ne legyünk szerények, vagy túlzottan szemérmesek! A lényeget mondjuk el többször is! Eleve utaljunk rá a pályázat címében, fejtsük ki az összefoglalóban, s akár többször is a pályázat során. Gondoljunk arra, hogy a bírálók “mazsolázni” fognak anyagunkból, s esetleg rész-fejezetek alapján formálnak véleményt. • A pályázat külső megjelenítése • Pályázatunkat szépen kössük be, legyen jó érzés kézbe venni! • Néhány lényeges elem kidolgozása • Van néhány olyan eleme a pályázatnak, amit a bírálók mindenképpen megnéz-nek. Ilyen lényegi elem: • a) ütemterv • b) pályázatot megvalósító team • c) referencia munkák • d) költségvetés • e) mellékletek

19. Pl.: Egy éves projekt megvalósíthatósági ütemterv táblázata Akció Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Júni. Júli. Aug. Szep Okt. Nov. Dec. 1. Intézkedés *** *** *** * 2. Intézkedés *** *** *** *** 3. Intézkedés * *** *** *** *** 4. Intézkedés *** *** *** *** * 5. Intézkedés *** *** *** *** * 6. Intézkedés *** *** Miért fontos az ütemterv?

20. Minta a szakértői team bemutatására (táblázatos forma) X.Y. Y.Z. Név Szervezet Életkor Iskolai végzettség Szak-terület Szakmai tapasztalat Feladat a projektben Nyelvtudás Cím, telefon Hogyan mutassuk be team-ünket? I.

21. SZAKMAI ÉLETRAJZ (Phare projekteknél használatos önéletrajz minta) Javasolt pozíció a projektben: 1. Családnév: 2. Keresztnév: 3. Születés időpontja és helye: 4. Állampolgárság: 5. Iskolai végzettség: DátumIntézményDiploma/bizonyítvány A. B. 6. Nyelvtudás: (Skála 1-től 5-ig) Nyelv Olvasás Beszéd Íráskészség 7. Tagság szakmai szervezetekben: 8. Számítógépes & egyéb készségek: 9. Jelenlegi munkakör: 10. Jelenlegi munkáltatónál eltöltött évek: 11. Szakképzettség: 12. Közép-Kelet Európai tapasztalat: Ország Időpont 13. Szakmai tapasztalat: Év Tapasztalat 14. Egyéb: 15. Publikációk Hogyan mutassuk be team-ünket? II.

22. Szerepek és felelősségek • Igen hatásos, ha a team tagjai közötti munkamegosztás, s a különböző szerepek, felelősségek bemutatásra kerülnek • Referencia munkák • Szervezetünk és szakértőink által korábban megvalósított projektek azt igazolják, hogy hasonló munkák elvégzésére alkalmasak vagyunk. Ez a lista mennél hosszabb, annál jobban mutatja rátermettségünket. Általában a bírálók szívesebben juttatnak támogatást olyan pályázónak, akinek munkáját már mások is értékelték Referencia-munkák listája Munka megnevezése Hol Mikor Megbízó Eredmények Hogyan mutassuk be team-ünket III.

23. Milyen a jó költségvetés? • A költségvetési tábla megszerkesztése • Általános gyakorlat, hogy a költségtábla az alábbi oszlopokat tartalmazza: • a) költségtétel megnevezése, pl. szakértői nap, db, stb. • b) egységár, • c) egységek száma, d) összesen • Vízszintesen az egyes költségvetési tételek szerepelnek, így: • a) személyi kifizetések, • b) működési költségek, • c) egyéb költségek, d) adminisztráció • A költségek időbeli ütemezése • Számos pályázat a költségek időbeli felmerülését kéri, mivel ilyen módon lehet a pályázati kifizetéseket ütemezni. Ez a projekt események tényleges, összesített bekerülési költségeit igényli, pl. szakértői díjak, napidíj, útiköltség, fénymásolás stb. költsége • A kifizetések időbeli ütemezése • A sikeres projekt megvalósításhoz nélkülözhetetlen, hogy a költségek felmerülésekor a szükséges források rendelkezésre is álljanak, a pályázati támogatás kifizetésének ütemezése tehát követi a felmerülés időpontját • A projekt forrásösszetétele • A projektek megvalósításában a pályázati támogatás, a saját erő és egyéb források egyaránt szerepet kaphatnak.

25. Mellékletek szerkesztése • Kötelező mellékletek lehetnek • Ide tartozó dokumentumok: a) a szervezet jogi formáját igazoló dokumentum, cégkivonat stb. b) alapszabály vagy alapító okirat, c) a projekt megvalósítását igazoló szándéknyilatkozat, d) önrész meglétét igazoló banki nyilatkozat, e) igazolás a köztartozások befizetéséről, f) szakértők önéletrajza, g) nyilatkozat a szervezet működőképességéről, h) partnerek együttműködési szándéknyilatkozata • Ajánlott mellékletek lehetnek • a) statisztikai adatok a célrégióról, a célcsoportról, a szolgáltatásba vontak köréről, stb. • b) a szervezet gazdál-kodására vonatkozó adatok, pl. mérleg, korábbi elnyert támogatások, • c) a pályázót támogató ajánlások, • d) a projekt megvalósítását demonstráló folyamatábrák, • e) térképek, • f) a projekt megvalósítása során alkalmazott módszertani leírások

26. Eddig megtett lépéseink II. 10. Összegyűjtöttük a rendelkezésünkre álló pályázati anyagot 11. Strukturáltuk a pályázati anyagot 12. Megírtuk a pályázatunk vázlatát 13. Feltöltöttük az egyes fejezeteket 14. Részletes ütemtervet készítettünk 15. Bemutattuk a pályázatot megvalósító team-et 16. Ismertettük szervezetünk referencia-munkáit 17. Részletes és reális költségvetést készítettünk 18. Megírtuk a pályázat rövidösszefoglalóját 19. Illusztráltuk pályázatunkat 20. Megfelelő módon tördeltük az anyagot, kialakítottuk a pályázat külső formáját 21.Megszerkesztettük a pályázat kötelező és ajánlott mellékleteit

27. Néhány további jó tanács • Nyomtatás, sokszorosítás • A pályázatok leadási határideje miatt az utolsó simítások gyakran maradnak hétvégére – Tudatában vagyunk-e, hogy ilyenkor „szokott elromlani” a fénymásoló, kifogy a festék a nyomtatóból, áramszünet lehet, posta sincs, s minden elem összeesküszik ellenünk? • Ellenőrző lista • Célszerű egy ellenőrző listát készíteni, amelybe leírjuk a pályázat összes tartalmi és formai kellékét. Mielőtt lezárnánk a pályázati anyagot, fussunk végig ezen az ellenőrző listán és pipáljuk ki az egyes tételeket! • Aláírás, pecsét • Olykor előforduló hiba, hogy a pályázót hivatalból képviselő vezető nem írta alá a pályázatot, vagy elfelejtettük az anyagot lepecsételni. Ne feledjük, hogy csak a cégszerűen aláírt pályázati anyag lehet hiteles • Kísérőlevél • Ne felejtsünk el kísérőlevelet írni. A kísérőlevelet személynek írjuk, ne intézménynek. Fejezzük ki örömünket vagy megelégedettségünket, hogy részt vehettünk ezen a pályázaton, s írjuk le, hogy bízunk pályázatunk sikerében és készek vagyunk az abban foglaltak megvalósítására

28. Milyen EU pénzforrások pályázhatók civil szervezetek által? ISPA Program - jelentős forrásokat fordít a csatlakozásra váró országok infrastrukturális beruházásaira és környezetvédelmi programjaira. Az ISPA Program keretében civil szervezetek csak igen korlátozott mértékben, elsősorban a környezetvédelmi programokra pályázhatnak. A program kezelője Magyarországon a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium. Sapard Program – az agrárstruktúraváltás és vidékfejlesztés programja. Magyarországon kistérségi társulások és helyi fejlesztésben, vidékfejlesztésben érdekelt civil szervezetek számára. Civil szervezetek mind a Sapard programozás, mind pedig a helyi közösségi kezdeményezések terén pályázhatnak. A program kezelője Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Phare Program – az EU Közép-Kelet-Európai országokat támogató programja, amely az új évezredben szintén a csatlakozás előkészítésének szolgálatában áll, elsősorban a kandidátus országok intézményi reformjának illetve beruházásainak támogatásával. A Phare programok közül csak azokat említjük itt meg, amelyek civil szervezetek számára is nyitottak.

29. Határon átnyúló Együttműködés Programja (CBC) az EU és Közép-Kelet-Európai országok közötti határon átnyúló kezdeményezések támogatására elsősorban a stratégia programok, humán erőforrás-fejlesztés, valamint az un. Eurorégiók szervezése terén nyitott a civil szervezetek számára. Ide tartozik az un. Credo Program is, amely Közép-Kelet-Európai országok egymás közötti határon átnyúló kezdeményezéseit támogatja. Magyarországon a CBC Program kezelője az FVM Phare CBC irodája. Az un. Multi-country (több országot magába foglaló) programok közül az un. Consensus Program nyitott civil szervezetek számára, amely a szociálpolitika, civil érdekvédelem kérdéseivel foglalkozik. A Consensus Program irányítása Brüsszelből történik. Az un. horizontális programok között számos van a civil szervezetek támogatására. Az un Phare Demokrácia Program a helyi nem-kormányzati szervezetek helyi demokratikus kezdeményezéseit, civil érdekvédelmi feladatvállalását, kisebbségi, emberi jogi kezdeményezések felkarolását célozza. A program kezelője az European Human Rights Foundation, Magyarországon a mikro projektek koordinálója az EC Delegation illetve az Autonómia Alapítvány. A Phare Partnership Program a helyi gazdaságfejlesztés és szocioökonómiai fejlesztés céljaira szolgál nem-kormányzati és civil szervezetek támogatása révén. A program kezelője Brüsszelben az Euroconsultants szervezet, Magyarországon a mikro projektek koordinálója az EC Delegation, illetve a RÖM Management Kft.

30. A Phare Lien Program a szociális szféra, a munkanélküliek, hátrányos helyzetű csoportok, kisebbségek és nők programjait támogatja, nem-kormányzati és civil szervezetek pályázhatnak. A program kezelője Brüsszelben az IBF, illetve Magyarországon a mikro projektek koordinálója az EC Delegation illetve a Partners Hungary Alapítvány. A Phare Partnership és Lien Programok összevonása révén új program indult 2000-ben Phare ACCESS Programnéven. Ennek legfontosabb célkitűzése a közösségi joganyag megismertetése a civil társadalomban. Civil szervezetek három területen pályázhatnak: környezetvédelmi programok, a helyi gazdaságfejlesztés illetve a szociális szektor terén. A program kezelője Magyarországon az EC Delegation. A Phare program keretében működik az un. Leonardo da Vinci Program, amely munkanélküliek átképzési, szakképzés területén nyújt támogatást civil szervezetek számára. E program kezelője Magyarországon a magyar Leonardo Iroda. Az oktatás, nevelés és felsőoktatás területén működik az un. Socrates Program oktatási modellprogramok támogatására, civil szervezetek szintén pályázhatják. Magyarországon a magyar Socrates Iroda kezeli. A Youth for Europe Program európai ifjúsági kezdeményezések támogatására szolgál, a programot Brüsszeli központtal irányítják.