Download
1 / 9
90 likes | 195 Views
A kollektív alku története és jelentősége Svájcban. Andreas Rieger Co-Präsident der Gewerkschaft Unia. 1. A kollektív alku fejlődése. Az első „úttörő” KSZ: A „Manchester kapitalizmusból” alakult ki a XIX. Század második felében a „munkáskérdés” :.
E N D
A kollektív alku története és jelentősége Svájcban Andreas RiegerCo-Präsident der Gewerkschaft Unia
1. A kollektív alku fejlődése • Az első „úttörő” KSZ: • A „Manchester kapitalizmusból” alakult ki a XIX. Század második felében a „munkáskérdés”: • Szakszervezetek megalakulása, az első munkaharcok. • A munkavédelem első állami szabályozása, munkatörvényeken keresztül. Ezzel Svájc európai úttörő! • Az első világháborút megelőzően csak kevés számú, helyi KSZ. 3-5% közötti KSZ lefedettség. • Az első világháború után az első országos KSZ a nyomdaiparban és a bankszektorban; regionális KSZ a kézműiparban. Kb. 8% KSZ lefedettség 1929-ben.
A kollektív alku feltörése: • 1937/38:három iránymutató országos megállapodás a munkáltatói és szakszervezetek között: • Országos keret megállapodás az építőiparban (Bauhauptgewerbe), • Keret megállapodás az óraiparban. • Békeszerződés a gépiparban. • Ezzel mintegy 25%-os KSZ lefedettség 1939-re • 1944/47: a legnagyobb sztrájkhullám 1918 óta, ezúttal a KSZ kérdés miatt: • KSZ megállapodás a Basler Chemie-ben, • A kézműipari keret megállapodás kiterjesztése, • KSZ az élelmiszer és textiliparban. • Ezzel mintegy 50%-os KSZ lefedettség 1951-re
Kollektív alku a konjunktúra időszakában: • A háborút követő erős konjunktúra időszakában a kollektív szerződések tartalmasabbá váltak: • Szabadság és szabadságnapok, • Táppénz és védelembetegség és baleset esetén, • Minimálbér a képzettség, tapasztalat és beosztás alapján • 13. havi bér • Szakmai továbbképzés, stb. • Az 1980-as évektől követelések „új” KSZ tartalomért: • Rövidebb munkaidő (40 órás munkahét) • Együttdöntés és cselekvés, • Egészségvédelem és munkaszervezés(Arbeitsgestaltung), • Szülési szabadság és nemek között egyenlőség a bérezésben, etc. • KSZ lefedettség 50% körül marad
Kollektív alku, mint kifutó modell? • A kilencvenes évek válsága során a kollektív alku ellenszékben van: • A Munkáltatói Szövetség elnöke, G. Richterich: „Kollektív szerződés, mint a kifutó modell“ • Munkáltatók kiszállása az egyes KSZ-ekből • Követelések, a minimálbérek és a munkaidő flexibilizálására • A szakszervezeteknek visszalépéseket kellett elszenvedniük: • Basler Chemie, bankok és a nyomdaipar – a bértárgyalásokat a vállalati szintre helyezik. • Az automatikus indexálás (áremelkedés követés) eltörlése • Egyre inkább egyéni, semmint általános béremelések • A jó KSZ lefedettséggel bíró másodlagos szektorok fontosságának csökkenése.
Szakszervezeti ellenoffenzíva 1998-től: • A „Ne legyen bér 3.000 Frank alatt” kampány (1998-tól) a kollektív szerződésben rögzített minimálbéreknek újra nagyobb fontosságot ad. • Egyetértés a személyek szabad mozgásáról szóló EU – Svájc megállapodással, de csak kiegészítő intézkedésekkel: • A munkaszerződések és a kollektív szerződések az ideiglenesen foglalkoztatottakra is vonatkoznak (AVE-GAV) • Törvény a kiküldetésről • Tripartit testület az ágazati normák felügyeletére • Normál munkaszerződések, a minimálbérrel, mint utolsó védelemmel a háttérben Új kollektív szerződések a magánosított területekre (Posta, vasút, kórházak, stb.) • Sztrájkok növekvő számban • A kollektív alkuval lefedettek száma újra nő: „KSZ reneszánsz”
