EU 2020 Stratégia ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv

1. EU 2020 StratégiaERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP) 5. Adatbank Café Konferencia Kolozsvár, 2012. június 1.

2. EURÓPA 2020 Stratégia: prioritások Az Európa 2020 Stratégia három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézióáltal jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése a XXI. század európai szociális piacgazdasága

3. EURÓPA 2020 Stratégia: kiemelt kezdeményezések 7 kiemelt kezdeményezés a haladás ösztönzésére: Innovatív Unió (COM/2010/546) Mozgásban az ifjúság (COM/2010/477) Európai digitális menetrend (COM/2010/0245 f/2) Erőforrás-hatékony Európa (COM/2011/21) Iparpolitika a globalizáció korában (COM/2010/0614) Új készségek és munkahelyek menetrendje (COM/2010/682) Szegénység elleni európai platform (COM/2010/758)

4. Kezdeményezés:Innovatív Unió Az Innovatív Unió kezdeményezés a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál, annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. További információ: http://ec.europa.eu/innovation-union http://www.facebook.com/innovation.union http://twitter.com/innovationunion

5. 2. Kezdeményezés: Mozgásban az ifjúság A Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerő-piaci hozzáférésének könnyítését szolgálja. További információ: http://europa.eu/youthonthemove http://ec.europa.eu/education/yom/cs_hu.pdf

6. 3. Kezdeményezés: Európai digitális menetrend Az Európai digitális menetrend a nagy sebességű internethez való hozzáférés bővítését és az egységes digitális piac előnyeinek a háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. További információ: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/publications/index_en.htm

7. 4. Kezdeményezés: Erőforrás-hatékony Európa Az Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. További információ: http://ec.europa.eu/resource-efficient-europe/index_hu.htm http://ec.europa.eu/environment/index_hu.htm

8. 5. Kezdeményezés: Iparpolitika a globalizáció korában Az Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipar támogatását célozza. További információ: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/industrial-competitiveness/industrial-policy/index_en.htm http://ec.europa.eu/enterprise/policies/industrial-competitiveness/industrial-policy/files/comm_2011_0642_hu.pdf http://ec.europa.eu/enterprise/index_hu.htm

9. 6. Kezdeményezés: Új készségek és munkahelyek menetrendje Az Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiac modernizálását célozza, arra törekszik, hogy lehetővé tegye az egyének számára készségeik élethosszig tartó fejlesztését, növelve munkaerőpiaci részvételüket, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közelítve egymáshoz a munkaerő-piaci kínálatot és keresletet. További információ: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=958

10. 7. Kezdeményezés: Szegénység elleni európai platform A Szegénység elleni európai platform célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben élvezhetik, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig újból a társadalom aktív tagjai lehetnek. További információ: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=961&langId=hu http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb_special_359_340_en.htm#355

11. Az EU 2020 megvalósítása I. Hatos csomag - az Európai Gazdasági Kormányzás A költségvetési hiány felügyelete; a gazdaságpolitikák felügyelete és összehangolása A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtása A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és kiigazítása Költségvetési felügyelet az euróövezetben A tagállamok költségvetési keretszámaira vonatkozókövetelmények Az euróövezetben tapasztalható túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazítását célzó intézkedések

12. Az EU 2020 megvalósítása II. Az európai szemeszter Hathónapos időszak, amikor a tagállamok a Stabilitási és NövekedésiEgyezmény szabályai, illetve az Európa 2020 Stratégia szerint összhangba hozzák makrogazdasági és költségvetési politikájukat, valamint szerkezetireform-intézkedéseiket. 2011 januárjától működik. Az Európai Tanács minden év márcusában(tavaszi csúcs) fogadja el az Unió gazdasági helyzetét és a fő kihívásokat elemző jelentését. Ennek nyomán a tagállamok áprilisban előterjesztik a következő évre vonatkozó költségvetési tervezeteiket és középtávú nemzeti reformprogramjaikat. A Tanács ajánlásokat és iránymutatásokat fogalmaz meg a tagállamok számára(ún. országspecifikus ajánlások), minden év júniusában, mielőtt ezek véglegesítenék a következő évi költségvetéseiket. http://ec.europa.eu/europe2020/reaching-the-goals/monitoring-progress/recommendations-2011/index_hu.htm

13. Az EU 2020 megvalósítása III. Nemzeti Reformprogramok (NRP) = EU 2020 Stratégia céljainak letükrözése a tagországokban célja, hogy a tagállamok elérjék az EU által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat (Európa 2020). minden tagállam nemzeti reformprogramjában rögzíti saját célértékeit. Szükséges egy középtávú makrogazdasági forgatókönyv, valamint az évtized végéig szóló, uniós foglalkoztatási és versenyképességi célkitűzések teljesítéséhez szükséges nemzeti célterv. a NRP-t a tagországok áprilisban nyújtják be az EU-hoz.A Bizottság és Tanács áttekinti, javaslatokat fogalmaz meg, majd minden év januárban közleményt tesz közzé a célok teljesítéséről.

14. Az EU 2020 megvalósítása IV. Kettős csomag Az Európai Bizottság 2011. november 23-án mutatta be a kettős szabályozási csomagot (two pack), amelynek célja az euróövezet gazdasági kormányzásának megerősítése. A szabályozás közös kritériumrendszert tartalmaz az euróövezeti tagállamok költségvetési terveinek monitorizálására és értékelésére, különös figyelemmel a túlzott deficit korrekciójára. Közös költségvetés-tervezési menetrend a tagállamokban: évente középtávú pénzügyi tervezés elkészítése - független előrejelzések figyelembe vételével - együtt a Stabilitási Programok kidolgozásával, legkésőbb április 15-ig. Az állami költségevetési terv elkészítése legkésőbb október 15-ig és a költségvetési törvény elfogadása december 31-ig.

15. Az EU 2020 megvalósítása V. Fiscal Compact Stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés, 2012 március 2-i EU csúcs Előírja, hogy a tagállami költségvetéseknek egyensúlyban kell lenniük vagy többletet kell mutatniuk (egy éven belül át kell ültetni a nemzeti jogba). A tagállamnak ország-specifikus középtávú célt kell megvalósítania, amely a strukturális hiányra vonatkozóan a korábbiaknál alacsonyabb, a GDP 0,5%-ában megállapított határértéket jelent. Ettől való eltávolodás esetén életbe lép egy korrekciós mechanizmus: az érintett ország köteles meghatározott időtartam alatt végrehajtani a szükséges intézkedéseket. Az EU Bírósága ellenőrizheti a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabály átültetését. A Bíróság határozata kötelező erejű, és pénzügyi szankciókat vonhat maga után, ha az érintett tagállam nem teljesíti azt.

17. ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv I. Mozgó célpontok: az euró-övezet jövője az Unió jövője a globalizáció jövője Kérdések: melyik a helyes egyensúly a globalizáló nyomás és a lokális értékek között? megvalósítható-e a „glokalizáció” a Kárpát-medencében és Erdélyben?

18. ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv II. Hipotézis: az Európai Unióval szinergiában akarunk fejlődni, az elzárkózást elutasítjuk, képesek vagyunk a hullámot meglovagolni. Helyzetfelmérés: a települési és megyei szinteken már létező elemzéseket egy általános – erdélyi szintű – diagnózisba kell ötvözni. Az uniós felzárkózás útja: Erdély fenntartható fejlődésének tervezése, a közép- és hosszútávú tervek összehangolt megvalósítása.

19. ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv III. A fejlesztés finanszírozásának forrásai: hazai költségvetési források (Románia állami költségvetése, a megyei és a települési költségvetések) 70% uniós források 30% magyarországi források

20. ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv IV. Az uniós fejlesztési források kapcsán társadalmi méretű paradigmaváltás szükséges. Az Európai Unió kohéziós politikája nem azonos a pénzszerzéssel, az uniós finanszírozási lehetőségek kiaknázásával. A kohéziós politika célja a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósítása. A forrásbevonás önmagában nem a célja, hanem eszköze a cél megvalósításának.

21. ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv V. Erdélyi jövőkép? A tervezés alapelve: a szülőföldön való megmaradás PRIORITÁSOK (kiemelt kezdeményezések), az EU 2020 stratégiával összhangban A partnerség elvének alkalmazása Regionális öntudat Erdély regionális sajátosságaira kell építeni a tervezést: Székelyföld Partium és a Bánság Közép-Erdély és a szórványvidékek

22. Az ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv prioritásai • Innovatív Erdély • Erdélyi iparpolitika a globalizáció korában • Új készségek és munkahelyek menetrendje • Digitális menetrend • Mozgásban az erdélyi ifjúság • Szegénység elleni erdélyi platform • Erőforrás-hatékony Erdély • Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Erdélyben

23. 1. Innovatív Erdély Célok: • A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása (a kkv-k számára jobb szellemijogvédelembiztosítása); • Európai innovációs partnerségek indítása az uniós és a tagállami szint együttműködésével („abiogazdaság 2020-ra történő kiépítése”); • A nemzeti és regionális K+F és innovációs rendszerek reformja (az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon átnyúló együttműködés támogatása); • A fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományosvégzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozóikészség kerüljön.

24. 2. Mozgásban az erdélyi ifjúság Célok: • A fiatalok munkaerőpiacra való belépésének segítése egy – többek között az irányítást,tanácsadást és szakmai gyakorlatot felölelő – integrált fellépés révén; • A tanulmányi mobilitás ösztönzése; • A munkavállalói mobilitás ösztönzése.

25. 3. Digitális menetrend Célok: • A strukturális pénzalapok e menetrend megvalósítását elősegítő felhasználásának megkönnyítése; • A kutatási és innovációs alapok reformja és az információs és kommunikációs technológiára (IKT) fordított támogatások növelése annakérdekében, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára megteremtsük afeltörekvő piacokon való vezető szerep lehetőségét, valamint valamennyi gazdasági ágbanösztönözzük az IKT-innovációt; • A hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, digitális készségek, biztonság) bevezetésének és alkalmazásának elősegítése.

26. 4. Erőforrás-hatékony Erdély Célok: • Piaci alapú eszközök – adójellegű ösztönzők, közbeszerzés – alkalmazása a termelési és fogyasztásimódszerek megváltoztatása érdekében; • Korszerű és összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúrakifejlesztése; • Az infrastrukturális projektek összehangolt végrehajtása az uniós törzshálózaton belül, ami jelentősmértékben hozzájárul Erdély közlekedési rendszerének hatékonyabbá tételéhez; • Az energiafogyasztás és az erőforrás-használat csökkentése a szabályozás, az épületekenergiateljesítményére vonatkozó normák és piaci ösztönzők (pl. az adóztatás, támogatások ésközbeszerzés) segítségével; a középületek energiahatékonyságának növelését, valamint ahatékonyabb újrahasznosítást célzó beruházások elősegítése a strukturális alapok révén.

27. 5. Erdélyi iparpolitika a globalizáció korában Célok: • Javítanunk kell a vállalkozások, különösen a kkv-k, üzleti környezetét; • A közbeszerzési szabályozások révén javítani kell főleg az innovatív kkv-k számára az üzleti környezetet; • Elő kell segítenünk a kkv-k nemzetközivé válását; • A kevesebb természeti erőforrást felhasználó technológiák és termelési módszerek ösztönzése, atérség meglévő természeti kincseire fordított beruházások növelése; • Csökkenteni kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket, és javítani kell avállalkozásokra vonatkozó jogszabályok minőségét.

28. 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje Célok: • A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása; • A szociális párbeszéd problémamegoldó szerepénekerősítése valamennyi szinten (nemzeti/regionális, ágazati, vállalkozások); • Oktatási és képzési együttműködést szolgáló stratégiai keret kialakítása (azélethosszig tartó tanulás elveinek alkalmazása, többek között a különböző oktatási és képzésirendszerek és szintek közötti rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása, illetve a szakképzésvonzerejének növelése révén; • A szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás lehetővé kell tegye a továbbtanuláshozés a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását; • Romániában, értelemszerűen Erdélyben is, életbe kell léptetni a munka és a magánéletösszeegyeztetését lehetővé tévő „rugalmas biztonsági elvek” -et; • Megéri-e munkába állni? – Felül kell vizsgálni az adó- és szociális juttatási rendszerekhatékonyságát. Különös figyelmet kell fordítani az alacsony képzettségűekre; • Meg kell szüntetni az önfoglalkoztatás útjában álló akadályokat.

29. 7. Szegénység elleni erdélyi platform A munkába állás a legbiztosabb út, amely a munkaképes emberek számára kiutat jelent a szegénységből. Célok: • munkaerő-piaci reformok felgyorsítása a rugalmasság és a biztonság javításaérdekében ('flexicurity – rugalmas biztonság'); • a munkavállalók tudják megszerezni azokat a készségeket, amelyekre a jelen és a jövőmunkahelyeiken szükségük lehet; • a munkahelyek minőségének és jobb munkakörülmények biztosítása; • a munkahelyteremtés körülményeinek javítása.

30. 8. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Erdélyben Célok: • Fenntartható élelmiszertermelés; • A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés; • Kiegyensúlyozott területi fejlődés.

31. ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv Az Erdély 2020 Fejlesztési tervmegalkotása az erdélyi magyar szakmai, egyetemi, tudományos, civil és politikai elitek felelőssége. A tervet, amely meghatározza a következő évtized Erdélyét, társadalmi és területi szempontból egyaránt átfogó és tartalmas konzultáció teszi teljessé. Az RMDSZ kezdeményezésére folyamatban van az Erdély 2020 fejlesztési terv szakmai ágazati konzultációja, amely elérhető az RMDSZ honlapján.

32. További információ Erdély 2020 Fejlesztési Terv konzultáció az RMDSZ weboldalán: http://www.rmdsz.ro/page/erdely-2020 Európa 2020 Stratégia: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm Az EU országspecifikus ajánlásai 2011-re (Románia): http://ec.europa.eu/europe2020/reaching-the-goals/monitoring-progress/recommendations-2011/index_hu.htm Az EU éves növekedési jelentése 2012-re: http://ec.europa.eu/europe2020/reaching-the-goals/monitoring-progress/annual-growth-surveys/index_hu.htm EU gazdasági kormányzás, európai szemeszter: http://ec.europa.eu/europe2020/priorities/economic-governance/index_hu.htm

33. Köszönöm! www.winklergyula.eu winkler@rmdsz.ro