1 / 27

Mi mennyi, pontosabban: Mi micsoda?

Mi mennyi, pontosabban: Mi micsoda?. Fogalmi rendzavarás egészségügyi rendszer és társadalom-biztosítás ügyben Dr. Kincses Gyula Szeged 2007. Az egészségbiztosítás vitája. Az egészségbiztosítás átalakítása a magyar társadalom átalakításának alapvető vitája, mert

oni
Download Presentation

Mi mennyi, pontosabban: Mi micsoda?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mi mennyi, pontosabban:Mi micsoda? Fogalmi rendzavarás egészségügyi rendszer és társadalom-biztosítás ügyben Dr. Kincses Gyula Szeged 2007.

  2. Az egészségbiztosítás vitája • Az egészségbiztosítás átalakítása a magyar társadalom átalakításának alapvető vitája, mert • ez a fenntartható fejlődés feltétele, • valójában a köz– és magán-felelősség határainak egész társadalomra kiterjedő újrarajzolása a tét. • Ugyanakkor: • „csapataink harcban állnak”, • Hitvita, azaz az üléspont határozza meg az álláspontokat, és a vita nem arról szól amiről, • a tények, fogalmak precíz lehatárolása nem zavarja a vitát. 2/26

  3. Fogalmak, elvek, rendszerek

  4. Az egészségügyi rendszerek alapfelosztása • Minimum-biztonság + piacjellegű rendszerek (USA modell): • adóból egy alapbiztonság a szegények és idősek részére (MEDICARE MEDIC-AID), • biztosítási/szolgáltatási piac, munkahelyi vagy területi önszerveződések mellett (üzleti biztosítások, HMO-k, Managed Care szervezetek, fogyasztási szövetkezetek stb.). • Kényszer-szolidaritás a lakosság egészének vagy nagy részének: • adóból fenntartott egészségügyi rendszerek, • társadalombiztosítási rendszerek. 4/26

  5. Az adó alapú rendszerek fő csoportjai • Brit (Beveridge) modell: dekoncentrált állami szervezet (ÁNTSZ + OEP vadházassága). • Skandináv modell: területi önkormányzatok által fenntartott és működtetett egészségügy (1989 előtt Magyarországon ez volt!). • „Déli modell”: alapvetően állami rendszer, de egyes ágazatokban „ágazati biztosító” jelleggel külön párhuzamos ellátási rendszerek lehetnek. 5/26

  6. A TB rendszerek fő típusai • Egy biztosító –több biztosító • A több-biztosító • választható (versengő), • területi elvű, • területi/ágazati elvű • Kötelezően egyszintű vagy kötelezően több-szintű • Az üzleti biztosítókat kizáró vagy beengedő 6/26

  7. A szolidaritás elvű és az üzleti biztosítók különbségei * a pénzbeni ellátások részben befizetés-arányosak 7/26

  8. Magánbiztosító – magánbiztosítás – fogalmi különbségtétel • Ma már mindenki tudja, hogy nem az a meg-határozó, hogy az egészségügyi szolgáltatást költségvetési szerv vagy magánszolgáltató biztosítja, hanem, hogy azt közszolgáltatásként vagy magánfinanszírozású szolgáltatásként nyújtják. • Ugyanez a helyzet a biztosításnál is: a meghatározó az, hogy a biztosítás milyen típusú (TB vagy üzleti), nem pedig az, hogy azt nonprofit vagy profitorientált szereplő szervezi. 8/26

  9. A „több-biztosítós” rendszer • Több-biztosítóAmennyiben a kötelező társadalombiztosítás ellátásait több, önállóan gazdálkodó szervezet szervezi/finanszírozza a jogosultak számára. • Nem több-biztosító • Egy alap-biztosítás + erős önkéntes kiegészítők. • Ágazatonkénti szeparáció (ápolás, baleset stb.), ha a gyógyító megelőző ellátások egyintézményes rendszerben maradnak. • Vitatott: IBR jellegű ellátás-szervezők (önálló biztosítók vagy dekoncentrált management???). 9/26

  10. A szolidaritási elv szükségessége • A személyes jövedelempozíció és az egészségügyi szükséglet fordított arányban van: • abban életszakaszunkban tudnánk megfizetni az egészségügyi ellátást, amikor a legkevésbé van rá szükségünk, • a betegség általában szegénnyé tesz. • A betegség-terhek oly mértékben növekednek, hogy azt a hagyományos kisközösségek már nem tudják kiegyenlíteni. • A populációs érdek (egészségi állapot javítása) egybeesik az elit önvédelmének érdekével. 10/26

  11. A szervezett társadalmi gondoskodás (egyének védelmének) eszközei • Szolidaritási elv (CSAK NHS/TB!!!)lényege: kockázatközösség és jövedelemtranszfer • munkáltatók – munkavállalók között, • a szegények – gazdagok között, • egészségesek – betegek között, • aktív korúak – inaktívak között, • férfiak – nők között; • ágazatok között (bankszféra – mezőgazdaság…); • egyes biztosítók között (gazdag és szegény területek, kockázati portfolió). • Kockázatporlasztás (bármelyik biztosítás, TB is!)lényege: kockázatmegosztás • horizontális és időbeni (kockázat-közösség):üzleti biztosítások, részben az egészségpénztárak, • csak időbeni:egyéni előtakarékosság (Egészségszámla, MSA). 11/26

  12. A nemzeti kockázat-közösség fogalma Egy olyan szolidaritás elvű kockázat-közösség, amely • mindenkire kiterjed, azaz teherviselésre képes állampolgár semmilyen okból nem maradhat ki a teherviselésből (nem csak az alkalmazottak), • a kockázatok kezelése biztosítás-matematikailag a teljes lakosságra kiterjed, azaz • az egyes ellátás-szervező csoportok (biztosítók) nem a saját bevételükből gazdálkodnak (fejkvóta vagy keresztfinanszírozás), • egyes kiemelt kockázatok az egész populációt terhelik, nemcsak a szolgáltatás-finanszírozót, • végső garancia az állam. • A nemzeti kockázat-közösség nemcsak egyintézményes modellben értelmezhető. 12/26

  13. Nemzetközi kitekintés

  14. Közös problémák Európában • Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. Meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a verseny-képességet a globalizált piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával. • Kihívások: • demográfiai torzulás, • technológiai robbanás, • politikai stabilitás – a szerzett jogok garantálhatósága. • Ez mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát fogja eredményezni. 14/26

  15. Európai tendenciák • A fenti kérdésre nincs egyetlen „európai” vagy „korszerű” válasz, csak tendenciák vannak: • minden országban erősödik a nemzeti kockázat-kiegyenlítés, • a makro szintű költség-kontroll minden országban erősödő szempont, ezért • a szolgáltatások valamilyen korlátozása jellemző (csomag, co-payment stb.), • az országok zömében (még az állami egészségügyi rendszerekben is!) erősödnek a versenyelemek (vagy „csak” szolgáltatói verseny, vagy biztosítói is). 15/26

  16. Európa egészségügyirendszerei 16/26

  17. A társadalombiztosítási rendszerek az EU tagállamokban 17/26

  18. Forprofit szereplők a kötelező egészségbiztosításban 18/26

  19. Működési költségek több-biztosítós társadalombiztosításban 19/26

  20. Magyarország2007

  21. Adaptív szociális biztonság A teherbírásnak megfelelő csomag Modernizáció, illeszkedés az EU trendekbe Alapelvek - tények 21/26

  22. Melyek a legfőbb, legtöbbet hangoztatott célok? • Szolidaritás • Fenn kell maradnia a nemzeti kockázatközösségnek. • Senki nem maradhat megfelelő ellátás nélkül. • Nem alakulhatnak ki szegényeket, illetve gazdagokat biztosító társaságok, az ellátás minden biztosítottnak egyenlően jár. • Biztonság • Politikától független stabil rendszer, • Fokozatos átmenet, evolutív modell. • Verseny • Finanszírozói verseny (vitatott). • Minőségi verseny a szolgáltatók között (a szakmai és gazdasági racionalitás korlátai között). 22/26

  23. Választási lehetőségek • Erős, egyintézményes alapbiztosítás, verseny a kiegészítő biztosításban • szűkebb kötelező alapbiztosítás, melyet erős, relatíve független állami szerv biztosít, emellett kiterjedt önkéntes biztosítások. • Több-biztosítós rendszer területi monopóliumokkal • a kötelező egészségbiztosítást több szervezet nyújtja, de ezek „ügyfélköre” valamilyen területhez kötődik, a lakosok nem választhatnak biztosítót. • A beteg választásán alapuló több-biztosítós rendszer • a kötelező társadalombiztosításban egyenlő feltételek és kötelességek mellett állami és magánbiztosítók versenyeznek, amelyek közül a biztosítottak szabadon választhatnak. 23/26

  24. A több-biztosítós modellek értékelése • A két modell választása alapvetően értékválasztás kérdése: • az egyik modell az ellátás-szervezésből fakadó hatékonyság-javulásra épül, • a másik modell a verseny okozta minőség és hatékonyság-javulásra. • Minden modell kompromisszum, hiszen az értékek egy része (pl. ár és minőség, vagy verseny és szabályozottság) konkuráló érték. 24/26

  25. Összegzés I. • A változások elkerülhetetlenek, és a változtatási kényszer nagyobb, mint gondoljuk. • A modellvitát le kell fejteni a rárakódott politikai szerepektől, és szakmai alapon kell újrakezdeni. De a döntés értelemszerűen csak politikai döntés lehet! • Általában nem úszható meg a jóléti rendszerek reformja,és ez a szerzett jogok, valamint az erre rájátszó politikai „gesztusok” miatt nem lesz konfliktus-nélküli. • A jogegyenlőség nem jelent jogérvényesítési egyenlőséget, tehát a „féltett” szerzett jogok a sérülékeny rétegek számára csak a jogtárban léteznek. Ezért a reformnak reális ígéreteket kell tartalmaznia, és nem nem-működő értékeket kell védeni. 25/26

  26. Összegzés II. • A több-biztosítós rendszer bevezetése után két társaság lesz csalódott: • akik szidták, • akik dicsérték, mert a változások csak lassan mennek végbe. • Valamennyi felvetett aggályra lehet választ vagy 100%-os garanciát adni, csak ezzel a változás lényegét, értelmét zárjuk ki. Amelyik gyógyszernek nincs mellék-hatása, annak hatása sincs! 26/26

  27. Köszönöm a figyelmet www.ESKI.hu www.kincsesgyula.hu 27/26

More Related